Pest Megyei Hírlap, 1991. július (35. évfolyam, 152-178. szám)
1991-07-24 / 172. szám
XXXV. ÉVFOLYAM, 172. SZÄM 1991. JÜLIUS 24., SZERDA NINCS SZOVJETELLENES HANGULATKELTÉS Kerozintenger a tököli reptér alatt álláspontja, így számítottak a döntés meghozatalára. Ugyanakkor véleménye szerint nehezen elképzelhető, hogy egy év alatt az erőművet üzembe helyezzék. A szlovák kormány által elfogadott műszaki megoldás meglehetősen költséges és időigényes, ráadásul 'radikális beavatkozást jelent a Duna hajózási és vízgazdálkodási viszonyaiba. Keresztes K. SánAZ ÁR EILEN ÚSZVA PADLÓ Fut még a korábbi lendülettől a szekér. A megyében itt is, ott is látni az újonnan készülő építményeket, berendezés alatt álló kisebb-nagyobb üzemeket, azaz látszatra semmi baj nincsen a beruházási tevékenységgal. Ugyanakkor az építőipari szervezeteknél egyre inkább észlelhető a szorongás és a félelem. ök tudják ugyanis a legjobban, hogy megbízásaiknak a java még korábban megkezdett beruházásoknak a befejezése, s ugyanakkor új munka alig akad, új beruházáshoz szinte kivételként kezdenek hozzá. Magyarán, arra számítanak, hogy a jövő esztendőben padlóra kerül az építő szervezeteknek a nagyobb része. Több helyen betű szerint ugyanazt hallhattam: „o mélypont 1992 lesz”. Szükségszerű ez a padlóra kerülés? A lassú, az átalakulást halasztó, azt félig megcsináló^ szervezetek esetében igen. A baj az, hogy jó néhány más cég is a padilótn lesz. Kitűnő minőséget adóik, rugalmasak, csak éppen nincsen kitartásuk — elegendő tőkéjük — ahhoz, hogy az átmenetet átvészeljék. Tény ugyanis, hogy a megyében a mező-> gazdasági beruházások szinte teljes egészében megszántek/nek, már nyoma is alig van a vállalati kivitelezésű lakásépítésnek, az önkormányzati megbízásokat megtizedeli a pénzhiány... Ma még mindez java részben fedve, rejtve van. A beruházás ugyan is hosszabb távú tevékenység, évekre nyúlik, a véazesengő rria még csak ott szól, ahol a jövő esztendei megbízásokat munkaalkalomként kell összesíteni. A jelek szerint sok lesz a felesleges ember a megye építőiparában is. A rnun'ía nélküli építő: jövőt jelző szomorú alak. (M) Az MTI igazságügyi tudósítójának értesülése szerint október közepéig új vezetői kinevezések várhatók a Legfelsőbb Bíróságon és az Országos Rendőr-főkapitányságon. A legmagasabb rendőri beosztást jelenleg betöltő dr. Szabó Győző — akit 1990. június 15-én iktattak be tisztségébe — a tervek szerint október 15-étől új munkakörbe kerül, a Legfelsőbb Bíróság elnökének helyettese lesz. A legfőbb bírói testület új elnökhelyettesének személyéről —* az ügyben illetékes állami vezetők előzetes egyeztetése után — a közelmúltban véleményt nyilvánított a Legfelsőbb Bíróság teljes ülése is, és a bírók döntő többsége támogatta a jelölést. Az MTI kedden késő délután rendőrségi forrásokból szerzett információja szerint Pintér Sándor ezredes, a nemrég kinevezett budapesti főkapitány, illetve Bartalus Antal ezredes, a Veszprém megyei rendőrség vezetője a legesélyesebb az országos rendőrfőkapitány posztjára. A váltás időpontja egyelőre még nem ismeretes, csupán annyi tűnik bizonyosnak, hogy az a pápa látogatása után zajlik le. A jelöltek köre is bővülhet, így szóba került Kacziba Antal rendőr ezredes, az ORFK bűnügyi főigazgatójának neve is. A Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettesét — a testület elnökének előterjesztésére — a köztársaság elnöke, az új országos rendőrfőkapitányt pedig a belügyminiszter nevezi ki. Osztrák piacon az ISG A privatizáció még csak tipeg BSIROUTIKAI KRÓMMÁ Antall József miniszterelnök tegnapi tököli látogatása után (erről külön tudósítunk) részt vett az innovációs kamara ülésén, ahol kijelentette: át kell szervezni a felsőoktatást, s koncentrálni kell a tudományos kutatásra fordítható pénzt. 9 A Magyar Honvédség Távközlési Kutató Fejlesztő Intézetének új csapatzászlaját Németh László budakeszi katolikus plébános és Nagy Tibor református püspök szentelte fel a tegnapi ünnepségen. 9 Nem közeledtek az álláspontok az Érdekegyeztető Tanács bér- és munkaügyi bizottságának tegnapi ülésén az elbocsátás utáni kötelező végkielégítésről és a minimálbér-emelésről. A kormány, a munkaadók és a szak-, szervezetek véleménye erről a kérdésről- egyelőre gyökeresen eltér. 9 Eszmecserét javasolnak, az Autonóm Szakszervezetek a munkavállalók szervezetei. számára-, hogy egységesen léphessenek fel a tárgyalásokon. 9 Nem kérünk újabb 2 milliárd márkás német hitelt, tájékoztatta az MTI-t Hárshegyi Frigyes, az MNB elnökhelyettese, cáfolva az erről szóló lapértesüléseket. 9 Csak minimális értékben csökkent a magyar—jugoszláv kereskedelem az év első felében — jelentette ki a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának illetékese. mán — az okozott környezeti károk értékét, míg a szovjet fél szűkén kétmilliárd forintnyit ismer el mindebből jogos követelésnek, és maximum 3,5 mil- liárdról volt hajlandó tárgyalni. A tárgyalások augusztusban remélhetőleg folytatódnak, de csak a tököli bázis területén milliárdosra lenne szükség ahhoz, hogy a környezetet helyreállíthassák. A több ezer köbméíei'es üzemanyagtartályok és a vezetékrendszerek hibái miatt jelentős mennyiségű kerozin került a talajba, de nem csak műszaki hibák következtében szennyeződött cl a föld. A kisebb, néhány köbméteres üzemanyagtartályokat távozásuk előtt a szovjetek kiárusították. Literenként háromA szlovák döntés jogilag támadható Nem nagyon lepett meg a szlovák kormány keddi döntése, hogy „ideiglenes megoldásként” üzembe kívánják helyezni a bősi vízi erőművet — mondta Keresztes K. Sándor környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter kedden az esti órákban a Magyar Távirati Irodának. Kifejtette: a legutóbbi megbeszéléseken is igen merev volt a szlovák léi dór szerint ez a lépés a nemzetközi jog alapján számos ponton erősen támadható. Ezért bízik abban, hogy a csehszlovák szövetségi kormány e kérdésben más álláspontot alakít ki. Addig is — a szlovák kormány döntésétől függetlenül — Magyarország tovább kívánja folytatni a tárgyalásokat a vízi erőmű sorsáról. Antall József miniszterelnök a 12. számú figyelőUútnál. A szakember kezében mérce, s benne a talajvíz tetején úszó kerozin ^ Antall József miniszterelnök és a kormány több $ tagja a szovjet csapatok által okozott környezeti | károkat tanulmányozta kedden délelőtt a tököli | repülőtéren. A sajtó képviselőit Kiss Ernő, a Kör- ^ nyezetvédelmi és Településfejlesztési Minisztérium | osztályvezetője tájékoztatta a szovjet csapatok ál- § tai kiürített 171 katonai objektumban vizsgált és & kimutatott környezeti károkról. Ezek egyébként meglehetősen tipikusak. Egyik fajtája a talaj szénhidrogén- szennyezése. A sármelléki eset nagy sajtónyilvánosságot kapott, a tököli ügy még nem. (Igaz, lapunk mar télen foglalkozott a hazafelé készülődő tököli szovjet alakulat különös nagytakarításával.) A tököli repülőtér a területén okozott súlyos környezeti károk miatt egyike annak a tizenkilencnek, ahol a gyors veszélyelhárítás nem várhat tovább. Ám az is közismert, hogy a két fél között a frontvonalak megmerevedtek: a magyar kormány hatvanmilliárd forintban állapította meg — a.szakértői kutatások nyoíorintos áron bárki hozzájuthatott ezekhez. A maradék kerozint pedig egyszerűen szétlocsolták a Zöldön. Az autóbuszos bejárás során meggyőződhettünk arról, miként értelmezték a környezet védelmét a szovjetek. Láttunk kocsimosót, amelynek napi 40- 50 köbméternyi elfolyó vizét tisztítatlanul egy árokba, s onnan a Dunába vezették. Láttunk az üzemanyagtartályok és a gépjavító bázis közé ékelve drótkerítéssel védett óvodát. Mégis, a legmegdöbbentőbb demonstrációnak a tizenkettes számú megfi- gyelőkútnál lehettünk tanúi. A Földmérő és Talaj- vizsgáló Vállalat szakemberei a vékony PVC-csövön egy szondát bocsátottak a mélybe. A jelzőberendezés, amikor elérte a talajvízen szabadon úszó kerozinréteget, sípolni kezdett, s ez a hang mindaddig tartott, amíg a szénhidrogénrétegén át nem ért a szonda. Ekkor a szakemberek a lebocsátott szonda vezetékén megmérték, milyen vastagságú a talajvízen úszó kerozinréteg: megközelítőleg egyméternyi volt. Ezután mintát is húztak fel a figyelőkútból. A felhozott folyadéknak majd a (Folytatás a 3. oldalon.) A budaörsi ISG — immáron túl a válási hercehurcákon — igyekszik megvetni lábát az osztrák piacon is. Mint Komád Anselm igazgatótól megtudtuk, a nyugati kivitelüket sikerült növelni, s 40-50 millió forint értékben készítenek gömbcsapokat a Klinger termelő-kereskedő cég számára. Erre égető szükségük is van. hiszen a belföldi megrendelések — az iparvállalatok nehéz helyzete, a fogyatkozó rekonstrukció, valamint a halódó- lakásépítések miatt — az idén csökkentek. Az osztrákon kívül még olasz, német vevőjük is akad, igaz, az általuk kért mennyiség csak töredéke az ausztriai szállításoknak. Az Ipari Szerelvény- és Gépgyárnál tavaly óta százhetven dolgozóval csökkent a létszám, s a kényszerű leépítés az alkalmazotti, improduktív állományt érintette. Maradtak ötszazhar- mincan .— s egyelőre további leépítések nem várhatóak. KERESZTES K. SÁNDORT NEM ÉRTE MEGLEPETÉS Az ISG-ben egyébként készülnek a vállalat privatizálására. Erre a lépésre a vt már igent mondott, s ősszel a tendert is kiírják, bogy a jövő év elejére lebonyolíthassák az ügyletet. Elsősorban olyan jelentkezőket várnak, akik piacot tudnának biztosítani a cégnek. Hogy. milyen lesz az érdeklődés, az egyelőre kiszámíthatatlan. Ezt bizonyítja az is, hogy az elmúlt másfél év alatt több mint negyven érdeklődő cég kereste fel a budaörsieket, de a tapogatózó megbeszéléseket nem követte konkrét privatizációs ajánlat. H. É, NEM EGYEZTÜNK MEG (3. oldal)
