Pest Megyei Hírlap, 1991. július (35. évfolyam, 152-178. szám)
1991-07-03 / 154. szám
Se belga benzinkút, se skandináv faház LASSAN LUXUS A HAZAI NYARALÁS IS Tett házról szó sints Nem kapkodnak az Expo után Világháborús égés kellett ahhoz, hogy magyar hadifogoly parasztok egy csoportja először meglássa a tengert, eljusson az óceán partjára. A magyar paraszt azóta sem sokat törődik a nyaralással, felesleges úri passziónak, időpocsékolás- nak tartja a vakációzást. Sajnos pedig — miként egy nemrég, Cegléd környékén készült orvosi felmérésből is kitűnik — az arra lakó mezőgazdasági munkások általános egészségi állapota igen rossz, tehát fokozottabban rászorulnának egy kis kikapcsolódásra, föitöltödésre. Megromlott egészségi állapotuk egyik oka életmódjukban rejlik, évtizedekig nem mozdulnak ki környezetükből. A fokozódó hajsza is felhívta a figyelmet arra, hogy a nyaralás egyáltalán nem fölösleges dolog, mert fontos az évközi monoton munkában elfáradt szervezet megújítása. A szakszervezet látványos pénzügyi kivonulása a dolgozók szervezett üdüléséből nem kedvez annak, hogy a magyar mezőgazda- sági és ipari munkások üdülési lehetőségei javuljanak. Pest megyében idén a termelőszövetkezetek raját vagy bérelt üdülőinek egész sorát zárta be, legtöbb helyen anyagi okokra és az igény hiányára hivatkozva. Csökkentették nyaralási lehetőségeiket a megye ipari vállalatai is. Azok a cégek, amelyek megtartották üdülőiket, kevés kivétellel önköltséges elszámolásra tértek át, vagyis a mostani nyaralási Áz utóbbi hetekben több, tartalékosnak szóló behívót is kézbesített a posta. Mi indokolja most a tartalékosok mozgósítását? Keleti György ezredes, a HM szóvivője elmondta, hogy továbbképzésre vagy katonai gyakorlaton történő részvételre július, augusztus hónapban tartalékosok behívását nem tervezik. Legközelebb szeptemberben kerül sor néhány száz tartalékos behívására, ami az éves kiképzési tervben szerepel, s az érintettek erről már több hónapja előzetes értesítést kaptak. Az viszont igaz, hogy az illetékes megyei, illetve fővárosi hadkiegészítő parancsnokságok — a korábbi években kialakult rendnek megfelelően — az idén is úgynevezett bevonulási paXz MTI információja szerint a kormány szerdai ülésén — csütörtökön ugyanis plenáris tanácskozást tart az Országgyűlés — áttekinti a kontinens és a régió biztonságpolitikai helyzetét, s meghatározza az ezzel kapcsolatos feladatokat, amelyek többek között a honvédséget, a gazdaságot, a környezetvédelmet és az emberi jogokat is érintik. A minisztereik várhatóan megkezdik a jövő évi adórendszer koncepciójának kialakítását is. Ezenkívül kormányrendelet készül a szezontól kezdve a dolgozó százszázalékos térítést fizet a vállalati üdülésért. Bár a szakszervezet továbbra is állami költségvetésből oldja meg az üdültetést, az továbbra is állami feladat és a szociálpolitika része — erre a tavaly novemberi megegyezés az érvényes. A szakszervezel idén csupán a beutalók terjesztését vállalja, hogy jövőre is így lesz-e, az még nem biztos, tudtuk meg az MSZOSZ üdülési főigazgatójától. Hogyan nyaralhatnak idén például a már említett ceglédiek, a Kossuth Tsz dolgozói? Balatoni bérelt üdülőjük, korábbi egyetlen lehetőségük három éve megszűnt. A tsz szakszervezeti titkára szerint azért, mert embereik nem igényelték. Három szakszervezeti beutalót kaptak idén, ebből csak az egyik, a májusi kéthetes, kétszemélyes kelt el nagy nehezen. A másik kettő, az augusztusi és szeptemberi a kutyának sem kell, hiába kínálgat- ják. Igaz, a mezőgazdasági dolgozók tavasztól őszig érnek rá, nem hagyhatják otthon a jószágot, a föld fogva tartja őket. Csakhogy az is igaz — az ellenérv szerint —, hogy aki évtizedekig nem megy nyaralni, csak az eke szarvát markolja, hamarabb tönkremegy, megbetegszik, mint aki évenként egyszer alaposan kipiheni magát. A mezőgazdaság munkásainak az otthoni hobbikért nem jelent valódi pihenést, hiába áltatják magukat ezzel. Hogy miért nem? Mert rancsot küldtek szét több ezer tartalékos számára. E parancsok arra vonatkoznak, hogy mozgósítás esetén hol, melyik alakulatnál kell jelentkezniük. A bevonulási parancs kézhezvétele, annak megőrzésén túl, most semmilyen kötelezettséget nem jelent. A bevonulási parancsok kiadására többek között azért volt szükség, mert ez évben is sokan érik el a hadkötelezettség felső korhatárát, folyamatos a tartalékosok tervszerű fiatalítása, illetve a honvédségnél szervezeti változások történnek. Ez azonban — fejezte be Keleti György ezredes — nem függ össze semmilyen eseménnyel, csupán azt jelenti, hogy adminisztratív jellegű változások történtek a tartalékosok biztosításában. közműfejlesztések támogatásáról, arról, hogy milyen beruházásokra lehet kérni 15 százalékos visszatérítést az önkormányzatoktól, illetve, hogy a költségvetés ezt miként fizeti meg. A miniszterek megvitatják azt a törvénytervezetet is, amely meghatározza, hogy milyen költségvetési tételek átcsoportosításával lehet előteremteni azt az 5 milliárd forintot, amelyből az Érdekegyeztető Tanács javaslata alapján a rászorultak ellentételezést kapnak az energiaár-emelés miatt. hobbiból is ugyanazt a munkát végzik, mint a határban. A hobbikért csak a nagyvárosi életformából ki- szakadóknak nyújt felüdülést. A nyaralás egészség- ügyi pihentető szerepe éppen abban van, hogy a megszokott körülményeink közül kiszakadjunk legalább két hétig. Nagykáta Ceglédhez hasonlóan nem üdülőövezeti település. Az ottani Híradásipari és Finommechanikai Vállalat 490 dolgozója zömében nagy szerelő- csarnokokban, nem kifejezetten az egészségnek kedvező ipari környezetben dolgozik. Következésképpen igencsak rászorulnak a nyári üdülésre. Korábban Balatonlellén volt saját vállalati üdülőjük. Ez év májusától annak csak egy hányadát tarthatták meg, mert szervezetileg különváltak a nagykátai telefongyártól, Mindenesetre vál- latuk vezetőségének szociális érzékenységét dicséri, hogy a szétváláskor kötött szerződésben különösen vigyáztak arra, hogy dolgozóik érdekében továbbra is megtarthassák a leilei üdülő egy részét. Telt házról szó sincs náluk sem, ebben a szezonban. Itt is kedvét szegte az embereknek, hogy a duplájánál is többe kerül a vállalati üdülés mint tavaly. Csak egy pár szak- szervezeti beutalót kaptak áprilisra, ami akkor elkelt. Az MSZOSZ a megyében Tóalmáson, Leányfalun, Dömösön és Zebegényben tart fenn üdülőt, ezen kívül van még a Fortuna üdülőhajójuk, amely Budapest és Bécs között közlekedik. A megyei önkormányzat két saját üdülőt — Fonyódon, Szabadiban — és három hétvégi házat — Ráckevén, Lupaszigeten, Erzsébeten — üzemeltet. Telt házról ők sem beszélhetnek, holott idén nyártól a megye 180 önkormányzatának, sőt más megyéknek is felajánlották üdülőiket és hétvégi házaikat. Szerencsére a bővítéseket, felújításokat már előrelátóan előre elvégezték, ezért három-öt évig különösebb beruházás nélkül kellő színvonalon tarthatják azokat. A szakszervezeti és az önkormányzati üdülők a megyében mostantól bérbeadással is próbálkoznak több-kevesebb sikerrel, s bizony így sem tehetik ki minden üdülőjükre a megtelt táblát. Kocsis Klára Vácott, mégpedig az MSZP helyi szervezetének helyiségében vendégeskedett a Kereszténydemokrata Néppárt Pest megyei elnöksége, azzal a nem titkolt céllal, hogy támogatókat szerezzen a párt népszerűsítéséhez. Támogatásra, természetesen, nem a helyiséget átengedő szocialistáktól számított az elnökség, hanem az ülésükre meghívott vendégektől: dr. Katona István püspöktől és dr. Inczédy Jánostól, a megyei közgyűlés elnökéből. Magától értetődően, számítva a volt megyei pártelnökre, a jelenlegi váci polgármesterre, az immár csak vendégként jelen lévő Bartos Ferencre. Dr. Mészáros Gyula, mint az egyház érdekeit „legmarkánsabban képviselő párt" megyei elnöke Nem kapkodnak a Pest megyei önkormányzatok és intézmények, de még a vállalkozók se a közelgő világ- kiállítás adta lehetőségek után. Ez derült ki a Társaság a Világkiállításért nevű, tavaly alakult társadalmi, nonprofit szervezet mostani beszámolójából. Az expo szervezésére létrehozott, kormánybizottság mellett működő társulat elnöke, Barcza Egon szerint érthetetlen a Pest megyeiek közömbössége. Noha Pest megyének a fővárost övező második közgyűlésében kiemelt szerepet szántak a szervezők, elsősorban mégis más megyék próbálkoznak az Expóval kapcsolatos ötletekkel, beruházásokkal. Ebben a körzetben főleg a kis panziók építése, működtetése, az idegenforgalom adna nagy feladatokat az önkormányzatoknak, az intézményeknek és nem utolsósorban a vállalkozóknak. Eddig meglehetősen soványka az érdeklődők doszA Magyar Közlöny legutóbbi számában jelent meg a kormány 84/1991-es számú rendelete a tejtermelés korlátozását vállalók egyszeri támogatásáról, A többi között ez áll benne: „Az a tejtermelő, aki a tejfeldolgozó. tejfelvásárló szervezettel kötött szerződésében 1991. évre vállalja. hogy tejértékesítését az 1990. évihez viszonyítva csökkenti (megszünteti), minden teljesített 4500 li- ter/év értékesítési csökkenés után 10 ezer forint támogatás igénybevételére jogosult.” A rendeletet egyébként dr. Antall József miniszterelnök szignálta. ■ Mit szólnak ehhez a kisgazdák? Izsó Mihály Pest megyei titkár, az FKgP mezőgazdasági szakbizottságának helyettes szaktitkára: igényelt nagyobb támogatást a KDNP részéré az egyháztól, dr. Sándor István alelnök, ha finoman is, de a szemére hányta a püspöknek, hogy „óvatosságot tapasztaltunk az egyház részéről, amikor ki kellett volna állni a párt mellett". — Dr. Katona István is úgy vélte, hogy a keresztény ember nem lehet passzív, kötelessége a társadalomért vailó munkálkodás, ám az egyház csak taníthatja híveit, az már a politizáló keresztények dolga, hogy melyik pártot választják, melyikre szavaznak... A szürkeségnek legalább annyi hátránya van, mint előnye, alakult ki a vélemény az ülés során, s többen nem kevés irigységgel tekintettek a kisgazsziéja. Kezdetben csak Budaörs jelentkezett a társaságnál, hogy szívesen kivenné a részét az Expóból. Ám miután eldőlt, hogy a világkiállítás színhelye nem Gazdagrét lesz, Budaörs megállapodott az óriási bevásárlóközpont építésének tervénél, és többé nem foglalkozott a Gazdagrét melletti Örsöd-dűlő fejlesztési lehetőségeivel, és a társulattal is megszakadt a kapcsolata. Sajnos megfeneklett a norvég—svéd faházgyártó egyesülés és a társulat közös ügye is, pedig nagyon sok fantázia rejlett benne. A tervek szerint a skandinávok faházakat gyártottak és adtak volna el a magyaroknak, amelyet Budapest harminc kilométeres körzetében az Expo üdülővendégei számára helyeztek volna el az önkormányzatok együttműködésével. A társulat közvetítő szerepre vállalkozott, amikor szétküldte — Szerintem ez az egész botor dolog, meggondolatlan intézkedés. ■ Miért? — Megokolom. Egy: ha visszaállítanák a két-há- rom évvel ezelőtti tejfogyasztást, nem kellene csökkenteni a termelést. Ez pedig a tej árán keresztül megvalósítható. Ugyanis a tejfogyasztás azért csökkent, mert olcsóbb ma egy pohár teát és egy szelet zsíros kenyeret megenni, mint Inni egy bögre tejet... i No és a többi ok? Ügy kezdte, „egy” ... — Folytatom. Kettő: nagy vétek tovább csökkenteni a számosállat-állományt a mezőgazdaságban. (Hollandiában 100 hektárra 355 állat jut, tavaly év végén nálunk ugyanekkora területre 92, és az intézkedés nyomán még kevesebb lesz!) Emiatt bajok támadnak a talaj szervesdákra — bár, mint abban megegyeztek, a kisgazdamódszer nem felel meg a kereszténydemokratáknak. — Ügy érzem, mi az MDF zsebéből kandikálunk ki, mondta dr. Mészáros Gyula, hozzátéve, hogy nem olyan pártba akart belépni, amely elszürkül, amelynek megmondják, mit csináljon ... Dr. Inczédy János mint a megyei önkormányzat elnöke. már megpróbálta „felzavarni az állóvizet”, vagy ahogy mondta, „elkezdett ugrálni”, ám még saját pártjának elnökével is vannak kommunikációs nehézségei, S mint kiderült, a megyei szervezet sem tart szoros kapcsolatot a kereszténydemokrata párti önkormányzati elnökkel... ' B. J, I az érintett településeknek a skandinávok együttműködési felhívását, ám visszhang sehonnan se érkezett, így a faházak terve füstbe ment. Ugyancsak köddé vált a belga—magyar közös vállalat alapítása is. A belga fél Pest megyei országutak mentén esetleg benzinkutat vagy stophelyet, bisztrót épített volna hazai közreműködővel. Nem csak a magyarok nem jelentkeztek, hanem a belga cégnek is elment a kedve az üzlettől — a magyar gazdasági szabályzók miatt! Biztatónak eddig mindössze a szigetszentmikló- si önkormányzat törekvése látszik. Szigetszentmiklós az Expótól függetlenül is csatlakozni szeretne az új dél-budapesti központi és a hozzá csatlakozó MO-s körgyűrűvel kapcsolatos összes infrastrukturális fejlesztéshez. trágyázásával, marad a műtrágya, s az, hogy elsa- vanyodnak, szerkezetileg leromlanak kötőanyag híján a talajok. Tudvalevő: régen sok gazda csak azért tartott ökröt, hogy legyen elegendő istállótrágyája. Három: a Földművelés- ügyi Minisztériumnak föl kellett volna készülnie arra, hogy ha visszaadják a földeket a volt tulajdonosoknak. vagy ha a privatizáció során mások gazdálkodni kezdenek, mindenképp törekszenek majd arra, hogy legyen tehenük. Ez a gazdálkodónak biztonságot ad, trágyát és bevételt a hízott marhából. ■ S ha levágják a teheneket, mi lesz a következmény? — Túl az iméntieken, a 10 ezer forint ösztönzéssel levágott állatok pótlására négy-öt év kell majd, arról nem is beszélve, hogy a lakosság egészségén is érződik majd: még a mainál is kevesebbet fogyasztanak tejből, tejtermékből, a legértékesebb állati fehérjéből. Ezt tekintve 25-30 százalékkal több tehénnek kellene már lennie ma is. Szóval elkeserítő ez az intézkedés, s az is. hogy egyesek — közöttük magukat szakembernek vallók — a nevüket adták hozzá. Mi a szakbizottságban tiltakozunk ez ellen. Q Van ellenjavaslatuk? — Igen. Úgy gondoljuk, ha a községekben elhelyeznének mindenütt két-három korszerű tejadagoló automatát (van választék), amelyekből a 14 forintos felvásárlási árú tejet literenként mérnék, s csak 50 fillér költséget számítanának fel, egy literre bérleti díjként az automatákért, akkor az áruk egy-két év alatt megtérülne, viszont kétszer annyi tejet fogyasztanának hazánkban, mint most. V. G. P. ^otÉÚiaO 3 TARTALÉKOSOK BEHÍVÓJA Egyszerű adminisztráció BIZTONSÁG ÉS ADÓRENDSZER A püspök ár szemrehányásokat kapott Ki egyház túl óvatos? K. K. MEGGONDOLATLAN INTÉZKEDÉS Ba tejel, levágjuk
