Pest Megyei Hírlap, 1991. július (35. évfolyam, 152-178. szám)
1991-07-22 / 170. szám
I. ÉVFOLYAM. 96. SZÁM D A BAS I 1991. JÜLIUS 22., HÉTFŐ Ez a kutya nem az a kutya A rockvell megkerült Blökisors MEGJELENIK MINDEN HÉTFŐN, SZERDÁN, PÉNTEKEN, SZOMBATON ...hogy lássanak valami mást is.r9 Ősztől már ismét összeszövődnek Papp Ágit azon a nevezetes, monstre falugyűlésen Ismertem meg, amikor Öcsa népi hagyományainak őrzését hiányolta, községvoltát védte a várossá nyilvánítás igényével szemben. Örök ellenzéki hírében áll. Három gyereket nevel, elvállalta a hitoktatást a gimnáziumban, a SZÜLE (Szülők Egyesülete) elnöke, és a Népművészeti Egyesület gazdasági vezetője. Az öregfalu egyik felújított háza előtt üldögélünk. A ház az önkormányzaté, bérbe adta a Népművészeti Egyesületnek, Ágiék hozták rendbe. A fényképek tanúsága szerint igencsak lerobbant állapotban vették át. Fillérekből állították helyre, maguk falazták, a tetőt is jóformán önerőből tették rá. A belső munkákban német ácsok is részt vettek. Ha a pesti házak így lennének aládúcolva! — Németh céhes „gyerekek” voltak. Mint régen, kosztért, kvártélyért dolgoztak — meséli Ági. — Pénzt nem is fogadhattak el. Járják a világot, hogy minél több stílust, mesterfogást, épületszerkezetet Papp Ágnes dött a házban. A résztvevők két éve nádkunyhót építettek, zsindelyeztek az udvaron, tavaly a falu házait mérték fel. Ági másik működési tede való igaz, a szülőknek nincs, sok beleszólásuk az iskola dolgaiba, — Az első számú nevelő én vagyok, nem a pedagógus. ö segít nekem a gyerekeim felnevelésében, és nem fordítva! Most a demokráciában, amikor többféle szemlélet is békésen megférhet egymás mellett, még inkább fontos, hogy ne hatvan tanár formáljon jogot ezer gyerek világképének kialakítására. ősztől újra összefonódik — illetve, jelen esetben összeszövődik — a két egyesület működése. Szövőtanfolyamot szerveznek, hogy az ócsaiakat egy kicsit félrázzák, „hogy lássanak valami mást is”, ne csak kiábrándultságot és érdekharcokat. (pachner) így dúcolnak kosztért, kvártélyért megtanuljanak, ök dacolták alá a gerendát, mi ingeket varrtunk nekik. Mesteri illesztékeket alkalmaztak, s a fába befaragták a magyar címert és az évszámot is: 1989. Az udvaron fazekaskorong, égetőkemence, a házban szövőszékek. Ócsaiak azonban, Ágin kívül, nem jártak erre egészen a legutóbbi időkig. Javarészt pestiek ápolják a népi hagyományokat. Ági azonban, mint a — tavaly alakult — SZÜLE elnöke, együttműködési szerződést kötött a Népművészeti Egyesülettel. A gyerekek újból ismerkedhetnek a népi mesterségekkel. Bevezetésképp már festettek tojást, gyöngyöt is fűztek, gyertyát is öntöttek. Ha a gyerekek megtapasztalják, mi mindent lehet itt csinálni, előbb-utóbb talán a felnőttek is ideszoknak. — Tavaly és tavalyelőtt például épitésztábor műkő8 &£írlan rülete, a SZÜLE nyáron szünetet tart. Bárki — ócsai — tagja lehet, az alapszabály csak azt rögzíti, hogy a jelentkezőnek óvodás vagy kisiskolás korú gyereke legyen. Létrejöttének két alapvető indítéka volt. Az egyik konkrét: két általános iskolai tanárnő körül kialakult botrány, a másik elméletibb: a szülők jogainak elismertetése a nevelésben. — A két tanárnő lehetőséget kapott rá, hogy alsó tagozatos osztályait végigvigye elsőtől negyedikig, a második év végén azonban másképp döntött az igazgató. A szülők hiába tiltakoztak, gyerekeik új tanítónőket kaptak. Amikor én bekapcsolódtam, a többiek már sztrájkkal fenyegetőztek. Ági, temperamentuma ellenére, türelemre intette a többieket. — Talán nem kellett volna — mondja, inkább magának. Bármilyen elkeserítő helyzet is váltotta ki a SZÜLE megalakulását, jó, hogy létezik. Nem mintha bárki is tanárellenes volna, Az ember tudatosan, az állat ösztönösen igyekszik az utódjait nevelni, oktatni, hogy ezzel is megköny- nyítse a beilleszkedését az életbe. A gyáli Raffael családban is ezt teszik, komoly, értékes tanácsokkal látják el a 11 éves Péterkét. Legutóbb például arra oktatták ki, hogyan kell egy kutyát szakszerűen elkötni. Az még rejtély, hogy Raffael anyuka honnan szerezte a kutyák pedigré- jét itlető szakértelmét, az viszont tény, a helyi sin- térteiep legdrágább lakójára irányította a kisfiú figyelmét. Egy 21 ezer forintot érő rockvellre. A négylábú előkelőséget megőrzés céljából adták be a telepre, amíg a gazdi elment nyaralni. S mivel a gyepmes- terd tevékenység felügyelete az önkormányzat hatáskörébe tartozik, a rockvell eltűnését a polgármesteri hivatal jelentette be június 20-án reggel. A helyszínen hamar kiderült, valaki kivágta a telep drótkerítését, s így hatolt be a bokszokhoz, de előbb spray-vel kivonta a forgalomból a telepet őrző vérebet. Ez a valaki volt R. Péterke, aki a sprayt az anyukától kapta, a használati tudnivalókkal. A gyerek — életrevalóságát igazolandó — már útközben megvált a kutyától, éladta egy orgazdának 5000 forintért. A tranzakciónak ‘ akadt egy tanúja, így aztán a rendőrök hamar bekopogtak Raffaelék ajtaján. A gyereket elrejtették, de ígérték, amjnt előkerül a gézengúz, azonnal visszavitetik vele a kutyát a telepre. Ügy látszik, Raffaelné nemcsak a kutyák fajtáját ismeri, de azt is számon tartja, ki milyen „típusú” kutyát tart a községben. A rendőrök távoztával előhívta Péterkét, s most egy Szent István úti házhoz küldte él, ahol szintén rookvellje van a gazdinak. A srác ez alkalommal is eleget tesz a megbízatásnak. Kivágja itt is a drótkerítést és pórázra fogja a blökit, majd elráncigálja a rendőrállomásra, és leadja. A telepről ellopott rockvei] helyett. — Ez a kutya nem az a kutya — méltatlankodik később a telepvezető. Érveléséből az derül ki, hogy az álrockvell ősei meza- lianszot követtek el, piebs vér került a kék vérbe. Magyarán: a Szent István úti eb korcskutya. Az állítást könnyű volt igazolni, a vitatott négylábú füléről hiányzik a törzskönyvi tetoválás, mely a nemesség bizonyítéka. A sajátja mindenkinek kedves, függetlenül a törzskönyvtől. Amiért is időközben a zabikutya gazdája is befutott. A gazdi szavakban, a blöki farkcsóválással fejezte ki örömét. Azóta a lompos őrgróf is megkerült, újra a telep lakója. A több napig tartó nyomozást a gyáli rendőrség lezárta, s mivel Péterke kiskorú, egyrészt mint gyámot, másrészt mint felbúj tót, vádlottként Raffael- nét idézi majd meg a daba- si bíróság. (—maiul a—) Most mondják meg, kérem! A gazdám elment üdülni, pancsol a Balatonban. Engem meg itthon hagytak a házra vigyázni. Hol itt a demokrácia, s az oly sokat hangoztatott változások?! Én ebből nem érzek semmit. Láncon tartanak, akár csak régen, nappal futkosok (amíg a lánc engedi), éjjel meg ugatok. Napi egy tál kajáért. Szabadság semmi. Sem nyáron, sem télen. A fene érti! Épp ideje, hogy valaki megalakítsa az Ebek Érdekvédelmi Szövetségét. Biz’ isten nyomban belépek! (— gye —) A diákolimpián Remekeltek! Az idén Lengyelországban rendezték meg a 23. nemzetközi diákolimpiát. Ezúttal 30 ország csapata vett részt, köztük a magyar gyerekek, akik kiváló eredményt értek el. A csapat a harmadik helyen végzett. Az őcsai- ak közül Virágh István az európai mezőnyben első lett, az olimpián a harmadik helyezést érte el. (Két kínai diák előzte meg.) Az ugyancsak ócsai Drahos László ezüst oklevelet kapott. Gratulálunk! Égetőkemence a Népművészeti Egyesület házának udvarán (Petényi István felvételei) Kertészkedőknek Mindkettő megvédhető A hagymalégy évek óta nagy gondot okoz a házikertek gazdáinak (persze régebben is volt, de az utóbbi 3-4 évben rendszeresen és igen nagy mértékben pusztít). A hagyma- légytől megtámadott hagyma levelei először fényüket vesztik, aztán ellankadnak, majd sárgulnak, végül elpusztulnak. Ez a rovar tavasztól őszig veszélyeztet, mert egy évben 2-3 nemzedéke is van, ezek közül az első már megtette a magáét az újhagymában, a második nemzedék lárvái mostanában kelnek ki, és ha az elsők hagytak még ép hagymát, a maradékot a második nemzedék elpusztítja. Ha a nyakban elrothadt hagymát kiássuk a földből (kihúzni nem lehet, mert az elrothadt nyaknál beleszakad), és kettévágjuk, vagy a hagyma leveleit lehámozgatjuk, fehér kis nyűveket találunk benne, amelyek amellett, hogy elpusztítják a hagymát, gusztustalanok is, és bizony, ha nem vagyunk eléggé figyelmesek, belekerülhet az ételbe is. A hagymalégy a házilégyhez hasonló — annál valamivel nagyobb ■, szintén sötét színű, nehéz megkülönböztetni attól. A biokertészek azt ajánlják. hogy a hagymalégy elriasztására a hagymát és a sárgarépát vegyesen vessük, ugyanis a hagymalégy ki nem állhatja a sárgarépalevél szagát, ezért mesz- szire elkerüli a sárgarépa közé vetett vagy ültetett hagymát. Ennek a módszernek kettős haszna is van, mert a sárgarépának is van egy hasonló kártevője, a sárgarépalégy, amelynek nyűvei a répagyökérben rágnak kanyargós járatokat. Ez a légy viszont a hagymalevél szagát utálja, tehát vegyes vetéssel mindkét zöldségféle megvédhető a legyektől. Tapasztalatom szerint azonban a hagymalégy első rajzása idején a sárgarépalevél még olyan kicsi, hogy annak nincs megfelelő illata, és a légy vígan röpköd körülötte. Jobban tesszük, ha a vegyes ültetés mellett még kéthetenként Bi—58- cal megpermetezzük a hagymákat. A Bi—58 felszívódó rovarölő szer, így a már lerakott petéket és a hagymában furkáló lárvákat is elpusztítja. Amennyiben a hagymalégy lárvái már belerágtak a hagymába, az már nem tárolható. A jövő évi termés védelmében a fertőzött hagymákat és hagymaszárakat szedjük össze, és égessük el, mert ezekben is lehetnek nyűvek, amelyek a talajban bebázodónak, és átteielnek. Jó védekezési módszer, ha a megtiszított hagymaföldet beszórjuk műtrágyával (pétisó, kálisó), és jó mélyen felássuk. A lárvák a műtrágyával érintkezve elpusztulnak, a kiszórt műtrágyát pedig a következő növény értékesíti, így az sem vész kárba. Széli László tapiömenti hírlap Vezető munkatárs: Matula Gy. Oszkár. O Munkatárs: Deák Attila. 0 Fogadónap minden csütörtökön lá—M óra között Nagykátán a művelődési központban.
