Pest Megyei Hírlap, 1991. július (35. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-05 / 156. szám

I. ÉVFOLYAM, 130. SZÁM 1991. JÜUUS 5„ PÉNTEK D U KAJAJ 6*.*.i» i c-.sjiitii aZ.lüEi CSEPEL -&Z.1U. fc.'J MIKLÓS | DUNAKESZI FÓT • GÖD BACKEVE • SZIGETSZENT­Hiányoznak a kulcsfigurák Sok jó menedzser kellene Az utóbbi időben örvendetesen sok külföldi befektető érkezik. A szándék azonban nem minden, a jóindulatú akarat még korántsem valószínűsiti az üzletet. Sok vá­ratlan buktató riaszthatja el a külföldi partnert — az esetek többségében meghiúsulnak a tervek. Taksonyban ennek ellenkezője történt: Wagner Anton, magyar szár­mazású német üzletember céget alapít a településen. — Mire vállalkozik, s ez összefügg-e németországi tevékenységével? — Elektrotechnikai, ipa­ri elektronikai cikkek, s robotvezérlések gyártásá­val foglalkozik németorszá­gi — kétszázhatvan dolgo­zót foglalkoztató — cégem, s társammal, Karl-Heinz Spring úrral ezt a gyártást kívánom itt is meghonosí­tani. Ezek a termékek olyan, döntően háttéripari cikkek, amelyeket speciá­lisan adaptálva a legkülön­bözőbb funkciókat ellátó berendezéseken alkalmaz­hatnak: a szerszámgépektől a csomagológépsorokig, a különféle célgépekig min­denütt. A korszerűség alap- követelménye ugyanis ma­napság nem kizárólag a mechanika, sokkal inkább a működést vezérlő elekt­ronika. — Hol tart a cégalapí­tás? Milyen mértékű tőkét szándékozik befektetni a taksonyi vállalkozásba? — Az önkormányzattól megvásároltunk egy tízezer négyzetméteres, egyhektá- ros területet — hatmillió forintért —, most a szerző­déskötés miatt érkeztem Magyarországra. Mihelyt túlleszünk a hivatalos for­maságokon, megkezdjük az átépítést, s határozottan ál­líthatom, hogy január 2-án itt már folyik a termelés. Negyvenmillió forintot fektetünk a vállalkozásba, s két hét múlva már meg­kezdődik az első szakem­bercsoport betanítása — Németországban. — Milyen létszámmal in­dítja az üzemet, s mekko­rára tervezi felfejleszteni? — Egyelőre harminc­negyven produktív dolgo­zóval kezdünk, s három fő alkalmazottunk lesz. Két­ezer négyzetméteres terme­lőcsarnokot építünk, amely­hez egy háromszázhatvan négyzetméteres irodaépület tartozik majd, emellé pe­dig jövőre egy mérnöki irodát létesítünk: szeret­nék egy fejlesztő- és konst­ruktőr gárdát is foglalkoz­tatni. Távlatilag 250 em­berre számítunk. — ; Ezek szerint bízik a magyar műszaki értelmiség tudásában, s a magyar munkásban. — Meg vagyok győződve kiváló felkészültségükről. Az egyetemről óriási tu­dással kerülnek ki, csak az a baj, hogy a gyárakban és intézményekben tíz év alatt teljesen elvesztik csatla­kozásukat a korszerű és fejlett mérnöki munkához. Sajnos ez a körülmények miatt van így, Magyaror­szágon jelen pillanatban olyan szintű a műszaki­technológiai színvonal, amely korlátozza a kiugró mérnöki teljesítményeket. Mi csúcstechnológiát al­kalmazunk, s nemcsak le­hetőséget adunk, de igé­nyeljük is a műszaki értel­miség innovatív készségét. — És mi a véleménye a fizikai munkásról, munka­végzése minőségéről? — A magyar munkás tud dolgozni, ha hagyják. Ha adnak neki anyagot és esz­közt, ha megvannak a fel­tételek, s kiiktatódik az aperiodikus kapkodás és hajtás. A nyugati munkás­sal szemben, aki egy szűk sávban specializálódott, a magyar munkás még képes improvizálni, ugyanakkor ez az előny a hátrányára is válhat: ezt a fajta munka­stílust ugyanis — hogy pél­dául felülvizsgálja a mér­nöki előírásokat — nálunk nem engedi meg a szigorú technológia. Ugyanakkor hiányoznak a kulcsfigurák, Katona Tamás Gödön A képviselő úr nagyon elfoglalt. A Parlamentben szószólója választókörzete polgárainak. Másrészt vi­szont államtitkár. Ennél fogva az egész országot, a magyar álláspontot is kép­viseli a nemzetközi fóru­mokon. A megbízókhoz et­től függetlenül el kell láto­gatnia. A hírek szerint ma pénteken délután másfél óráig, 14—15 óra harminc percig fogadja a hozzáfor­dulókat dr. Katona Tamás, Vác, Sződliget és Göd kép­viselője a gödi művelődési házban. Ezt követően 18 órakor Csurka István or­szággyűlési képviselő társa­ságában a váci művelődési központban találkozik vá­lasztóival. Augusztusban átadás Dunaharasztin jó ütem­ben készül az ipartestület székházának átépítése — tudtuk meg Bujdosó Gyula titkártól, aki szerint a Ter- modom Kft. a terveknek megfelelően végzi a mun­kát. Mint ismeretes, az át­épített székház egv új kö­zös vállalkozásnak, az or­8 Lilian szágban az elsőnek ad majd otthont: itt kezdi meg mű­ködését a helyi ipartestület és a Mezőbank közösen alapított bankja. Jelenleg a tetőszerkezet kialakítása történik; a rendkívül elő­nyös THEGOLA könnyű- szerkezeti technológiával. Az eredeti elképzeléseket betartva azt ígérik a vál­lalkozók, hogy augusztus 31-én kerülhet sor az ün­nepélyes átadásra. a húzóemberek, akik az elveket és a módszereket továbbadják. De a legna­gyobb előnye a magyar munkásnak, hogy képes és szeret tanulni. — Milyen előnyöket lát Taksonyban, miért éppen itt óhajt vállalkozni? — Taksony rendkívül előnyös, Pesthez közel van, megoldható a szállítás, jó az infrasruktúra. De nem hallgathatom el, hogy in­nen származom. A legtöbb befektetőnek van, vagy volt valamilyen kapcsolata Magyarországgal, úgy ke­rült ide. Ez azonban fon­tos az ország számára, mert ezek az emberek viszik hí­rül, hogy ide érdemes jön­ni, itt megéri befektetni. Magyarországnak nagyon sok jó menedzserre lenne szüksége, akik korrekt és pontos tájékoztatást adná­nak az üzleti lehetőségek­ről. Erre az itteni magyarok nemigen képesek. Kicsit hiányzik az önbizalmuk, holott sok mindenre képe­sek, csak ezt nem propa­gálják kellően. Va. É. Pártház helyett jó a kápolna is A nemzeti értékek és a helyi pénztárca Szentendre a nemzeti kultúra egyik kincsestára, ahol értékek láthatók, is­merhetők meg, ahol újak teremtődnek. Az ilyen te­lepülésen az önkormányzat kulturális-oktatási és sport- bizottságának az általános­nál is nagyobb a jelentősé­ge. Feltehető, hogy ezért került sok időbe és vitába a testület megalakítása. Soós Sándor lett az el­nök, aki magáról azt vall­ja, hogy mint hivatásos muzeológus, foglalkozásá­nál fogva a múltat kutat­ja. Figyel a jelenre is, de azért olyan társakra van szüksége, akik szakértel­mükkel segíthetik e sok­színű terület áttekintését. MÉRLEGEL A BIZOTTSÁG A bizottság tagja lett például dr. Hann Ferenc művészettörténész, a me­gyei múzeumok igazgatósá­ga munkatársa, könyvek, tanulmányok írója. Peda­góguserősség a testületben Kun Péter gimnáziumi ta­nár, valamint Hajdú Gá­bor, a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola igazgató­ja és Szentendrei Géza művelődésiház-igazgató. A kereskedelem, a gazda­sági élet természetrajza és a kultúra metszéspontja lehet ismerős a pártok tá­mogatásával bejutott Győ­ré Zsófia kereskedőnek, Paulina Lászlónak, a Teát­Kétszer ad, ki gyorsan ad Megforgatták a pénzt A ráckevei önkormány­zat a közelmúltban egy­millió forintot osztott szét a lakásépítésre, illetve -vá­sárlásra készülő családok között. A polgármesteri hi­vatalhoz tizenöt kérelem érkezett, s hogy döntő több­ségében rászorulók a segít­séget kérő családok, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy tizennégy igénylő kö­zött kétszázhatvanezer fo­rintot vissza nem téríten­dő támogatás formájában osztottak szét. Sok önkormányzat úgy döntött az év elején, hogy a lakásépítők támogatására fordítható összegből egészí­ti ki azt a pénzt, amelyet a kedvezményes lakáshite­lek megemelt kamatait fi­zetni nem tudó, rászoruló családoknak ad. Ám mint a fenti példa is bizonyítja, Ráckevén mind a már fe­déllel rendelkezőknek, mind a most építkezőknek nagy szükségük van a támoga­tásra. Így az önkormányzat igen ésszerű módszert dol­gozott ki arra, hogy a ka­matemelés ellensúlyozásá­ra rendelkezésre álló kevés pénzt megforgassa. A pol­gármesteri hivatalhoz for­duló családok százezer fo­rint alatti kölcsöntarto­zását — természetesen, ha a szociális helyzet indokol­ta — az önkormányzat egy összegben visszafizette. A többi kérelmezőt pedig ösz- szehívták, és felajánlották nekik, hogy rendezik a tar­tozásukat annak fejében, ha az eddigi törlesztőrész­letet az önkormányzatnak fizetik. Ezzel minden adós egyetértett, mivel a válto­zatlan hitelt hosszú évek­re bekalkulálták a család rezsijébe. Az így befolyt összegből a hivatal azután fizeti a megemelt ezeröt­száz forintokat a többi rá­szoruló OTP-adósnak. Mintegy másfél millió forintot fizetett ki eddig az önkormányzat, s közel ki­lencven hitelszámla szűnt meg az OTP-nél azáltal, hogy a kisebb összegű hát­ralékokat kifizették a csa­ládok helyett. Az igazsághoz tartozik, hogy ami jó a ráckevei csa­ládoknak, az nem annyira előnyös a ráckevei költség- vetésnek. Ugyanis időköz­ben megszületett a rende­let: az önkormányzatok a kérelmezők még meglevő hitelszámláira 500-500 fo­rintot kapnak. Mivel a rác­keveiek nem vártak köz­ponti mentőövre, így a már megszüntetett hitelszámlák után nem kapnak semmit m. k. rum üzletház tulajdonosá­nak, az FKgP helybéli ve­zetőjének. A szakterületenként mű­ködő munkacsoportokba nemkülönben igyekeztek hozzáértőket megnyerni. Ez nagyon fontos törekvés volt, mert az idén nehéz kérdéseket kell megoldani, sok vitával, melynek vég­eredménye még mindig csak javaslat értékű hatá­rozat lehet. Mint az egész bizottságé, melynek előter­jesztéséről az önkormány­zat dönt. A kultúra munkásainak meghatározó szerepük van az idegenforgalmat színesí­tő programok alkotásában. Felelősek a város művésze­ti hagyományainak megőr­zéséért, a kortárs művészet fejlődéséért, a lakosság kulturális igényeinek ki­elégítéséért. Sőt, az igé­nyek felébresztéséért. Üj vonás, hogy mérlegelni kell a most felszínre került ok­tatási modernizációs törek­véseket, intézmények, szer­vezetek új igényeit. Racio­nálisabbá kell tenni a kul­túraközvetítő hálózat mű­ködését. KÁNTORLAKÁS ÉS MÚZEUM A katolikus egyház pél­dául hét szentendrei ingat­lant kér vissza. Ezek közé tartozik többek között a Czóbel-múzeum épülete, amely valaha kántorlakás volt. A Ferenczy-múzeum a szerb egyház tulajdonát képezte, a századforduló táján még szerb tanítókép­ző intézet működött benne. A földhivatal jelenlegi épületét a református egy­ház szeretné visszakapni, mivel ott egykor középis­kolája működött. Soós Sándor szerint ezek az igények tárgyalási ala­pot jelentenek. Megegyezés után fokozatos és zökkenő- mentes átmenetről lehet szó. Az egyházak kiváltá­sáról is szívesen tárgyal­nak. A katolikusok így mondanának le a városnak fontos valamely épületről, ha például a Felszabadulás­lakótelepen, ahol most a volt párthelyiségben mi­séznek, új kápolna kialakí­tására lenne módjuk. A Bükkös-patak partján mű­ködő óvodát például, amely valaha zárda volt, óvodától az érettségiig, felmenő rendszerű egyházi iskolává szeretnék tenni. Az iskolahálózat várható és igények szerinti átalakí­tásán most dolgoznak. Az érintett pedagógusok ilyen­kor joggal éreznek egzisz­tenciális bizonytalanságot, de a kulturális bizottság elnöke úgy gondolja: erre nem lesz okuk. El akarják érni, hogy ne kerüljön sor elbocsátásokra, csak át­csoportosításra. Az oktatá­si intézmények sokszínűsé­ge mindenféle meggyőző­désű oktatónak módot ad ar­ra, hogy a neki legjobb tí­pust válassza. Ezt szeret­nék lehetővé tenni szülő­nek, diáknak egyaránt. SORSOK, DÖNTÉSEK A kiállítótermek teljes válsága következett volna be, ha végleges marad az önkormányzat bérleti dí­jakról hozott, nagy port felvert határozata. Az új, az érdekeltekkel egyezte­tett javaslat most készül, még egyszer megtárgyalják a városatyák. Ennél nagyobb felad­vány a kulturális intéz­ményrendszer fenntartá­sának és finanszírozásának rendezése. Szét kell válasz­tani szerepeket, funkció­kat. El kell választani, hogy a város területén minek, kinek a működése számít nemzeti érdeknek, a dotá­ciók megvonása után dön­teni kell arról, mit, miért tartson fent és fizessen a megye, hol húzódik a vá­rosi érdek határa, miért a hazai pénztárcákat kell kigombolni. Ez a vonal nem volt eddig éles, mert központi irányítás és tá­mogatás éltette a szentend­rei kultúrát. Mára az el­különülés nyomasztó fe­szültségeket hozott létre, művészek, népművelők eg­zisztenciális bizonytalan­ságát okozta. Ezt az ellent­mondást viszonylag rövid idő alatt kell feloldani. Soós Sándor optimista, ezt veszem ki a szavaiból. Bízik az ügyek emberséges rendezésében. Ezért neki kell szurkolnunk. Kovács T. István Rablót keres a rendőrség A budapesti Vili. kerületi rendőrkapitányság nyomozást folytat Mészáros Pál, 20 éves ráckevei lakos ellen, aki rend­szeresen megtámadott idős höl­Előtérben: a tóvédelem Nyaralók gyűlése Július 5-én, pénteken, és 6-án, szombaton, tájé­koztató gyűlést rendeznek Délegyházán — az I-es, li­es és III-as tavak környé­kének — üdülőtulajdonosai részére. Az önkormányzat üdülőhelyi és idegenforgal­mi bizottsága által kezde­ményezett és előkészített eseményen Bulyáki Antal polgármester több témában tájékoztatja a polgárokat: szól a környezetvédelem aktuális kérdéseiről, a ter­vezett és megvalósított in­tézkedésekről, a tóvédelem­mel kapcsolatos feladatok­ról, a közbiztonság helyze­téről, s arról, hogy az üdü­lőtulajdonosok jobb közér­zetéért milyen közös tenni­valókat kell elvégezniük. Szó lesz arról az alapít­ványról is, amelyet négy- százezer forinttal a tóvé­delem céljaira még május­ban hozott létre az önkor­mányzat — a polgármester a lakosság anyagi támoga­tását is kéri majd. Ugyan­akkor megválasztják a pol­gárokból azokat az összekö­tő személyeket, akik a hi­vatalos ügyintézés során kapcsolatot tartanak az ön- kormányzat bizottságával. gyeket, s táskájukat kitépte kezükből. Általában a Keleti pályaudvar környékéről sze­melte ki áldozatait, utánuk ment, és elhagyott helyen ki­rabolta őket. Közlekedési útvo­nala a 73-as, 173-as, 7-es, 20-as 30-as autóbusz, a metró, a 76- os, 78-as, 79-es trolibusz. A bűncselekmények elköveté­sének helyszínei: Újpalota, Po­zsonyi utca környéke, VII. ke­rület, Damjanich utca, Nefe­lejcs utca, Garai piac. Személyleírás: körülbelül 170 cm magas, átlagos testalkatú, haja enyhén hullámos, sötét­barna színű. Esetenként vé­kony bajuszt viselt, haját né­hány alkalommal hátul copfba fogva viselte. Bejelentést lehet tenni a BRFK VIII. kerületi rendőrka­pitányságon a IV. em. 404., vagy 407-es irodájában, vagy telefonon a 18-40-380/135-ös, vagy 134-es melléken, munka­napokon 8.00 óra és 16.00 óra között. DUNATÁJ HÍRLAP Vezető munkatárs: Móza Katalin. • Munkatársak: Vasvári Éva és Kovács T. István. # Fogadónap: min­den hétfőn 121—16 óráig a szerkesztőségben. Címünk: Bp. VIII., Somogyi Béla u. 6. Pf.: 311. ír. sz.: 1446. Te­lefon: 138-4761, 138-1067.

Next

/
Oldalképek
Tartalom