Pest Megyei Hírlap, 1991. július (35. évfolyam, 152-178. szám)
1991-07-22 / 170. szám
MOZART-É V AUSZTRIÁBAN Híre gyorsabban járt a postakocsinál Az egykori csodagyerek, a zeneszerző-zseni halálának bicentenáriumára emlékezik Bécs, Salzburg, Ausztria. Világszerte fényes koncertsorozatokat terveztek Wolfgang Amadeus Mozart halálának 200. évfordulójára. Az osztrákok remekül értenek az ünnepségek, programok — és a propaganda — szervezéséhez. A Mozart-év erre kitűnő lehetőséget kínál, óriási vonzerőt jelentenek a Mozart nevével fémjelzett események, s az idegenforgalmat is növelik. Bár Mozartot Becs nem tudja kisajátítani, a zene metropolisa joggal tart igényt a legjelentő, sebb műsorok méltó megrendezésére. A csodagyerek éveken át utazott az apja, az anyja, a nővére kíséretében, hogy eleget tegyen a meghívásoknak; páratlan tehetségének híre gyorsabban járt a postakocsinál, kastélyok, paloták föurai, nemesi házak gazHagyománya van immár Galgahévizen a faluszépítő egyesület nyári táborainak. A helybeli egyesület a népi értékek iránti szeretetet, megbecsülést akarja átplántálni az iskoláskorú nemzedékbe. Negyedik alkalommal rendezik meg számukra azt a tábort, ahol falubeli népi iparművészektől tanulhatják meg a kézműves mesterségeket. Ezeket a táborokat eddig a művelődési házban tartották, de úgy, hogy csak reggeltől estig voltak fogdái, zenei társaságok versengtek érte. A császári udvarban is adott koncertet a Mozart család, a kisfiú vir. tuóz zongorajátéka, 5 éves korában szerzett első menüettje elragadtatta Mária Teréziát. A zene óriása élete leghosszabb szakaszát, 10 esztendőt, Bécsben töltött. A Figaró-ház az egyetlen meglévő lakás abból a 18- ból, melyben Mozart Bécsben lakott. A Domgasse 5. — itt komponálta a Figaró házasságát — ma emlékház. A két operaház, a Staats, oper és a Volksoper, a hangversenytermek műsorukra tűzték a nagy zeneszerző legjelentősebb alkotásait. Sir Georg Solti, Zubin Mehta, Jehudi Menuhin, Claudio Abado világhírű karmesterek állnak a Bécsi Filmharmoniikusok és más neves zenekarok élére. A világ legkitűnőbb szólistái, köztük Anne-Sophie Mutlalkozások. A gyerekek azonban úgy érezték, hogy ez így nem az igazi, ha minden este haza kell menni. Az idén a település határában honvédségi sátrakat vernek fel számukra. Harminchét diák lesz a lakója július 22-től egy héten át. Íme, ennyit tesz a gyermeki lelemény. Olyan ez, mint Mátyás király és az okos leány történetében a kívánság: hozz is meg ne is. Mégis mindenki jól jár. (v. a.) tér, Gideon Kremer tolmácsolják Mozart muzsikáját. A zenerajongók számára meglepetésekkel is szolgál, nak, alig ismert operák (mint például Thamos, Egyiptom királya) bemutatásával. Nagy várakozás előzi meg Lucio Sttlarnak, a 16 éves Mozart szerzeményének a színre vitel ét. A bécsi palotákban, a városháza boltíves udvarában rendezett koncertek' egy- egy témához kapcsolódnak: „Mozart és a nők”, „Mozart contra Salieri”, „A Mozart- ház barátai és ellenségei”. Az augarteni porcelánmanufaktúra palotájában — hol egykor Mozart, Beethoven, Schubert lépett fel — kamarakoncerteket rendeztek, és porcelánfestő- bemutatókat tartanak. Parádés szereposztásban játsszák operáit: a Varázsfuvolát, a Don Jüant, a Szökteté:s a szerájbólt, a Figaró házasságát, a Cosi fan tutte-t, a Titust, az Ido- meneót. A schönbrunni kastély színházában, nyáron hetente kétszer mutatják be a Varázsfuvolát. A Józsefvárosi Színházban Peter Schaffer híres Amadeusát viszik színre, Maurice Bejárt koreográfust is megihlette Mozart zenéje, új alkotásának, a „Mozart á Vienne”-nek az ősbemutatóját Bécsben tartják. Bemutatja kincseit Ausztria leggazdagabb levéltára is, Mozart-korabeli hangszerek, eredeti kották, zeneművek tekinthetők meg. Kongresszusok, szimpóziumok is zajlanak, témáik, például a zene és az orvos- tudomány közti kölcsönhatás, vagy a zene hatása a nevelésre. Sálorozók a határban Faluszépítők Pótfelvételi és pólát jelentkezés Háromezerrel több jelentkező Az idén az egyetemek, főiskolák nappali tagozatára 52 és fél ezer érettségizett fiatal jelentkezett. Számuk háromezerrel több, mint az előző tanévben jelentkezettek száma. Statisztikai adat még az is, hogy az idén éppen háromezerrel több — 23 ezer — fiatalt vesznek fel. Az eddig megtartott felvételi vizsgák után még mintegy ezer fiatalnak van lehetősége arra, hogy pótfelvételivel, pótátjelentkezéssel bejusson valamelyik egyetemre, főiskolára. A felvételi vizsgák tapasztalatairól kérdeztük Bakos Károlyt, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium főmunkatársát. □ Milyen szakokon volt túljelentkezés és hová jelentkeztek kevesebben? — Továbbra is nagy az érdeklődés a művészeti felsőoktatás iránt. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán harminchatszoros, a képzőművészetin tizenkétszeres, az iparművészeim nyolcszoros, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán pedig három és félszeres volt a túljelentkezés. Meglepetést keltett, hogy a Rendőrtiszti Főiskolára hatszoros volt a túljelentkezés. Érdekes az is, hogy nem a hivatásos rendőrök körében lett népszerű ez az oktatási forma, hanem a most érettségizett, „civil” fiatalok kérték nagyobb arányban fel4 <%»riflP vételüket. Ugyancsak fokozódott az érdeklődés az ELTE Bölcsészettudományi Kara iránt, ahol az idén már egyszakos felvételre is lehetőség nyílt. Ennek következtében háromszor annyian — hatezren — jelentkeztek, mint tavaly. Átlagosan hatszoros volt a túljelentkezés, de egyes szakokon tízszeresre is nőtt. Megfigyelhető évek óta, hogy sokan jelentkeznek közgazdásznak, jogásznak. Az ELTE Jogi Karán négyszeres, a Budapesti Közgazdasági Egyetemen háromszoros volt a túljelentkezés. Hasonló jelentkezési arányok voltak a különböző gazdasági főiskolákon. — Csökkent viszont az óvó- és tanítóképző főiskolákra jelentkezettek száma. Tizennyolc intézménybe hatezer fiatal jelentkezett. Itt már látszik, hogy a végzettek elhelyezkedési gondokkal küszködnek. Megcsappant az érdeklődés az agráripari felsőoktatás iránt is. A csökkenés 10—15 százalékos a tavalyi számhoz képest. Meglepően hangzik, de az egészségügyi intézményekbe is kevesebb a jelentkező. □ Sokan bírálják a felvételi rendszert. A középiskolai bizonyítványoknál az a gond, hogy a gyengébb iskolák „feltupírozzák” az eredményeket, az erős gimnáziumok szigorú mércéje miatt viszont kevesebb pontot visz magával a jó képességű fiatal. Mi erről a véleménye? — 1988 decemberében jelent meg jogszabály a felvételi vizsgák rendjéről. Ez a szabályzat véleményem szerint a mai viszonyoknak is tökéletesen megfelel. Semmiféle kivételezést nem ismer el. Egyetlen mérce: a tudás. Köztudott, hogy százhúsz pontos az értékelő rendszer. A jelentkező hatvan pontot hozhat magával a középiskolából, és maximum hatvanat szerezhet a felvételin. A középiskolai érdemjegyek megadásánál valóban szubjektív hatások is érvényesülnek, de úgy gondolom, nagyjából a felvételin ezek az eltérések kiegyenlítődnek. A „feltu- pírozott” érdemjegyű tanuló gyengébben szerepel, társa viszont bizonyíthat. — Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy már vannak olyan intézmények, ahol nem felvételiz- tetnek, nem szelektálnak, a középiskola eredményét fogadják el. Az említett jogszabály erre is ad lehetőséget. Mintegy 50 olyan felsőoktatási intézmény van, amelyikben bizonyos keretek között már ez a gyakorlat. Például a GöA magyar nép hagyományos kultúrája Falun és városon Végre, fél évszázad múltán, újra látható állandó kiállítás a fenti címmel a budapesti Néprajzi Múzeumban. A kiállítás a magyar parasztság mindennapjainak és ünnepeinek tárgyi világát kívánja bemutatni a XVIII. század végétől az első világháborúig. A népi kultúra gazdag anyagából természetesen csak válogatást tud adni, de igyekszik annak minden fontosabb területébe bevezetni az érdeklődőt. Elsőként a Kárpátmedence népeinek etnikai, nyelvi és vallási megoszlását ismerteti meg a látogatókkal, majd a XVIII. században a polgárosodás útjára tért parasztság kultúráját az etnikai és táji különbségeket magukon viselő népviseleteken keresztül mutatja be. Ezt követi a paraszti élet keretéül szolgáló intézményeknek: a falunak, az uradalomnak, a mezővárosnak, a tanyának, az iparosvárosnak és az egyháznak egymással összefonódó kapcsolatrendszerének szemléltetése. döllői Agrártudományi Egyetemnek vannak olyan fakultásai, ahol mindenkit a középiskolai eredmények alapján, felvételi nélkül rangsorolnak, és a legjobbakat felveszik. A műszaki felsőfokú intézményeknek több mint a fele nem tart szóbelit. A matematika, a fizika írásbeli eredményét kettővel szorozzák, és ennek alapján értékelnek. □ Van-e még lehetőség az idén pótfelvételire? — Igen, van. Pótfelvételi vizsga három helyen lesz: a Miskolci Egyetem angol és német nyelvtanári szakán, az Erdészeti és Faipari Egyetem Földmérési és Földrendezői Főiskolai Kar (Székesfehérvár) nappali tagozatán, valamint a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola levelező tagozatán, ahol általános szociális munkás szakra hirdetnek pótfelvételt. Jelentkezési lapot a pótfelvételit meghirdető intézmények tanulmányi osztályán lehet kapni. Beküldési határidő: július 26. A felvételi költsége 800 forint. Pótátjelentkezésre 30 intézmény 55 szakán nyílik mód, ezzel újabb 900 fiatalnak adnak tanulási lehetőséget. A kérelmezők az újonnan választott egyetemre, főiskolára a korábbi elutasító határozat beküldésével pályázhatnak. Az egyetemek, főiskolák a már elért pontszámok alapján rangsorolják a kérelmezőket és döntenek felvételükről. Fontos tudni, hogy csak egy intézménynél lehet pótátjelentkezésre pályázni. Kiss György Mihály A kiállítás ‘rendezői nagy teret szenteltek a paraszti munka sokoldalúságának és tárgyi eszközkészletének a bemutatására, szembeállítva azt a táji és történeti eltérést, ami az európai típusú, középkori eredetű, belterjeseitb gazdálkodás és a török pusztítások után kialakult alföldi szilajpásztorkodás és külterjes, tanyás földművelő gazdálkodás közölt kialakult. Mindezt a dolgozó parasztság életkörülményeinek, társadalmi helyzetének a hétköznapi ruházatuk által és személyes tárgyaiknak a szemléltetésével érzékeltetve. A XIX. században meginduló kapitalizáció hatásáról, a kertkultúra kialakulásáról a háziipari és kézműves technikai újítások is vallanak. Az önellátásra berendezkedett paraszti gazdálkodásban meghatározó szerepet játszott a nyersanyag-feldolgozás. Ezek közül a hús-, a tej- és a gabonafeldolgozásról kap képet a látogató. A paraszti munkához kapcsolódó kézművesmesterségek közül a kiállítás bevezeti a látogatót a fafaragás, az ács- és asztalosipar, a kovácsmesterség, a fazekasság, a textilesség, a posztóművesség, a szűrszabók és a szűcsmesterek munkáinak a rejtelmeibe. E mesterségek meghatározóan hatottak a népviseletre és a paraszti lakás- kultúrára. Ezt két múlt századi, egy őrségi füstös- és egy sárközi tisztaszoba érzékelteti, s egyben a paraszti lakáskultúra két pólusát is jelzi. Az első ugyanis a középkori életkörülményeket, míg a másik a gazdag parasztság lakásberendezési divatját reprezentálja. Külön teret szenteltek a rendezők a falu és a város, a parasztság és a kézművesség találkozási színhelyeinek, a piacnak és a vásárnak a bemutatására. A kalendáriumi ünnepek adják a kiállítás utolsó nagy témáját. Képet kap a látogató az egyházi és a gazdasági évhez kapcsolódó népszokásokról, azok kellékeiről, jellegzetes mozzanatairól. Az új állandó kiállítás operatív vezetője dr. Sel- meczi Kovács Attila, a Néprajzi Múzeum igazgatóhelyettese, a belsőépítészeti terveket Fekete György készítette. CzöveJk Judit Értékrendetlenség Hosszú hetek óta alig van nap, hogy nem olvashatunk valami pikáns, botrányos, elkeserítő vagy gúny karajt fakasztó hírt a Magyar Televízió viselt dolgairól. Olykor saját maga adja közre ezeket a híreket saját képernyőjén, biztosítva ezzel a teljes, a nyomtatott sajtónál sokkal, de sokkal szélesebb körű nyilvánosságot. A cécó a televízió körül igen mulatságos is lehetne, ha nem volna mélyen elkeserítő. Mulatságos lehetne, milyen rabulisztikus szó-, kifejezés- és ténymagyaráza- tokkal védenek ki egyébként kivédhetetlen megállapításokat (például az Állami Számvevőszék jelentésének adatait, fizetésekről, jutalmakról, jövedelmekről közölt listáit) a televízió vezetői. Azon is mulathatCLánk, hogy miközben képernyőről történő nem is nagyon elegáns zsarolással igyekeznek több pénzt kicsikarni a műsorok számára, a kevés pénzből mennyi jut nem is egyeseknek, hanem nagyon sokaknak a tévében, s hogy e sok pénz mily kevéssé látszik meg a műsorok, a tévéstevékenység színvonalának emelkedésén. Nagyon jót derülhetnénk a bőven osztogatott (és bőséges javadalmazással járó) mindenféle új posztokon, melyek úgy elszaporodtak, hogy lassan már kívánatosán eszményi állapotnak tűnnek a pár év előtti idők, melyeket pedig annak idején agyba-főbe szidtak a túlburjánzott bürokrácia és a túlméretezett adminisztratív apparátus miatt a televízió háza táján is. Mulathatnánk a nyilatkozatok, ellennyilatkozatok, vádaskodások, feljelentések, sanda célzások, ravasz manőverek, fúrások és viszontfúrások aranyos történet- kéin is. Kapunk ezekből bőséges szemelvényeket, noha bizonyos, hogy ami a nyilvánosság elé kerül, az csekély töredéke mindannak, ami e téren valójában történik. Szóval sok mindenen mulathatnánk a televízió ügyeit illetően — de egyre kevesebb kedvünk van mulatni. Nem csak azért, mert ezek a mulatságok végső soron a mi zsebünkre mennek (mint miniden ebben az országban). Nem is csak azért, mert ez a folyamatos hacacáré napról napra unalmasabbá válik. Hanem (főleg talán) azért, mert ez az egész tévészűrzavar súlyos értékrendetlenséget eredményez. A televíziós botrányok értékükön és jelentőségükön messze till emelkedőén vannak jelen mindennapjainkban. Azt a tévképzetet keltik, mintha a televízió körül forogna az ország kereke, mintha a legfontosabb belügy az lenne ma Magyarországon, hogy lesznek-e alelnökök, hányán, kik, vagy hogy ki felelős az eltűnt autókért, a füstbe ment milliókért. A Magyar Televízió fontos intézmény. De a botrányainál és zavaros belügyeinél azért fontosabb néhány millió magyar állampolgár számára, hogy miképp áll az infláció vagy a munkanélküliség ügye, hová kúsznak az árak, mi lesz a bérekkel, mi történik a határainkon kívül élő magyarokkal — hogy csak néhány valóban életbe vágó kérdést említsek. A dolgokat a maguk értékrendjén kell kezelni. És ha így teszünk, akkor kiderül: a Magyar Televízió nem elsődleges, alapvető és meghatározó része a" életünknek, az életünk rendjének — még akkor sem, ,_a különböző hatalmi, érdek- és pozícióharcok terepe, (takács)
