Pest Megyei Hírlap, 1991. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1991-08-09 / 186. szám
Hi&róciitodoi* Hitegetem maga-m, hogy talán a tikkasztó meleg az ol:a. Emiatt ilyen ingerültek, sót olykor durvák az emberek. A minap is a piacon az egyik zöldséges csaknem hajba kapott az ár mialt egy vásárlóval. Vadidegenek tegező viszonyban szidják egymás édesanyját. Elég egy pillanat, hogy „felmenjen a pumpa”, és szitokaradat zúdul az embertársra. A durvaság, a gyalázkodás divatba jött. A minap is egy jól öltözött, középkorú hölgy (lelkiekben daróc) valamiért megharagudott egy tizenéves fagylaltoskislányra. Annyira, hogy a fagylaltospuitról lesöpörte a keze ügyébe eső Jagy- lallostölcsérelcet. Közben káromkodott, később sietve, diadalittasan elvonult. A kislány meg bánatában elsírta magát. A szélsőséges esetek természetesen az elemi kulturáltság hiányát mutatják. Talán a legokosabb dolog kesernyésen legyintve napirendre térni az esetek láttán, mondván, hogy ilyen emberek is vannak. Ami viszont aggasztó tünet, hogy egyre többen. Mert végül is az elfojtott indulat tör magának utat, és vajon hová vezet, ha egyre többen képtelenek magukon uralkodni. A gyűlölködés, az egymás utálata, a durvaság egyre aggasztóbb társadalmi tünet. Éppúgy, mint a fásultság, a helyi választásokon ékesen megmutatkozó közömbösség, a közöny, az érdektelenség, valamennyi kísérő jelensége az országos rosszkedvnek. A kenyér- és állásharc, a pénzhiány, az infláció, az ‘ örökös hajsza nemcsak az idegeket viseli meg, hanem olykor a jellemeket is eltorzítja. Az emberek tele vannak feszültséggel. Gyanakodva készülnek fel a várható szóbeli vagy tettleges ütésekre. És utána bosszút lihegve torolják meg a sértést. Szépen becsomagolva és tálalva, vagy éppen alattomos módon hátulról is lehet támadni, nem kell tüstént egymást, fejbe vágni. Persze az eredmény csaknem ugyanaz. Sőt a hátba támadás még jobban fájhat. . Kár, hogy mostanában már nem tártanak illemtanórákat. > Sok efnbWré talán kedvező hatással lenne! (r.) Kézilabda idler a meccseken Elérkezett Gödöllő sportjában, közelebbről a kézilabdában a nagy nap: hazai pályán lépett a küzdőtérre az egyaránt NB I/B-s női és férficsapatunk, a Miller- Gödöllői SC és a csak Gödöllői SC. A mérkőzéseket megelőzően nagy volt a csarnokban a sürgés-forgás, a Miller és különböző hozzátartozói kifüggesztették az előcsarnokban és a teremben a cégek reklámzászlócskáit. A férfiaknál az okozott külön eseményt, hogy most készültek a tablóképek a megyéből a második vonalba rövid idő alatt felkerült együttes játékosairól és vezetőiről. A férfiak kezdték előbb a csatát a jó hírű és mindig sötét lónak számító székes- fehérvári Honvéd Szondi SE ellenében. Nagy kérdés »olt, hogy a két nappal korábbi, a Dunaföldváron elszenvedett súlyos vereséget miként sikerül a társaságnak kihevernie, és hogy Demeter sérülése mennyire javult, tud.ia-e végre, vállalni a játékot. Szerencsére mindkét dolog kedvezően alakult, és így egy színvonalas. izgalmas és hazai győzelemmel végződő ütközetnek örülhetett a szépszámú szurkolósereg. GSC—H. Szondi SE 34-22 (13-10). Játékvezetők: Ihász, Voh- ner. G3C: Imre — Surányi (3), Horváth f. (3), Bartos (7), Horváth L„ Raniák (8), Demeter (1). Csere: Vince — Bátori (2), Kovács Á., Szlifka és Hajdú. A katonacsapat a félidő közepéig egy-két gólos vezetésre tett szert, de javuló védekezéssel, és Imre kapus néhány bravúros védésével sikerült fordítani, és háromgólos előnyt kiharcolni a szünetre. Fordulást követően sem változott a játék képe, tartott a kemény, de sportszerű viadal. A játékvezetők kezükben tartották a meccset, korrektül vezették a találkozót. A győzelem értéke később válik el, amikor megismerhetjük az ellenlábas eredményeit. Az biztos, hogy csapatunk régen játszott ilyen lelkesedéssel, és hogy komoly fegyvertényt hajtott végre a hazai bemutatkozáson. A kezdő hetes és Bátori dicséretet érdemel a rövid idő alatt elért fizikai és lelki feltöltődésért. A hölgyek a meggyengült Postást ugyan simán verték 22-16 (12-8)-ra, de nagyon sok volt még a hiba, amelyet Németh András edző bizonyára hamarosan kijavíthat az elkövetkezendő meccsekre. M. G. Gazdálkodás Első félév A gödöllői önkormányzat pénzügyi tervének első félévi végrehajtásáról készült beszámoló szerint az alapfokú oktatási intézmények gazdálkodására az volt a jellemző, hogy az áremelkedések ellenére is az időarányos kereteken belül maradtak. A gimnázium gazdálkodása is kiegyensúlyozott volt, míg a szakmunkásképző kevesebbet használt fel az előirányzottnál az első hat hónapban. Elkészült egyébként az utóbbi intézmény víz- és csapadékcsatorna-terve, valamint a zeneiskola tetőjavításának terve is. A kivitelezési munkákat a második félévben rendelik meg pályázat útján. Csak júliusban fizették ki a Dam- janich-iskola kézilabdapályájának felújítására felhasznált 575 ezer forintot, és áthúzódott a második félévre a művelődési központ tető- és kupolajavítá- si tervének kifizetése is. Nyelvkedvelöknek Égy sor kurzus Szeptember 9-től 20-ig lehet jelentkezni és beiratkozni a gödöllői Petőfi Sándor Művelődési Központ nyelvtanfolyamaira. A választék igen gazdag, 5—6 éves kortól a felnőttekig mindenki megtalálhatja a számára kedvező ajánlatot. A legkisebbeknek játékos (német) nyelvi foglalkozásokat, illetve angol nyelvi játékházat ajánl a művelődési központ napokban megjelent tájékoztatója. Fiataloknak lesz — megfelelő számú jelentkező esetén — felvételire, érettségire előkészítő kurzus, angolból és németből. A kínálatból nem hiányoznak a relaxa nyelvtanfolyamok sem, angolból, németből, olaszból. (Külön igényre munkahelyi csoportokat is indítanak.) Az olasz nyelvet gyakorlók, az olasz kultúra iránt érdeklődők klubja pedig új tagok jelentkezését várja. A foglalkozásokat keddenként 18-tól 20 óráig tartják, a tagsági díj havonta 150 forint, beiratkozáskor két hónap összege fizetendő. Labdarúgás GSC-Vasas Barátságos labdarúgómérkőzést játszik szerdán, 11-én a GSC és a Vasas a Gödöllői Sport Club pályáján, 15 óra 30 perces kezdettel. XVllí. ÉVFOLYAM, 212. SZÁM 1991. SZEPTEMBER 10., KEDD AZ IDŐSKORÚAK TÚRÁI OTTHONÁBAN Királyházi boldogság Nem is riportot, hanem eposzt kellene írnom arról a kora őszi délutánról, amelyet az idős korúak szociális otthonában töltöttem el Túrán. Elsősorban azért kellene az eposz, mert abban az író invokációval kezdheti a művét. Bizony, most nekem nagy szükségem lenne a múzsák és istenek segítségére, hogy — szerény képességeim igénybevételével — képes legyek visszaadni annak a délutánnak az igazi hangulatát. ... De vágjunk akkor bele in médiás rés — az események tolmácsolásába! 3 A dolog úgy kezdődött, hogy az egyik napon, a késő esti órákban két idős hölgy keresett meg a lakásomon. Elmondták, hogy az idős korúak otthonából szöktek meg, de azért ne ijedjek meg, nem véglegesen, hanem hallottak arról, hogy néha írogatni szoktam a lapban, és nekik van ezzel kapcsolatosan egy nagy kérésük. A kérés pedig az, hogy írjam meg az újságban, hogy a királyháziak mennyire szeretik főnök- asszonyukat, Csatóné Kerek Erzsébetet, valamint a gondozónőjüket, Széles Sán- dornét. — De nagy titokban kellene mindezt csinálni — mondták —, mert meg szeretnék az újságcikkel lepni mindkettőjüket. Nem tudtam nemet mondani, és másnap délután ott ültünk együtt a királyháziakkal a kis kerti padokon, hogy elinduljon az a néhány órás beszélgetés, amelyet soha nem fogok elfelejteni. Mindenekelőtt arra kértem magyarázatot, hogy honnan ered a királyházi elnevezés. — Mi tizenöten, itt élünk az otthon külön épületében, amely valaha Király János tulajdona volt. Ezért vagyunk mi királyháziak. Ahogyan körülvesznek vidámságukkal, csivitelé- sükkel, úgy érzem kicsit magam, mintha óvodában lennék. A kedves, őszi nap bearanyozza arcukat, eltünteti a redőket, és a melegség átjárja egész lényemet. GÖDÖLLŐI hírlap Gödöllő, Szabadság tér 10. Q A szerkesztőség vezetője: Balázs Gusztáv. 9 Munkatárs: Pillér Éva. @ Postacím: Gödöllő, Pf. 13. 2100. Telefax és telefon: (28) 20-7S6. & Szerkesztőségi fogadóóra: hétfőn 10-től 13 óráig, o Hirdetésfelvétel: munkanapokon 8.30-től 13 óráig a szerkesztőségben. Csendélet a tónál Csendélet a gödöllői hármas tő partján (Erdősi Ágnes felvétele) Marton Józsefné 82 éves. — Tetszik tudni, amikor 1984-ben, közel 80 évesen idekerültem áz otthonba, sehogyan sem tudtam elképzelni, hogy milyen is lesz az életem újra az óvodában. De — hála fő- nökasszönyunknak — nagyon jól érzem itt magamat. Mindig tudok elfoglaltságot találni magamnak — mondta. — A kert gondozása az egyik legjobban szeretett elfoglaltságom. Tetszik tudni, felosztottuk parcellákra magunk között a kertünket, és ezt gondozzuk, meg aztán vigyázunk is rá. De én nagyon szívesen gondozom a malacokat is. Van az otthonnak tíz pusikája, etetem őket, takarítom az ólakát. Ha valami akadályoz ebben a munkában, maga a főnökasszbny is bejön, és elvégzi a munkát helyettünk. Természetesen nemcsak hétköznapok, hanem felejthetetlen ünnepnapok is vannak az otthonban. Ilyen volt a nemrég megrendezett aratóbál és a Ki mit tud? Összegyűjtöttük a régi szokásokat és eszközöket, beöltöztünk a régi népi ruhákba, és végigvonultunk az otthonon. Utána átadtuk az intézőnek a búzakoszorút és az új kenyeret. Sokat énekeltünk közösen, de voltak szólistáink is. Mások szavaltak, táncoltak. Még kisbaba is volt. Az anyuka Anderko- vics Marika volt, akinek felkötöttük a hátára a babát, kezébe adtuk a si- rányt, ő volt ugyanis az aratók ebédhordója. Mindenki segített valamilyen ötlettel, amit még a régi otthonából hozott magával. Nagyon sajnáljuk, hogy legalább a templomig nem vonultunk el a faluba is. Én őszintén mondom, hogy nagyon sok kinti emberrel nem cserélnék. Igaz, hogy a szociális otthonokról olyan sok rossz hír terjedt el az utóbbi években, hogy a kintiek kétkedése talán jogos is. Ebben az otthonban valamennyien boldogan élünk. Én négy éve vagyok itt, de itt éltem le életem legszebb napjait. Nemcsak a főnökasszony kedves hozzánk, hanem a nővérkéit is. Ha mi egy kissé idegesebbek vagyunk, máris ott vannak mellettünk. Sokszor elég egy pillantás, egy mosoly, és máris rendben van minden. | Kürtösi Mária Komárom megyéből jött. , — Van százazer forintom, amelyet felajánlok az otthonnak — mondta. — A főnökasszony majd tudni fogja, melyik épületünknél kell felújítást végezni. A nővérke, Széles Sán- dorné elmondta, hogy már megkezdték a készülődést a szüreti bálra. ■ — Az idén nem voltunk kirándulni, gondozottal nk inkább az itthoni rendezvényeket szeretik. Angéla néni máris belekezd egy dalba, melyet az aratóbálon többször is elénekeltek: Búza, búza, de szép tábla búza. Angéla néni egyébként valaha énekesnő szeretett volna lenni, de családi helyzete nem tette lehetővé a tanulást. Még a beszélgetés elején megígértem, hogy megte-. kintem azt a videofilmet, amely a nagy rendezvényről készült. Pergett a film, ki-ki magára ismert, némelyik még ki is szalad a készülékhez, és mutatja: — Ez én vagyok! Aztán kikísértek a kapuig, és még sokáig integettek. Az őszi nap lassan eltűnt a bagi dombok mögött. Takács Pál — Közülünk sokan kijárnak a faluba — vette át a szót Fehér Jánosné. — Az itt élő emberek közül többen úgy mondják, hogy mi a szegényházban élünk. Mozi Frekvencia video: 48 óra, 10 órakor, Angyalszív, 16 órakor, Szökevény- vonat, 18 és 20 órakor. Az ikladi diákok nevében Köszönet a hivatalnak Amikor napjainkban oly sokszor és sokat hallunk az önkormányzatok és a közoktatás, az iskolák közötti nem egészen harmonikus kapcsolatokról, érdemes szólni egy olyan községről is, ahol ez másképpen van. Jóleső érzéssel kívánjuk közétenni Iklad község ön- kormányzatának azt a gesztus értélfű határozatát, amely szerint kivétel nélkül minden általános iskolás tanulójának megtérítette az idei, megdrágult tankönyvek árát. Iskolánk 242 érintett tanulója és azok szülei nevében köszönetét fejezi ki a polgármesteri hivatalnak ezért a segítőkész együttműködéséért, az iskola igazgatósága. Stündl Gáborné iskolaigazgató hírlap 7
