Pest Megyei Hírlap, 1991. július (35. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-20 / 169. szám

I. ÉVFOL* 9*. '’t AM füJI. JÚLIUS 20., SZOMBAT MEGJELENIK MINDEN HÉTEÖN, SZERDÁN, PENTEKEN, SZOMBATON A kanyargós életút végállomása Dabas Múltba nősít Az alsódabasi református temetőben egy gránitobeliszk emelkedik a szokványos sírok között. A kőoszlopra írt nevek között szerepel Dinnyés Lajos hajdani miniszter­elnök neve is. Sokan nem is tudják, hogy itt nyugszik Dinnyés Lajos, akit az utolsó koalíciós miniszterelnök­nek szoktak nevezni. Tanulságos lehet a ma embere számára is, hogy milyen „kanyargós úton” került vé­gül is Dabasra, végső nyughelyére Dinnyés Lajos. A Dinnyés família föld­birtokai Dabas határában feküdtek. A harmincas évek parlamentjében a független kisgazdák az el­lenzéki padsorokban ültek, s mint ilyen képviselő, Dinnyés rendszerint élesen támadta a kormányzati ja­vaslatokat, mint például az erdősítést. A nagy hit- bizományok ugyanis egy­szer csak erdőtelepítésekbe kezdtek a szántóföldeken. E mögött az a nyilvánvaló gazdasági trükk állt, hogy a termelési ráfordításokat lefaragják, a jövedelmet pedig növeljék. És elkölt­sék, többnyire külföldön. Honatyai pályafutása során többször és több mi­nőségben szólt sajtókérdé­sekhez. Legélesebben 1939. március 22-én, amikor a sajtókamarai ügyek, a fő- szerkesztők kinevezése és lapok megszüntetése szere­pelt napirenden abból a sajátságos és fölháborító aspektusból, hogy „idősza­ki lap felelős kiadója, il­letve szerkesztője ne le­hessen zsidó és zsidóbé­renc”. Dinnyés teljes mér­tékben elutasította a ja­vaslatot: „Idejött például a kormány a kivételes hata­lomról szóló rendelettel, amelynek létjogosultságát mi tagadjuk, és ezen az alapon lapokat tilt be. Nem is várja meg, hogy az ügyész eljárjon, hanem egyszerűen hatalmi szóval betilt lapokat. Ez a tör­vényjavaslat semmikép­pen nem éri el célját, ezért ezt nem tartom meg­felelőnek és alkalmasnak a kérdés eldöntésére”. Hasonló fölszólalásai után Dinnyés képviselői működése lehetetlenné vált. Katonai, szolgálatra hívták be, amit egy idő után megtagadott és szö­kevényként bújkált. Ám 1945 után következ­tek az igazi kanyarok Dinnyés életében. Részt vett a Kisgazdapárt újjá­szervezésében, de a Nagy Ferenc—Varga Béla kép­viselte liberális szárnnyal szemben állt. Sziráki Pál gyóni kisgazdapárti politi­kus volt az ellenfele. Még ma sem igazán tisztázott, hogy miért Dinnyés nyert a választásokon. 1947-ben Nagy Ferenc kormányában a honvédelmi tárca volt az övé, majd 1947. május 31- től 1948. december 10-ig (Varga Béla szerint szovjet nyomásra) a miniszterel­nöki posztot töltötte be. Ironizálva azt állította: miféle ország az, ahol, Dinnyés a miniszterelnök? Rákosi Mátyás villát ígért neki, nem fogadta el. A szovjetek autót küldtek számára, visszaküldte — igaz, kapott az ameri­kaiaktól egy 12 hengeres Lincolnt, hzt jobban sze­rette ... Kormányfői expozéjából nemcsak azért érdemes idézni, mert fölismerjük a kezdeteit annak a fogal­mazásmódnak, amely di­vatossá lett a következő évtizedekben, hanem mert Édesapja nyomdokain Tizennégy éves bajnok Űjhartyánban hosszú Ideig két sportág köré tö­mörült a sportkedvelők fi­gyelme. A labdarúgáson és asztaliteniszen kívül más sportot nem űztek. E ha­gyományt látszik most megszakítani Presinszki Ákos sikersorzata az atléti­kában. A 14 éves, 185 centimé­ter magas, 70 kilós gyerek megtestesíti mindazt, ami egy jó atlétától elvárható. Ákos tízévesen kezdett el kézilabdázni szülői sugal- mazásra, az édesapja jóne­vű labdarúgó, majd kézi­labdázó volt. Tavaly König László, az iskola tornataná­ra felfigyelt a fiúra, és rá­beszélte az atlétikára is, mert'közben a kézilabdát sem hanyagolta el. TAFIÖMENTI HÍRLAP Vezető munkatárs: Matula Gy. Oszkár. • Munkatárs: Deák Attila. 0 Fogadónap minden csütörtökön 10—12 óra között Nagykátán a művelődési központban. A sok-sok gyakorolás meghozta az eredményt, az úgynevezett Flopp-stílus- ban ugró Ákos sikert si­kerre halmozott. A tavasz végén megtartott megyei területi versenyen, élete el­ső versenyén második lett 165 centivel, amit a megyei bajnokságon 168-ra javí­tott,, s ő lett Pest megye bajnoka. A Népstadionban megrendezett 1991. évi Diákolimpián hatodik he­lyezést ért el a népes me­zőnyben 172 centis ugrásá­val. Mint kiderült, a ragyogó indulást nem követi majd folytatás, Ákos a kézilab­dában több „fantáziát lát”, ezt kívánja folytatni. Már megvan a helye is. Ősztől a Fradi serdülő kézilabda­csapatban láthatjuk vi­szont, de emellett a tanu­lást sem hagyja abba, kö­zépiskolába fog járni. Re­méljük, találnak majd pa­dot a 185 centis gyerek­nek. (—tunner—) egy jó képességű ember nehezen magyarázható po­litikai színeváltozásait mu­tatja. Például: „Ez alkalommal úgy érzem, kötelességem úgy a magam, mint a kor­mány, de az egész magyar nép nevében is őszinte, hálás köszönetemet kife­jezni a nagyhatalmak által hozzánk delegált szövetsé­ges ellenőrző bizottság szovjet, amerikai és angol vezetőinek, tagjainak, akik a felszabadulás utáni idő­től kezdve egészen eluta­zásukig megértéssel segí­tették fiatal demokrá­ciánk elindulását és meg­erősödését. A magyar nép is érezte a SZEB tagjai nak ezt a megértő és ne mes munkáját, és őszinte szívvel búcsúzott el tőlük most, midőn a békeszerző dés ratifikálása után ha zánkból mint jó barátok elutaztak”. Nos, mint tud juk, nem minden jó barát utazott el... Máskülönben kormány- programja csupa gyönyörű ígéret: a kisipar támogatá­sa, az adórendszer átdol gozása, a hidak fölépítése a villamosítás befejezé se... Van azonban egy passzus, ami nehezen fo gadható el Dinnyéstől, aki a Horthy-érában minden fajta diszkrimináció ellen volt. Ezúttal jogos és hasz nos tettnek állítja be svábok kitelepítését, szlo vákiai és máshonnan jött magyar családok betelepí tését. Megkezdődtek az ál lamosítások is. Dehogy tá mogatták a magán- és kis ipart, ellenkezőleg! Bezár ták a kisüzemeket is. 1948 decemberi lemon dása után 1958-ban tért vissza a politizáláshoz. Parlament alelnöke volt, más funkciót azonban nem vállalt. ★ A cikkben említett Sziráki Pál gyóni politi­kus életútja alig ismert Dabason. A minap hal­lottuk, hogy utcát kíván­nak róla elnevezni; bizo­nyára az íj életútja is ta­nulságos lenne a ma em­berének. Jó lenne, ha elejét vehetnénk a men­demondáknak és egy va­lós politikai portrét raj­zolhatnánk meg Sziráki Pálról is. D. A. Zsúfolt programja les* a Szecsöi Hagyományőrző Együttesnek a/, elkövetkező hete-kban. Július 23-áji. lteddesj egész napos folklórt adnak a budavári karme­lita udvarban. Augusztus­ban több mint húsz műsor bemutatása vár rájuk: 2- án három napra a nyugdí­jasokkal kiegészítve men­nek Kárpátaljára, Munká­cson és Técsön adnak mű­sort Kétarcú Tipió címmel. A budavári nemzetközi folklórprogram kereté­ben — négy nap alatt —, 12 Zsúfolt program alkalommal mutaitják b* a lakodalmasukat külföldi turistáknak a vári karme­lita udvarban. Augusztus 11-én orosz vendégegyüttes* fogadnak, és este Egyszínű zászlónk címmel tartanak közös bemutatót a tápió- szeCsői Damjanich Művelő­dési Házban. Három nappal később, 14-én az Őrségbe — a ma­gyar folklór fellegvárába — mennek nemzetközi fesztiválra. és az öt beüte­mezett műsoruk keretében átruccannak Ausztriába is az osztrák „sógorokhoz”. István király napján délelőtt testületileg vesz­nek részt a fővárosi Hősök terén a pápa miséjéül, dél­után pedig a Várban lép­nek fel az Emlékezzünk cí­mű műsorukkal és szecsői táncokkal. — deák — I. ÉVFOLYAM, 73. SZÁM 1991. JÚLIUS 20., SZOMBAT TÁPiÓMENTI Oífíiia MEGJELENIK MINDEN KEDDEN, CSÜTÖRTÖKÖN, SZOMBATON Asszonyszín ház kedvtelésből A falu díszei A gödöllő—ceglédberceli dombság peremvidékén, há­rom kis völgy találkozásánál — Nagykáta és Monor kö­zött félúton — bújik meg az 1700 lelket számláló, fes­tői szépségű kis falucska, Pánd. Ki ne kóstolta volna már a pándi üvegmeggyet, noha errefelé manapság keveset termelnek belőle? De híres emberek is születtek itt egykor. Mint Hugonnay Vilma, az első magyar orvosnő. Vagy Pándi Kiss János szobrászművész, akinek alkotásai a művelődési házat díszítik. De birtoka és kastélya, volt a faluban Palló Imre operaénekesnek. Jó barátja — Kodály Zoltán — ugyancsak szívesen töltötte itt szabad­idejét. — S vajon teremnek-e még hírességek Pándon? — kérdeztem többfelé jár- tamban-keltemben. — Hát nem hallott még az „asszonyszínház”- ról? Mert most ők a falu díszei. Mindenki róluk ára­dozik úton-útfélen! — iga­zított el alig leplezett büsz­keséggel az egyik megszólí­tott járókelő. Hölgyek ,,úri ” szerepekben Bevallom: a nyugdíjas asszonyklubról tudtam, színjátszó kedvteléseikről úgyszintén. Mégis inkább gyorsan múló, időűző pasz- sziónak véltem. S lám — miből lesz a cserebogár? —, most egyszeriben kiderül: ők voltak a „sztárok” a „ka- polcsi művészeti napokon”. A Nagyvázsony és Tapol­ca között fekvő Balaton-fel- vidéki, „pándnyi” nagyságú kis falu országos hírű kul­turális eseménysorozatán — július 6—11. között — Szig­ligeti Ede „A csikós” című vidám színművét adták elő. Az ottani Malomsziget sza­badtéri színpadán 6-700 né­ző derülte, tapsolta végig a vasárnap esti, főműsornak szánt bemutatót. Közöttük olyan nagy nevek tudhatták meg, hogy merre található Pánd a térképen (merthogy a műsorfüzeiben például Labdarúgás Évadnyitó A körzeti labdarúgó-szö­vetség 1991. július 22-én délután fél ötkor az ócsai polgármesteri hivatalban évadnyitó értekezletet tart. Az értekezleten szó lesz a Magyar Kupáról, valamint a bajnokságról és a bajnoki kezdésről. Az értekezletre minden érdekelt csapat (felnőtt és ifi), valamint a serdülőcsa­patok képviselőit várják. A szövetség szeretné, ha a körzetben lévő magasabb osztályú csapatok nevezné­nek II. csapatot, ha a pusz- tavacsiak is neveznének, s ha a szomszédos Monor— Cegléd körzetből ugyancsak jelentkeznének. Ismét aktiválható játék­vezetők jelentkezését is várják írásban, vagy a hét­fői szövetségi napokon fél öt után személyesen. — Orgován — Szolnok megj^eiekként mu­tatták be őket), mint Jancsó Miklós, Bacsó Péter, Oszter Sándor. Nem beszélve Ko­vács Kriszta énekesnőről, aki felhívta a rendezők fi­gyelmét a pándi asszonyok őstehetségére, eredetiségére. Jellemző, hogy a tv kultu­rális műsorában is helyet kaptak. A plakátokon, szórólapo­kon a pándi asszonyszinház fellépésének beharangozója a Veszprémi Petőfi Színház „Parasztdekameron”-jával szerepelt egy lapon. Rajta különleges érdekességként említették meg, hogy a pándiak előadásában „az úri szerepeket hölgyek ala­kítják”. így például Kapás Józsefné rejtőzik meg a Fiatal Csikós Bandi nyal­kán pödrött bajusza mögött, míg a szerző által megál­modott és leírt Bencze föl­desúrra Kiss Jánosné ha­sonlít — megszólalásig. Al­fonzé, az öccs is csak a színpadon hord nadrágot. Akinek pedig nem jutott ilyen főbb szerep, az a falu népét jelenítette meg so­kadmagával. Közöttük a 86 éves Mohácsi Andrásáé — Juli néni —, aki mellesleg énekelt, verset mondott a darabban. Az előadás végén pedig már Malatinszky Je­nemé neve is legalább olyan jól csengett a rendezők dí­szes listáján, mint mond­juk, az ismert veszprémi Vándorffy Lászlóé. „Ez aztán az igazi népi együttes!” — summázta imigyen véleményét Márta István, a művészeti napok főrendezője, zeneszerző —, „ezek az asszonyok azt ját­szották, amik”. „Olyan volt ez az előadás, mintha tiszta levegőt szív­tunk volna... És bizony néhány Kazinczy-díjat is ki lehetett volna osztani” — írta le elragadtatását a nyugdíjasklub emlékköny­vébe egy másik, nem kisebb híresség az említetteknél. hallatán még mindig kétel­kedve, álmélkodva Mala­tinszky Jenőné „rendező­től”, amúgy a nyugdíjas ásszonyklub alapítójától, örökös vezetőjétől. Akit mindenki csak óvó néninek szólít Pándon. Erzsiké óvó néni ugyanis 25 éven át vezette a falu gyermekin­tézményét. — Néhány évvel ezelőtt a tv is kételkedett; várat­lanul betoppantak kame­ráikkal egy névnapi zsú- ruiikra. Nótáztunk, versel­tünk szendvics és citromos tea mellett — merthogy kezdettől fogva szeszmentes klub vagyunk — csakúgy, mint máskor. Nagyon tet­szett nekik az egész, fel­vették, mégsem tűzték mű­sorra. Utólag azzal magya­rázták, hogy kételkednek, bizonyára „szerepeltünk Pedig mindig így csináljuk: keddenként ezért jövünk össze 1084 óta a művelődési házban. Olvasgatunk, be­szélgetünk, kirándulunk, is­merkedünk más nyugdíjas­klubokkal, találkozókon ve­szünk részt. Főleg téli idő­szakban színdarabokat ta­nulunk be: asszonyaink a fonó- és leánykérő jelenet­től, a Csikóson át a cigány­táncig mindent képesek el­játszani. Élvezettel, jókedv­vel teszik. Sok meghívást kapunk, rendszeresen „tájo­lunk”, amit a számtalan kö­szönőlevél bizonyít, A pletykázás kizáró ok — Az „igazi’* férfiak nem hiányoznak? — A férjek is eljönnek néha, de nem lehet rájuk mindig számítani. Az asz- szonyokat is meg kell re- gulázni néha. Alapszabá­lyunk 2. pontja kimondja például: „egymás meg nem becsülése, és a pletykázás kizáró ok is lehet a klub tagjainak sorából.” — Büntettek már emiatt valakit? — A ... dehogy. Hiszen alapszabályunk legfőbb pontja szeretet. írja nagy­betűvel: a SZERETET. In­dulónknak választottuk az örökzöld slágert, amit min­den közös ünnepünkön el­énekelünk: „szeressük egy­mást, gyerekek... Tóth Ferenc Elvezeltelj jókedvvel — Hát igaz ez, van ilyen csoda?! Hogy csinálják? — kérdeztem az események DABAS] HÍRLAP Vezető munkatárs: Matula Gy. Oszkár. • Munkatárs: Pachner Edit. • Fogadónap minden bétfón 14-töl 17 óráig a szerkesztőségben. Cí­münk : Bp. VIII. kér.. Somo­gyi B. u. 6. sz. Pf.: 311. ír. sz. 1446. Telefon: I36-2399/28*

Next

/
Oldalképek
Tartalom