Pest Megyei Hírlap, 1991. július (35. évfolyam, 152-178. szám)
1991-07-26 / 174. szám
I. ÉVFOLYAM, 98. SZÄM 1991. JÜLIUS 26., PÉNTEK D A BAS I ^aitop MEGJELENIK MINDEN HÉTFŐN, SZERDÁN, PÉNTEKEN, SZOMBATON Nagygazdaság és kistermelők Egymás mellett Ellentétes híreket kapunk: a gabonatermesztők egy része kétségbeesetten panaszkodik, hogy sok a búza. Folyik a vita arról is, hogy a tavalyinál kisebb vagy nagyobb területről származik az előzetes becslések szerint is a közel hatmillió tonnás termés. Más vélemények szerint ezek a becslések korábban még több búzával számoltak, csakhogy a beköszöntött nagy meleg miatt a szemek megszorultak, és túlérett a búza. Vajon igazak-e a túltermelésről szóló hírek? Azt is hallani, hogy a termelők az állami hitelgarancia nélkül nem tudnak exportálni. A felvásárlók, a feldolgozók, akik korábban előre megvették a termés ötven százalékát, most csak ennek mintegy húsz százalékára hajlandók üzletet kötni. Akad még tartalék Hogyan vélekednek mindezekről a dabasi Fehér Akác Tsz-ben? — kérdeztük Cseh Antalt, a szövetkezet Agroprofil Kft. ügyvezető igazgatóját. — Az agrárágazat minden eredményét, de ha úgy tetszik, gondját-baját nem lehet leegyszerűsíteni a búzamizériára — mondja. — Véleményem szerint komplexen kell tekinteni az idei búzaterméssel kapcsolatos helyzetet is. — Ügy érti, hogy hibás az a termelői felfogás, hogy a jó termés az szerencsétlenség a termelőnek? — Nézze, nálunk Daba- son elsőrendű szempont az, hogy az adott gazdálkodó egység meg tud-e élni. Tud-e alkalmazkodni a kialakult, a gyorsan vagy lassan változó közgazdasági környezethez. Nyereségesen — Ezért is választották a dabasi Fehér Akác Tsz-ben az Agroprofil Kft.-be való átalakulást? — Törvényszerűen adódott. hogy az összevont gazdálkodószervezet egyes tevékenységeit, amelyek árbevétel . vagy gazdasági szempontok alapján már korábban is önelszámoló egységként működtek, a kft. megalakulásakor Különválasszuk. Nagyon is szerteágazó tevékenységet folytattunk korábban, és meg kellett vizsgálnunk, hogy melyek azok, amelyek nyereségesek. Arra kellett törekednünk, hogy a veszteséget kizárjuk, és csak a nyereséges tevékenységek maradjanak meg. A szövetkezet életrevalóságát bizonyítja a több lábon állás. Alaptevékenységünk, a kiegészítő és háztáji gazdaságok mellett a gazdasági társulások is éltetnek bennünket. — Mennyivel előnyösebb a dabasi parasztnak, hogy e kft.-be tömörülve termeli a búzát? — A cégtábla átfestésével természetesen nem tud előnyösebben gazdálkodni... Fellépnek a fiúk Nyári bál Nyári bálra várják a szervezők az inárcsiakat július 27-én a községi sportpályán. Zenéről az „Inárcsi Fiúk” együttese gondoskodik. 8 *&£írlan — Jobb lett a sorsa? — Ügy tegye fel a kérdést, hogy mikor lesz jobb? Ma még nem biztos, hogy jobb... De csak egy példát említenék: mi elsők voltunk nemcsak Pest megyében, de az országban is, akik megkezdték a földkiméréseket. Aki -bejelentette az igényét, hogy vissza akarja kapni a földjét, annak soron kívül kimértük. Elsők között — Ez mikor kezdődött? — Már tavaly ősszel, és még most is folyamatosan tart. Közel ezer hektár az a terület, amit visszaigényeltek, ebben van természetesen megváltott föld is. Tehát a mi szövetkezetünk elébe ment a kárpótlási törvénynek, és a megváltott földeket is kimértük az igénylőknek. — Von már látható jele, hogy hogyan gazdálkodnak? — Párhuzamot lehet vonni a nagygazdaság és a Magyar Sándor gyémántdiplomás pedagógus, Öcsa nagyközség díszpolgára korát meghazudtoló energiával dolgozik két új könyvén. Az egyik a „Temetőink”, amely a kopjafás öreg temető bemutatásával kezdődik — indítéka tulajdonképpen e műemlék értékű terület —, jóformán kész; a másikat, Alsónéme- di történetét — pontosabban a korábbi feldolgozásokból kimaradt eseményeket — most írja. Kiadásra vár a fényképekben, rajzokban, adatokban gazdag „Utcák, terek és intézmények Ócsán” című kötet. Figyelemre méltó frissességre vall, hogy csak úgy „felugrik” — vonattal, metróval, busszal, tehát még csak nem is autóval — a budapesti Széchényi Könyvtárba, hogy utánanézzen egy életrajznak. 89 évesen. Legalább húszat nyugodtan letagadhatna. A TANÍTÓ 1902-ben Csongrádon született. A 26 ezer lakost számláló városban nagyon sok kubikos élt, akik tömegesen jártak el gátat, utat építeni, ilyenkor mintha a fél város felkerekedett volna. Kis holmijukat talicskán tolva vonultak ki Csongrádról, sokszor hónapokra. Magyar Sándor ilyen gyermekkori élményeket kapott, s amikor kántortanítóként faluról falura járt, kezdetben nehezen szokta a másfajta életet. A maihoz hasonló nehéz körülmények között kezdett dolgozni. 1921-ben kistermelők között. Nagyon vegyes összkép alakul ki egy határszemlén. Vannak nagygazdák, akik eddig és ezután is ragyogóan megművelik a földjüket. Ök elsősorban zöldségeket termelnek, amiből sajnos szintén túltermelés van. Mégha tár ózható — Most, hogy megnövekedik a kistermelők száma, hogyan alaxul majd a jövőben a gabonatermelés? — Az tény, hogy kispar- cellán gabonát termelni még inkább ráfizetéses. így természetes, hogy mindenki igyekszik ráállni a zöldségtermelési e. — A jövőben hogyan lehet elkerülni, hogy ne forduljon elő túltermelés a gabonafélékből? — Meg kell határozni kormányzati, minisztériumi szinten, hogy mennyit kell belőle termelni... — Visszatérünk a központi irányításhoz? — Ezzel nem térünk vissza, ez nem jelenti azt, hiszen meghatározó, hogy mennyi a szükséglete az országnak. A termelő most azt érzi, hogy a termékait nem tudja eladni, nem tudja olyan áron eladni, amibe neki az előállítás került. És az is túltermelés, ha a humán fogyasztásra termelt zöldséget nem a piacon értékesítik, hanem az állatokkal etetik meg. D. A. kapta kézhez a diplomát. Évfolyamából nagyon kevesen tudtak elhelyezkedni tanult szakmájukban. Neki szerencséje volt. Egyik osztálytársának a nővére, aki történetesen tanítónő volt, megbetegedett, helyettesről kellett gondoskodni. Az osztálytárs megmutatta kistestvérének az osztálytablót, és kérte, válasszon ki róla egy szimpatikus „bácsit”. A gyerek Magyar Sándorra mutatott. Kántortanítóskodása állomásai: Jásztelek, Félegyháza, Pálmonostora, Al- sónémedi. Az osztályok létszáma meglepően magas volt, Sándor bácsi 45 tanulós osztályra is emlékszik. Pálmonostorán 1925-ben leventeoktatói tanfolyamra küldték, ettől kezdve leventeoktatásra is kötelezték. E tevékenysége miatt 1945- től kezdve évtizedeken át kellett bűnhődnie. Alsónémedire a Pálmo- nostoráról odahelyezett plébános vitte magával. A környék legjobb kántortanítói állását kapta így meg 40 hold földjárandósággal. A SZERVEZŐ Közéleti emberré vált. Itt szervezte meg az első — 22 tagú — férfikórust. Inárcson Július 22-én megnyílt az inárcsi falumúzeum. A polgármester kezdeményezése, valamint Faldina Agnes és Farkas Anikó szorgalmas gyűjtőmunkája eredményeként a régi paraszti élet 236 tárgyi emlékét tekinthetik meg az érdeklődők. A gyűjteményt tovább kívánják gyarapítani, ezért kérnek mindenkit, hogy ha hajdani, eredeti dokumentumokkal — például birtoklevéllel, képeslapokkal —, vagy régi pénzekkel rendelkezik, és tudja nélkülözni, juttassa el a múzeumba, mely a klubkönyvtár mellett kapott helyet. Aki igényt tart rá, tárgyait, dokumentumait bizonyos idő után visszakaphatja. Falumúzeum Elsején véradás A Vöröskereszt helyi szervezete augusztus elsején, csütörtökön véradást szervez Inárcson. A vállalkozók reggel 8-tól délután fél háromig jelentkezhetnek a téesz faházában. A szokásos vendéglátáson kívül ezúttal sorsjegyet is kapnak, melyek kisorsolására november 27-én kerül sor. A három fődíj; mikrohullámú sütő, rádiós magnó és egy háztartási robotgép. Autós kertmozi A dabasi autós kertmoziban az előadások este 1/2 10-kor kezdődnek. Pénztárnyitás az előadások kezdete előtt másfél órával. Július 26—28. Rendőrakadémia 6., színes amerikai vígjáték. Július 29-30., hét- fő-kedd: Házmyúlra nem lövünk, színes szinkronizált amerikai bűnügyi vígjáték. Július 31 .-augusztus 1.: Talpig zűrben, színes szinkronizált amerikai vígjáték. A Hangya szövetkezet igazgatósági tagja, a tejszövetkezet ügyintéző igazgatója, valamint a 400 tagú gazdakör titkára volt. És itt alapított családot. Akármilyen szívós és energikus valaki, ha nem vigyáz magára, egyszer csak túllépi saját tűréshatárát, így történt Magyar Sándorral is. Megbetegedett és megszámlálhatatlan megbízásából a leventeoktatásról mondott le. A háborúban azonban újra felhasználták e képesítését, a váci járás püspökhatvani körzetében kellett ellenőriznie a leventeoktatást. Rövid idő múlva Nyugatra vezényelték. Ausztriában kiválogatták a 42 évnél idősebb tartalékos tiszteket — köztük őt is —, akiket továbbküldték a bajorországi Bayreuthba. Az állomásparancsnokság irodavezetői tisztét látta el, szabadidejében a vidéket járta. 1945. április 15-én amerikai fogságba került, ám az amerikaiak két pedagógustársával együtt kiválasztották és megbízták, hogy Münchenben a menekült magyar családok gyermekei számára szervezzenek iskolát. Az első adandó alkalommal hazajött. A magyar határon a zsoldkönyvével igazolta magát, melyben Napjainkban egyre kevesebb pénz jut a települések közművelődési intézményeinek üzemeltetésére. Egyre gyakrabban érkeznek hírek a szerkesztőségünkbe is bezárt, alig üzemelő művelődési házakról, könyvtárakról. Ezért is kísérjük figyelemmel a dabasiak ez irányú törekvéseit, ugyanis a város önkormányzata a közelmúltban testületi ülésen vitatta meg a Dabas köz- művelődési intézményeinek átszervezésével kapcsolatos feladatokat. A közoktatási, közművelődési és sportbizottság átszervezési tervezetében hangsúlyozza, hogy a szabad választások a rendszer- váltás demokratikus erőit juttatták az önkormányzatba, ez mégsem jelenti a másfajta politikai erők törekvéseinek kizárását. Az önkormányzat a szakbizottságokra támaszkodva a város életének minden fontos területére fejlesztési koncepciók kidolgozását szorgalmazza, és ennek kivitelezésében számít a város minden cselekvőkész polgárára. A dabasiak vallják, hogy napjainkban a fejlesztésen természetesen nem mindenképpen növekedést kell érteni, hanem inkább a város lakóinak igényeihez való igazodást. Elsősorban a pazarlás megszüntetését, a hiányok pótlását, az életminőségek javítását tartják szükségesnek. A különböző intézményeknek működésükkel igazodniuk kell a város településszerkezetének adottságaihoz. Mindezek érdekében a bizottság ajánlásokat is megfogalmazott, melyek között található az is, hogy jobban kell érvényesülnie a szolgáltató jellegnek. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az intézmények munkarendje, nyitva tartása igazodjon a lakosság igényeihez, szabadidőszokásaihoz. Ezt a korrekciót — szögezték le a képviselő-tesületi ülésen — akkor is végre kell hajtani, ha egy ideig megszokásból, kényelemből felfedezték leventeoktatói múltját: Ettől kezdve egyik megaláztatás a másikat követte. Börtön, rendőri felügyelet, akadályok állítása a munkájában. Igaz, megengedték, hogy Alsóné- mediben a kifosztott Hangya szövetkezetét újjászervezze — házról házra járva, 10 forintonként szedte össze az alaptőkét —, de néhány év múlva át kellett adni mindent az újonnan alakult földműves-szövetkezetnek. „Gyanús” volta miatt 1950-ben áthelyezték Gyón- ra — innen levelezve végezte el a tanárképző főiskola természetrajz—kémia szakát. AZ ÍRÓ Gazdag, termékeny életéből nehéz kiválogatni a fontos részeket. Beszélhetnék a gyakorlóterekről, melyeket több iskolában is kialakított, hogy a gyerekek megtanulják az alapvető mezőgazdasági ismereteket, a kórusokról, szövetkezeti munkájáról, de ezek a fejezetek mind külön cikkeket érdemelnének. Figyelemre méltó és követendő, mennyire nem vette figyelembe soha a saját életkorát. Talán ezért maradt fiatal. Például 52 évesen államvizsgázott, 60 a lakosság csak nagyon lassan alkalmazkodik a kínálkozó új lehetőségekhez. A nehezedő gazdasági körülmények között célszerűnek tartják a rutinszerű tevékenységek koordinációját. A jövőben a városrészek speciális igényeit a lehetőségek szerint a korábbiaknál jobban kívánják szolgálni. Ez a közművelődésben azt jelentené, hogy az egykori járási intézmények központi szerepköréhez méretezett struktúrát a helyi viszonyokhoz igazítsák. A dabasiak új irányítási, szervezési modell megfogalmazását tartják szükségesnek: az eddigi elkényelme- sedett vezetési szisztémák helyett az intézmények dolgozóinak is lehetőséget kívánnak biztosítani az elképzelések megalkotására. Ezért is törekszenek majd a meglevő szellemi, szakmai tudás és intellektuális tőke hasznosítására. A jelenlegi szisztéma értékes adottságai főleg a történelmi Alsódabas városrészben találhatók, melyeket most minden irányban szükségesnek tartanak kiterjeszteni. Éppen ezért szeretnék elérni, hogy a fő bázisok szellemi műhelyjellege erősödjék, a város és a környező települések számára — anélkül, hogy rájuk oktrojálnák magukat — a szellemi értéKek hordozóivá váljanak. Mindezekhez a meglévő személyi állomány rejtett tartalékait is fel kívánják tárni és hosszabb távon szükségesnek tartják a szellemi értékek technikai bázisának kiépítését, illetve műszeres tárolását. A város képviselő-testü- lete amellett szavazott, hogy a közművelődési intézmények átszervezése mielőbb történjen meg. A rokonintézményekkel történő szorosabb tevékenységtervezés, és -koordinálás a város határain túl is kisugárzó erővel bírhat. Jobban kell szolgálnia a közművelődésnek a városrészek, a környező települések sajátos igényeit is. — deák — éves korában végezte el a pedagógiai továbbképző keretében szervezett mező- gazdasági technikumot. Közben családjával Öcsára költözött, alsónémedi tanítványai és azok szülei segítettek — önzetlenül — házuk felépítésében. Akkor már ő is és egyik lánya is Ócsán tanított. Általános iskolai munkája mellett a gimnáziumban is vállalt néhány órát, de nem mondott le a szokásos gyakorlókertekről és a kórus- szervezésről sem. Az ócsai turjánost szinte azonnal a szívébe zárta, sokat járt ki nézelődni, jegyzetelni. E jegyzetek később könyvvé formálódtak. Mint ahogy annyi más fontos témája is. Készülőiéiben levő könyvei mellett már új ötleteken gondolkodik, szortírozza emlékeit, melyik érdemes megírásra. Csodálatos, hogy 89 évesen nem a nyugdíjasok szoKásos közhelyeit hajtogatja, hanem úgy él, ahogy ilyen korban mindenkinek kéne. Népes családja szeretettel veszi körül, a felesége szellemi partner. Van, aki egyszerűen nyughatatlannak tartja, de ő csak mosolyog: „én ezt hasznos nyugtalanságnak nevezném-!” Pachner Edit DABASI HÍRLAP Verető munkatárs: Matula Gy. Oszkár. • Munkatárs: Pachncr Edit. • Fogadónap minden hétfőn 11-től 17 őrálg a szerkesztőségben. Címünk : Bp. VIII. kér.. Somogyi B. u. 6. sz. Pf.: 311. ír. sz. 1446. Telefon: 138-2399/283 Csóngrádtdl Öcséig hosszú volt az út Hasznos nyugtalanság
