Pest Megyei Hírlap, 1991. július (35. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-04 / 155. szám

Megfontoltabban Nagyon drágák a permetezőszerek. Tavaly óta egyes növényvédők 50—60 százalékkal lettek drágábbak, a Mical gombaölő ára például kétszeresére emelkedett. A drágulás­nak talán egy közvetett haszna van, megfontoltabban permeteznek a kcrttulajdono- sok, kevesebb méreg jut gyümölcsre, zöldségre s szervezetünkbe (Apáti-Tóth Sándor felvétele) Elfelejtett tudomány Aszaló napsugár A mai nehéz viszonyok között senki sem ellensége a pénzének, mégis kevesen tudják, hogy rég elfelejtett eljárásokkal hogyan lehet a friss gyümölcsök, zöldség­félék tartós tárolását meg­oldani. Surányi Dezső néprajzos alapossággal dolgozta fel Aszaló napsugár címmel a Téka Könyvkiadónál meg­jelent könyvecskéjében eleink tudományát. Abból a felismerésből indult ki, hogy Cegléd a kertes házaik városa, és a lakótelepen élők nagy részének is van kisebb-nagyobb hobbitelke, ahol két-háromszáz négy­szögölön termeszt zöldség- és gyümölcsféléket. A termés rendszerint an­nál több. mint amit egy .négy-öt tagú család egyszer­re elfogyaszt, annál viszont kevesebb, hogy piacolással bajlódjon az ember. Aki te­heti, megpakolja a hűtőlá­dát zöldborsóval, zöldbab­bal, földieperrel, meggyed, másféle gyümölccsel. Ezek befogadóiképessége azonban véges, továbbá nincsenek mindenkinek ilyen drága berendezései. A befőzéshez nélkülözhetetlen cukor is megdrágult, mégis van re­mény a termésfelesleg át­mentésére. A napsugár jótékony ha­tása elegendő a gyümölcsfé­lék aszalásához és a zöldsé­gek, gombák szárításához. A víztartalom elvonásával a többi között az alma, szil­va, eper, szőlő hosszú időin át eltartható megfelelő kö­rülmények között tárolva. Főleg a júliusi és az augusz­tusi száraz napsütéses idő­szakok kedveznek ennek a tevékenységnek. A szerző részletes leírást ad a tennivalókról, a gyü­mölcsök, zöldségfélék meg­felelő előkészítéséről, a használatos eszközökről és eljárásokról. Aki figyelme­sen követi útmutatásait, minden nehézség nélkül kipróbálhatja újsütetű tu­dományát. A házilag kí­nálkozó megoldások mel­lett felsorolja azokat a régi alkalmatosságokat, amelyek a nagy tömegű aszalvány előállítását lehetővé tették. A rajzok és fényképfelvé­telek megfelelő illusztrá­cióul szolgálnak az eligazo­dáshoz. Táblázatokkal segíti a kezdők tájékozódását a ten­nivalókban, és ez a gyakor­latias útmutatás mindenki számára lehetővé teszi a le­írt módszerek kipróbálását. Ha más nincs, még a kom­fortos lakások gázkonvekto­ra is alkalmas a szárításra. A tárolás laza szövetű zsákokban, zacskókban, fő­leg felfüggesztve lehetséges, ám a szilvát, barackot zárt edénybe is lehet tenni. Aki megfogadja a tudós tanácsait, a tasakos ételíze­sítők helyett saját kertjé­ben termesztett zöldségfé­lékkel, maga szedte gom­bákkal egészítheti ki a konyhai nyersanyagok so­rát. Mindez egy fillérbe sem kerül, s azt a kevés fárad­ságot nyilván megéri. Ez­zel a módszerrel nem megy kárba semmi, ugyanakkor egész évben — évszakoktól függetlenül — vitamindús, ízletes ételekhez juthatunk. (t-i) CEGLÉDI ^aíifap XXXV. ÉVFOLYAM, 155. SZÄM Emelték a szemétdíjakat 1991. JÜLIUS 4., CSÜTÖRTÖK Néhány üveg sör ára Az önkormányzati tes­tület legutóbbi ülésén na­pirendre tűzte a lakossági hulladékgyűjtés ármódosí­tásának javaslatát. Kovács László a városgazdálkodási csoport vezetője szóbeli ki­egészítésében leszögezte, kétségtelen a tervezett díj­emelés újabb terhelést je­lent a lakosság számára. Ám a városgazdálkodás be­bizonyította — s ezt a mű­szaki csoport és a gazda­sági bizottság vizsgálódása is alátámasztotta —, hogy a szemétszállítás a jelenlegi tarifával veszteséges tevé­kenység. S annál inkább az lesz, minél tovább elodáz­zák a változtatást. Farkas Albert a szobák száma szerinti differenciá­lással nem értett egyet. Ak­ként vélekedett, hogy a ku­kák számát kellene alapul venni. Szükséges rossz Juhász József a város- gazdálkodás igazgatója egyebek mellett elmondotta, a cég is a tárolóalkalma­tosság számához kötött díj­tétel kidolgozását fontol­gatja. Az év eleji átszerve­zés óta jóval kevesebb jár­művel dolgoznak, ami meg­takarítást eredményez. A veszteség így is igen jelen­tős. A reális kiadások alap­ján igyekeztek a kalkulá­ciót tervezni, mert az ár­emelés immár elkerülhetet­len. Ezt motiválja az is, hogy legkésőbb az év vé­gén működjön az új sze­méttelep, amelynek jövőre már költségként jelentkezik az amortizációja. Az utób­bi körülbelül annyi lesz, mint az egy esztendőben beszedett díjak összege. A kilencvennyolc százalékos áremelés is igen nagy, nem lenne érdemes ennek a többszörösével kísérletezni. Az igazgató a továbbiak­ban szólt arról, az elkép­zelésük, hogy tárolóegység — kuka — szerint dolgoz­nák ki az igazságosabb ta­rifarendszert. Ehhez persze komoly felmérés szükségel­tetik, ami hónapokat vehet igénybe. Juhász József rá­mutatott arra, hogy tete­mes kintlevőségeik vannak. Amennyiben az évi teljes összeg becsordogálna a cég kasszájába, az fedezhetné a költségeket. Ha eddig a kevesebb díjat néhány szá­zan nem fizették be, felte­hetően ennek a dupláját még többen hanyagolnák el. A szemétdíjak beszedése híján aligha működhet a szolgáltatás. Károly Tamás kifejtette, furcsállja, hogy azonos ösz- szeget fizet, akitől naponta, s az is, akitől kétnaponta szállítják el a hulladékot. A szobák száma alapján ki­rótt tarifa szükséges rossz. Jó lenne tudni, mikor, ki határozta meg, hogy a vá­ros melyik szeletén milyen gyakorisággal vigyék el a szemetet. Nagy Ferenc az egység vezetője elmondotta, hogy a szállításról egy régebbi tanácsi rendelet határozott. A közelmúltban az átszer­vezéssel elérték azt, hogy a lakótelepről hetente már csak háromszor hordják el a kommunális hulladékot. A szombati szemétgyűjtés megszüntetését elég sokan nehezményezték. A vezető szintén az egységnyi sze­méthez igazodó tarifát vél­te helyes megoldásnak. Hetente egyszer Arany Béla javasolta a tervezet jóváhagyását — a veszteség elkerülése miatt. S azért, hogy ne gátolják a Kedves vendég volt a vá­rosi könyvtárban Balia D. Károly és Dupka György ungvári költő. A Kárpátok baráti üzenetét hozták. Napjainkban örvendete­sen szaporodnak az ukrán— magyar közeledés őszinte megnyilvánulásai. Az el­múlt esztendő októberében Budapesten megalakult a Magyar—Ukrán Társaság, az idei tavaszon Göncz Ár­pád köztársasági elnök járt Ukrajnában. Ezt a látoga­tást adta vissza később Leonyid Kravcsuk, az Uk­rán Legfelsőbb Tanács el­nöke. Itt is, ott is kialaku­lóban a szabad életet biz­tosító demokrácia. Hadd emlékezzem egy régi „uk­rán—magyar szövetségre”, mely fegyverzajban, vérben és vasban született Galíciá­ban. Kolomea előtt álltunk 1944 áprilisától kezdve, el­akadt támadásunk után. A megmerevedett frontot mindkét oldalon összefüg­gő lövészárokrendszer zár­ta le. Apáink első háborús orosz harctereihez hasonló viszonylagos nyugalomban volt részünk. Ezt a nyugal­mat erősen megzavarták a nemzeti ultrán partizánok akciói, akik az elől lévő ezredparancsnokságok és a Egy különös, régi egyezség Titkos ösvényekéi) hadtápterüdet közötti térség­ben robbantottak hidakat, lőttek magányosan közleke­dő gépkocsikra és gyalogo­san járó katonáinkra. Jár- őröztünk az utakon, hajtó­vadászatot rendeztünk elle­nük. s az elfogottakat kivé­geztük. A júliusi orosz offenzíva hátravetett bennünket, föl a Kárpátokba. A 24. had­osztályparancsnokság a Bysztrica völgyében foglalt állást. Rafiajlován. A falu­ban egyetlen férfit sem ta­láltunk, fönt táboroztak az égig nyúló hegyeken, a par­tizántanyákon. Onnan jár­tak le titkos ösvényeken megzavarni mozgásunkat. Hol itt, hol ott bukkantak föl, kisebb egységeink a völgyekben súlyos sebekkel tértek vissza állásaikba. Egy idő óba partizánok­kal nem találkoztunk. Föl­tűnt, hogy nem lőnek ránk; valamiben törik a fejüket. Augusztus közepén megje­lent nálam egy soha nem látott, hatalmas termetű ukrán, jelentette, hogy ő a rafajlowai sztaroszta, és be­szélni akar a tábornokkal. A hadosztályparancsnok adjutánsa voltam, bárki jött hozzá, közölte velem jöve­telének célját, s én szándé­kával jelentettem a bebo­csátást kérőt. Kérdem, hogy mit akar a generális úrtól? ö azt nekem nem mond­hatja meg. No, ha nem tud­ja, akkor én magát ugyan be nem jelentem! A szta­roszta csak erőszakosko­dott; Unbedingt, unbedingt! (Mindenképpen!). A hangos szóváltásra ki­jött szobájából Markóczy János tábornok. Az ukrán összeillesztette bocskorának sarkát és katonásan jelent­kezett, névvel és állásával. Németül. (Az első háború­ban a közös hadseregben volt szakaszvezető.) A tá­bornok behívta. Jó idő telt el, s amikor nyílt az ajtó, mindketten szivarozva, igen szívélyesen mosolyogva lép­tek ki. A sztaroszta diadal­mas pillantást vetett felém. Már az éjjel lejöttek a partizánok vezetői a más­fél ezer méter magas Ha- ximieczről és egy paraszt­házban megállapodást kö­töttek velünk. „Az ukrán nemzeti partizánok kerüle­ti főparancsnoka kijelentet­te, hogy magyar katonákra nem lőnek többé, szabaddá teszik mozgásulcat a völ­gyekben és a hegyekben, a magyar front szakaszon nem robbantanak, ellenben to­vábbra is lövik és robbant­ják a szovjeteket és a né­meteket. A magyar királyi 24. gyaloghadosztály pa­rancsnoka és katonái nem akadályozzák az általuk megszállt frontszakaszon az ukrán nemzeti partizánok mozgását, a partizánok fegyvereiket megtarthatják, a fegyverek viselésétől őket el nem tilthatják. A had­osztály ellátja fegyverrel és lőszerrel az ukrán nemzeti partizánokat, ellátja őket orvosi segéllyel, gyógyszer­rel, és sebesültjeiket a had­osztály tábori kórházában ápolja. Kelt Rafajlowán, 1944. augusztus 20-án, vi­téz Markóczy János m. kir. honvédtábornok és az uk­rán nemzeti partizánok fő­parancsnoka." A következő nap délelőtt­jén Markóczy tábornokkal föllovagoltunk a Maximiecz óriáshegy szerpentinjén elé- bük. Csakhamar fölbukkant fegyveres elővédjük, utána szakaszonként géppiszto­lyokkal, kézigránátokkal a többiek. Nyikorgó, tehén­húzta szekereken hevertek szénába süppedt, borostás, viaszsárga arcú sebesült- jeik. Gennyes, mocskos, vértől átütött kötéseik alól bűzös szagok áramlottak. Aztán asszonyok jöttek úrias, városias ruhában, trencskós értelmiségi fér­fiak oldalán. Legvégül falu­si férfiak és sulpncok, hajt­ván a teheneiket. A falusiak maradtak, a városiak fölmentek a Pan- tyr-hágón. Soha többé nem találkoztunk velük. Fölszív­ta őket Európa. Hídvégi Lajos racionális üzemeltetést. A gazdasági bizottság is tár­gyalta az ügyet, nehéz megfelelő mértéket találni. Törekedni kell arra, hogy hetente egyszer a város minden zugába eljussanak a városgazdálkodás autói. Legyen minél kevesebb il­legális szemétlerakó hely. Ha valakit rajtakapnak, azt keményen bírságolják meg. November elsejéig a cég te­gye le az asztalra az új ta­rifarendszer tervezetét. K ilencven nyolc százalékkal A további hozzászólások­ban dr. Kispéter Zsolt is az egy kukára megállapí­tott díjtétel kidolgozását szorgalmazta. Dr. Kónya Mihály kifogásolta, hogy a kertes házak lakói a kom­posztálható szemetet is el­szállíttatják. Véleménye szerint a polgárokat ösztö­nözni kellene, hogy a kü­lönféle hulladékot különít­sék el egymástól, illetve csökkentsék a mennyiséget. Dr. Sebők Miklós arra fi­gyelmeztetett, hogy a ter­vezetben megjelölt díjak havonta körülbelül két-há- rom üveg sör árát teszik ki. Kár ezért höbörögni. Ki kell fizetni az esedékes ősz- szeget, a városgazdálkodás úgyis elszámol a testület­nek. Farkas Albert felve­tette azt az ötletet, hogy a városgazdálkodás emberei a szállításkor esetleg stri­gulákat húznának. Mond­ván: így nem lenne kérdé­ses a mennyiség. Végezetül a testület je­lentős többséggel úgy dön­tött, hogy július elsejétől az esztendő végéig átlago­san kilencvennyolc száza­lékkal — most még a szo­bák számától függően — emeli a szemétdíjakat. A városgazdálkodást kötelez­te, hogy november elsejéig dolgozza ki az egységnyi szeméthez kötődő tarifát. Július elsejétől az alábbi díjak érvényesek: Az egyszobás lakás havi díja ötvenöt, a kétszobás hetvenhárom, a három szo­bás nyolcvankilenc, a négy­szobás kilencvenkilenc, míg az ötszobás száztizen­hét forint. F. F. Vásárok Július 7-én, vasár­nap autóvásár, míg 21-én, vasárnap országos állat- és kirakodó vásár lesz a ceg­lédi vásártéré-’,. CEGLÉDI HÍRLAP Cegléd, Kossuth tér 1. • A szerkesztőség vezetője: Fehér Ferenc. • Munka­társ: Rozgonyi István. O Postacím: Cegléd, Pf. 18. 2101. Telefax és telefon: (20) 11-400. 9 Telex: 22­6353. • Hirdetésfelvétel: Hírlapkiadó Vállalat Kö­zönségszolgálata, Cegléd, Teleki u. 30.: kedd, csü­törtök, péntek 9-től 12-ig, szerda 10—17 óráig. Tele­fon: (20) 10-763. *5.\Sä (hírlap 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom