Pest Megyei Hírlap, 1991. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-08 / 185. szám

HOSSZAS VAJÚDÁS UTÁH MEGSZÜLETETT... Elvileg elvetetik a megyeházat Közel egy éve, 19M. szeptember 30-án az önkormány­zati törvény hatálybalépésekor az egykori tanácsok és szerveik kezelésében lévő állami tulajdonú ingatlanok az új önkormányzatok tulajdonába kerültek. E rendel­kezések alól a természetvédelmi területek és a műem­lékileg védett ingatlanok képeztek csak kivételt. Mégis éppen ezeknek az értékeknek a tulajdonjoga okozta az elmúlt évben a legtöbb gondot. Az önkormányzatok te­hát közel egy esztendeje várták azt az újabb törvényt, amely rendezi majd e két kategória sorsát is. Kobzosok, csuhézók, furuglások A Csutorás már nem a miénk Senki nem mondhatja, hogy a Pest megyei gyerekek begubóznak, sőt éppen ellenkezőleg, az ország egyre több különböző nyári képzőművészeti, zenei táborában találkozhatunk velük, bizonyítva, hogy nyitottak, érdek­lődők. Elég, ha példaképp a most véget ért császár-* töltési jutalomtáborozást említjük, ahol a falusi turizmus szervezetének országos pályázatán nyertes húsz gyerek közül hat Pest megyéből érkezett. Ahogy a kérdéses jogsza­bály megszületésére vártak, egyre nagyobb aggodalom­mal figyelték a készülő tör­vénytervezeteket. Először a Megyei önkormányzatok Szövetsége, ezen belül el­sősorban Békés megye emel­te fel szavát a tavasszal még csak javaslat formájá­ban ismertté vált törvény ellen. Kezdeményezésükre a megyei önkormányzatok országgyűlési képviselőik­hez fordultak, kérve őket, hogy az önkormányzati jo­gokat, illetve kötelezettsé­geket érintő magas szintű jogszabályok előkészítése során legalább ismerjék meg az érintettek, az ön- kormányzatok véleményét. Pest megye közgyűlése — amely ugyancsak csatla­kozott a békésiek tiltakozó akciójához — május 3-i ülésén tekintette át a tör­vényjavaslatot. Kialakított álláspontjuk szerint a ter­vezetben foglalt elképzelé­sek nem javítanák sem a helyi, sem a megyei önkor­mányzatok tulajdonosi po­zícióit, illetve nem nyújta­nának garanciális lehetősé­get az önkormányzati tör­vényben deklarált önálló tulajdonosi jogok gyakorlá­sához. A jogszabály átte­kinthetetlen szövegezése, a közérthetőséget teljesen nélkülöző szabályozás for­málissá tenné a vagyonát­adó bizottságok döntési le­hetőségeit, illetve eljárá­sukkal kapcsolatos bizott­sági tájékoztatási kötele­zettségük nem lenne össz­hangban a korábbi hatá­lyos szabályozással. A képviselő-testület, élve az önkormányzati törvény által biztosított véleménye­zési jogával, felterjesztés­sel fordult az illetékes par­lamenti és kormányzati szervekhez, és a törvény- javaslat körültekintő átdol­gozását ajánlotta; az ön- kormányzatok véleményé­nek figyelembevételével, és gyakorló szakembereinek bevonásával. E tiltakozást a közgyűlés elnöke és a fő­jegyző eljuttatta a kormány és a Parlament illetékes szerveihez, vezetőihez. A jogszabály azóta „Tör­vény egyes állami tulajdon­ban lévő vagyontárgyak ön- kormányzatok tulajdonába adásáról” címmel megje­lent, várhatóan szeptember 1-jével hatályba lép. 4- Mi a véleménye a megjelent szövegről? — kérdeztük dr. Erdélyi László főjegyzőt. — Az elfogadott törvény­ben azon szempontok közül, amelyeket ml a levelünk­ben kértünk, semmit nem vettek át, sőt megvan az elvi lehetősége annak is, hogy még a'megyeház épü­letét is elvegyék tőlünk. Gyakorlatilag nem fenye­S okat várnak orvosok és betegek is az egész­ségügyben történő ja­nuári változásoktól, első­sorban a háziorvosi szolgá­lattól. Nem tudjuk, milye­nek lesznek a jövő évtől munkába álló háziorvosok, de hogy milyenek lehettek régen, erről hallottunk már. Vecsésen az idősebb embe­rek a mai napig emlékez­nek egykori községi orvo­sukra, dr. Kemenesi Má­tyásra, aki nem csaik a be­tegek, de az egész falu minden baját a vállára vette. Rendkívüli ember volt — mesélik a helybeliek — ilyen doktorunk soha nem lesz több. A hangját egész életében fel nem emelte, szegénytől, nyugdíjastól pénzt el nem fogadott, sőt volt olyan, akinek még ő adott, volt gyerek, akit ő taníttatott. Ügy mondták, a beteg, ha belépett az ajtaján és meglátta őt, félig meg is gyógyult már. özvegye ma is Vecsésen él, nem fiatal, sőt, éppen a századunkkal egyidős, 91 esztendős. — Az én uram — emlék­szik vissza — 44 évig ke­zelte itt az embereket. Már medikus korában is bese­gített a helyi orvosnak, és mellette naponta, szekérrel járt be Budapestre, az egyetemre, hogy orvos le­hessen. Tanulás után pedig a betegekhez járt éjjel­nappal, még az ételt is én vittem utána. Az egyetemet 1924-ben végezte el, egy évre rá házasodtunk össze. A 44 esztendő alatt sokat mon­dok, ha 5 éjszakát végig­aludtunk úgy, hogy ne kérték volna beteghez. Em­lékszem, volt, hogy 16-szor keltették, és hívták egyet­len éjjelen. Univerzális prakszisa volt, ellátta az is­kolaorvosi teendőket, oltot­get ez a veszély, mert szó­ban már kaptunk olyan ígéreteket, hogy a műemlé­kekre rajtunk kívül nem tart más igényt. Remény­kedhetünk tehát abban, hogy a vagyonátadó bizott­ság ezeket önkormányzati tulajdonba adja. A Békés megyei önkor­mányzat egyébként azóta már az Alkotmánybíróság­hoz is fordult, ám ők más pontokat, konkrétan a tu­lajdonjogok korlátozását sé­relmezik. Várható tehát, hogy e korlátozó intézke­déseket a későbbi, alkot­mánybírósági döntéstől füg­gően, utólag talán megsem­misítik, mindez azonban a jelenlegi helyzeten már nem változtat, a törvény szeptember 1-jétől hatályba lép. ta az egész falut, de szülé­seket is vezetett, és kisebb sebészeti műtéteket is vég­zett. A gyógyítás mellett mindent magára vállalt, ő hozta a faluba a vizet, a villanyt, szervezte a böl­csődét, a védőnői hálózatot, a cserkészek elnöke volt, második patikát, és máso­dik körzeti orvosi állást szerzett a falunak, gyűjtést kezdeményezett a művelő­dési házra és az óvodákra. A háború után hadifog­ságba esett, de ott ugyan­csak folytatta orvosi mun­káját, hozzáértésében az oroszok is megbíztak. Szak- véleményével a szelektálás­kor mintegy hatezer fog­lyot mentett meg a Szibé­riába való elhurcolástól. Hazatérése után, 1968-ig — haláláig — ellátta a falu betegeit, és intézte az em­berek, a közösség ügyeit. A község mind a mai napig szeretettel és hálával emlékezik rá. Nekem egye­dül az esett rosszul, hogy két éve, amikor Vecsés kétszáz éves fennállásának emlékére egy jubileumi ki­adásban felsorolták a falu orvosait, őt még csak meg sem említették! Holnap megyegyűlés Pest megye közgyűlése augusztus 9-én, azaz hol­nap tartja soron következő ülését 9 órai kezdettel a hi­vatal Városház utcai épüle­tének első emeleti díszter­mében. A napirendi pontok kö­zött szerepel a Sződ ligeti Szakosított Szociális Otthon igazgatójának kinevezése, a Pest megyei önkormány­zat Arany János Pedagógiai Díjának és Közművelődési Díjának odaítélése. Módo­sításra kerül a költségvetés­ről szóló 4/1991. számú ön­kormányzati rendelet, meg­vitatják az Átmeneti Vál­ságkezelő Alapból való pénzösszeg felhasználásáról, és normatív fejlesztési célú állami támogatások vissza­vonásáról szóló előterjeszté­seket. Javaslatokat fogad­nak az aiberlirsai csecse­mőotthon értelmi fogyaté­kosok szociális foglalkozta­tó intézetté való átalakításá­ra, valamint egy cardio- vascularis központ létesíté­sére a Pest megyei Flór Ferenc Kórház területén, és kidolgozzák a közgyűlés és bizottságai 1991. éves ülés­tervét. A közgyűlés nyilvános, minden érdeklődőt szíve­sen várnak. Amióta meghalt, nagyon nehezen élek, pedig vala­mikor megvolt mindenünk. Nagy, hatszobás házunk a főútvonal mellett, rendelő­vel, váróval, házmester-la­kással. Még a háború előtt, az én szüleim vették abból a pénzből, amit felvidéki otthonunk eladásáért kap­tunk. Ma gyógypedagógiai intézet működik benne. Nem, nem vették el tőlünk, el kellett adnunk. Az ötvenes években so­kat háborgattak minket, gyakoriak voltak a házku­tatások, azzal vádoltak, hogy élelmiszert rejteget­tünk. Előfordult, hogy az uramat is bevitték az Ara­di utcába. Többször fenye­gettek, két embernek nem jár ekkora ház, majd kila­koltatnak minket, ha már nyugdíjba mentünk. A zután az akkori me­gyei tanácstól eljöt­tek hozzánk; meg­vennék a házunkat. Másfél millió' forintra értékelték, de csak 350 ezret kínáltak érte. Nem akartam eladni, de az uram, aki akkor már nagyon beteg volt, könyör- gött, írjam alá. Azt mond­ta, biztonságban akar tud­ni, fél, ha ő meghal, engem ■kilakoltatnak valami szo- ba-konyhás odúba. Elad­tam hát a szép házunkat, a pénzen, amit kaptam, ezt a kis házat vettem, de a nyugdíjamból már ezt sem bírom fenntartani. Albérlőt fogadtam, magam már csak ezt az egy szobát la­kom ... A nyitottság másik ékes­szóló jele az augusztus 11- én kezdődő egyhetes kun- szentmíklósi nemzetközi Csutorás népzenei tábor csaknem kétszázötven résztvevője között megyénk fiataljai is szép számmal ott lesznek. A legtöbben Bu­gyiból és Pécsiről érkeznek, de Táborfalva, Törökbálint, Érd, Vác, Budakeszi, Bia- torbágy. Üllő, Fát, Örkény és Zsámbék is elküldi legif­jabb képviselőit. A táborban népművész muzsikusok tanítják a fu- rulyázás, a citerázás, a he- gedülés titkait, de aki akar, kobzon vagy tekerőlanton is tanulhat játszani, egy­úttal népi hangszereket is készítenek majd. Idén először lesz a tábor­ban népi fafaragás. A fia­talok avatott népművészek vezetésével játszóteret épí­tenek a vendéglátó gyö­nyörű, korszerű, 1985-ben átadott kuhszentmiklósi művelődési központ mellé. A helyi háziipari ktsz. nyugdíjasai pedig a népi mesterségekből adnak ízelí­tőt. Újdonság idén a szal­ma- és vesszőfonás, a gyé- kényezés, a csuhézás és a tűzzománc is. A tábor fenn­tartásához a kerekegyházi erdészet, a helyi kisiparo­sok és az önkormányzat já­A Keszthelyi Festetics- kastélyban lévő Helikon Könyvtár 90 ezer-kötetének újraosztályozása közben rá­bukkantak a nagyszombati származású Sümboki János P^omanorum princípium ef­figies (Római uralkodók képei) című, 1552-ben, Stuttgartban kiadott művé- .re. A Strasbourgban böl­csész- és Párizsban orvosi Az idén 85 százalékos emelkedés várható a tan­könyvek árában. Ebből az állam jelentős részt, mint­egy másfél milliárd forintot magára vállal, 500 millió forint pedig a tanulókat, még pontosabban szüleiket temeli. Ez szerdán, a Mű­velődési és Közoktatási Mi­nisztériumban azon a saj­tótájékoztatón hangzott el, amelyen a tankönyv- és jegyzetkiadás finanszírozá­sával, valamint a tanköny­vek és a jegyzetek terjesz­tésével kapcsolatos kor­mányhatározatot ismertet­ték. Szűcs Miklós, a kultusz­minisztérium közoktatási főosztályának megbízott vezetője kifejtette: „A tan­könyv- és jegyzetellátás­ban felhalmozódott súlyos feszültségek feloldására a rult hozzá. Eredményeképp olcsó és kényelmes, minden igényt kielégítő szállás vár­ja a gyerekeket. Az első Csutorás tábort négy éve Örkényben, a kö­vetkezőt Bahason rendez­ték meg, két éve pedig Kunszentmiklós ad helyt neki. Sajnos Örkényben és Dabason gondok voltak az elhelyezéssel. Nem volt rit­ka a harminc-negyven fős lakósátor, és túlzsúfoltak­nak bizonyultak a mellék- helyiségek is. Igaz, Dabason elegáns kastélyban kaptak helyet a gyerekek, de a mellékhelyiségek itt is gon­dot okoztak. Ezért esett a választás két éve Kun- szentmiklósra, ahol a tágas, modern, új művelődési ház­ban, úgy látszik, végleg magállapodott a tábor. Pest megye ezzel áten­gedte a Csutorást Bács- Kis-Kunnak, ám azok a Pest megyei gyerekek, akik an­nak idején Örkényben vagy Dabason táboroztak, to­vábbra is részt vesznek benne, sőt barátaikat is elviszik oda. A mi megyénk fiataljai szívesen vonatoz­nak vagy buszoznak Kun- szentmiklósra is az egyre bővülő, egyre értékesebb ismereteket nyújtó Csutorás kedvéért. diplomát szerzett Sámboki a könyvet Miksa császár­nak ajánlotta. Eddig csak a mű két, részben hiányos példányának létezéséről tudtak a szakemberek: egyiket a Széchényi-könyv­tárban, a másikat az Aka­démia könyvtárban őrzik. A keszthelyi kötet értéke, hogy teljes terjedelemben, épségben és jól olvashatóan maradt az utókorra. kormány augusztus 1-jel ülésén megvizsgálta ezt a területet, és határozatot hozott egy új tankönyvel­látási rendszer kialakításá­ra.” Ennek értelmében — jelentették be a sajtókon­ferencián — 1992. január elsejétől valamennyi tan­könyv és jegyzet szabad­áras lesz. A minisztérium illetékese aláhúzta, hogy ehhez állami támogatási rendszer is kapcsolódik, és a tervek szerint a tan­könyvek, jegyzetek vásár­lóit a következő évben csak az infláció okozta mintegy 30 százalékos árnövekedés terheli majd. A minisztérium a kiadók versenyeztetésével is törek­szik majd a minőség javí­tására, a választék növelé­sére és az árak kordában tartására — hangzott el. Önkormányzati Murphy A Megyei önkormányza­tok Országos Szövetsége „Comitatus” című kiadvá­nyának júliusi számában igen találó Murphy-törvé- nyek jelentek meg, ame­lyek önkormányzat-politi­kai területen alkalmazha­tók sikerrel. & A szabad választás tör­vénye. — Engedd szabadon megválasztani az összes olyan vezetőt, akitől sem­mit nem vársz, és akire semmit nem akarsz bízni! Kiegészítés. — Azért el ne mulaszd befolyásolni az eredményt, hátha mégis szükséged lesz rá. $ A pályázat törvénye. — Ha a kinevezés felelősségét nem akarod vállalni, a ve­zetői posztokra írj ki pá­lyázatot, és bízd a döntést zsűrire! Kiegészítés. — Egyúttal mindent kövess el, hogy a zsűri kizárólag saját híveid­ből álljon. Mór csak ezt az egy szobái lakom Már a pillantása is gyógyított —kk— Keszthelyi ritkaság Római uralkodók képei 85 százalékkal drágábban Szabadáras tankönyvek

Next

/
Oldalképek
Tartalom