Pest Megyei Hírlap, 1991. július (35. évfolyam, 152-178. szám)
1991-07-25 / 173. szám
amilyen bonyolult, olyan egyszerű? Csak a tisztességre építhetnek m Hogy Pest megyének nincsen székhelye, lerágott csont § már, siránkoztunk rajra, filozofálgattunk róla éppen eleget. .Nehézségeket okozott már a tanácsi rendszer ^ idején is, és problémákat szül most, egy évvel az ön- § kormányzati törvény, és egy nappal a hatásköri torsi vény hatálybalépése után. Jól látható mindez a Pest Megyei Illetékhivatal példáján; ez az intézmény ez idáig Budapesten a Pillangó utcában működött, és minden bizonnyal ott fog a jövőben is. Csakhogy! A törvény szerint-a megyei illetékhivatalokat a megyék székhelyén kell elhelyezni. Ez jól megvalósítható az ország összes megyéjében, kivéve nálunk. Ila ugyanis Budapest közigazgatásilag nem Pest megye székhelye, hanem önálló egység, akkor az illetékhivatal, amely egyébként hatósági feladatokat lát el, és hatalmas bevételeket áramoltat a megye költségvetésébe, nem maradhat Budapesten. Ha viszont nem maradhat Budapesten, és Pest megyének más székhelye nincsen, akkor hová kerüljön? A válasz, amilyen bonyolult, olyan egyszerű, kerüljön Ceglédre! • Miért éppen Ceglédre? — . kérdeztük dr. Erdélyi I.aszló főjegyzőt. — Ezután Cegléd lesz l*est megye székhelye? — Nem, ilyesmiről szó sincs, csupán az illetékhivatalt helyezik ide. Hogy miért éppen Ceglédre? Több megyei nagyváros szóba került, például Vác, Budaörs, végül a köztársasági megbízott Ceglédet jelölte ki, mivel a város' írásban kérte, hogy az illetékhivatal hozzájuk kerüljön. • Mikor költözik a hivatal? — Tudomásom szerint nem költözik. Marad Budapesten, ám hivatalosan a ceglédi polgármesteri hivatal részévé válik, és a város jegyzője onnan irányít ia majd az ügyeket. • Mintha egy kicsit nehézkes lenne ez a megoldás. — Talán még ez a része a legkevésbé bonyolult. Bennünket jobban aggasztanak az anyagi kérdések. A törvény szerint például a városnak honorárium jár majd ezért a munkáért. Ez körülbelül 15 millió forint lesz, a többi rész pedig a megyéhez kerül. A kiadásokat pedig közösen viseljük,, éspedig a bevételek arányában. Mivel az összes illetéknek körülbelül két és fél százaléka kerül ki Ceglédről — ez, mint már említettem, 15 millió forint körüli összeg —, és 97,5 százalék a megye többi részéről, ezért a kiadásokat is ilyen megosztásban kéne vállalnunk. Ugyanakkor a hivatal költségvetését Cegléd város hagyja majd jóvá, tehát amennyi kiadást ő megállapít, annak 97,5 százalékát kell a megyének állnia. Reménykedünk, meg tudunk majd állapodni, hogy egyeztessék velünk a költségvetést és a jutalék- rendszert. Még nagyobb probléma lesz azonban, hogy az illetékeljárás függetlenné válik a megyétől. Áz illetéket Cegléd város szabja ki, másodfokon pedig a köztársasági megbízott bírálhatja felül. A folyamatra a megyének semmiféle hatása nem lesz, ami annál inkább képtelenség, mert a bevétel a megyéé. A hivatal csak a Cegléd város területén keletkező illeték maradéktalan behajtásában lesz érdekelt. Ahhoz tehát, hogy a megye illetékbevételei ne csorbuljanak, csak a dolgozók etikája és tisztessége lesz az egyetlen garanciánk, erre pedig egy rendszert felépíteni... • Nem lehet? — Jelen esetben lehetett, mivel a ceglédiek tárgyaló- készsége és a személyes együttműködés pillanatnyiKözigazgatási szisztémák norvég és francia Franciaország és Norvégia közigazgatási tapasztalatait adná át, az új szisztémát még csak most tanuló magyar önkormányzatok számára. Szeptembertől, illetve októbertől Szödlige- ten számos színvonalas előadást hallhatnak az érdeklődő tisztségviselők, illetve képviselők. A francia Valence és Drome megyék kereskedelmi és ipari kamarája felvette már a kapcsolatot a Magyar Közigazgatási Intézettel. felajánlották, hogy előadókat küldenek és szemináriumokat szerveznek a legkülönbözőbb kérdésekről. Például az önkormányzatok pénzügyei és az állami segítségnyújtás viszonyáról, a francia közigazgatási szervezés és a jogállamiság kapcsolatáról, az állam tanácsadói és ellenőrzési tevékenységéről az önkormányzatok mellett, a megválasztott, illetve közfunkcióban álló dolgozók franci aorszá gi j ogállásáról, az önkormányzatok gazdasági tevékenységének és az állam területfejlesztési poli4 ^írlav tikájának kölcsönhatásáról, valamint a nemzeti identitás és a régiók közötti együttműködés szerepéről az európai integrációban. Az előadások költségeit a Magyar Közigazgatási Intézet és a francia Demokratikus Helyi Közigazgatás Fejlesztéséért Alapítvány vállalta magára. Ugyancsak a Magyar Közigazgatási Intézetnek és az ennek megfelelő norvég fórumnak a megállapodása alapján bonyolítják majd le azt a programot, amelyen kísérleti jelleggel, 25-30 Vezető önkormányzati tisztség- viselő — elsősorban jegyzőkre számítanak — venne részt. A két, két és fél napos képzésen a helyi igazgatások szervezéséről és Irányításáról, tervezéséről, az üzleti, a személyzeti fejlesztésekről, az információátadás technológiájáról, a helyi információs szolgálatról, valamint az önkormányzatok közöjtti együttműködésről, illetve az önkormányzatok egyesítésének lehetőségeiről esne szó. A felsorolt előadások közül esetleg választani is lehet, ha a magyar fél nem igényelné mindegyik témakörben a beszámolók megtartását. Sz. K. lag kitűnj. Am, hogy mit tartogat a jövő, hogy hosz- szú távon milyen személyi változásók, hirtelen felmerülő problémák adódhatnak, ezt előre senki nem tudhatja. Márpedig ha szakmai szempontból gondolkodunk, akkor hosz- szú távra keli terveznünk, és nem hagyatkozhatunk pillanatnyi kedvező körülményekre, illetve szerencsésen alkuló személyes kapcsolatokra. • Á döntésnek — és a vele együtt járó bevételnek — Cegléd bizonyára nagyon örül- De hogyan vélekedik a/, elszalasztott lehetőségről a megye többi nagyvárosa? Erről kérdeztünk néhány önkormányzati vezetőt. — Ez már biztos? — kérdez vissza Wittinghof Tamás, Budaörs polgár- mestere. — Furcsállom, hogy nem kaptunk értesítést sem a döntésről, sem az eldöntés módjáról. • Ügy tudom, az szólt Cegléd mellett, hogy egyedül ők kérvényezték írásban. helyezzék oda a hivatalt — Mi pedig nem is hallottunk erről a lehetőségről. Ha az illetékhivatal Ceglédre helyezése törvényes eljárás volt, természetesen elfogadjuk és tudomásul vesszük, csak éppen csodálkozunk. Igaz, mostanában sok egyében is csodálkozunk... Dr. Kulcsár István, Ráckeve polgármestere elmondta: — Nagyon sajnálom, hogy nem hallottunk arról, hogy kérvényezni lehetett az illetékhivatal elhelyezését. Tudom, hogy ez nem kevés jövedelmet hoz egy városnak; az a pár millió forint nekünk is jól jött volna. Ceglédnek annyiból örülök, hogy közel van, és jó a közlekedésük. Komoly esélyes volt Vác is. jegyzőjük, dr. Kovács Tibor Szerint meglepő volt, hogy Cegléd javára döntöttek. — Szűkebb pátriánkban 16 város van, és feltételezem, mindegyikük sajnálja az elmaradt lehetőséget. A megyében évente mintegy 10 ezer illetékügy merül fel, hatalmas hivatali apparátus és számos területi becsüs munkáját kell összefogni. Tisztelet érte Ceglédnek, hogy vállalta, annak ellenére, hogy adottságai nem túl szerencsések. Nekünk földrajzilag is és közlekedésileg is szerencsésebbek a feltételeink, a közösség, a polgármester úr és én magam is szívesen elvállaltuk volna, és vállalnánk ma is. Szegő Krisztina A filmvilágban néha .történnek kényszerű csodák. Azért kényszerűek, mert muszáj végbemenniük. És azért csodák, mert színié csodálatos, mennyire pofon- egyszerűek. Itt van ez a Sylvester Stallone. Elindult mint Rocky, a csökkent szellemi képességű, alig kommunikációképes bunyós, és ezt csinálta vagy öt folytatáson át. Közben átváltott Ram- bóba, a szuper fenegyerekbe, aki exvietnami súlycsoportban éppúgy legyőzhetetlen (bár időnként itt is fél- vagy háromnegyedholtra verik, lövik, késelik, meg minden), mint nehézsúlyú bunyóban. Jött még egy-két zsarufilm, természetesen megint a rettenthetetlen fenegyerek skatulyájából. Stallone valamennyi műalkotásban ugyanaz volt: a torokból, Segítsünk, hogy segíthessenek Roszik Gábor gödöllői evangélikus lelkész, országgyűlési képviselő azzal a kéréssel fordult szerkesztőségünkhöz, hogy a június 30-án C-ödöllőn tartott szabadság napja ünnepségen a „Hogy a gyermekek megszülessenek és felnőjenek” alapítványról szóló beszédét és a szükséges információkat lapunkban közöljük. Kérésének eleget teszünk. Létrehoztuk a Tessedik- Sámuel „Hogy a gyemre- • kék megszülessenek és felnőjenek'’ alapítványt. Ezt' az alapítványt a reménység, a jövőbe vetett hit, az • egymás iránti bizalom, a gyermekek és az élet sze- reiete hozta létre. Midőn 465 éves-, többnyire keserves, szenvedésekkel és megpróbáltatásokkal teli múltra és időszakra teszünk pontot, eljött az ideje annak, hogy új korszak kéz- . dődjék népünk életében. A valóságos szabadság napja . ez, ami bennünket új reménységgel, hittel tölt el. Az a legfőbb üzenete 1991. június 30-nak, hogy. megvan az okunk arra, hogy higgyünk a jövőben. Hogy érdemes élni, érdemes gyermekeket a világra hozni. őket felnevelni, velük családban élni! Fordulópönthoz érkeztünk el mai lezárjuk a múltat, nem hagyjuk, hogy a múlt keservei és szenvedései határozzák most már meg a magyar nép egesz jövőjét. A mai nap csodálatos alkalom arra, hogy levessük a múlt nyomasztó terheit és kimondjuk: a magyar nép szerencsés, bizakodó. az Istentől megáldott nép! Véget kell vetnünk annak a félelmetes és szomorú tendenciának is, hogy nemzetünk évek óta fogy és évről, évre kisebb lesz. Nem viselhetjük el tovább, hogy évente 45 ezer emberrel kevesebb él ebben az országban. A Tessedik Sámuel-ala- pítvány első és legfontosabb célkitűzése éppen az, hogy segítséget nyújtson azoknak, akik erejükön felül is vállalnak gyermekeket. „Hogy a gyermekek megszülessenek és felnőjenek!” Kedves Honfitársaim! Amikor gyermekekről szó- . lók, azt is el kell mondanom, hogy a gyermekek- . nek családban kell felnőniük. Sokan vannak ma ebben az országban, a'tck válásra gondolnak, mert , nehéz az életük, mert nem . tudnak megbocsátani, újat kezdeni. Ma béküljenek ki egymással, adjanak még egy lehetőséget egymásnak és a gyermekeknek, hogy szülőkkel és családban síjének. Mint hívő és Isten gondviselő szeretetét sokszor megtapasztaló ember mondhatom, hogy elsősorban mindig lehet építeni a mindig utat mutató Jézus Krisztusra, aki által mindig van megoldás. De számíthatunk egymásra is, hiszen ma egyre több a segítő és bizakodó ember, reménykedő ember. Ilyen segítséget szeretne nyújtani a jövőben minél több embernek a Tessedik Sá- muel-alapítvány. Kérem önöket, támogassák azt, az életért, az élet megbecsüléséért, a gyermekért! Amikor gyermekekről ran szó, mindig eszembe jut, amit Jézus. Krisztus mondott: „Engedjétek hozzam jönni a gyermekeket és ne tiltsátok el őket, mert ilyeneké az Isten országa ...” A Tessedik Sámuel „Hogy a gyermekek megszülessenek és felnőjenek” alapítvány kuratóriumának -tagjai: Tőkés László református püspök, dr. Surján László népjóléti miniszter, Deme Zoltán evangélikus lelkész, országgyűlési képviselő, dr. Gémest György orvos, pot- gármester, Six Edit, a szociális szolgálat vezetője, Bé- nyi László vállalkozó, Roszik Gábor evangélikus lelkész, országgyűlési képviselő, az alapítvány alapítója. Az alapítvány vagyonát a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. kezeli. .Számlaszám : MKB Rt. 203 29791. Roszik Gábor evangélikus lelkész, országgyűlési képviselő Na ne! // KÖLT O Ügysem találják ki, az év első negyedében távolt az a klasszikus és fajsúlyos szerző, akinek a műveit 900 ezer példányban (!) bocsátották ki hazánkban. Claire Kenneth. Négy könyve jelent meg három hónap alatt, a már említett 000 ezer példányban. Haladunk, haladunk a nemzeti értékek ápolásában, nemde?! Mégsem mondom azt, hogy na ne. Kinek-kinek a lelke rajta. Kiadónak, vevőnek, illetékes tárcának... Ha úgy gondolták a tárca illetékesei, hogy legelsőnek éppen a kultúra terepén kell szabadjára engedni a piacgazdálkodást, akkor nyilván jól gondolták, hiszen náluk jobban ki értené, érthetné, mit és hogyan kell tenni?! Kétség nincsen bennem tehát a szakszerűséget és a szakavatottságot illetően, amikor kiderül, a már említett három hónap alatt azért jutott szerep a magyar klasszikusoknak is, hiszen megjelent Veres Péter könyve, a Mit ér az ember, ha magyar?, kereken 15 ezer példányban ... Nem szabad telhetetlennek lenni. Nem szabad fennakadni azon, hogy a megye nagyobb (és még meglevő!) könyvesboltjaiban felielhetetlenek alapvető magyar klasszikus munkák ... aki nagyon akarja, keresse a könyvtárakban. Ott, ahol ma már több helyen tudatják velem, az idén könyvvásárlásra (hivatalosan: állománygyarapításra) egy fillért sem kaptak a könyvtár tulajdonosától, az önkormányzattól. Amikor tehát megtudom, az idén a költségvetés összesen (a tankönyveket nem számítva) 100 millió forintot adott a könyvkiadás támogatására, azt mondom, na ne! Nem kellene ilyen bőkezűnek lenni, hiszen minek?! Ennyi pénzt csak úgy... betűre?! Könnyelműség! Igaz, ennek az összegnek a százszorosad) -vész el be nem folyt adóként az illegálisan működtetett játékautomatáknál... (m) ■ lllll FILMT EGYzIfi OSCAR gombócosan, motyogva, maximum háromszáz szavas szókinccsel beszélő ameri- kai-digó bunkó, a verébagyú izompacsirta, az erő és az erőszak bajnoka. Egyfajta vadnyugati hős—szuperember—denevérein bér— terminator variáció, Schwarzenegger, más kiadásban. Stallone már nem ifjonc, átlépte a negyedik X-et. Ideje váltani. Ez a kényszer. És ideje valami nagyon megzabálhatóra váltani. Ez a csoda. Az tudniillik, hogy rá kellett jönni az evidenciára: Stallone digó. Tehát a kényszerű csoda a digóság címszó alatt foglalható össze. Az új film, az Oscar (emlékeznek még Louis de Funes e címen futott, bő- dületes íiimburleszkjére?) színtiszta digóként adja elő Stallonét. Sőt, köréje is egy szekérderékra való digó színészt sorakoztat, Ornella Mutitól (túl a negyvenen, még mindig nagyon szép és szexis) tjon Amecheig, Chazz Palminteritöl Marisa Tóméiig. Stallone, azaz Angelo ezúttal egy kétbalkezes maffiavezért alakít, elegáns öltönyben, fehér kamásniban, 1830-as évekbeli pompás autókon furikázva. Simára brillantino- zott frizura, súlyos gyűrűk és vastag szivarok. A maffiafilmek minden kelléke felvonul. Tekinthető az Oscar akár a Keresztapa paródiájának is, vagy a maffiafilmek karikatúrájának. De csak akkor, ha nagyon akarjuk. Mert egyébként a film sajnos sem nem eléggé vígjáték, sem nem eléggé burleszk. És a nagy Stallone sem vígjátéki színész. Komikus vénája kimerül abban, hogy a legkézenfekvőbb eszközök használatával „di- gózik". A kényszerű csodából így aztán inkább csak a kényszer marad. Stallone nagyon akar — de hát az már az összes többi filmjéből kiderült, hogy bunyósnak jobb, mint színésznek. Takács István
