Pest Megyei Hírlap, 1991. július (35. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-18 / 167. szám

Csemegekapor Negyven vagon zöld csemegekapor szárításával kezd­ték az idényt a Nagykőrösi Konzervgyár ceglédi gyár­egysége szárítóüzemében. A konzervüzemben a feldol­gozandó meggy és cseresznye mennyisége viszont bi­zonytalan, ugyanis a gazdaságok és a kistermelők egy­aránt élnek az exportpiac kedvező lehetőségével. Friss áruként, a konzervgyárinál lényegesen magasabb áron adják el exportjoggal rendelkező, Nyugat-Európába szállító kereskedőknek (Apáti-Tóth Sándor felvétele) Az árpa után a búza következik CEGLÉDI KSlMan XXXV. ÉVFOLYAM, 167. SZÁM 1991. JÜLIUS 18., CSÜTÖRTÖK Felkészültek a gabona fogadására Bő termés, kevés tároló Bántóan rikító kék mázolmány XJgye ismerik az egy­ügyű történetet, amely arról a kisfiúról szól, aki az eget és a lovat is zöldre festette? Kétség- beesett szülei orvoshoz vitték, aki megnyugtatta őket: rögvest elmúlik a gyerkőc zöld korszaka, ha más színű ceruzákat is vesznek neki. A minap a főutca Korzó presszójának be­járati részét gondos ke­zek átfestették. Égszín­kék mázolmány fogadja mostanában az arra já­rókat. A néhány éve nagy pénzért felújított épület többi ajtaja, ab­laka, a szomszédos gyógyszertár portálja akkor barna színt ka­pott. Most bántóan rikít a kék mázolmány az épület Teleki utca felőli sarkán. Reméljük, nem csak a mi szemünket szúrja, s a megrendelő saját jó­szántából változtat ezen a szemsértő állapoton, amíg hivatalból fel nem szólítják erre. Nem lehet meggondolatlanul tarká­ra maszatolni a főutca egy értékes épületét. (—it-) Ügyfélfogadás A Pest Megyei Munka­ügyi Központ ceglédi kiren­deltségének — Pesti u. 7. — ügyfélfogadási rendje az alábbiak szerint alakul: Hétfőn 8-tól 12-ig, 13-tól 15.30-ig, szerdán 8-tól 12-ig, 13-tól 17.30-ig, csütörtökön 8-tól 12-ig, 13-tól 15.30-ig. Képviselői fogadóóra Július 22-én, hétfőn dél­után 4-től 6 óráig a város­háza aulájának az 1-es szo­bájában a 2-es választókör­zetben élő polgárok részére ár. Kispéter Zsolt képvi­selő tart fogadóórát. Kétszer is ülésezett mos­tanában Jászkarajenőn az önkormányzati testület. A rendkívüli - tanácskozáson új iskolaigazgatót neveztek ki Kecskés Lászlóné egyko­ri helyettes direktor szemé­lyében. Jakab Béla volt a vetélytársa, míg Cseh Máté már a tantestülettől sem kapott többségi bizalmat. Egyébként Kecskésné a je­len lévő tíz önkormányzati képviselő közül hét bizal­mát nyerte el. A testületi ülésen a tava­A ceglédberceli Egyetér­tés Termelőszövetkezetben csak 38 hektáron -termesz­tettek őszi árpát, melynek aratását befejezték. Hektá­ronként 3,64 tonnát takarí­tottak be. őszi búzát 385 hektáron vetettek. Hektá­ronként öt tonna termésre számítanak, amivel termé­szetesen elégedettek. Csü­törtökön próbavágást tar­tottak és a négy kombájn várhatólag a hét elején áll munkába. A közeljövőben 30 hektárról facéliát taka­rítanak be, amelyet a köz­lyi esztendő költségvetési zárszámadását végezték el. örvendetes tényként vették tudomásul, hogy Jászkara­jenőn 234 ezer, míg az azóta különvált Kőröstetétlenen 66 ezer forint pénzmarad­vány keletkezett. Heimann Gyula polgármestertől meg­tudtuk, hogy a testület a nyári szünet után legköze­lebb augusztus végén ta­nácskozik. Az első félévi költségvetés végrehajtásá­val kapcsolatos tapasztala­tokat beszélik meg. nyelv mézontófűként emle­get. A gabonának sikerült piacot keresni. Kemény fel­tételek mellett, késleltetett átvételi rendszerben szállí­tanak a ceglédi tárházba, ötven vagonra kötöttek szerződést, melyet a szál­lítás előtt három napig tá­rolnak, mintáznak és minő­sítenek, hogy az átadásnál elkerüljék a vitákat. A rekordtermés-kilátáso­kat figyelembe véve, Ceg- lédbercelen remélik, hogy javul a közös gazdaság pénzügyi egyensúlya. A gyászhetek hagyomá­nyának megfelelően tartotta meg a ceglédi izraelita hit­község mártírünnepségét az imaházban, amelyre a régen látott rokonok, mondhatni a szerencsés túlélők eljöttek emlékezni, hogy emlékez­tessenek. Mint Deutsch Ró­bert főrabbi mondta, hat­százezer magyar zsidó halá­lát elhallgatással nem lehet meg nem történtté tenni. Mint ahogy a ’30—40-es évek veszélyt sejtető folya­matait sem volt helyes nem tudomásul venni. Túlélők emlékeznek, mint annyiszor a történelemben, amelynek a búvópatakként a lelkeket mérgező antisze­mitizmusa sajnos, aktuali­tást ad — szerte a világon, honunkban is — manipulá­lok nélkül is! A hősi halál mély sebeket ejtett a szí­vekben, nehezen gyógyuló- kat. Az emberiesség és az embertelenség kettős fogal­ma e forró napon is az agyakban vibrált, de nem a gyűlöleté, amely egyesek­nek nagy-nagy szolgálatot tenne. Ámosz próféta látno­ki jóslata a zsidók megpró­báltatásairól, a Titus állítot­ta diadalív emlékezete — a Szentek Szentje lerombo­lását idézi. Mégis a hívő A hatalmas betonsiló a ceglédi vasútállomás tő- szomszédságában a város egyik kiemelkedő létesít­ménye. A Pest Megyei Ga- bonaíorgalmi és Malom­ipari Vállalat 1973-ban vet­te birtokba az 55 méter magas tárházat, amely két­ezer vagon gabona be­fogadására alkalmas. Emel­lett rendelkeznek egy fél­ezer vagonos fedett színnel is. Tehát összesen 2500 va­gon gabona felvásárlására és tárolására van lehetőség Cegléden. Forint és váltó Sok ez vagy kevés? In­kább kevés. Az idei ter­mést (amely kitűnőnek ígérkezik) elhelyezni nem lesz gyerekjáték. Ügy tű­nik, hogy sok a búza és kevés a tároló. Így látja a helyzetet a 40 éves Pro- hászka Sándor tárházvezető is, aki az 1974. augusztus 21-i első igazi betárolás óta dolgozik a cégnél. Ko­rábban műszaki szakember­ként, egy esztendeje pe­dig tárházvezetőként, Az idei első szállítmá­nyok július 3-án megér­keztek. Igaz, hogy nem bú­zát, hanem őszi árpát szál­lított a jászkarajenői Ár­pád Termelőszövetkezet. Negyven vagonnal adtak el és még húsz vagonnal szerződtek. Az első búza- szállítmányt július 15-fe várták. A környékről a legnagyobb szállítónak a ceglédi Búzakalász és az abonyL József Attila Ter­melőszövetkezet ígérkezik. zsidó vallja, amit másoknak nem akarsz, magadnak se tedd. S ezt nem akármilyen vezérmű, a Talmud írta... Pedig voltak gettók, már 1059-ben is, Speyer püspöke megszervezte az elkülönítő városrészt, ahová be is kényszerültek a zsidók Ró­mában. Pedig, amíg meg­volt a Templom, 70-féle bűnért mutattak be áldoza­tot a főpapok. Mert a bűnö­söktől sem a választott, sem a pogány népek nem voltak mentesek, vagyis volt kikért bemutatni. Titus azonban elveszítette tole­ranciáját, s genocídiumot szervezett, mint a közel­múltban Hitler. Űj generációk nőttek fel. A régi képek is mást jelen­tenek nekik, de Ámosz intő szava igaz, amikor százból alig jön valaki vissza. E városból és közvetlen kör­nyékéből 942 ember veszett oda, mert maga e vallási fe­lekezet is naiv volt, nem akarta hinni, hogy az kö­vetkezik majd... És követ­kezett. A szülők becsapták gyermekeiket, a szülőket becsapták a Mengelék, pe­dig a halál angyala ott ólál­kodott mindenkinek a csonttá merevült meztelen­ségében. Elsősorban úgynevezett malmi búzát vesznek át, tehát amelyből kenyeret süthetnek az őrlés után. A törzsszállítókat megkülön­böztetett figyelemben része­sítik. Akikkel már a ko­rábbi években is szerződ­tek és kifogástalan minő­ségben szállítottak, azoknak azonnal fizetnek, mégpe­dig 60 százalékát kész­pénzben és 40 százalékát váltóban. Az alkalmi szál­lítóknál az arány éppen fordított. Sőt, tőlük csak a malmi I. osztályú búzát vá­sárolják meg. A minőségre mindenképpen nagy figyel­met fordítanak. Ha a búza sikértartalma eléri a 34 százalékot, akkor megve­szik, akár szerepel az át­vételi tervben, akár nem. A közös gazdaságok álta­lában májusban keresik meg a GMV-t és ajánla­tot tesznek. A várható ter­mést felmérve ezután kö­tik meg a szerződést Diós­győri J enő kereskedelmi vezetővel. Az adott szó... A 200 vagon búza szál­lítására szerződött Ceglédi Állami Tangazdaságnak, a tápiószőlősi közös gazda­ságnak, vagy a dánszent- miklósi Micsurin Termelő- szövetkezetnek persze nem mindegy, hogy mennyit fi­zetnek a gabonáért. A tár­házvezető szerint többet, mint a környékbeli vállala­tok, például Szolnokon, vagy Kecskeméten. Hama­rabb mondtak árat, mint a többiek, az adott szó vi­Jaj, azoknak, akiket balra intett a hidegfejű gyilkos, akiről még mindig tudni vélik, hogy él Dél-Ameriká- ban, ahol az ’50-es években az állítólagos ikerkutatás érdekében feláldozott egy kékszemü, parányi indián népet. A soát, a tűzhalált nem lehet feledni, még negyvenhét év múltán sem... A koveli zsinagóga falára egy anya saját véré­vel írta utolsó üzenetét: ke­servesen sír a kisfiúnk. Biz­tos nem sokáig tehette, mert a táncos lábú kisleány­kával együtt, no meg szü­leikkel együtt a Ziklon—B ördögi fájdalmat hozó tusát kényszerített rájuk. Négy percig tartott! Ám Deutsch főrabbi nem uszított, csak keserűen em­lékezett, mint Weiss Jenő alelnök is, aki Várhegyi Sándort helyettesítette be­tegsége miatt. Csak az ima, az áhítatot adó ének adha­tott megnyugvást a jelenlé­vőknek. Jiszgádál vöjiszká- dás smé robbo... vagy az Él mólé rahamin... Ezek alapvető imák, amelyek is­meretéért alig fél évszáza­da halál járt. Igen, keserve­sen sír a műltunk is, de bo­csánat nélkül élni nem le­heti Surányi Dezső szont kötelezi őket. Az extra minőségű búzáért mázsánként 620 forintot fi­zetnek. (Csak egy hónapi utóérés után szállíthatják be a silóba.) Ilyen minősé­gű búza tavaly például nem is termett. Az úgyne- zett malmi I. osztályú bú­za 587 forintot ér, míg ta­valy 570 forintot adtak ér­te. A malmi II. osztályú búzát 550 forintért veszik meg. Az 520 forintot érő takarmánybúzát nem veszik át. Ilyenre nem is kötöt­tek szerződést. Az étkezési rozsot 540 forintért, a ta­karmányrozsot 500 forin­tért vásárolják. Rozs nem kell1 A negyven dolgozót fog­lalkoztató tárházban az idei nyáron az évi gabo­naszükséglet felét vásárol­ják fel. A másik felét ak­kor veszik át, ha lesz a vállalatnak pénze és a tá­rolótér is rendelkezésre áll. Ugyanis nem csak a termésért fizet a gabona­forgalmi vállalat. Harminc kilométeren belül tonnán­ként 80 forint kilométer­pénzt térítenek, mázsán­ként 12 forint átadási díjat fizetnek. Egyre több me­zőgazdasági vállalkozóval is kapcsolatban állnak. Tőlük árpát szoktak átvenni. A rozs nem kell. Búzából vi­szont non tudnak olyan minőséget előállítani, hogy vevők lennének rá. (Ugyan­is az extra minőségű bú­zához olyan extra vetőmag kell, melynek mázsánként! ára eléri az 1500 forintot.) A ceglédi telepen min­den előkészületet megtettek az idei termés zavartalan fogadására. Készen állnak a minőségvizsgálatnál hasz­nálatos szárítószekrények, a nedvességtartalmat mé­rő műszerek, a hektoliter­súly és a béltartalom meg­határozásához szükséges kellékek, a sikérmosó és a sütőipari értéket mutató valogigráf. A silóban el­végezték a fertőtlenítést, a technikai eszközök kar­bantartását, ellenőrizték a tűzvédelmi előírások betar­tásának eszközeit. Felké­szültek a termés esetleges átrostálására és forgatásá­ra. A beépített dán hőmé­rők egy cellában nyolc he­lyen Is mérik a búza hő­mérsékletét. Mindennapi kenyerünk tehát nincs veszélyben. Rozgonyi István CEGLÉDI HÍRLAP Cegléd, Kossuth tér 1. • A szerkesztőség vezetője: Fehér Ferenc. • Munka* társ: Rozgonyi István. • Postacím: Cegléd, Pf. 1». 270(1. Telefax és telefon: (20) 11-400. • Telex: 22­«S3. • Hirdetésfelvétel: Hírlapkiadó Vállalat Kö­zönségszolgálata, Cegléd, Teleki u. 30.: kedd, csü­törtök, péntek 9-től 12-lg, szerda 10—17 óráig. Tele­fon: (20) 10-703, r é2fírian 5 A szerző több mint negyedszázados toliforgatói gyakorlata alatt olyan levelezőlapot nem kapott, mint a napokban Mellár József, Cegléd, öregszőlő ll/'a. számú lakostól. A Ceglédi Hírlap 1991. jú­lius 11-i számában „Kutyafürösztés” címmel írtam egy kis szösszenetet, amelyben kifejtettem, hogy nem értek egyet Mellár Józseffel. Ugyanis nem szabad egy hor.gásztóbain kutyát úsztatni és fü- röszteni. A válasz imigyen szólt: „A kutyafürösztéssel kapcsolatos cikket olvas­tam. A választ tudomásul vettem. Köszönöm, hogy foglalkoztak az üggyel!” Mit lehet erre mondani? Csupán annyit, hogy meghajtom képzeletbeli kalapom az általam nem is ismert Mellár József előtt. (r.) Pénz is maradt Új igazgató Vérrel írt üzenet Sír a műit

Next

/
Oldalképek
Tartalom