Pest Megyei Hírlap, 1991. július (35. évfolyam, 152-178. szám)
1991-07-29 / 176. szám
I. ÉVFOLYAM, 10«. SZÁM 1991. JÜLIUS 29., HÉTFŐ D A BAS I MEGJELENIK MINDEN HÉTFŐN, SZEKDAN, PÉNTEKEN, SZOMBATON Merre tart a nyomda? (II.) Piád viszonyok között Ha Dabasi Nyomda meg akarja tartani régi jó hírét és talpon akar maradni a piacon: akkor hamarosan lépnie kell! Vajon milyen okok miatt szorul háttérbe a nyomdai termékek iránti kereslet? — sorozatunk második részében erről is olvashatnak. Beszélgetőpartnereink továbbra is a Dabasi Nyomda gazdasági igazgatóhelyette— Mi az, ami után még mindig van kereslet? Vagy megfordítva a kérdést: mi az. amiből a nyomda még „élni” tud? — Inkább a szakjellegű és speciális kiadványokra van igény és kereslet. — Nálunk három éve tudatos elhatározás, ha úgy tetszik, gazdasági előrelépést megcélzó politika — mondja Trost László gazdasági igazgatóhelyettes —, hogy az egyre szűkülő belföldi piac mellett az exportot bővítjük. A színes, idegen nyelvű bibliáktól kezdve a legkülönfélébb külföldi folyóiratokig, a gyermekhavilapokig mindent elvállalunk. A gépeink, a szakembergárdánk, a technikai felkészültségünk konvertálható. A különböző nyugati egyházak vagy német tan- könyvkiadók számára ugyanúgy készítünk könyvet, mint ahogy tőlünk kerül ki az orosz nyelvű Biblia is. — Régóta hallani azt a vádat a kiadók és a terjesztők részéről, hogy az egész könyvszakmai összeomlás alapja ott kezdődik, hogy a kiadóknak nincs önálló nyomdájuk. Ha lenne — bármilyen kicsi — saját nyomdájuk, sokkal rugalmasabban tudnák követni az olvasói, a fogyasztói igényeket. — Ezt a sarkos véleményt mi is ismerjük — válaszolja Trost László, a Dabasi Nyomda gazdasági igazgató- helyettese —, de van egy alapvető probléma, amit egyelőre mi sem tudunk kikerülni. Ez a probléma pedig az, hogy ha itt nálunk, a Dabasi Nyomdában körbenéz, akkor látja, hogy gyakorlatilag német, angoi, svájci gépekkel dolgozunk, és nyilvánvaló, hogy német, angol és svájci árakon. Az általunk felhasznált úgynevezett segédanyagok megint csak nyugati gyártmányúak. Következésképpen ezeknek az ára megint csak világpiaci. A felhasznált papírok egy része közvetlenül vagy közvetve import, következésképpen világpiaci árral. De lassan a magyar papírok sem olcsóhbak. Ehhez képest Magyarországon a könyvek ára, figyelemmel a fizetőképes keresletre, lényegesen alacsonyabb, mint Nvugaton, DABASI HÍRLAP Vetető munkatárs: Matula Gy. Oszkár. • Munkatárs: Fachner Edit. • Fogadónap minden hétfőn 14-től 17 Aráig a szerkesztőségben. Címünk : Bp. VIII. kér., Somogyi B. u. 6. sí. Pf.: 311. ír. sz. 14«. Telefon: 138-2399/283 akkor tulajdonképpen a csata eldőlt. Hiszen messze nem annyiért adják el ma Magyarországon a könyveket, mint amennyiért kínálják a nyugati szomszédainknál. Következésképpen nagyon szűk az az ösz- szeg, amit a nyomda, a kiadó és a terjesztő mint költségfedezetet képes realizálni ... — Régen, a háború előtt hogyan volt? Hiszen legendákat mesélnek a Cserépfalvi vagy a Révai Kiadó tevékenységéről. — Nézze, lehet úgy is számolni — kapcsolódik a beszélgetésbe Gémes László kereskedelmi igazgató, —, hogy ha nekem saját nyomdám lenne, akkor ezeket a költségeket ugyanúgy meg kellene fizetni, és jószerivel ugyanott tartanánk. Véleményem szerint a gond ott van, hogy a magyar jövedelmi viszonyok nem viselik el azokat a könyvárakat, amiket ezek a költségviszonyok indokolnának. Mutatok magának egy konkrét kiadványt: ez egy hollandoknak készült színes gyerekfüzet, négy holland forintba kerül kint. Az durván számítva százhatvan magyar forint. Mi ha negyven magyar forintért kínálnánk ezeket a kiadványokat, a mi gyerekeinknek, akkor sem biztois, hogy elkelnének. — Az valóban igaz — mondja Bundás Ferenc, műszaki igazgató —, hogy régen a Révaiék kinyomtattak egy nagyobb példányszámot, aztán a kereslettői függően bekötöttek ezret, kétezret a könyvből és ez így mehetett évekig. De akkoriban húszezer, igencsak jelentős példányszámnak számított. Ma viszont az a •baj, hogy a kiadók még azt sem fizetik ki, amit már eladtak ... — Ha nem szakmai titok, akkor elárulná, hogy a közelmúltban melyik volt az a magyar könyv, amely a legnagyobb példányszámban kinyomtatásra került? — Utoljára Claire Kenneth könyvét nyomtattuk ki száznyolcvanezer példányban. Ügy tudjuk, hogy még van belőle ... — Azt azért el kell mondanunk — veszi vissza a szót Gémes Ferenc kereskedelmi igazgató —, hogy most, a nagy gazdasági átalakulások kezdetén a könyvszakma volt az első, ahol piaci viszonyok kezdtek előretörni a nyomtatásban és a terjesztésben is. Ha öt esztendővel ezelőtt egy szerzőnek valamely kiadónál nem fogadták el a kéziratát, akkor hazavitte, és az meg nem jelenhetett. Most viszont számtalan lehetősége van a szerzőnek. Tehát hogy szélesebb körben és választékban tud megjelenni valami, az nagyon jó. Abból a szempontból is jó, hogy számummá is bővül a piac. Mi valamikor dolgoztunk hét-nyolc nagy kiadóval, és ha netalán konfliktusba kerültünk, kölcsönösen lehetetlen Helyzetbe hoztuk egymást. Ma a megrendelőkörünk hetvennyolcvan cégből tevődik ki. — A gazdasági szakemberek éppen arra panaszkodnak, hogy bár nőtt a megrendelők száma, mégis egyre többen nem fizetnek. — Valamelyikük azért mégiscsak fizet... És mondok én valamit: ha maradt volna a hét-nyolc nagy kiadó, akkor az már rég padlóra küldte volna a Dabasi Nyomdát. Deák Attila (Folytatjuk.) Harmincszázalékos túljelentkezés Fektetik a vezetéket Megkezdődött a gázvezeték fektetése Inárcson. Július 17-én, szerdán láttak munkához az Innoterv dolgozói. Várnagy József, a gázbekötés ügyintézője szerint várhatóan október végétől indulhat meg a gázszolgáltatás. — Hogy a határidőt tartani tudjuk, meg kellett gyorsítani a szervezést, mert 30 százalékos a túljelentkezés az előzetes felméréshez képest. — Mennyibe kerül a bekötés? — Lakásonként egységesen 40 ezer forint, melynek 15 százalékát visszatérítik. Ha a kedvezményes OTP-kölcsönt veszik igénybe, most csak 12 ezer forintot kell befizetni. Néhány kivételesen nehéz helyzetű család számára az OTP teljes összegű kölcsönt adott. Megközelítően hatszázan tették le a 40 ezer forintot készpénzben. — Igen, de legkésőbb az adott szakasz munkálatainak megkezdéséig. Az OTP csak a teljes utca beszervezése után utalja át a kölcsönt, de a gép sem tud visszafordulni, ha elhagyott egy telket az árok miatt. Az utólagos rákapcsolás legalább kétszer olyan drága, mert a nyomás alatt álló csövet csak kézi erővel szabad kiásni és a csonk beforrasztását is bonyolultabb módszerrel végzik. Várnagy József számárg most nincs órához kötött ügyfélfogadás, a legkülönbözőbb időpontokban állítanak be hozzá a jelentkezők. A beszélgetésünket megelőző napon este 9-kor kereste fel lakásán az utolsó ügyfél. Ezt azonban nem panaszolja. A gáz bevezetése pillanatnyilag a falu legfontosabb ügye. — er — — Mennyi ideig készül egy szakasz? — Attól függ, hányán jelentkeztek. Az első szakasz bekötése várhatóan 25 napot vesz igénybe, s 15 napig lesznek feltúrva az utcák. Ebből 8 nap a nyomáspróba. — Még lehet jelentkezni? Meeeptre Némelyik nyári napon szinte fudoklunk a hőségtől é3 nincs más vágyunk, mint egy alapos fürdő. A folyók, tavak közelében lakók szerencsések, a strandok is jobbak a semminél —, de mit csináljanak azok, akiknek se strand, se természetes víz nem jutott? A dabasi körzet településeinek zömében nincs strandolási lehetőség. Persze akad néhány bányató, ahol elvileg tilos fürödni —- ennek ellenére megkockáztatják —. de a legtöbb úszni, fürdeni kívánkozónak 40—50 kilométert kell utaznia. Budapestre, Kecskemétre, Albertirsára járnak. Már akinek ideje engedi. Mert ott a fólia, az állatok, s a folyamatos munka nem enged meg olyan „luxust”, mint a strandolás. És a reparálásról még nem is szóltam. Hernádi Gyula egyszer összefüggésbe hozta az ön- gyilkosságok magas számát a tenger hiányával. Egy pszichológus leírta, hogy a víz csobogása — például egy patak csörgedezése —, jótékonyan hat a kimerült idegekre. Ügy tűnik tehát, hogy egy-két nap (vagy hét) valamelyik kies vízparton nem luxus, sőt idegesség ellen receptre kéne felírni! (er-ed) Korcsolya és labda Kézilabdapálya készül a újlengyeli általános iskol udvarán. Nemrég fejeztél be a földmunkákat, mos a betonozás, majd a bitu men terítése következik Ügy tervezik, télen sen marad kihasználatlanul i pálya, ha fagyosra fordul a: idő, a pattogó labdákat su hanó korcsolyák váltjál föl. SZEPTEMBERTŐL DzsesszMett Ha valaki megfelelő kondíciónak örvend és szeretne táncolni, minél előbb jelentkezzen az inárcsi klubkönyvtár szeptembertől induló dzsesszbalett-tanfolya- mára. A jelentkezés nincs se nemhez, be korhoz kötve. Bárki kipróbálhatja, fejlesztheti ritmusérzékét, hajlékonyságát. Limbarg után Zdnka Radóczy Mária tűzzománcai 8 > A MAGYARSÁG legősibb foglalkozásai közé tartozik, hiszen a méh, mézodú, „méhlaikás”, ereszt (rajzik) finnugor eredetű szavak is erre utalnak. Már a XI. századi források is megemlékez, nek olyan falvakról, illetve családokról, melyek uruknak mézzel szolgáltak. Ugyanebből az időből a nyelvterület északkeleti szögletében megmaradtak az ún. kőkaptárok, melyeket sziklába vájtak, és abban tartották a méheket. Számos falunév: Méhes, Fedémes a nyelvterület nagy részén a XI—XIII. századtól kezdve jelentős méhészetről tanúskodik. A méhtartás legkezdetlegesebb formája ugyancsak gyűjtögetés jellegű. A mé- héc kimegy az erdő szélére, és egy szaruból vagy fából készült edénybe virágokon legelő méheket fog össze. Mikor már elegendő dong benne, kienged egyet és gondosan megfigyeli repülésének irányát. Addig megv utána, ameddig látja. Ekkor újra kiénRajzanak a méhek ged egyet, és ezt is követi. Ezt a műveletet addig végzi, míg el nem ér addig az odvas fáig, ahol a méhek tanyáznak. Ekkor füsttel lefojtja az egész családot, és elveszi tőle a mézet. Igazi gondozásban csak úgy lehetett a méheket részesíteni, ha egy helyen, a méhesekben tartották őket. Ezeket nyugodt, csendes helyre építették, hogy ne zavarja semmi a szorgalmasan gyűjtögető családokat. Így sokszor erdőben, lápos-mocsaras vidékeken egy-egy szigetre emelték a méheseket, de leggyakrabban mégis a településen belül, a kertek elkerített részében szakítottak helyet számukra. A legegyszerűbbek az ún. méheskertek, melyeket kerítés vesz körül, és a méh- lakások a földön vagy alacsonyabb lábakon állanak. Nyáron megindul a méhek rajzása, amikor az új család felkerekedik, és messzebb igyekszik új otthont találni. Ilyenkor os- torpattogással, kerepléssel, vízpermetezéssel, ruhadarabok felhajításával igyekeznek megállásra bírni a rajt. Ha egy fán megtelepednek, akkor hosszú rúd végére kast kötnek, és abba rázzák őket, majd visz- szaviszik a méhesbe, és a végleges kasba helyezik el a családot. A magyar parasztméhészetben nagyon sokáig a rajt tartották meg a következő évre, míg az anyacsaládot lefojtották, és úgy vették el tőle a mézet. Később a tele kasra egy másikat borítottak, és a méhész addig veregette az alsót, míg a méhek a zajra a felsőbe át nem húzódtak, így a szükséges mézmeny- nyiséget a család megsemmisítése nélkül el tudták venni. Ősszel jelentek meg a mézkereskedő barkácsok, akik léppel együtt szedték ki a mézet, hordóba gyömöszölték, és úgy szállították el a piacra. A MÉZ mint édesítőszer rendkívül nagy szerepet játszott a magyar paraszti konyhában. A mézeskalá- csosok nélkülözhetetlen alapanyaga, de készítettek belőle sört is. A viaszt elsősorban gyertyakészítésre használták. Mikor e funkciói jelentősen korlátozódtak, csökkent a méhtartás, de azért még ma is csaknem minden faluban a modern méhészet mellett a paraszti hagyományos eljárásokat is megtaláljuk. D. A. Gyálon élt és alkotott évekig a 70-es időszakban. Rajzolt és bankokat készített eredeti hangvétellel népmeséi forrásokból me- rítkezve, a népdal ösvényén járva. Tagja volt ekkor a Nagy István Csoportnak, önálló kiállítása nyílt Szentendrén és Martfűn — ezt a tevékenységet folytatta Százhalombattán is. Változtatott életén. 1986- ban elvégezte a Képzőművészeti Főiskolát, és áttért a tűzzománcra. Ez technikai újdonságot jelentett, világa azonban csak részben módosult. Még érzékenyebb, még tisztább lett vonalvezetése, színei is finomodtak, a népköltészet örök témái is új értelmezésben jelentek meg. E tűzzománcnak komoly sikere volt nemrég a németországi Limburgban. Most Radóczy Mária újakra készül azzal az önkéntes szolgálattal is, hogy idén júliusban Zánkán gyermekek sokaságának tanítja a rajz rejtelmeit, a batik, a grafika és a tűzzománc törvényeit. U M.
