Pest Megyei Hírlap, 1991. július (35. évfolyam, 152-178. szám)
1991-07-24 / 172. szám
NINCS SZOVJETELLENES HANGULATKELTÉS Kerozintenger a tököli reptér alatt A szeméttelep tartalma, a kommunális hulladék közé vegyített környezetkárosító anyagok miatt teljes egészében veszélyes hulladéknak minősül. A miniszterelnök a bejáráson (Vimola Károly felvételei) Csapody Miklós válasza Király B. Izabella nyilatkozatán Nem egyeztünk meg 8 A Pest Megyei Hírlap régi olvasójaként öröm- ) mel láttam, képviselőtársam, Király B. Izabella & asszony terjedelmes megnyilatkozását lapjuk 1991. I ® július 20-i, szombati számában. Dicséretes a képviselő asszony elragadtatott megnyilvánulása a rendszerváltozás küzdelmes végigvitele tárgyában, miután azonban részben a kérdező, de az interjú j alanya is többször név szerint megemlít, a képviselő asszony pedig valótlan összefüggésekben, kési rém a szerkesztőséget levelem közzétételére. (Folytatás az 1. oldalról.) fele volt a víz tetején úszó bűzös kerozin. A szakemberek szerint a szennyeződés viszonylag új keletű, a próbafúrásokkal jól behatárolható, de tény, hogy mozog. Mégpedig a halásztelki és a tököli vízmű irányába is. S ez a két vízkivételi hely a főváros ivóvízszükségletének negyedrészét adja. Ráadásul a Fővárosi Vízművek tartalékterülete éppen e két kút között, a szennyezett rész közvetlen közelében van. Ütünk ezután a Halásztelekhez közel eső homokgödörhöz vezetett. A szovjetek által szeméttelepnek használt hatalmas árok akkor keletkezett, amikor a több mint negyven légvédelmi hangárhoz szükséges földet kitermelték innen. A szovjetek a csomagolás, hazafelé készülődés időszakában módszeresen töltötték fel és dózerolták be ezt a gödröt. A kommunális hulladék mellé jócskán került veszélyesnek minősített anyag — akkumulátorok, festékek és vegyi anyagok. —- A magyar környezetvéA Külgazdasági Minisztérium illetékesének nincs tudomása arról, hogy szerződés jött volna már létre a Szovjetunióba irányuló gabonaexportra. Tamás István főosztályvezető-helyettes elmondta: vannak olyan információk, hogy a Szovjetunió 1—1,3 millió tonna gabonát vásárolna tőlünk — hasonló mennyiséget, mint a korábbi években —, ám még nem kezdődtek meg a tárgyalások. így azt sem lehet delmi előírások értelmében emiatt az egész szemétmennyiséget veszélyes hulladékként kell kezelni. Mint a környezetvédelmi szakemberektől megtudtuk, a szovjet fél többek között ezt sem ismeri el, mint ahogy az ellen is tiltakozik, hogy a 60 milliárd forintba a magyar fél o környezetvédelmi bírságot is beszámolta. Elgondolkodtató, hogy amíg a környezeti károkat itt felmérő szakemberek a legsürgősebb védelmi tennivalók költségét milliár- dokban mérik, addig a minisztérium 930 millió forintot kért a költségvetéstől. Ám erről Kupa Mihály pénzügyminiszter úgy nyilatkozott: — Annak ellenére, hogy döbbenetes impressziók érték a bejárás során, nincs pénze a költségvetésnek erre a feladatra. Esetleg a volt szovjet létesítmények eladásából teremthetik elő a legfontosabb intézkedésekre valót. Antall József miniszter- elnök kifejtette: nem szovjetellenes hangulatkeltés, tudni, hogy készpénzzel, áruval, vagy más konstrukcióban fizetne a szovjet megrendelő a magyar búzáért. Az NGKM egyébként támogatja a Földművelés- ügyi Minisztériumnak azt a javaslatát, hogy a kormány vállaljon garanciát a szovjet exportra. Ez mintegy 9 milliárd forintot jelent. Ha viszont a vevő nem fizetne, az súlyos következményeket okozna az ország költségvetésében. hogy a magyar fél ragaszkodik álláspontjához. Űj fejezet kezdődik a két ország kapcsolatában, de ehhez le kell zárni egy korszakot. Többek között ehhez is szükséges a tárgyalás és a megállapodás. A miniszterelnök reményét fejezte ki, hogy a tárgyalásokon végül korrekt megegyezés születik. Az újságírókat kísérő környezetvédelmi szakemberek nem nyilatkoztak reményeikről, csupán az objektív tényeket sorolták. Van, ahol a talajvízen szabadon mozgó kerozin már egy kilométerre megközelítette a budapesti vízbázist, és évente akár több száz métert is megtehet a szénhidrogén a talajvíz hátán úszva. A tököli objektum betonkerítésétől kőhaj ításnyira kisemberek hobbikertjeinek százai sorakoznak. Csak idő kérdése, hogy ásott kútjaikból kerozint húzhassanak fel. Móza Katalin A szovjetek jócskán megkérik az árát, de vajon mire használható a mozdíthatatlan kapujú légvédelmi hangár? A beszélgetés elején Király B. Izabella megemlíti, hogy a külügyminiszter urat lemondásra szólítottam fel a Népszaván keresztül, továbbá azt is, hogy a „felemlegetett fegyvervásárlásról” is bebizonyította az idő, hogy a miniszter úr helyesen döntött. Annak megítélésére, hogy az ominózus levélben felszólítottuk-e dr. Szél Péter képviselőtársammal lemondásra a külügyminisztert, vagy felemlegettünk-e bármi hasonlót, mellékelten megküldöm a washingtoni nagykövetség helyzetének rendezésére szolgáló levél másolatát. A képviselőnő utólagos megnyilatkozásaival kapcsolatban a „Csapo- dy-ügyről”: a Pesti Hírlap július 6-i számában „megegyezésünkről” szólva írja, hogy „Erre én azon a minimumon hajlandó voltam, hogy Csapody Miklós elismerte: politikailag kifogásolható volt a Jeszenszky Géza külügyminiszterhez írott levél nyilvánosságra hozatala.” Nos, túl azon, hogy nem egyeztünk meg semmiben, rögzítenem kell. hogy a fentiekhez hasonlót el nem ismertem, nem is ismerhettem, hiszen az etikai bizottság állásfoglalása szerint a levél nyilvánossága más értelmezésű minősítést kapott. Ez ügyben levélben hívtam föl az etikai bizottság figyelmét arra, hogy az elkészítendő etikai kódexet illetően az ügy számos tanulsággal jár. Miután levelem a képviselő- csoport tájékoztatójában napvilágot látott, lényegét idézem: Javaslom, hogy a megszövegezendő etikai szabályzatban legyenek konkrétan meghatározott normák, legyenek egyértelműen megfogalmazva a bizottság működésének elvei és keretei annak garanciáival együtt, hogy — s ez igencsak etikai alapkérdés — semmiféle, a bizottság által alaptalannak ítélt vádaskodás nem maradhat minősítetlenül, a feljelentgető szankcionálatlanul. Az, hogy nem lehet büntetlenül valamit kinyilatkoztatni a másikról („eszébe jut. katkodácsol”), nagyban hozzájárulna a belső kohézió növeléséhez, a megfontolt kinyilatkoztatások térnyeréséhez. Ne fordulhasson elő. hogy a bevádolt delikvens, mint céllövöldében. az első. távollétében leadott lövés után hetekig félreugrál a légpuska elől, A gyermek és ifjúsági korosztály helyzetének javítását célzó intézkedési program tervezete kerül hamarosan a kormány ülése elé. A dokumentumban oglalt elképzelésekről kedden Wootsch Péter, a Miniszterelnöki Hivatal ifjúságpolitikai titkárságvezetője adott tájékoztatást. A három évre szóló program „gyökerei” a Parlament július 11-i, e témáról folytatott politikai vitanapjáig nyúlnak. A keretjellegű dokumentum öt téma köré csoportosítja a tervezett intézkedéseket. Az első „kosárba” a családok helyzetének javítását szolgáló javaslatok kerültek. A tervek szerint a kormánynak egy év alatt át kellene tekintenie az ezzel kapcsolatos intézmények, pénzügyi konstrukciók — gyes, gyed, családi pótlék — helyzetét. Nem kerülné el a kormányzat figyelmét a családokon kívül nevelkedő gyerekek sorsa sem. Önálló témát jelent a fiatalok munkapiaci esélyeinek javítása, az ezt célzó átképzési, szakképzési programok kidolgozása. Az intézkedési terv az oktatási rendszer megváltoztatását is célul tűzi. A hangsúlyt az alsó fokú oktatás korszerűsítésére helyezi, az előterjesztők ezt az intézkedési terv „kifutása” előtt — három éven belül — szeretnék megvalósítani. A negyedik „kosárban” a fiatalok körében tapasztalható deviancia felmérésével, kezelésével kapcsolatos lépések vannak. Az intézkedési program s amikor már nemcsak az ólom fogyott el, hanem a környéken is megelégelték a cirkuszt, a delikvens jutalmul kiszállhat, „papírt kap” arról, hogy nem is olyan rossz fiú ő, vagyis visszaküzdhette magát, föl a nullpontra. ahol elvben neki is igaza lehet — a céllövöldében pedig üres tekintet és az operaházi szfinksz mosolya: nincs, aki szóljon, hogy ilyenkor azt szokás mondani: bocsánat. „Én ezzel ezt az ügyeit lezártnak tekintem” — mondja Király B. Izabella. Megható! De hát mi volt ez? És még „van másik”? Dr. Csapody Miklós országgyűlési képviselő, a külügyi bizottság tagja tervezete végezetül a kormányzati ifjúságpolitikai munka feltételeinek javításával is foglalkozik. A különböző anyagi és jogalkotási kérdéseken kívül szó esik a második Európai Ifjúsági Központ budapesti létrehozásáról is. (Az „első” Strasbourgban működik.) Az újabb összeurópai intézmény székhelyéről csak az idén ősszel dönt az Európa Tanács, ám Budapest esélyes jelöltnek tűnik. G azdól kódoknak Jogi mankó Jelentős feladat hárul a közgazdasági szabályozókra: egyrészt a jövedelmek realizálása és felhasználása alapján meghatározzák a gazdaságpolitikai célokat, másrészt pedig a konkrét pénzviszonyok szabályozásával a kitűzött gazdasági feladatok megoldására késztetnek. Erre figyelemmel a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, valamint a Pénzügyminisztérium három munkatársa „A köz- gazdasági szabályozók 1991. évi változásai” című, közelmúltban megjelent könyvben a közölt ismeret- anyaggal támogatni kívánják a gazdálkodók tevékenységét, a jogszabályokban való jobb eligazodását. A szabályozómódosítások részletes indoklásával segítik a változások szükségességének megértését, és a gazdasági folyamatokba való beépülését, érvényesülését. Ő ÍRTA Vasvilla Kisgazdaügyben már semmin sem csodálkozunk. Azon sem, amikor a Heti Kis Újságban (91/ 28.) azt olvashattuk , Nagy István neve alatt, í hogy „kisgazda önkor- %mányzati képviselő, aki a dunaharaszti szervezetben a titkári teendőket ellátta”. Nem tudhatni tehát, vajon N. 1. lépett vissza a tiszttől, avagy esetleg a szervezet szűnt meg, ám mindkét esetben elvitathatat- \ lan joga a szerzőnek azon töprengeni, „vajon ki a hiteles kisgazda?” Illetlenség lenne ebbe beleszólni, hiszen ez a pártnak a belügye, a tagság dolga. Olyan a pártjuk, amilyennek ők formálják, annyira hitelesek, amennyire erejükből futja. Ha N. nek például az a véleménye, hogy a pártban most olyanok uralkodnak, akik „harsánysá- gukkal visszataszítóak, jobboldali hitvallásukkal az országot végveszélybe sodorhatják”, azt mi tiszteletben tartjuk, mert hiszen ő illetékesebb a minősítésre, mint az, aki a párton kívül van. Gondunk pusztán egyetlen szövegrésszel támadt olvasás közben. N. I. ugyanis azt is írta: az említett pártvezetők „Ne várják meg, amíg a parasztság rájön, hogy becsapták, mert a vasvilla kergeti ki őket, aminek a nyelét feldühödött kisgazdák fogják." Hogyan is írjuk? Ugyan megszokhattuk már, hogy a Kisgazdapárt stílustárához a traktortorlasz, a kaszakapa, a patak vér is hozzátartozik, ám azért ez a vasvilla gondolkodóba ejtett bennünket. Ha párton belüli ügyeknek az elintézésekor köny- nyen ragadnak vasvillát a „feldühödött kisgazdák", akkor mi a biztosíték arra, hogy párton kívüli ügyekben nem teszik ugyanezt?! Nem lenne jobb mégis szavazással dönteni?! KLIENS Szerződés nélkül Ke!i-e a gabonánk? Dr. Jeszenszky Géza külügyminiszter úrnak, KÜLÜGYMINISZTÉRIUM Budapest, Bem rakpart 47. Tisztelt Külügyminiszter Ür! Mint a Magyar Demokrata Fórum parlamenti képviselői és az Országgyűlés külügyi bizottságának tagjai, megdöbbenéssel értesültünk a televízióból és a sajtóból a Magyar Köztársaság washingtoni nagykövetségén kialakult helyzetről, mely a rendelkezésünkre álló információk szerint döntően személyi kérdésekre vezethető vissza, s amely elsősorban Zwack Péter nagykövet urat és Bollobás Enikő követtanácsost érinti. Megítélésünk szerint Magyarország jó hírnevének megőrzése és nemzetközi tekintélyének megóvása, továbbá a dinamikusan fejlődő magyar—amerikai kapcsolatok érdekében feltétlenül szükséges a washingtoni magyar külképviselet két vezetőjének haladéktalan hazarendelése. Szem előtt tartva Magyarország érdekeit, szükségesnek tartjuk azt is, hogy a nagykövet úr és a követtanácsos a jövőben ne képviselje hazánkat az Amerikai Egyesült Államokban, s hogy a helyüket mielőbb betöltő, jól képzett magyar diplomaták tegyenek meg mindent Magyarország minél eredményesebb képviselete, a nagykövetség zavartalan és hatékony működésének biztosítása érdekében. Felkérjük a Külügyminiszter Urat, haladéktalanul tegye meg a fentiek biztosításához szükséges intézkedéseket 1 Tisztelettel: Dr. Csapody Miklós Dr. Széli Péter Budapest, 1991. április 8. Hároméves program öt intézkedési kosárban
