Pest Megyei Hírlap, 1991. július (35. évfolyam, 152-178. szám)
1991-07-26 / 174. szám
I. ÉVFOLYAM, 148. SZÁM > 1991. JÜLIUS 86., PÉNTEK D U KATÁ J K^cíiicm SZENTENDREI-SZIGET • CSEPEL-SZ1GET • DUNAKESZI • RÁCKEVE • SZIGETSZENTMIKLÓS • EOT • GÖD A szomjas vevők megtalálták A falu veszítene Szigetmonostor és az Expo Két kis templomtorony magasodik, hívogat messziről. Olyan a kép, mint a mesekönyvek illusztrációi. Piros tetős kis házak, csendes utcák, napsütötte udvarok, virágdíszes kicsi kertek. Azt gondolom, így igazi és vonzó Szigetmonostor, ezért a hangulatért érdemes ide jönni. A lelkem mélyén érte is aggódom, mint általában a magyar táj arculatáért, ami feltehetőleg megváltozik majd. Széttörhet a csend, eltűnhetnek a régi vonások, mert változik a kor, szűnnek a nemzetek közti különbségek, uniformizál az üzlet. (Tegnap sajtótájékoztatót tartottak a világkiállítással kapcsolatban. Erről lapunk más oldalán adunk tájékoztatást.) ni fantasztikus alaprajzú, elrendezésű uszodának, strandnak a felépítéséhez sem, amire szintén gondolnak Szigetmonostoron. — Megf írnák a meleg vizet — jelenti ki vendéglátóm még egyet sóhajtva a tervek fölött. A bajok forrása Elgurult a buszbolt Egy közönséges élelmiszerbolt körül ritkán csapnak olyan magasra az indulatok, mint a szigetszentmiklósi Nonstop ABC esetében. Az üzlet egy kivénhedt csuklós autóbuszban működik, amelyet biztonságosan lezárni alig lehet. A benne felhalmozott hatalmas mennyiségű árukészlet miatt amúgy is őrizni kellene éjszakára, a legkézenfekvőbb megoldásnak nyilván az kínálkozott, hogy folyamatosan, éjjel-nappal tartson nyitva a kereskedés. Legalábbis így gondolom én, mert az üzlet tulajdonosával, az ötlet atyjával soha nem találkoztam, nem beszéltem. Azért kell ezt előre bocsátanom, mert a buszboltnak igen jó sajtója van, s a témával foglalkozó kollégákat már érte némi sanda vád, amiatt, hogy a vállalkozó mellé álltak. Mert ami kezdetben jó volt a szigetszentmiklósiaknak — hogy a háziasszonyok akár este tízkor vagy hajnali négykor is leszaladhattak ide valamiért, amit nap közben elfelejtettek megvenni — az egy idő után súlyos konfliktusok tárgya lett. Ugyanis szinte a nyitás napjától kizárólag olyanok keresték fel éjnek idején a lakótelepi HÉV-állomás előtti nagy szabad területen parkoló buszboltot, akik a rendes napi alkoholmennyiségüket felejtették el nappal beszerezni. ABLAK ALATT Ez még nem lett volna nagy baj, de (alkohol)éhsé- güket ott helyben, a bolt mellett, a lakóházak háló- szobaablakai alatt csillapították. Panasz panaszt követett, több önkormányzati testületi ülés hosszas vitáinak is témája volt a busz ügye. Rendeletek és rendeletek hiánya akadályozta, hogy a buszbolt körül rendeződjön a helyzet. Így például amiatt, hogy Sziget- szentmiklós városában nem szabályozza rendelet a közterületi italozást. Mások véleménye szerint azonban a megegyezést egyértelműen az akadályozta, hogy a tulajdonos megkötötte magát, és minimális kompromisz- szumkészséget sem mutatott. Egyetlen megoldásnak az kínálkozott, ha a talajt húzzák ki a busz alól. Nos, ez nem egyszerű szójáték: a tulajdonos a területet, ahol leparkolta buszát, a helyhatóságtól bérelte. Döntött tehát az önkormányzat, hogy a busznak ezután máshol ad területet, a város egy új beépítésű részén, ahol áidás lesz a buszbolt is. Arrafelé ugyanis még semmilyen kereskedelmi egység nem várta a vevőket. Nos, a buszbolt sem. A tulaj nyilván úgy döntött, DUNATAJ HÍRLAP Vezető munkatárs: Móza Katalin. • Munkatársak: Vasvári Éva és Kovács T. István. • Fogadónap: minden hétfőn 12—16 óráig a szerkesztőségben. Címünk: Ep. vili., Somogyi Béla u. 6. Pf.: mi. ír. sz.: 114«. Telefon: 138-4761, 138-11)67. hogy nem kér többet önkormányzati területet vagy attól félt, hogy szomjas vevői nem követik oda ki. Magánosoktól szerezte meg azt a kevéske négyzetméternyi földdarabot, amely a busz leállításához szükséges. Így történt, hogy a közelmúltban mindössze néhány méterrel került távolabb a kerekeken álló kereskedelmi egység. Vendégköre alig változott, éjszakánként most is jobbára csak szeszes italért térnek be a vevők, s továbbra is a bolt mellett, vagy a közeli parkok padjain ülve gurítják le a portékát. A JÁRDÁRA LÓG Talán még a beton se száradt meg a busz körül épített járdán, amikor az első panaszok befutottak a polgármesteri hivatalhoz a bolt új helyével kapcsolatban. Nyilván nem a tulajdonos pénzhiánya, hanem a terület szűke miatt, ugyanis a buszbalt jócskán rálóg a járdára. Ráadásul a sok vevőt vonzó kereskedés mellett megjelent egy zöldséges is, ugyancsak a járda és a buszmegálló területét szűkítve. A panaszosok azt kifogásolták, hogy a bolthoz érkező autósok az út közepén hagyva járművüket szaladnak be vásárolni, a sorban állók miatt pedig a gyalogosan közlekedők a forgalmas főútra szorulnak. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy innen karnyújtásnyira egy másik forgalmas főút torkollik emebbe, b ebben a kereszteződésben csúcsidőben több ezer ember fordul meg, akik gyalogosan a HÉV-hez, vagy onnan hazafelé igyekeznek. KI VÉTETT? Olyan emberrel jószerével még nem beszéltem a városban, aki a buszboltról és tulajdonosáról indulatok nélkül szólt volna. Aki ismeri, harsányan sorolja, hogy hol, merre állnak a főváros legforgalmasabb közlekedési csomópontjain hasonló buszai a vállalkozónak. Ugyanakkor az üzlet előtt sorban állók sora a bizonyíték arra: az éjjel-nappal működő kereskedésre szükség van. Akad, aki konkurenciaharcról beszél, néven is nevezve a buszhoz legközelebb eső nagy élelmiszerbolt vezetőjét. Az esetet nem azért vetettem papírra, hogy állást foglaljak, pláne, hogy ítéletet mondjak. De ha végiggondolja az ember, hogy ebben az ügyben vétett-e valaki hibát, bizony gondolkodóba esem. Hiszen az ön- kormányzat a zajos éjszakai vevőktől akarta megkímélni a környékbelieket, ezért helyeztette el a boltot. Elérték céljukat? Nem. De nem is tehetnek róla. Ha a vállalkozó szemszögéből nézzük a dolgot, ő az egész ügyet nyilván a hivatal pac- kázásának és a konkurencia aknamunkájának tartja. S vajon nem vélné-e személye ellen irányuló támadásnak, ha a boltja körül kialakult közlekedési veszély- helyzetet is a nyakába akarnák varrni? Mócsai János, Monostor polgármestere arra a kérdésre akar válaszolni, hogy vajon a falut érinti-e a világkiállítás terve? ök maguk szeretnék, hogy érintse. Ennek érdekében készült el az a díszes kötetbe foglalt tanulmányterv is, amit a község vezetője a fiókból húz elő, s lapozgatni kezdjük. Hotel Island Csodálatos képek fölé hajolunk. Egy része a mérnöki számítások és képzelőerő terméke, más részük a valóság mása. Például Szentendre belvárosa, turistáktól tarka, forgalmas utcái madártávlatból. Annak lehet már nevezni azt a magasságot, amit a majdani Hotel Izland, Szigetmonostor, ötödik emeletéről lehet érzékelni. A szakemberek szerint ilyen lesz a rálátás a túloldalon fekvő városra. A szélrózsa minden irányába szóródtak magyarok. A távoli szigetre is. Most, hogy lehet, hazájában akar vállalkozni az üzletember. Pénzét, tehetségét nálunk szeretné kamatoztatni. Rá is férne Monostorra, melynek lakossága ugyan nem éri el az ezernyi lélekszá- mot, s a munkavállalók aránya ebből közel 40 százalék, de... A kötőszó jelentősége az, hogy sehol sem állandóak az állapotok, a világ kereke mozog, mégpedig minden átmeneti zökkenők ellenére, előre. A jövőre is gondolva, igenis kellenek az új munkahelyek, másrészt számításba kell venni, hogy éppen az életviszonyokkal elégedetlen fiatalok hagyták el a szigetet, a szülői házban meg magukra az öregeket, tehát az itt maradtak, a most felserMóza Katalin dűlők javára kell úgy poliMit szeressen az ideien? .. — Falubeliek mondogatják már egy éve, ha találkozunk: Tessék lefényképezni ezt a faluképet! Presbiterek noszogattak: a templomhoz vezető út mentén omladozó épület vályogí'alai vicsorognak az ünneplőben közeledőkre. Lehangoló kép ez Tahitótfalu főterén. Gazdátlannak látszó lakóépületek, kőműves után áhítozó, málló falak. Na és persze, idegenforgalom, aminek a növelését oly sokan szeretnék ezen a tájon. No de, mit szeressen a vendég ezen a környezeten? (Kovács T. István felvétele) tizálni, hogy felépíthessék a jövőjüket. — Mennyi munkát adna a szálloda? — Sok ember juthatna kenyérhez — vallja meggyőződéssel a polgármester. — Különösen ha arra gondolunk, hogy hányfajta szolgáltatás alakulna ki a vendéglátáshoz kapcsolódva. Lapozunk tovább a jövendő nagykönyvében, s a Duna-parton egy szép és modern hajóállomás tervét ismerjük meg. Ide érkeznek először a szállodába igyekvők, akiket itt illő módon fogadnak, frissítőkkel kínálnak majd, ha... Uszoda, strand Mócsai János közben nagyokat sóhajt és állandóan azt mondogatja, hogy csak már kezdhetnék a munkát, készíthetnék a kiviteli terveket, ha egyszer megvan a beruházó, annak meg a pénze, s kivitelező vállalatokat sem kellene sokáig keresgélni. Talán még annak a szokatlan, mondhat— Meleg viz is van a sziget alatt? — Van. Ezt szintén felfedezték, bebizonyították. — Szóval, jöhetnénk a reumánkat gyógyítgatni a monostori termálba? — Épülne fürdő, korszerű csatornahálózat, ha ... Megtudom végül a sóhajtások és feltételezések okát is. A bajok forrása a múlt, melynek során sem az állam, ismert okok miatt maga a tulajdonos sem sokat törődött azzal, hogy mi lesz a régebben féltve féltett földbirtokkal. Döntöttek a tulajdonos feje fölött. Másé a földek kezelői joga, így a község nem adhatja át építési területnek. A jogos tulajdon visszaszerzéséhez nem elég a kárpótlási, kellene már a földtörvény, de az még nincs. A jogi rendezés késik, az idő rohan, a munkát kezdenék, a külföldi tőkét nem szeretnék elszalajtani. Mócsai János telefonál, Utazik, tárgyal, próbálkozik. Izgalmas napokat él át. Nehezen tudna veszíteni, mert igazából a falu, a sziget veszítene. Kovács T. István Nyári tervek őszre Színek, hagyományok A tikkasztó kánikula napjaiban nem gondolunk még az őszre. Ám az idő halad, s eljövetelével számolni kell. Például azoknak, akik a fóti hagyományok szerint a hires szüret programját szerkesztik meg évről évre. A Fáy András reformkori író-politikus teremtette tradíciókat fejlettebb formában ápoló helybeliek már hozzákezdtek az idei program elkészítéséhez. Az Önkormányzat döntése szerint 350 ezer forinttal támogatják a Fóti ősz műsorainak megrendezését, amely szeptember 12-én a Fáy—Vörösmarty Társaság ünnepi ülésével kezdődik stílusosan és természetesen a Fáy-présház- nál. Sok mindent kell még pontosítani, de az már biztosnak látszik, hogy 13-án ezt az eseményt ünnepi hangverseny követi a római katolikus templomban. Másnap lesz a szüreti bál, majd 15-én ismét a présháznál népzenei találkozót rendeznék hazai és külföldi szereplők meghívásával. Ezenkívül a többi alkalommá! jórészt csak helybeli szereplők közreműködését tervezik, amitől viszont egyáltalán nem lesz gyengébb a színvonal. Sőt, éppen e Budapest melletti nagyközség színgazdag kultúrája bontakozhat ki, ami a közönség itt lakó részének évi szemleként is szolgálhat, a vendégnek pedig ismertetőül. A fóti gyermekváros drámapedagógiai osztálya a népzenei találkozó változatosabbá tétele érdekében két népi játékot mutat be. A szüreti rendezvények kezdete előtt háromnapos népfőiskolái találkozót tartanak a községben, ahol az idén alakult meg ez a hélyi, művelődési szervezet. Amatőr és hivatásos előadóművészek fellépése várható a könyvtár irodalmi műsorain, számítani lehet a hagyományos szavalóverseny megtartására. Üj elem az idei ősz programjában, hogy sporteseményekre is sort kerítenek. Sakk, asztalitenisz és futó versenyszámokon vehetnek részt a küzdő szellemű, mozgást kedvelő fótiak és az ide látogató vendégek. K. T. I. Emléktábla A malommal kezdődött Sok településen rájöttek arra, hogy azzal lehet a helybeliekből lokálpatrióta, a lakóhely jövőjéért aggódó és dolgozó állampolgárokat nevelni, ha megismertetik őket a múlttal. Nemcsak a nagy történelemmel, hanem a település történetével, jelentős személyiségeivel, fontos eseményeivel is. Tökölön a közelmúltban ennek szellemében avattak emléktáblát. Azon a helyen leplezték le a táblát, ahol egykoron Tárnái József viilanyhengermalma működött. A táblával egy negyvenöt övvel ezelőtti eseményre emlékeznek, ugyanis 1946. július 15-én a villanyhengermalom bekapcsolásával kezdődött el Tököl község villamosítása.
