Pest Megyei Hírlap, 1991. július (35. évfolyam, 152-178. szám)
1991-07-29 / 176. szám
ÜNNEPI SZENTMISE A HOSOK TÉRÉN Hazánk büszke j elképe A Hősök tere 1985-ben az Itt élned s halnod kell című történelmi játéknak volt díszlete II. János Pál pápa ötnapos magyarországi kőrútjának befejezéseként hazánk nagy ünnepén, Szent István király napján a buda- dapesti Hősök terén ünnepi szentmisét mutat be, így véve búcsút az ezer esztendeje keresztény útra tért nemzettől. Talán nincs még egy olyan helye az országnak, amely alkalmasabb lenne erre a ceremóniára. Ez a tér egyszer már sikerrel szolgáit hasonló nagyszabású ünnepség színteréül: 1938. május 25-én, amikor itt nyitották meg az eucharisztikus világkongresszust. (Az eucharisztikus kongresszus fényes, rendkívüli ünnepség az oltáriszentség tiszteletére. Az egész katolikus világ ünnepe, amelyet általában minden második évben megtartanak. Az első eucharisztikus világkongresszust a franciaországi Lille-ben rendezték 1881- ben. 1905-től — akkor volt a római — a pápa külön legátust küld minden eucharisztikus világkongresszusra, hiszen az államfői világutazások csak az utóbbi évtizedben jöttek szokásba.) A Hősök tere valóban méltó és pompás helyszíne volt a budapesti eucharisztikus világkongresszusnak, nagyszerűségében semmivel sem maradt el az addigi legimpozánsabb bécsi vagy chicagói hasonló rendezvénytől. A méltán Európa egyik legszebb sugárútjának nevezhető And- rássy út tengelyében elhelyezkedő millenniumi emlékmű oszlopának tetején a keresztet magasba emelő Gábriel arkangyal (Zala György alkotása), a honfoglaló vezérek ércalakjai impozáns együttest alkottak. Az oszlop mögött emelkedett a római Szent Péter- bazüika főoltárának, és a föléje boruló baldachinnak 29 méter magas másolata. A tér nem véletlenül vált ilyen egységes és szép együttessé. Nem csupán az uralkodókkal díszített ezredéves emlékművet tervezte Schickedanz Albert, hanem a Szépművészeti Múzeumot (1900) és a Műcsarnokot is (1895) Herzog Fiilöppel közösen. A tér 1932 óta viseli a Hősök tere elnevezést, miután — 1929- ben — felavatták a honfoglaló vezérek szobra előtt fekvő nemzeti hősök emlékkövét, az első világháborúban hősi halált halt katonák jelképes sírkövét, amelyet azonban a második világháború után kicseréltek. Az eredeti felirat helyére („1914—1918, Az ezeréves határokért") 1950-ben „A hősök emlékének, kik népünk szabadságáért és nemzeti függetlenségünkért áldozták életüket” szöveg került. Ugyanígy lecserélték öt Habsburg- uralkodó szobrát és az alatta lévő reliefeket is. Helyükre Bocskay István, Bethlen Gábor, Thököly Imre, II. Rákóczi Ferenc és Kossuth Lajos szobrai kerültek. Az eredetiek meg a kicseréltek helyére állított szobrok és domborművek a kor legkiválóbb művészeinek (Zala György, Kisfa- litdi Strobl Zsigmond, Senyéi Károly, Teles Ede, Köllő Miklós és mások) alkotásai. Az eucharisztikus világ- kongresszuson kívül a Hősök tere csaknem folyamatosan az érdeklődés központjában áll. Talán nincs olyan Budapestre látogató külföldi, aki ne keresné fel ezt a nagyszerű, impozáns teret, amely egyik büszke jelképe nem csupán a fővárosnak. hanem hazánknak is. 1929-től a külföldi államfők, kormányfők és hivatalos, magas rangú vendégek itt helyezik el a protokolláris ünnepségeken koszorúikat. Végezetül álljon itt néhány adat az ezredéves emlékmű méretéről: az oszlop magassága 36 méter, az oszlopcsarnok által bezárt félkörív szélessége 85 méter, a hét vezér szobrainak magassága 4,5 méter, az uralkodók és szabadsághősök 2,8 méter magasak. A Hősök tere impozáns rendezvények méltó keretéül szolgáló épületegyüttesét napjainkban is felhasználják. 1985. március 31-én például a téren felépített hatalmas színpadon adták elő Kolíay Gábor rendezésében az „Itt élned, s halnod kell!” című zenés történelmi játékot. Két évvel ezelőtt a magyar történelem valóságos drámája játszódott le a Hősök terén. 1989. június 16- án itt búcsúzott el a nemzet méltósággal gyászolt 1956-os hőseitől, közöttük Nagy Imrétől és az 1956-os magyar szabadságharc és forradalom hőseitől. Dr. Csonkaréti Károly Fesztivál Szombathelyen Vasárnap fejeződött be Szombathelyen a hónap közepén kezdődött nemzetközi Bartók-fesztivál. Az idén 25. alkalommal megrendezett rangos zenei eseményen 25 országból 200 hallgató vett részt a kurzusokon, amiket olyan professzorok vezettek, mint például Kocsis Zoltán, Rohmann Imre, Perényi Miklós, Eötvös Péter, Somfai László vagy Marco Stroppa francia zeneszerző. Az Interart Fesztivál Központ igazgatója, Klénjánszky Tamás elmondta: a szakmai műhely — melynek zárónapjain jelen volt a párizsi Modern Zenei Kutató Központ igazgatója, Laurent Bayle is — Közép-Ke- let-Európa egyetlen ilyen rendezvénye. Itt egyértelmű közönségsiker mellett a programok jól integrálódtak a város kulturális életébe. Magyar gyerekek sikere Japánban A hét végén Hamama- cuban hét ország tizenhárom kórusának részvételével megkezdődött a gyermekkórusok világfesztiválja. Négy japán kórus mellett két osztrák és egy-egy dán, dél-koreai, egyesült államokbeli, szovjet, észt, jugoszláv és magyar együttes vesz részt a rendezvényen, amelyre két éve készülnek a házigazdák. A megnyitóünnepségen Kizu Fumihiko professzor, a világfesztivál kezdeményezője és Kurihara Maszaru, Hamamacu polgármestere köszöntötte a kórusokat. A magyar színeket képviselő Budapest Gyermekkórus, Botka Valéria és dr. Csányi László együttese vasárnap adta elő gálaprogramját, amelyben madrigálok, Bartók- és Kodály-művek mellett japán dalok is szerepeinek. A kórus eddigi koncertjei nagy sikert arattak, a gyerekek már a fesztivál előtt újabb meghívást kaptak egy jövő nyári koncertkörútra. Talán a Suzuki cég elnökénél tett látogatás nagy japán sajtó- visszhangjának is köszönhető, hogy egy tokiói kon- certszervező cég telexen jelezte: képviselője részt vesz a fesztiválon, hogy a magyar kórus japán menedzselése érdekében felvegye a kapcsolatot az együttes vezetőivel. A Zwinger ikertestvére A világhírű drezdai képtárnak, a Zwingernek a jövőben „ikertestvére” lesz Japánban. A Dresdner Morgenpost című lap értesülése szerint egy bizonyos Hiroyosi Aoki nevű japán üzletember a barokk építészet remekének tökéletes mását akarja felépíttetni Saga japán pre- féktúra területén. A „japán Zwinger” — a tervek szerint — egy létesítendő szórakoztató kombinát központja lesz. Az eredetihez hasonlóan a japán „ikertestvér” is helyet ad majd porcelángyűjteménynek. A költségek aligha szá2 mítanak — Aokinak ugyanis erőművek, tartályhajók és egész autópályák képezik a tulajdonát. Európában azzal keltett feltűnést, hogy egymásután vásárolt szállodákat, például er hamburgi „Vier Jahreszeiten" (Négy évszak) hotelt. A drezdai Zwingert 1710 és 1732 közt építették Matt- haeus Daniel Pöppelman építész és Balthasar Pernio- ser szobrász tervei szerint. A tévé háza td Tanuljuk Nap mint nap szembesülünk azzal az igénnyel — bármi is volt, mit eddigi életünk során tanultunk —, hogy képezni kell magunkat. Üj idők új szele fújdo- gál. Kell a más, változik a világ, változnak az ismeretkövetelmények. Tanulni kell a maffiát is. Amit eddig erről a témáról megtudhattunk, vagy akár a Bosnyák tér környékén tapasztalhattunk, elégtelen eljövendő életünk számára, A legújabb történet forgatókönyvét Andre G. AHOL NEM LEHET TABUTÉMA A megismerés örömétől a kifejezés gyönyörűségéig 4 hírlap Csaknem két évtizede élte virágkorát a hazai amatőr színjátszó mozgalom. Akkoriban vállalatok, üzemek, szövetkezetek szervezésében, egymással versengve, egyre-másra alakultak a különböző együttesek. S noha ezeknek az együtteseknek akkor sem volt felvállalt céljuk a „művészelőképzés”, mégis sok, ma már neves színészünk első ízben ilyen csoport tagjaként lépett színpadra. S mit adott azoknak, akik később nem művészi hivatást választottak? Irodalmi szemelvények közös ízlelgetésének emlékét, sok-sok színházi élményt, nagyobb nyitottságot, érzékenységet a világ dolgai iránt s olyan máig tartó barátságdkat, amelyek a hasonló érdeklődésű fiatalemberek közös tevékenysége nyomán bontakoztak ki. Mostanában .kevesebb szó esik erről a mozgalomról. Többet hallunk a gyermek színjátszókról, az úgynevezett drámajátékokról és a gyermek bábjátszókró1!. Iskolák és művelődési házak tartják fenn ezeket a csoportokat, vezetőik pedig többnyire pedagógusok. Szakmai irányításukat az Országos Közművelődési Központ látja el, amely módszertani kiadványokkal és továbbképzésekkel támogatja a Pest Megyei Módszertani Központot is. Így egyre több megyei településen — például Cegléden, Dunakeszin, Foton, Vácott — rendszeresen folyik dra- matikus nevelési program. Bizonyára sokan teszik fel a kérdést, valójában mit is jelent a drámajáték kifejezés, és mi a célja? A szakemberek és a művelődési házak vezetői, de a pedagógusok is egyértelműen vallják, hogy a cél: eljuttatni a gyermekeket a megismerés örömétől a kifejezés gyönyörűségéig. Nagyon szomorú, hogy sok gyereket ma egy íztelen, szagtalan, előre csomagolt másodlagos világ vesz körül. Ezek a gyerekek homályban élnek a rengeteg „porló” információ között. Ezért nem képesek „fényképezni”, megállítani a pillanatot, s így emlékeik szórványosak, töredezettek lesznek, hiszen pontatlan, lanyha az érzékelésült. Nem látnak képekben, pedig ez a zenei, az irodalmi s általában bár- miiyen művészeti nevelésnek az alapja. Sajnos erre szoktatja őket a képregény és a televízió is. Legnagyobb gond, hogy szinte mindvégig a velük egykorúak csoportjában élnek. Jó volna, ha még több lenne az ilyen szülő, felnőtt, aki személyiségét vállalva, kellő humorral, viszonylagos harmóniával rendelkezve, szakítana rá időt, és képes lenne megtanítani a gyerekeket figyelni, találkozni a világgal, majd magával és a többi emberrel. A drámajáték szorgalmazói igyekeznek arra nevelni a diákokat, hogy olyannak ismerjék meg a világot, amilyen a valóságban. Hogy meglegyen bennük az örömszerzés képessége, de legyenek felkészülve a konfliktusokra, a szomorú és az igazságtalan dolgokra is. Persze ennek több útja van: mindegyiket igyekeznek közösen végigjárni. Ez is a drámajáték egyik jellemzője. Nem a dicsérgeíés, az egyes gyerekek dédelge- tése a fontos, hanem maga a feltárt jelenség. így válik a drámajáték közös üggyé. Elsőként tehát megismertetik velük a ráeso- dálkozás, a felfedezés örömét; legyen az egy érdekesen erezett kő, egy sündisznó, egy illát vagy akar különböző tapintású' anyagok. Ez azonban csak az egyik oldal, mert csak elfogadni valamit nem elég. Meg kell tanulniuk bizonyos dolgokat visszautasítani. vagy akár nem megbocsátani. S erre az élethelyzeteket feltáró improvizációs játékok — amelyek során felszínre kerülnek a gyerekek negatív és pozitív élményei — kiválóan alkalmasak. Számolniuk kell azonban azzal, hogy ha „beengedtük” a világot, akkor együtt jelenik meg a jó és a rossz, s ezt kezelni kell. A drámajátékban ismeretlen a tabu téma. Éppen emiatt óriási hatása van a személyiségfejlődésre. Nem jövendő művészek nevelése a cél. Nem is lenne helyénvaló, hiszen egy gyereknek gyakran változékony a tehetsége. Nemcsak fejlődik; előfordul, hogy megakad, visszaesik. De az a cél, hogy mindazt, amit megismert, képes legyen közvetíteni más embereknek. Azt szeretnénk, ha a gyerekek közösség nélkül és közösség előtt is ki tudnák fejezni magukat. Ezért az első hetek, hónapok közös játékait, improvizációs gyakorlatait követően előadásokra is felkészülhetnek az egyes csoportok. S ezáltal a kitárulkozni vágyó tehetségesebbek lehetőséget kapnak arra, hogy kiéljék magukat, a szólni nem tudókat pedig szólásra késztessék. Hogy miért tartják fontosnak, hogy megszokják a nyilvánosság előtti szereplést? Comaniust szokták idézni: „Minden, ami nyilvánosság előtt játszódik, olyan, mint a színház, éppen ezért mindazokat, akiket a közéletbe küldünk, arra kell nevelni, hogy ezt el tudják viselni.” D. A. a maffiát Brunelin és Claude Barma írta. Az utóbbi vállalkozott a rendezésre is. A cselekmény legfontosabb helyszíne Marseiile. Itt él tisztes jómódban főhősünk, Caesaré, a hatvan év körüli sikeres üzletember. Nem mindig élt Marseille-ben, és nem mindig volt sikeres. Talán ez is oka annak, hogy a maffiózók azt gondolhatták, benne aztán készséges segítőre lelnek. Mint sejthető, nem így történt. A gonosz, rossz emberek Dél-Ölaszországból jöttek. El kellett menekülniük, mert mint kábítószercsempészekre lecsapott rájuk az FBI. Tevékenységük új helyszínéül Marseiille-t választották, s hozzáláttak, hogy partnereket keressenek. Neki is fogtak jól bevált, gyöngéd eszközeikkel. Főhősünk először nemet mondott, de elrabolják keresztfiát, aztán megzsarolják. Egyik építkezésén figyelmeztetőül megrongálják a nagy értékű torony- darut, egyik tulajdonában levő autóbuszt a szakadékba lökik. A meggyőzés ilyen szolid eszközeinek nem lehet ellenállni. Caesaré enged, de csak látszólag. így tanúi lehetünk a rendőrség és a maffia összecsapásának. Természetesen tette nem marad bosszuiatlanul, majdnem életével fizet. A filmsorozat bővelkedik izgalmas eseményekben, de ugyanakkor azt is el kell mondani róla, hogy a műfaj nemesebb hagyományait követi. Nyoma sincs benne a Polip kérlelhetetlenségé- nek és az amerikai rendőrsorozatok keménységének. A kifejezetten véres jelenetek ritkák, bemutatásukra akkor kerül sor, ha ezeket az érthetőség megköveteli. A cselekmény különben sem csak a maffiával kapcsolatos történésekre szorítkozik. Átélhetünk tehát ezen a hat estén mindent, mi szemnek, szívnek kellemes, mi zsigereinkben bizserge- tő, Vonzó a szereplők névsora. Caesaré Manotte Victor Laroux, magyar hangja Kristóf Tibor. Jeane Mancsé Orosz Helga, Daniele Duvalé Jakab Csaba. Láthatjuk a hatvanas évek szívtipróját, Jean Soréit (magyar megszólaltatója Fülöp Zsigmond) - s a bájos Marie Jósé Natot Andre sz Katalin hangjával. Józsa Agnes
