Pest Megyei Hírlap, 1991. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1991-08-12 / 188. szám
Kárpótlási törvény után Magánhusz és magánt« Aki mer, az nyer — tartja a régi közmondás. Ennek igazsága különösen napjainkban időszerű, hiszen beköszöntött a vállalkozások kora. Akinek pénze van, az valamibe belevág. Sőt még olyan is, akinek nincs saját tőkéje. A vállalkozási kedvet felpörgette a sok vihart kiváltott kárpótlási törvény, melyet az Országgyűlés június 26-án fogadott el. A különböző vállalkozások gomba mód szaporodnak Cegléden és környékén is. A városban nemrégtől van magánbusz-közieke- dés. De magánbuszos található Ceglédbercelen és Jászkarajenőn is. Közismert Cegléden a magánkézben működő Agrokontakt üzem. Kft.-kre bomlott a Búzakalász Termelőszövetkezet. Lovasiskola működik Albartirsán, biofarm Abonyban, élelrniszerfeldol- gozó épül Cegléd szélén. Jól csengő nevet vívott ki magának Jászkarajenő környékén a katonatisztből lett magángazdálkodó, Juhász József. Tájjellegű ételeket szolgálnak fel a Cegléd melletti Nádas panzióban, ahol magánhorgásztóban lehet a zsinórt áztatni. A példákat hosszan lehetne sorolni, de a lényege, hogy napjainkban csak egyéni vállalkozóból az országban közel 350 ezer tevékenykedik és számuk napról napra gyarapszik, holott kazánban a vállalkozásoknak nincsenek igazán hagyományai. Viszont az elmúlt években kialakult egy vállalkozói-menedzseri réteg, amely a folyamatra erjesztőleg hatott. Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy sok magánember számára a vállalkozás szinte kényszerűség. A függetlenség, az önmegvalósítás, a meggazdagodás egyetlen eszköze. Az állami vállalatok és szövetkezetek is kényszerpályán mozognak, mert ha nem privatizálnak, akkor hamarosan csődbe mennek. Szemléletbeli és viselkedési váltásra kényszeríti a vállalatokat és magánembereket a régóta szőnyeg alá sepert gazdasági bajok felszínre kerülése. A vállalkozók nincsenek könnyű helyzetben. A viszonylagos tőkehiány, az infláció, a magas kamatok mellett helyt kell állmok az egyre élesebb piaci versenyben, hiszen egyre több az eszkimó és egyre kevesebb a fóka. Vagyis az általános elszegényedés következtében szűkül a kereslet. Csak vágyakozva nézik sokan Cegléden is a csillogó-villogó árubőségről tanúskodó kirakatokat, ha bizony lapos a pénztárca, egyre több a városban is a munkanélküli, félezer dolgozót foglalkoztató gyár áll le (rendeléshiány miatt) egy hónapra. A vállalkozások látványosan szaporodnak, ám bizonyos átrétegződési folyamat figyelhető meg közöttük. A közös vállalatok számának emelkedése megállt, sőt csökkenés következett be. Az igazán népszerű forma a kft., amelyből napjainkban közel 30 ezer működik az országban. Kedvelt társasági forma azon vállalkozók számára, alkik kevés tőkével rendelkeznek. Lényeges a könnyen kezelhetőség, a tiszta, behatárolt jogi forma, a korlátolt felelősség. Számukat folyamatosan növelik az átalakuló betéti társaságok, közös vállalatok és gmk-k. Megfigyelhető, hogy az egyszemélyes kft.-(k száma fokozatosan mérséklődik. „Alkatrész-show szeptemberben” címmel információ jelent meg július 25-én a Pest Megyei Hírlapban. Ebben arról írtunk, hogy várhatólag javul a volt KGST-országok által gyártott személygépkocsik alkatrészellátása. Ugyanis az Autósprofil Jármű-Alkatrész Ipari Kereskedelmi Szolgáltató Egyesülés az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium támogatásával vállalkozókat szervez a részegységek és alkatrészek hazai gyártására. A kezdeményezés élénk érdeklődésre számíthat, mert a hazai gépjárműpark túlnyomó részét még mindig a kelet-európai típusok adják. Az Autósprofil és az Autótechnika Kereskedelmi Vállalat a már gyártott alkatrészek bemutatására Alkatrész-show címmel kiállítást rendez szeptember 3—14. között budapesti bemutatótermében, ahol partnertalálkozót is szervez. A rendezvény kapcsán kereste meg a Ceglédi Hírlapot Ecseri Ferenc ceglédi vállalkozó, aki városszéli üzemében autóalkatrészek gyártásával, a Bercsényi utcában pedig eladásával foglalkozik. A városi önkormányzatban is jelen lévő Ecseri Ferenc elmondotta, hogy fantáziát lát a dologban, és a bemutatón jelen kíván lenni! (r.) Tapasztalati tények igazolják, hogy a vállalkozások számának látványos emelkedése ellenére még nincsenek akkora hatással a népgazdaságra, hogy egy látványos, gyors fellendülést remélhetnénk tőlük. Az egyre éleződő verseny miatt arra is számítani lehet, hogy a vállalkozások számának gyarapodása megtorpan. Kivéve természetesen a legnépszerűbb társasági formákat, melyek közül mostanában a kft.-k verhetetlennek tűnnek. <r. i.) SS Augusztus 14-én, szerdán 9-től 13 óráig a törteli művelődési házban szervez véradó napot a Vöröskereszt és a véradó állomás. Várják a Dózsa Tsz dolgozóit, a község 18 és GO év közötti lakosait. A véradásra jelentkezők előtte étkezzenek, és az átlagosnál nagyobb meny- nyiségű folyadékot fogyasszanak. CEGLÉDI XXXV. ÉVFOLYAM, 188. SZÁM 1981. AUGUSZTUS 12., HÉTFŐ CSÖKKENNEK A KINTLEVŐSÉGEIK Bőven van teendőjük Az utóbbi években a könnyűipar cégei — az egyre apadó honi kérésiéit miatt — meglehetősen ne- ház helyzetbe kerültek. Voltaképpen többnyire a túlélésükért küzdöttek. A, Pevdi ceglédi konfekciógyáregységének eddig ez mindig sikerült. Gergelyné Gábor Lídia igazgató beletörődő mosollyal konstatálja, hogy a veszély, a túlélés küzdelme továbbra sem ért véget. Szerencsére akadt elegendő teendőjük, legalább emiatt nem fáj a fejük. Sőt, januárban, februárban annyi vamnivaló- juk volt, hogy ehhez tízezer túlóra is szükségeltetett. Ami ritkán fordul elő. A szabadságokat sem vehették ki a megszokott időben — július elsejétől. A dolgozók valószínű, hogy egy-két hét múlva kezdhetik el a megérdemelt pihenőjüket. A korábbiakban a termelésüknek körülbelül a nyolcvanöt százalékát nyugati partnereik kötötték le. Napjainkban ez a szám kilencvenikettőre kerekedett. A szezonok közötti kétszer másfél hónapot elég nehezen tudják átvészelni. Ugyanis a hazai piacra hiába akarnak gyártani, szerény a megrendelés. Azért termeim, hogy a raktárban tárolt készlet gyarapodjon, értelmetlen dolog lenne. A német és francia partnereik száma nem változott, viszont több lett a részükre készített ruházati cikk. Nagyon sók blézert, különböző komplett együtteseket — amelyek blézerből, szoknyából, nadrágból állnak — varrnak. Ezt az egy esztendeje üzembe helyezett vasaló^ 9 3 teszi leEngsdinc; Elsősorban munkaruházati cikkek árusításával foglalkozik az Ergonett elnevezésű (Budapesten székelő) kereskedelmi vállalat. Mostanság sokat hallani a Magyar Rádióban a hirdetésüket, miszerint készpénzes vásárlás esetén 20 százalékos engedményt adnak. A cégnek Cegléden is van egy nemrégiben nyílt boltja a Rákóczi.úton. Hasonló a helyzet. A közelmúltban Paulovics Gábor- né eladó elmondotta, hogy a munka- és védőruhák mellett egyéb ruházati termékek forgalmazásával is foglalkoznak. Nemcsak az utalvánnyal rendelkezők, hanem a készpénzzel fizetők is érdeklődést mutatnak a női és férfiköpenyek, tréningruhák és más ceglédi hírlap Cegléd, Kossuth tér 1. • A szerkesztőség vezetője: Fehér Ferenc. • Munkatárs: Rozgonyi István. 9 Postacím: Cegléd, Pf. 18. 27<Xt. Telefax és telefon: (20) m-400. • Telex: 230353. 9 Hirdetésfelvétel: Hírlapkiadó Vállalat Közönségszolgálata, Cegléd, Teleki u. 30.: kedd, csütörtök, péntek 9-től 12-ig, szerda 10—17 óráig. Telefon: (2») 10-703. hetővé. Ami némi gondot jelent, hogy a bérmunka nem hoz akkora nyereséget, mint amilyen mértékű az infláció. Az igazgatónő elmondotta azt is, hogy különböző átszervezéseket végeztek. Csupán két-három munkatárstól váltak meg. Ugyanakkor többen kerültek az improduktív létszámból a termelőibe. Azért, hogy minél kevesebb legyen az a rezsiköltség, ami a közvetlen munkabérre rakódik. ■181 Gergelyné Gábor Lídia azt sem rejti véka alá, hogy a Pevdi is kénytelen foglalkozni a privatizáció gondolatával. Napjainkban két- három elképzelés körvonalai rajzolódnak ki. Az egyik jelenlegi partnerük mindenképpen szeretné megtartani a ceglédiek kapacitását. Erre nem szívesen áldozna pénzt, ám mégis kénytelen. Egyelőre a tulajdonviszonyok sem rendezették ahhoz, hogy jelentősebb összeget befektessen. Mindenesetre a tárgyalások elkezdődtek és a későbbiekben még folytatódnak. Amennyiben ez az üzlet nem jön össze, akkor más formációval próbálkoznak. A cég örömmel kamatoztatná azt a tudást, amit a külíhonba gyártott, igényes ruhák varrásánál megtanultak. Ám mindaddig, amíg a hazai kép — a kereslet — nem változik, ezt nem erőltetik. Fontolgatják, hogy az általuk beszerzett anyagból készítenének árut. De a külföldi értékesítés a magasabb ár miatt nehezebb lenne. Az igazgatónő megnyugvással újságolta, hogy ebben az évben más külkereskedelmi céggel dolgoznak. Most már a kiszállított termékek ellenértéke harminc napon belül befolyik a számlájukra. Ez nagy nyereség, örvendetesen csökkennek a kintlevőségeik. m A Pevdi szerény eredménnyel zárta az első fél évet, de pozitív a mérleg. Gergelyné Gábor Lídia az esztendő végén elégedett lenne ezzel a teljesítménynyel. Ehhez fontos, hogy továbbra is legyen elegendő feladatuk. Ez rajtuk múlik, s azon, hogy a komoly elvárásoknak a jövőben Is megfeleljenek. Vannak új ajánlataik. Fontolgatják, hogy némely gyengébben fizető, bizonytalan partner helyett olyat választanak, amelyeknek kedvezőbbek az árai. F. F. Szárítják, majd az előírt műveletek elvégzése után zsákokba csomagolják a borsót a CÁT feldolgozó üzemében. Készítenek kétezer tonnányi étkezési borsót exportra, s 1400 tonna vetőmagot belföldre. (Apáti-Tóth Sándor felvétele) Parlagfű és vadkender Táladnak a gyomok Rossz hír az augusztusi szénanáthában szenvedőknek, hogy a korábbi évekhez mérten Dél-Pest megyében igen nagy tömegben lépett fel a parlagfű és talán a vadkender is. Mindkettő komiszán agresszív gyom, s egyben veszélyes allergen virágport termelő fajok. Épp húsz éve, hogy egy dunántúli városban zajló kongresszuson csodálatos meglepetést okozott két adventív, azaz behurcolt gyom, a már említett parlagfű és vadkender, hogy lám megjött! Valóban megjöttek, sőt egyre több bajunk ered abból, hogy veszélyes mértékben el is terjedtek. A múlt században a gyomok terjedését a vasútépítés segítette elő, ma egyre inkább a nagy idegenmozgás, jelesen a kamion- és autósforgalom. A selyemkóró is így terjedt el hazánkban. A vadkender főleg kontaktus, tehát a növény hajtásával való érintkezés formájában kellemetlen. Ödémás duzzanatokat húzhat a testfelületen, meg kínos fulladásos tüneteket is hozhat. A parlagfű igazi hapcis pollenű faj. A pollen porszemek milliárdjait termelik a tövek, amelyek nemritkán a két-három méteres nagyságot is elérhetik. Sajnos a hónaljhajtások szintén fertilisak, vagyis virágzatban zárulnak. Magja oly mértékben termékeny, csíraképes, hogy szinte kiirthatatlan, ha mechanikusan nem védekeznek ellene. Nyilvánvaló, hogy néhány centis magasságban elkaszálva a növényikéit annyira vegetatívak maradnak, hogy pollenfelhőt nem eredményezhetnek.A vadk mder- és a parlagfű virágpo..-a érzékeny egyének náthájára ez ideig jó teakeveréket nem tudok ajánlani, mert nincs. Szinte a veszélyes fehérjeféleség irritatív hatását csak a legerősebb ellenhatású gyógyszerekkel tudjuk — legalábbis tünetileg — kikapcsolni. Rendkívül kellemetlen az augusztusi nátha. Nem érdemes odázni a szakorvosi ellenőrzést, hisz számtalan kellemetlenséget esetleg időben lehet elcsípni, amíg nem hatalmasodik el a hiperszenzitív hatás az érzékeny egyénen. Célszerű megelőzni, mert komoly szövődményei lehetnek, így asztma is kialakulhat belőle. A hagyományos és egyben testépítő gyomirtó munka, mint a kapálás, a horo- lás, vagy a kaszálás, ha a gyomot környezetünkből teljesein nem is, de részlegesen feltétlenül kiküszöbölheti. Burányi Szárítják a borsót A keleti kocsi is autó Ecseri belevág a show-ba
