Pest Megyei Hírlap, 1991. július (35. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-17 / 166. szám

Októberi temetés Tápiósáston Egy eltűnt nép leszármazottai A 301-es parcellában nyugszik még néhány napig Czettler Jenő jászárokszállási születésű közgazdász, po­litikus, egyetemi tanár. Néhány napig, hiszen földi ma­radványait ezen a héten hozzák felszínre, hogy október­bem tápiósági családi kriptájukban újra temessék, és ez­zel egy időben emléktáblát avassanak Budapesten, egy­kori, Ándrássy úti lakóházuk falán. Mivel Czettler Jenő a Magyar Tudományos Akadémia tagja és 1927-től a képviselőház alelnöke volt, ezért újra temetését az Aka­démia és az Országgyűlés is támogatja. NEM VIGASZTALÓ A STATISZTIKA Háztartási füzetek Az esemény szervezője azonban a Jászok Egyesü­lete, amely idén március­ban alakult Budapesten. Jelenleg már csaknem há­romszáz tagot számlál, két­kezi munkástól az akadé­mikusig — például Holló János, a Központi Kémiai Kutatóintézet igazgatója — a legkülönbözőbb foglalko­zású emberek léptek be. A legtöbben három területről képviseltetik magukat, Bu­dapest, Pest megye déli ré­sze és Szolnok város kör­zetéből. A Jászok Egyesületéhez hasonló szervezet működött már Magyarországon az 1920-as évek közepétől, amelynek vezetője épp a bevezetőben már említett Czettler Jenő volt. Az egyesülettől függetle­nül, de ugyancsak hasonló célok megvalósítása érde­kében jött létre „A jászsá­gért” alapítvány, amelynek támogatói közt olyan pro­minens személyiséget talá­lunk, mint dr. Czeizel End­re orvos genetikus, dr. Habsburg Ottó, Nemes- kürty István filmtörténész, Németh Miklós politikus, közgazdász és számos neves külföldi adományozó Bra­zíliától Németországig, Svédországtól Angliáig. — Tulajdonképpen kik azok a jászok? — kérdez­tük az egyesület két tagját, dr. Dobos Lászlót, az ala­pítók egyikét, aki egyéb­ként a Köztársasági Meg­bízotti Hivatal munkatársa és Nemoda Istvánt, akit a Pest Megyei önkormányzat társadalompolitikai titkára­ként ismerünk. — A jászok a 13. század óta élnek Magyarországon, iráni eredetű népcsoport, amely nyelvi — az iráni nyelvcsaládhoz tartozó alá- ni nyelvet beszélték — és etnikai különállását már elveszítette, és beolvadt a magyarságba. Egykori szál­láshelyük három városa — Jászberény, Jászapáti és J ászárokszállás — és 15 környező községe azonban mind a mai napig őrzi sa­játos öntudatuk, különállá­suk emlékét. A jászok egy forrás sze­rint bevándorlásuk előtt a bizánci keresztény vallást vették fel, más források szerint már letelepedésük után térítették őket keresz­tény hitre. Innen ered az egyetlen létező nyelvemlé­kük, az úgynevezett jász „Miatyánk”, amelyet egy 15. századi kódexben leltek fel. Fordítása egy körülbe­lül 25-30 szóból álló jász— latin szójegyzék alapján történt. A Jászság területét 1702- ben Lipót elzálogosította a német lovagrendnek, a já­szok azonban gyűjtést kez­deményeztek, és 1745-ben félmillió aranyforintért visszaváltották magukat, ekkor már Mária Terézia jóváhagyásával. Ez az év­szám tehát önállósodásuk kezdetét jelzi, új közigaz­gatási struktúra alakult ki, amelynek élén a jász kapi­tány állt. Közvetlenül a nádor fennhatósága alá ke­rültek, így megyén kívüli­séget élveztek. Ügyeiket önállóan intézhették, az adót kollektiven, maguk fi­zették. Hatalmas vagyonok halmozódtak fel, egy idő után már nemcsak saját birtokaikat, hanem egyéb területeket, például Pest megyei pusztákat is meg­szereztek. Ennek emlékét őrzi Pest megyében Jászka- rajenő neve, amely község szintén valamely' ősi jász település birtokába került. A jólét, a szabadság, az önálló közigazgatás tartotta egybe e nép öntudatát. Az önálló jogosítványok köre 1884-ben szűnt meg, az új közigazgatási beosz­tás ekkor 64 vármegyére osztotta az országot, a Jász­ság nagyrészt Jász-Nagy- kun-Szolnok megyéhez, egy kisebb rész pedig Pest me­gyéhez került. Az önálló közigazgatás elveszítése csak a kisebbik baj volt, ám a gazdasági fejlődésből is kiesett a terület. Hiába bőven termő a föld, hiába a Kárpát-medence leggaz­dagabb része, mindkét me­gyének a perifériájára ke­rült, az épülő vasútvonalak és a fő közlekedési utak el­kerülték. — A századfordulón — veszi át a szót Nemoda Ist­ván — a Jászságból ezrével költöztek emberek az or­szág különböző területeire. A Pest megyei Kocsér pél­dául Jászapáti kirajzása, de sokan telepedlek le a Tolna megyei Üjireg és Nagylók területén is. Nagy népszaporulat jellemezte a jászokat, ezt egyéni példák is igazolják. Apámék pél­dául tizenketten nőttek fel Jászjákóhalmán, nyolcán közülük ma is élnek. Mi hatan voltunk testvérek, öten nőttünk fel, én ma­gam pedig három gyerme­ket nevelek. — Mii nyújt ez az egye­sület a ma emberének? — Erős a táj iránti kötő­dés azoknál is, akik már elszármaztak innen — fe­leli Dobos László (6 pél­dául már Budapesten, Ne­moda István Nagykátán született) —, egyesületünk tehát azokat az embereket gyűjti, akik érzelmileg és tudatosan is kapcsolatot keresnek a területtel, ahol őseik 500 éve megteleped­tek. Az érdeklődők számá­ra egyébként a Budapesti Városvédő Egyesület szék­házában, az V. kerület, Bástya utca 35.-ben tartunk fogadónapot minden hónap 2. hétfőjén 15 és 18 óra kö­zött. — Miért éppen most, a 90-es évek elején került sor az egyesület szervezésére? — Napjainkban a lokális kötődések és a régiók sze­repe erősen felértékelődött., ugyanakkor megváltozott a társadalom önszerveződésé­nek mikéntje is. Kezdeti lépéseinket a Hankiss Ele­mér vezette Nyitott Társa­dalom Alapítvány segítette, támogatásuk nagyban hoz­zájárult ahhoz, hogy meg­alakulhattunk. Első köz­gyűlésünket Budapesten tartottuk március 23-án. — Melyek a legközelebbi céljaik, terveik? — Szeretnénk újra kiadni Fodor Ferenc 1942-ben megjelent ,.A jászság élet­rajza" című monográfiát, amely mindmáig egyedül­álló alapossággal dolgozta fel a jászok történetét nép­rajzi és gazdaságföldrajzi szempontokból. Jászföld címmel regioná­lis lapot indítottunk, amely a körzet kicsiny települé­sein a helyi lap szerepét is betölti. Közös, Jászárok- szállásról és Jászszentand- rásról szóló füzetet készí­tünk a Tájak Korok Mú­zeumok sorozat részére. Augusztus 25-én Jászapáti­ban emléktáblát avatnánk a 000 éves ünnepségsorozat lezárásaként, és eleget ten­nénk Borsos Lajos, a Jász- Nagykun-Szolnok megyei közgyűlés elnöke meghívá­sának. Októberben rendez­nénk Czettler Jenő újra te­metését, az eseményre Svájcban élő fia is eljönne. Szegő Krisztina Év eleje óta tart a KSH Pest Megyei Igazgatóságá­nak reprezentatív fölméré­se, amely az idén összesen ezer család kiadásait, bevé­teleit, jövedelmének alaku­lását követi nyomon e tér­ségben. Kéthavonta más­más 165 családot kértek fel, hogy a jövedelmük alakulásáról naponta ház­tartási naplót vezessen. A megye harminchárom tele­püléséről véletlenszerűen kiválasztott családoknak a felmérőbiztosok tizenöt ol­dalas, részletes kérdéseket tartalmazó úgynevezett ház­tartási füzeteket vagy nap­lókat osztanak ki. Ezeket a részvevőknek egy éven át naponta kell kitölteniük. A felmérés eddigi tapasztala­tairól Ungvári Bélánét, a KSH Pest Megyei Igazgató­sága lakossági adatgyűjtési osztályának vezetőjét kér­deztük. — A gyorsan változó tár­sadalmi feltételek közepet­te. gyorsan jutnak-e érté­kelhető adatokhoz a ház­tartási füzetek alapján? — Ez a reprezentatív, teljes körű jövedelemfelmé- résünk csak kétévenként kötelező. Ezért a múlt év­ben kimaradt. Igaz, egyéb megyei szintű felméréseink tavaly is voltak, s részben azok is tartalmaztak ha­sonló adatokat. Ami a kellő gyorsaságot vagy lassúságát illeti, az ezer család háztartási füze­tének adatait havonta fel­dolgozzuk, ez azonban csak úgynevezett nyers eredmé­nyeket ad, mert a megkér­dezetteknek még év végéig számos előre nem látott jö­vedelme, kiadása vagy be­vétele lehet. Az adatokat sági világválság alapjaiban rázta meg a földrészeket. Elszegényedett, koldusgye­rekek milliói kerültek az élet perifériájára. Az ö felkarolásukra alakult meg éppen 60 évvel ezelőtt — 1931-ben — a Sas, amely nyugat-európai országok kezdeményezésére jött lét­re. Kései utódai ma már hazánkban is tevékenyked­nek, méghozzá szükebb pát­riánkban van az országos központ: A Fiatal Sasok Országos Egyesülete" ez év összességükben év végén értékeljük. Ehhez hozzájön még decemberben az orszá­gos éves statisztika. Tehát csak jövő év februárjában születnek meg a végső, megbízható eredmények. Hogy ez az átfutás gyors-e vagy lassú? Ilyen roliamos társadalmi változások köze­pette bizonyára lassú, vi­szont ha tényleg megbízha­tó és valóban használható adatokat akarunk, nem sür­gethetjük a dolgokat. — Mit tartalmaznak a háztartási naplók? — Részletesen megkérde­zik a család tagjainak brut­tó jövedelmét, a levonáso­kat, a természetbeni jutta­tásokat, az ajándékba adott és kapott holmikat, a na­ponként feljegyzett és faj­tánként csoportosított ki­adásokat, vagyis, mennyi megy el élelmiszerre, ruhá­ra, szolgáltatásra, szórako­zásra stb., és mennyi a re­zsi. — A megkérdezettek szí­vesen fogadják a kérdező­biztosokat? — Ahol nem vállalkoz­nak a naplóvezetésre, ott nem erősködünk, továbbál- lunk, más családot kere­sünk. A felkértek körülbe­lül tizenöt százaléka mond nemet, ki ezért, ki azért. Akik viszont vállalják, azok szívesen és lelkiismerete­sen ki is töltik a naplót. A harminchárom Pest megyei településre egy-egy, általá­ban helybéli lakos kérdező­biztosunkat küldjük ki, aki lehetőleg népszerű arrafelé. — Ilyen kényszerhelyzet­ben szakmailag kellően fel­készültek-e az önök kérde­zőbiztosai? — Valójában államigaz­gatási és társadalmi statisz­március 19-én alakult Gö­dön, elnöke Bolyáczki Já­nos. Címük: Göd felső, irányítószámuk: 2132, te­lefonszámuk 27-45-033. Alapvetően szociális munkásoknak vallják ma­gukat, egyelőre csak az ifjúsági tagozatot tartják számon, amelynek 6 és 18 év közöttiek lehetnek a tag­jai. Az alapítók száznyol- can voltak, de azóta már nemcsak Pest megyében, hanem az ország különböző tájain is gomba módra szerveződnek a kis közös­ségek. Van már szervezetük pél­dául Miskolcon, Szatyma- zon és Gyomron is. Ez utóbbinak Ottmár Jenőné — Edit néni — nyugalma­zott pedagógus a „vezére”, aki fáradhatatlan szorga­lommal igyekszik taglét­számukat folyamatosan nö­velni. Jelenleg még csak húsz gyömrői gyerek tar­tozik a csoportba, de re­ményük szerint hamarosan elérhetik az ötvenes létszá­mot. A múlt héten a „kis sasok” egyhetes táborozá­son vehettek részt a volt sződligeti KISZ-iskolában, amely — reményeik szerint — a Fiatal Sasok Országos Bázisa lehet már a közeli jövőben. A gyerekeknek mindössze 75 forintot kel­lett fizetniük egy napra, az­az az egyhetes tábor mind­össze 450 forintba került. A hét legelején — hétfőn este — boldogan szálltak fel az autóbuszra Gödön azok a gyerekek és felnőt­tek, akik a svédországi Norr- köpingbe utazhattak. A skandináv országban ko­moly hagyományai vannak tlkai végzettségűek lenné­nek a legmegfelelőbbek a feladatra, de ilyen nem sok van köztük. Iskolai vég­zettségük szerint a munka­társak fele középiskolát, ki­sebb részük általánost, és csak csekély hányaduk vég­zett egyetemet. A felmérés előtt szakmai oktatást kap­tak tőlünk, de sokat jelent a rutinjuk is. — Követi-e a statisztika a szociológiai változásokat? — Ezekkel a változások­kal nekünlc is számolnunk kell. Bár háztartási napló­inkban még a régi rétegző­dés szerinti kategóriák sze­repelnek, de a hozzánk be­futó adatokat számítógépe­ink már átfordítják az új kategóriákra, és az adato­kat természetesen ezek sze­rint dolgozzák fel, értéke­lik. — Erre az átforditói megoldásra annál is inkább szükségünk van, mert utol­jára 1988-ban készült orszá­gos mobilizációs felmérés, és azóta nagyot változott a társadalom szerkezete, ami­vel a korszerű statisztiká­nak feltétlenül lépést kell tartania. — Ennek jegyében jövő­re változik a jövedelemfel­mérés iránya, módszere és a megkérdezettek köre is. A mostani felmérésünk még az 1980-as népszámlá­lás adatai és rétegkategó­riái alapján készült. Ez tíz éve ugyanezt a 33 Pest me­gyei települést vizsgálta. Jövő évtől már 61 teíepii- lést veszünk fel a vizsgá­landók listájára, ami ter­mészetesen a mostaninál kétszerié több munkát ad a megyei statisztikusoknak is. Kocsis Klára a Sas mozgalomnak. Az idei jubileum egybeesik a város fennállásának 600. évfordulójával. Ebből az alkalomból óriási, többna­pos bulira invitálták a ma már ötvennél is több or­szágot tömörítő világszer­vezet sasfiókáit. Negyven — zömében 12 éves gyer­mek — és húsz felnőtt fért fel a buszra, többen autóval keltek útra, hogy részt ve­gyenek a hétvégén kezdődő norrköpingi események gazdag programjain. Az alapvetően szociálde­mokrata eszmékre épülő or­szágos szervezet célja, hogy segítsen a gyengébbeken és a szegényeken. Igaz, ma már egyre nő az ebbe a ka­tegóriába sodródót tak szá­ma. Alapvetően gyermek­centrikus, ezt az életkor­határok is jelzik. Néhány fontos pontot érdemes fel­sorolni céljaikból': A ba­ráti szervezetekkel karölt­ve védik a gyermekek érde­keit; részt vesznek a kör­nyezet védelmében; tevé­kenységével segíti a külön­féle szakmák és a közösen végzett munka megbecsü­lését, működésével hozzá­járul egy olyan világhoz, amelyben az emberek bé­kében, egyenlő jogokkal és esélyekkel élhetnek. Göd felső tehát a Fiatal Sasok országos központja. Jelmondatuk hűen kifeje­zi szándékukat. Latinul: Ego memet in ardua fixi. Lefordítva: Én a kemény életet választottam. Szó mi szó, a jelmondat igazán ki­fejező. Jól illik mai, válság­gal telitűzdelt hétköznap­jainkra. Meghívó Szerezáciés lehetőség: traktorvssáríás, 10%-évi KUBOTA - HASSIA traktor- és gépbemutatót tartunk Alsónémedin, Szabó Lajos portáján, július 21-éig. Cím: Alsónémedi, Fő u. 46. Ne mulassza el! Érdeklődni lehet: TBT International Co. Ltd. Budapest, Reviczky u. 4. III. emelet 1088. Telefon: 118-5677, 118-0565, 138-4633/177. TBT Internationa! Co. Ltd. Jubileum Svédországban Kirepültek a sasfiókák Gér József

Next

/
Oldalképek
Tartalom