Pest Megyei Hírlap, 1991. július (35. évfolyam, 152-178. szám)
1991-07-06 / 157. szám
Száztíz műtárgy Az európai zománc A románc az üvegfélék csoportjába tartozik; a ízakkönyvek meghatározása szerint részleges vagy teljes felolvadás útján keletkezett, túlnyomórészt üv'egszerűen megdermedt, szervetlen, főként oxidokból álló massza.- A zománcozás, az az eljárás, amelynek so- - rán az üvegszerű anyagot, ráolvasztjuk a fémre — magyarázza Prékopa Agnes, rendező az Iparművészeti Múzeum új kiállításán, melyet a múzeum-gazdag gyűjteményének ritkán közön-, ség elé kerülő pompás darabjaiból rendeztek, de amelyen felsorakoztatják azokat a legjellegzetesebb műtárgyakat — reneszánsz. és szecessziós ékszereket, 18—19. századi zsebórálcat, meg az Esterházy-gyűjtemény kincseit —■, amelyek rendszeres bemutatást igényelnek. így találkozhat a közönség azokkal az ipar- művészeti tárgyakkal, amelyeket más összefüggésben, stílustörténeti, művelődés- történeti vagy technikatörténeti bemutatón már megismert. Száztíz zománctechnikával díszített műtárgyat állítottak ki ezúttal az augusztus Végéig nyitva tartó. Az európai zománcművesség című tárlaton. Időben a középkortól a szecesszióig; térben francia, itáliai, cseh, erdélyi, . spanyol, osztrák, német, orosz, svájci és természetesen magyar területekről. Egyházi szertartásedényeket, vallási rendeltetésű, és a világi életben használatos tárgyakat, dísztányérokat, serlegeket, nás- fákat (nyakban viselt függő ékszereket), gyűrűket, szelencéket, zsebórákat. Sajátos technikákkal — véséssel, égetéssel, festéssel, fémhuzallal — zománcozott remekeket. A legrégibb műtárgy Limogesbul, a 13. századból származó Keresztre feszített Krisztust ábrázoló zománcos lap, amelyet minden bizonnyal a tatárjárás idején elpusztított liturgikus tárgyak pótlására hoztak Magyarországra. I. Ferenc francia király udvari zománcozómesterének, a zománcportré meghonosítójának, Leonard Limosin- nak a szignóját viseli egy, az 1500-as évekből való Utolsó vacsora jelenet. Az egyetlen sodronyzománcos ötvöstárgy Klosch Tamás műve, egy vadászjelenetes serleg a 17. századból. Prágában készült az Esterházy- gyűjtemény legkülönösebb darabja, egy násfás serleg, amely nevét a serleg testét borító függőékszerekről kapta. E gyűjteményből való a híres Mátyás-gyűrűjének nevezett itáliai reneszánsz ékszer, amelyet korábban azzal a gyűrűvel azonosítottak, amelyet az írott források szerint Beatrix királyné ajándékozott Mátyásnak. Gyémánttal, drágakövekkel ékes zománctárgyak mellett feltűnnek az egyszerű szelencék, _ gyertya- tartók, zsebóratokok. És a zománcfestést felhasználó zsebórák, amelyek olyan elterjedtek voltak, hogy még díszítőik nevét sem tüntették fel. Fontos szerepet játszott a zománcozás a biedermeier ékszereken, majd a múlt század második felében a historizáló, s a századfordulón a szecessziós műtárgyakon. (kádár) Nem újkeletű dolog a népi hagyományok gyűjtése. Ez a tevékenység a Kárpát-medencében a múlt század közepén kezdődött el. A millennium esztendejében Vikár Béla már fonográffal járta a falvakat. Nemcsak a népdalok, hanem a mesék iránt is érdeklődött. Lajtha László, Bartók Béla és Kodály Zoltán követték útmutatásait. s megközelítően tizenháromezer dallamot jegyeztek föl. Jóval több, mint tízszerese ennek az a dallamikincs, amit ma ismerünk. Napjainkban a népi kultúra újra felértékelődik, a kor divatja dönti el, hogy helyére kerül-e. Tény azonban, hogy minduntalan visszatérünk a múlt hagyományaihoz. Nemcsak a szellemi örökség értendő ezen, hanem a tárgyi is. Kevesen ugyan, de ők makacsul tartják életben a népi mesterségeket. Ezzel is építve, gazdagítva a mai ember érzésvilágát. Mindezen népi értékek megismerése valójában a magyarság helyes nemzeti önismeretét. a hazához való kötődést segíti. Visegrádon például minden tavasszal fölverik sátrukat néhámjan a népi mesterségek őrzői közül. Kis Márta és Kis Mihály kőfaragók, Tímár Zsuzsa és Fieszli Rita fazekasok. Zeller József és fia — akik a középkori ostromgépeket rekonstruálták — de a fafaragók is közöttük találhatók. E tevékenységek mellett még kovács, szövő, kékfestő, csipkeverő, népi bútor- készítő, kalapos, nemezké- szitö, szíjgyártó, kötélverö, kosárfonó, kerékgyártó, gyékényszövő, mézésbábos is ^ bemutat valamennyit műhelytitkaiból augusztus 18—19—20-án, a mesterségek ünnepén. A helyszíne ennek a budai vár lesz, ahol a Tóth Árpád sétányt teljesen betöltik a legkülönbözőbb kézművesek sátrai. Természetesen nemcsak készítik, hanem kínálják is portékáikat a népművészeti vásáron. Augusztus 20-án a mesterek és aratók felvonulással. aratókoszorúkkal köszöntik Szent István napját. A mesterségek' ünnepe talán teljes képet ad a magyar folklórról. Népzenével, MI ÚJSÁG Á SZOMSZÉDBAN? Nincs már közös könyvkiadás A Madách Könyvkiadó olyan helyzetben van, mint a szlovák kultúra, a szlovák könyvkiadás. Vagyis nagyon rosszban — mondja Fazekas József, a Madách Könyvkiadó főszerkesztője, akivel Pozsonyban beszélgettünk. Tavaly 47 könyvet jelentetett meg a kiadó, ebből 28 volt az eredeti kiadványok száma. Az idei. évre is elkészítették a tervet, eredetileg 41 művel számoltak. Mégis nagyon nehéz megmondani. hogy pontosan mi jelenik meg. — Tönkrement a könyvterjesztés, a könyvterjesztő vállalat gyakorlatilag fizetésképtelen — vallja Fazekas. — Az államtól' további hiteleket nem kap. A hazai piacon félmillió magyarral számolhatunk. Ismerjük társadalmi ösz- szetételét, tudjuk, hogy az a középréteg, amelyre a kiadónak támaszkodni kellene, gyakorlatilag nincs. Van egy vékony értelmiségi réteg, amely a mi könyveinket olvassa. A hazai piacra általában néhány száz példányt küldünk, de sajnos az sem fogy el. 0 És a magyarországin? — Az is hasonló gondokkal küszködik. Rengeteg a kiadó, sok a könyv. És erre a piacra a Madách könyveivel betörni nagyon nehéz. Évek hosszú során az igazi bevételt az jelentette, hogy magas példányszámban adtunk ki egy-egy gyerekkönyvet, szakácskönyvet, s ezt átvették Magyarországon. De ez is megszűnt. És a, szépirodalmat minimális példányban, vagy egyáltalán nem veszik át. 0 Magyarországon drágábbak a könyvek. Az olcsóbb Ma dách-kiadványok sem kelendőek? i — Mi hiába adjuk Magyarországnak olcsóbban a könyveket, ez a könyvpiacon nem jelentkezik. Abba, hogy ott milyen áron kínálják a portékánkat, semmi beleszólásunk nincsen. De a csehszlovákiai magyar könyvpiacon is kétféle árral találkozhatott az olvasó. Az olcsóbb könyv közös kiadásban jelent meg, a Madách és valamelyik magyarországi partnerkiadó gondozásában, a drágábbik nem közösben. A közös kiadásnak mindig az volt a lényege, hogy mindkét térfélen támogatta a könyvet az állam. Ez mára megszűnt. És a közös kiadás, úgy, ahogy van, nem létezik többé. Most már csak Madách- könyvként adjuk ki kiadványainkat, és egyenesen a terjesztővel tárgyalunk átvételükről. De itt is gondok vannak. mert mi csak könyvvel kívánunk kereskedni. Vannak olyan kiadók. akik behoznak könyvet, és kivisznek helyette történetesen cementet. Nekünk elementáris érdekünk, hogy a csehszlovákiai magyar írók könyvei eljussanak Magyarországra. Közben ott tartunk, SZOMRMTI KRIMI G. LUSTER KELEPCE Este tíz után megszólalt a telefon. Marianna kiejtette kezéből a divatlapot és a készülékre meredt. Csak a sokadik csengetés után nyúlt a kagylóhoz. — Halló. A vonal végén egy férfi kéjesen nyögött és sóhajtozott. — Disznó! — mondta Marianna undorral a hangjában és lecsapta a telefont. Hamarosan ismét csengett a készülék. Felvette és szinte könyörögve mondta: — Hagyjon békén... Mit akar tólem, maga őrült szatír! A férfi-hang ocsmányságok zuhatagával válaszolt. A lány elpirult, megrázkódott, lenyomta a villát és a kagylót a készülék mellé tette. Hevesen vert a szíve. Kinyitotta az erkélyajtót, mert vágyott a hűs esti levegőre. Mélyeket lélegzett. Pillantása a szemben álló három toronyházra esett, a legtöbb lakásban égett a lámpa, és ahol nem húzták össze a függönyt, még a szobákba is beláthatott. A lakókat azonban pontosan nem lehetett kivenni. Erezte, hogy fázik és visszament a szobába. Az erőszakos-telefonáló a középső ház legfelső emeletének egyik sötét ablakában állt, egy teleszkóp mögötti A távcső azonban nem az égbolt csillagait kémlelte, hanem a szembeni egyetemi klinika nővérszállóját vette célba. Így tehát a férfi pontosan követte Marianna mozgását. Látta, hogy kiment a szobából. Csak nem megy el valahová? Megnyugodott, amikor a lány ismét feltűnt a látómezőben. Hónapok óta figyelte már, szinte minden mozdulatát ismerte. Kiderítette azt is, hogy a sebészeten dolgozik, megtudta a nevét és természetesen ismerte esti, otthoni dolgainak intimitását is. Látcsövében a lány' szobájának nagy részét láthatta. Legnagyobb bánatára az ágy kívülesett. Az is idegesítette, hogy mindig behúzta a függönyt, amikor a barátja este meglátogatta. Akiről azt is kinyomozta, hogy a kórház egyik fiatal orvosa. Gyűlölte ezt a fickót, úgy érezte, hogy elrabolja tőle az esti műsort. Ilyenkor mindig arra gondolt, hogy módszert változtat, felmegy a tűzoltólétrára az ablakig és egészen közelről nézi az eseményeket. Most azt látta, hogy Marianna, kilépve a fürdőszobából, a helyére tette a kagylót. A férfi tehát máris tárcsázott. Kiguvadt szemmel élvezte, hogy a lány megint összerezzent a telefonhangra. Sőt, fel is vette. Ezúttal azonban nyugodtan mondta: — Ide figyeljen. Szeretnék beszélni magával. A férfi az ismert módon lihegni kezdett. — Megmondaná, miért csinálja ezt? Csak a telefon- számláját növeli ezekkel a hívásokkal. Legjobb lenne, ha szót váltanánk. A fickó tudta, hogy ezt a trükköt nem szabad bevennie. Nyilván nem egyedül jön. Meg aztán azt sem tudja, honnan hívják és nem is szabad megtudnia, hol a kémlelőhely. Bár a múltkor majdnem elszólta ma-gát, amikor a fürdőből ki jövet azt mondta: „Vedd le a törülközőt, kislány, és gyere közelebb”. Marianna azonban úgy látszik nem gondol arra, hogy honnan kukkolhatják. A telefonáló megint eljátszotta a lihegő szerelmest. — Örült, mennyire utálom magát! — mondta a lány megvetően és a telefon mellé tette a kagylót. „Én őrült... Na. várj csak” — makogta maga elé, dühösen. Marianna az ablakhoz ment és szokásához híven behúzta a függönyt. Lehet, hogy észre sem vette, egy kas rész fedetlen maradt, A férfi ezúttal ismét lihegni kezdett: látta, hogy a lányon nem volt más, csak egy picinyke bugyi. Aztán sötét lett a szobában, nyilván lefeküdt, gondolta a férfi az ablak sötét kockáját bámulva. És ekkor elállt a lélegzete. Az erkélyajtó megmozdult a szélben. Vagyis elfelejtette becsukni! A konyhába rohant, és nagyot húzott a pálinkásüvegből. Elérkezett az ő ideje. Megint az erkélyt pásztázta távcsövével és meggyőződhetett róla, hogy az ajtó valóban nyitva van. És úgy tűnik, a lány is egyedül tartózkodik a lakásban. „Még egy ideig" — tette hozzá hangosan. Sötét volt, a tűzlétra is alig látszott a ház falánál. Itt a várva várt lehetőség... Fekete nadrágot, sötét puló vert, könnyű cipőt vett. Egy hátizsákba kötelet, ragtapaszt és persze egy jókora kést tett. Tíz perc múlva a létra aljában szemlélődött. A kötelet a tartóoszlopra dobta, meghúzta és felmászott. Árnyékként haladt fe1felé, s amikor a nyolcadik emeletre ért, az er élyre lépett Előhúzta a zseblámpát, a kést és óvatosan megnyitotta az ajtót. Jobbjában a késsel lépett a szobába. Az elképzelt szobabelső alapján haladt és ahol az ágyat sejtette, felkattintotta a lámpát. Az ágy üres volt. — Vigyázz, kés van nála! — hallotta a háta mögött. Hirtelen megfordult és abban a pillanatban iszonyú ütést érzett a fején. Aztán a lámpát ütötték ki a kezéből. A támadó vélt helyének irányába szúrt. Ekkor az orrára kapott egy ütést. Megpróbált az erkély felé támolyogni, hátulról azonban erősen megfogta valaki... Marianna reszketve figyelte a jelenetet, pontosabban a zihálásból és a lábdobogásból sejtette, hogy mi is történik. Aztán hirtelen csend lett, majd megint egy tompa ütés hallatszott. Látta, hogy egy sötét tömeg átlendült a korláton, borzalmasat üvöltött, majd kintről puffanás hallatszott. — Mi történt? — suttogta, mintsem kérdezte. — Minden rendben, mondta az orvos, majd felgyújtotta a villanyt a szobában, amikor belépett az erkélyről. A lány átölelte és sírni kezdett. — Légy nyugodtan, minden rendben lesz — mondta az orvos és a lány haját simogatta. Aztán, amikor látta, hogy abbahagyta a sírást, hozzátette: — Ugye, megmondtam, hogy idejön, ha nyitva hagyod az erkélyajtót! Marianna megtörölte az arcát, a telefonhoz ment és a rendőrségyszámát tárcsázta. A Quiz Magazinból fordította: X. G. hogy kiadni is csak a haszonból tudjuk őket, mert ilyen körülmények között eleve veszteséges megjelentetésük. - ■ 0 Hogyan lehet kitörni ebből az ördögi körből? — Legelső lépésként meg kell oldani a kiadónak saját könyvei terjesztését. 0 Szólni kellene az idei tervekről is. Melyek azok a kiadványok, amelyek nagy valószínűséggel megjelennek? — Most még lehetséges közreadni- azokat a régi tiltott írásokat, amelyek éd- dig a nagyközönség számára hozzáférhetetlenek voltak. Ezeket ki kell adni, mert elképzelhető, hogy egy év múlva újra nem lesz szabad. És ha most megjelentetjük őket, már nem lehet később elhazudni létüket. Biztosan kiadjuk ,Fábry Zoltán A vádlott megszólal című munkáját. Fábry a háború után terjedelmes levélben fordult a szlovák értelmiséghez, hogy ők is tiltakozzanak a szlovákiai magyar lakosság meghurcolása ellen. Az írás csak 1968-ban kapott nyomdafestéket, elengedhetetlen hát megjelentetése. Janics Kálmán A hontalanság évei című könyve is a száműzött művek közé tartozott. Most végre megjelenik. Kiadjuk Václav Havel 1989 és 1989 között keletkezett publicisztikai írásait is. Új regénye jelenik meg Grendel Lajosnak. Ez a napokban várható. A Thészeusz és a fekete özvegy a Szakítások folytatása. Márai Sándor Breviárium című könyvét a Magyarok Világszövetségével jelentetjük meg közösen, de ezt a munkát támogatja a Soros-alapítvány is. Hadd említsem meg végül Peter Karvas, a hosszú évekig hallgatásra ítélt jeles szlovák szerző Erkölcsök és erkölcstelenségek című művét. Kiadónk ugyanis feladatának tartja, hogy jeles szlovák és cseh műveket is közreadjon magyarul. Böröndi Lajos TISZTELET EL GRECÓNAK Egy múzeum, három tárlat Eléggé szokatlan, hogy három kiállítást nyitnak egyszerre egy intézményben. A Szépművészeti Múzeum és Spanyolország nagykövetsége működött együtt az esemény érdekében. A spanyol külügyminisztérium kulturális és tudományos igazgatósága szervezésében öt spanyol művész alkotásait mutatja be az egyik tárlat. A másik a mai spanyol művészetről ad képet. Ezek a Szépművészeti gyűjteményéből valók. Kortárs magyar művészek alkotásait láthatjuk a harmadikon, amely El Greco születésének 450. évfordulójáról emlékezik meg. Július 10-én, szerdán este 8-tól tekinthetők meg, a tárlatok a Szépművészeti Múzeumban, ahol Katona Tamás külügyi államtitkár mond megnyitót. Felvonulnak Pest megye értékei is Mesterségek ünnepe ásári komédiák bemutatá- ával, bábszínházzal, tánc- lázzal várják a látogatóit. A Pest megyei együt- esek közül a bagi Muha- ay Elemér, a szecsői hagyományőrzők és a nagy- :átai Tápiómente lépnek el. A Népművészeti Egyesü- et, az Országos Közműve- ődési Központ és az 1. :erüiet jóvoltából ötödik Ikalommal kerül, sor erre i rendezvényre, amely gye- ekeknek és nyugdíjasok- iak ingyenes. V. A.
