Pest Megyei Hírlap, 1991. július (35. évfolyam, 152-178. szám)
1991-07-24 / 172. szám
I. ÉVFOLYAM, 146. SZÁM 1991. JÚLIUS 24., SZERDA D U KAJAJ S^il.n lEN URE1-SZ1GET • CSEPEL-SZIGET ft DUNAKESZI MIKLÓS • FÓT • GÖD • RÁCKEVE ft SZIGETSZENTSZÜKSÉGBŐL ERENYT Keresztény óvoda Tökölön A megye több közepes és kis településén kondult még a lélekharang a községi bölcsődék fölött. Természetesen a bezárásról szóló határozatokat nem az motiválta, hogy az új jogszabályok már nem tartják az önkormányzatok kötelező feladatának ezen gyermekintézmények működtetését. Tény, hogy a demográfiai helyzet, illetve a gyed bevezetése miatt drasztikusan esőiéként a gyermeklétszám az intézményekben. A Csepel-szigeten is sorra felmerült a kérdés, mi legyen a bölcsődével? Szigetújfalun az új önkormányzat egyik első intézkedése volt, hogy bezáratta a kihasználatlan intézményt, a nagyobbacska gondozottak számára pedig nulladik csoportot indítottak az óvodában. Kérdezhetné erre az olvasó, hogy mire ez a döntés, hiszen akkor egyszerűen csak más nevet adtak a mondásbeli gyereknek? Ez igaz is, a hatályos jogszabályok szerint ugyanis sokkal előnyösebb gazdasági szempontból, ha az éppen csak . tipegő kicsik óvodába járnak. ugyanis a normatív : állami támogatás így magasabb. A sziget másik településén. Tökölön is hasonló dilemma elé került az önkor- . mánvzat. Rendkívül gazdaságtalan volt ugyanis a bölcsőde működése, rossz nyelvek szerint minden kicsire több felnőtt jutott. Választhattak, hogy teljesen megszüntetik a kisded- óvó működését, vállaiko- : zásként működtetik tovább, úgy. hogy ráfordításará- nyosan viselik a terheket ' az érintett szülők, vagy . megkeresik a módját, miként lehetne csökkentett költségekkel fenntartani a létesítményt. A bölcsőde jövője fölötti tanakodás nagyjából egybeesett Tökölön egy másik, ! gyermekekkel kapcsolatos kérdés megvitatásával. Mind markánsabban fogalmazódott meg az igény, hogy induljon keresztény óvodai csoport a településen. S e ponton találkoztak az igények és a lehetőségek. A több lehetőség közül a testület a bölcsődével kapcsolatos gondok megoldására a harmadikat választotta. Az eddigi negyven gyermek helyett húszhuszonkettővel működik ezután a bölcsőde. A többiek óvodába kerültek. Ezzel az intézkedéssel elérték, hogy a bölcsőde feleakkora dolgozói létszámmal is képes ellátni feladatát. A felszabaduló helyiségekben két, egyenként húsz gyermek gondozására alkalmas csoport kezdi meg a munkát. Ez lesz a tököli keresztény óvoda. Az ön- kormányzat döntött arról is, hogy e célra elkülönített alvagyont hoz létre. A pénzt a helyi gamesz kezeli, de a kifizetésekről egy héttagú kuratórium dönt majd. Ennek tagja lesz többek között a plébános és bevonják a szülők képviselőit is. A keresztény óvodába három helyi óvónő és egy dajka kerül. Ugyanakkor elhatározták, hogy a megüresedő státusokra nem vesznek fel új munkaerőket. így összességében kevesebb óvónő több gyermek nevelését, felügyeletet látja majd el, hiszen szeptemberben az óvodai létszám az eddigi két és fél- száz helyett mintegy háromszázharminc lesz. A döntésnél ügyeltek ar ra, hogy az óvodai nevelés szakmai színvonala szenvedjen csorbát. Sőt, sokan azt remélik, hogy a keresztény óvoda kihívás lesz a többi óvoda számára is. Korábban is megfogalmazta a szülők egy része, hogy szívesen áldoznának külön összeget azért, hogy az óvodában minőiségi képzést kapjanak a gyerekek. Sokan igényelték volna az idegen nyelvű foglalkozáso kát, sport- és táncjátékokat. A képviselők most azt ie- mélik, hogy a keresztény óvoda hatására a többi gyermekintézmény is valamilyen markánsabb arculatot ölt majd. M. K. Ivóvíz a parkerdőnél A tököli parkerdő környéke kedvelt kirándulóhely a településen élők számára, döntő részben mégis csak a Kis-Duna partján épült üdülők a táj meghatározói. A festői környezetű területen élő üdülőtulajdonosok régi vágya a vezetékes ivóvíz. Eddig azonban mindez csak álom lehetett. Most változott a helyzet: a szigethalmi ivóvíztársulat mintegy 180 igénylőnek biztosítani tudja a vezetékes vizet. Amennyiben lesz ennyi jelentkező, úgy harmincnyolcezer forintos hozzájárulás befizetése után egy éven belül vezetékes ivóvizet kaphat a tököli parkerdő üdülőterülete. A helyi önkormányzat természetesen anyagilag nem tud hozzájárulni az üdülőterület infrastruktúrájának fejlesztéséhez, de azt vállalták, hogy a munkálatok meggyorsítása érdekében a víz- bevezetés tanulmánytervezetének költségeit megelőlegezi. Csorba Simon Szentendrén Futott és rajzolt Csorba Simon kiállítása augusztus 4-ig tekinthető meg a szentendrei Művésztelepi Galériában. A század képzőművészete szinte mindent kitalált, ezzel a ténnyel találja szemben magát nemcsak a pályakezdő, hanem minden festő. Csorba Simon is. Képeskönyvekbe jegyezte fel írással és vonallal immár egy évtizede a Rajzolt filozófia” újabb és újabb köteteit, a betű és a vonal szövetséges társulásait, mely mindig megélt gondolat. Móricz Zsigmond hirdette a Gyalogolni jó észméjét, Csorba Simon megvalósította. A kínai bölcselet Tao hite alapján, az igazság: út. ű gyalog és futva tette meg a Párizs— Budapest távo'ságot, az 1735 kilométert 28 nap alatt — 1991. január 13. és február 9-e között, s köz8 ^iiúao ben a 310X1-50 centiméteres fóliára filctollal írta, rajzolta az eseményeket, azt, hogy a tizenharmadik napon bedagadt a bokája, Mosonmagyaróváron hóviharba került —, s a másik oldalra megörökítette a látott hegyek, völgyek, erdők, emberek csodáját. A tettet és a művet szemlélve bizony szégyenkezünk, mennyire elpuhultunk, pedig ez az aszkétizmus és minden más erőfeszítés az igazi emberi élet. Erre irányít minket Csorba Simon művészete és élete, Budapesten született 1943-ban, volt orvostanhallgató és méhpásztor, járt Kanadában, az USA-ban, élt Szigetmonostoron, 1980-ban a Szentendrei Grafikai Műhely alapító tagja, 1990-től a Váci Grafikai Műhelyben dolgozik. Műveivel fölrázza az embert kábultságából, önnön útjára lendíti, mely több a lehetőségnél: igazság. Aki elmélyülten nézi a tárlatát, rcm nevet, nem mosolyog; ösvényére lép. Losonci Miklós EGY EV HALADÉK... Mcsíoldás-c hazát cserélni? Bizony öt éve is elmúlt már, hogy Foton átadták az ifjúsági házat. Akkor lapunk is beszámolt róla, hogy olyan fiatalok vették birtokba az új épületet, akiknek — a gyermekvárosból kikerülve szülői, rokoni kapcsolatok híján — komoly nehézséget okozott az életbe indulás. Számukra védettséget, kötődést, otthont jelentett ez a ház. Átmenetet arra az időre, amikor már nem tartoznak a gyermekv4fosba, a nagybetűs élet pedig még nem fogadta be őket. Érthetően megdöbbentem, amikor azt a hírt kaptam egy ismerősömtől, hogy az ifjúsági házat megszüntetik, helyére szállodát építenek majd, a benne lakókat pedig kitelepítik. Azonnal felhívtam telefonon Főt polgármesterét, Tóth Sándort, aki csupán egy hónapja van a hivatalában, így az előzményekről nem sokat tudott mondani. — Igaz-e, hogy szálloda lesz az ifjúsági ház helyén, és a benne lakó fiatalokat kitelepítik? — Az ifjúsági ház telítve van, a lakók kiköltöztetése nem megoldott. Ezért nem lesz szálloda belőle. A lakók lejárt szerződéseit meghosszabbítjuk, de csak egy évre. Nem lesznek az utcára kirakva — válaszolta a polgármester. — Az itt lakó fiataloknak a korábbi tanácsi vezetés támogatást ígért arra az esetre, ha majd kiköltöznek innen végleg, hogy saját otthont, lakást teremtsenek maguknak. Mi lett ezekből az ígérgetésekből? — Meg vagyok sértődve, mert az önkormányzat nyakába szakadt az egész probléma. ígérgetni köny- nyű volt, de mi nem tudunk segíteni már. Igaz, hogy volt korábban telek- vásárlás a községben, de tekintettel a szűkös anyagi helyzetünkre, licitálással oldottuk meg. Itt pedig nem igazán lehet verseny- képes, csak az, akinek pénze van. — Lesz-e szálloda az ifToma Zoltán és családja Anyu, ez nagyon finom Ritka jó ötletnek bizonyult az elmúlt években a gyümölcsösök Szedd magad! — akciója. Jól jár a termelőszervezet, olcsón vásárol a háziasszony, kirándulásként szüretel a család. A fóti Vörösmarty Termelőszövetkezet sok évvel ezelőtt hajtotta végre a környező táblák csonthéjas gyümölcstelepítési programját. Az ipari feldolgozásra való szállítást és az exportot célozták meg, ám úgy látszik, ebből a kefile- ténél kevesebb valósult meg. A piac szűkülése diktálta másféle igények keresését. Ebből derült ki, hogy itthon és a lakosság körében is lehet közvetlen fogyasztókat találni. Napjainkban érik a kajszibarack. A csomádi és a kosdi ültetvényekre érkeznek a vásárlók. Csak a ládákba rakott gyümölcsért kell fizetni. Fogyasztani ingyen is lehet és nagyon jó. Kép és szöveg: K. T. L júsági ház helyén mondjuk egy év múlva? — Erre most nem tudok válaszolni. Egy biztos, egy éven belül nem lesz változás. Ezután személyesen is megkerestem Foton az ifjúsági ház lakóit. Először a gondnokkal, Puska Lászlóval beszélgettem. — Én is csak hallomásból, a falubeli pletykák alapján tudok az ügyről. Állítólag az épület költségei túl magasak, ezért néz ránk az önkormányzati testület ferde szemmel. De itt nemcsak lakások vannak, hanem olyan üzletek, posta, könyvtár és egyéb helyiségek is, amelyek rezsiköltsége, fenntartása hiteles adatokkal nem bizonyítható. Kérdezem, hogy egy 20 négyzetméteres, 2000 forintos lakbérű lakás mitől lenne ráfizetéses? Szerencsére a régi tanácselnök került a polgármesteri hivatal élére, akinek első dolga volt, hogy a lejárt szerződéseket meghosszabbítsa. Számomra az is érthetetlen, hogy miért nem közölték még eddig velem mint gondnokkal a házra vonatkozó hosszú távú elképzelésüket? Ügy tudom, hogy vállalkozóknak akarták eladni az ifjúsági házat. Annak ellenére, hogy lakottan nehéz dolognak tűnik, most is vannak jelentkezők rá, akik sorban állnak. Tama Zoltán és felesége. Borsos Erika a 20-as számú lakás lakói. Mindketten épphogy betöltötték a huszadik évüket. Van egy 14 hónapos kislányuk, Yvett, akinek a nevelése, gondozása nem kis erőfeszítést igényel. Húsz négyzetméteren élnek hárman. Luxusnak nyoma sincs a csöpp lakásban. Kopott „ajándék” szekrény, fotel- ágy, gyerekágy, egy 14 éves öreg tévé minden vagyonuk. — Mihez kezdtetek, amikor azt a hírt hallottátok, hogy esetleg szálloda lesz itt, és a lakóknak menniük kell? — Kétségbeestünk. Itt Foton az albérlet díja 6-7 ezer forint körül mozog, nem tudjuk megfizetni, örülünk, és nagyon boldogok vagyunk, hogy ‘itt lakhatunk, de érezzük, tudjuk azt, hogy innen tovább lépni nincs sok esélyünk — válaszolta Tama Zoltán! — Nem tudnánk hol folytatni az életünket, hiszen még itt sem könnyű. Bielik Zoltán 28 éves, öt éve a ház lakója. Valamivel szerencsésebb helyzetben van, mint társai. — Végszükség esetén talán el tudok menni majd a húgomhoz lakni. Most építkezem, jó esetben 15 év múlva már el is készül a házam, ami tényleg csak az enyém lesz. Bár jobb nem Bielik Tibor beleélni magam, mert ha innen el kell mennünk, akkor még bármi megtörténhet. Az ifjúsági házból mind ez idáig már több fiatal — volt állami gondozott — elment más országba, hogy szerencsét próbáljon. Volt, aki Hollandiáig, Kanadáig meg sem állt. Nincs hír róluk, vajon boldogulnak-e, jól döntöttek-e, mikor hazát cseréltek? Ez lenne a többi lakó számára is a megoldás? Virág Márton Dunakeszi, Rákóczi: július 25-én 6 és 8 órakor: Ez is Amerika, 26-án 6 és 8 órakor: Montenegro, 27 —28-án 6 és 8 órakor: Rendőrakadémia 6., 31-én 6 és 8 órakor: L. A. Story. Szentendre, Autós: július 25—28-án este fél 10 órakor: Egy ágyban az ellenséggel, 29—31-én este fél 10 órakor: Az intrude- rek támadása. Szigctszentmiklós, Kossuth: július 26-án 6 és 8 órakor: Moszkvai twist, 27-én 6 és 8 órakor: Boszorkányok, 29-én 6 és 8 órakor: Táncőrület. Délegyháza, Autós: július 25—26-án este fél 10 órakor: Boszorkányok, 27 —28-án este fél 10 órakor: Oké Néró! 29—30-án este fél 10 órakor: Jobb ma egy zsaru, mint holnap kettő, 31-én este fél 10 órakor: Robin Hood. dunatAj hírlap Vezető munkatárs: Móza Katalin. ft< Munkatársak: Vasvári Éva és Kovács T. István. ft Fogadónap: minden hétfőn 12—16 óráig a szerkesztőségben. Címünk: Bp. VIII., Somogyi Béla u. 6. Pf.: Ml. ír. sz.: 1446. Telefon: 13-8-4761, 138-1067.
