Pest Megyei Hírlap, 1991. július (35. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-17 / 166. szám

MONORI Hozzászólás cikkeinkhez A kapitány válaszol XXXIII. ÉVFOLYAM, 166. SZÁM 1991. JÚLIUS 17., SZERDA Önkormányzati vegyes saláta Kisgazdából független ? A gyömrői önkormányzati képviselő-testület legutóbbi ülése ismét majdnem éjfélig elhúzódott. Az önkormány­zat tagjai, úgy tűnik, nem akartak sok kérdést függőben hagyni a nyári szünet előtt, hiszen legközelebb csak szep­tember második keddjén találkoznak. Az egyik izgalmas kérdés a gróf Teleki-kastély továb­bi sorsának rendezése volt. Garadi István polgármester már korábban javasolta a községatyáknak, hogy a kastélyegyüttest próbálják meg visszaszerezni a telepü­lésnek. Mint ismeretes, a kastélyban az Általános Is­kola és Diákotthon, Gyömrő működik jelenleg. Nem vi­tás, a kastély nemesebb funkcióra hivatott, hiszen belső állaga folyamatosan romlik — a konyhából ki­áramló gőz és egyéb okok miatt. Jó lenne e folyama­tot megállítani. Két alterna­tív javaslat hangzott el: az egyik szerint az önkor­mányzat venné kezelésbe az egész intézményt. A másik szerint pedig csak a kezelői jogot igényelnék vissza a Pest Megyei önkormányza­ti Hivataltól. Elég sok véle­mény — pró és kontra — hangzott el kastélyügyben. Végül is úgy döntött a kép­viselő-testület, hogy csak a kastélyegyüttes kezelői jo­gát igénylik vissza, az intéz­mény működtetését nem tudják vállalni anyagi okok miatt, az továbbra is me­gyei feladat marad. Némi meglepetést keltett, hogy dr. Szőke Csaba kis­gazda-képviselő levelet írt a polgármesternek és a köz- társasági megbízottnak, amelyben bejelentette, hogy kilépett a kisgazdapárt helyi szervezetéből, a jövő­ben független képviselőként kíván részt venni a testület munkájában. A jelen lévő kisgazda-képviselők ezút­tal ugyan nem reagáltak dr. Szőke Csaba eme lépésére, de mint utólag megtudtuk: a helyi szervezet nem hagy­ja annyiban a dolgot. Dr. Szőke ellen fegyelmi eljárást kezdeményeztek, erről érte­sítették a megyei vezetést is. Véleményük szerint a doktor úr több tízezer fo­rinttal tartozik a szervezet­nek, illetve a Hangya Szö­vetkezetnek. Ezért indítot­ták a fegyelmi vizsgálatot ellene. Nem elképzelhetet­len, hogy kizárják őt a Kis­gazdapártból, következés­képp automatikusan kívül kell rekednie a képviselő- testületből. Mindenesetre az ügy koránt sincs lezárva — legalábbis a kisgazdák ré­széről —, így folytatása kö­vetkezik. Hiába ült jó mesz- szire volt társaitól a doktor úr ezen az ülésen — ponto­san az alpolgármester asz- szony mellett. Veié kapcso­latban is van egy megjegy­MONORI H1RI.AP Monor, Kossuth u. 71. • A szerkesztőség vezetője: Vereszki János. 0 Munka­társak: Gér József és Kob- lencz Zsuzsa. 0 Postacím: Monor, Pf. 51. 2201. Tele­fon: 157. • Fogadóórák és hirdetésfelvétel: hétfőtől • péntekig «-tál 11-lg. zésünk: Murvai Lászlóné tiszteletdíja — ellentétben a korábban közhitekkel — to­vábbra is havi bruttó 20 ezer forint maradt. ★ A Gyömrői Polgármesteri Hivatal belépett a Települé­si önkormányzatok Orszá­gos Szövetségébe (TÖOSZ). Az agglomerációs tagozat vezetőjévé Garádi István gyömrői polgármestert vá­lasztották. Ugyancsak tag­ja a gyömrői hivatal a Bu­dapest és környéke agglo­merációs tömörülésnek is, amelyet dr. Demszky Gábor budapesti főpolgármester kezdeményezésére hívtak életre, illetve alakítottak. ★ Az ezt megelőző ülésen került kinevezésre — mi­után a tantestülettől is bi­zalmat kapott — Hajdú András, a 4. Számú Általá­nos Iskola igazgatója. Ám — mint utólag kiderült — a kinevezésbe egy apró baki csúszott, nevezetesen elma­radt a havi fizetés és igaz­gatási pótlék megállapítása. Ezúttal a munkáltató . (a polgármester) a képviselő- testületre testálta a döntést. Az előterjesztés 1 ezer 200 forint fizetésemelést és 3 ezer forint igazgatói pótlé­kot javasolt Hajdú András­nak. Végül a fizetésemelést jóváhagyta a testület: de az idő közben 4 ezer forintra javasolt igazgatói pótlék maradt 3 ezer, ahogy az az eredeti indítványban is sze­repelt. Így Hajdú úr jelen­legi fizetése havi 22 ezer fo­rint bruttóban, plusz 3 ezer forint igazgatói pótlék. ★ A testület tagjai is igen­csak csodálkoztak azon, hogy az egyik kisgazda­képviselő (Elekes Imre) ja­vasolta, hogy a Monor on „megbuktatott” veszélyes hulladékégetőt építsék meg Gyomron, mert ebből eset leg még haszna is származ­hatna az önkormányzatnak. A képviselő-testület azon­nal reagált, hangos ellenve­tésekkel, így még szavazás ra sem került sor, ami — a monoriak tiltakozását figye­lembe véve — cseppet sem volt meglepő. G. J. Lapunk július 10-i, szerdai számában két írásunk is megragadta Matiz Iván őr­nagy, monori városi rendőr­kapitány figyelmét. Kérte, hogy ő is kifejthesse véle­ményét. Az „Ítél a nép” című glosszánkban megírtuk, hogy Farkasdon és Káván majdnem tragikus balesetet okoztak az úton felállított szöges akadályok, amelye­ket — egyelőre — ismeret­len tettesek helyeztek oda. Matiz úr elítéli az ilyen cselekményeket — mondta munkatársunknak. Arra ké­ri az állampolgárokat, hogy ilyen és hasonló esetek­ben tegyenek bejelentést a rendőrségen. Mert például ezekről a rendőrség semmit nem tudott. Tehát nem az a baj, hogy az újságíró szerez előbb tudomást az esetről, de ebben az esetben is jó lett volna, ha bejelentik azonnal a rendőrségen is. A Monori Városi Rendőr­kapitányság tavalyi bűn­ügyi felderítési mutatója meghaladta az 50 százalé­kot. Ez országosan is ki­emelkedő eredménynek szá­mított. Érdemes tehát a ha­sonló dolgokat bejelenteni a rendőrségen. Most — az új­ságcikk és a tanúk vallomá­sa alapján — is megkezdték a nyomozást a tettesek kéz- rekerítése ügyében — hal­lottuk a kapitánytól. rültek. . A tettest, Sz. M. jászfényszarui lakost a gyömrői rendőrállomás dol­gozói 24 órán belül elfogták, ellene büntetőeljárás fo­lyik. Megkerült a több mint 200 darab rézcsavar is, ame­lyet a károsultak a gyömrői rendőrállomáson (Szent Ist­ván utca 33. szám) átvehet­nek. Egyébként már többen visszakapták az eltulajdoní­tott rézcsavarokat. Ami a temetői rongáláso­kat és viráglopásokat illeti, a rendőrkapitány utasította a gyömrői rendőrállomás vezetőjét, hogy ezentúl gyakrabban tartsanak ellen­őrző portyát a temetőben és környékén a járőrök — kü­lönösen a késő esti, éjszakai órákban. (G.) Gyomron Fórum Július 23-án, kedden, 17 óra 30 perckor Gyom­ron, a Szent István utca 25. szám alatti helyiség­ben (volt gyermekház) dr. Koródi Mária ország- gyűlési képviselő (Sza­bad Demokraták Szövet­sége) nyílt fórumot tart, amelyre várja a gyöm- rőieket, a helyszínen vá­laszol a feltett kérdések­re. Kcinap délután Rendkívüli... Rendkívüli elnökségi ülés összehívásáról döntött az MSE vezérkara. A holnap, csütörtökön 18 órakor kezdő­dő fórumon — értesülésünk szerint — a 90 esztendős egye­sület sorsát, továbblépését, esetleg felbomlását eldöntő té­mák kerülnek terítékre. Meg­hívtak — ott leszünk . . . Matiz Iván reagált a „Kí­sérlet helyett őrt” című írá­sunkra is, amely a gyömrői telepi temetőben történt ot­romba rongálásokról, virág­lopásokról szólt. Elmondta, hogy a kolum- báriumokról ellopott réz­csavarok még aznap előke­Tanácskozás A maglódi önkormányzati képviselő-testület július 24- én, szerdán 16 órakor soron kívüli nyílt ülést tart. Napirendek: Üt- és közmű- fejlesztési hozzájárulások kivetése, mértékének meg­határozása. A hatásköri tör­vény főbb rendelkezéseinek ismertetése. A megemelt törlesztőrészletű, kedvez­ményes kamatozású hitelek szociálpolitikai támogatásá­nak odaítélése, továbbá a jelenleg zajló beruházások állásáról tájékoztató. Kulturális ajánlatok Ecseren szerdán 10 órától nyitott ház. Gombán, az autós kert­moziban 21.30-tól: James Bond, a magányos ügynök (színes, amerikai akció ka­landfilm). Gyomron, a Strand kert­moziban 21.15-től: Hárman a slamasztikában (színes, szinkronizált amerikai kri­mi-vígjáték). Mendén 15-től 19-ig könyvtári órák, 16-tól test­építő-, 17-től egészségvédő-, 18-tól ifjúsági klubfoglalko­zás. Monoron 18-tól kung-fu- edzés, a moziban 18-tól: James Bond, a magányos ügynök, 20-tól: Nőfaló fér­fiak (színes, szinkronizált amerikai vígjáték), az autósmoziban 2I-től: Nőfa­ló férfiak. Pilisen bútorkiállítás és -vásár. Evek óta rendszeresen tollhegyre tűztük a tér­ségünkben nagyon is sokakat érdeklő, s közvetle­nül is érintő vasúti menetrendet. Gyenge pontjai miatt is különösképpen a Budapest—Üjszász— Szolnok vasútvonal közlekedésével kapcsolatosan bíráltuk, kritizáltuk a menetrendkészítést. Éppen egy esztendővel ezelőtt a „Kellemetlen sorok” fel­eimmel megjelent rovatunkban szóltunk ugyancsak elmarasztalóan e vasúti szakasz menetrendjéről. Sok más mellett megjegyezve: bizonyos napszakok szerkesztési felületességét érthetetlennek tartva, hogy például az újszászi vonal egyik legnagyobb utasforgalmú — három község bejáróit fogadó — sülysáp! vasútállomásnak miért oly kevés helyi vonata van, több gyorsított szerelvény meg sem áll e nagy forgalmú vasútállomáson. Nos, a fair play szabályai szerint — annyi bírá­lat, kritikai megjegyzés után — úgy sportszerű, amennyiben erre okunk van persze, szóljunk a járat kedvező változásairól is. Akár az eddig nem létező, s most első ízben jelentkező „Dicsérő sorúk" című rovatunkban is. Minden korábbinál jelentő­sebb — kedvezőbb — az új menetrendi változás, új gyorsvonatok közlekedtetésével közelebb kerültünk a fővároshoz, több új helyi vonatot is kapott Süly­sáp. Általában kedvezőbben alakul a hétvégék s ünnepnapok menetrendje. Így csupán vonzáskör­zetünk e térségét említve, a két legnagyobb utas- forgalmú vasútállomásunkról, Sülysápról és Gyomráról a hajnali és reggeli órákban elővárosi tömegközlekedési sűrűséggel, 5-10 percenként áll meg, s utasait felszedve indul vonat a fővárosba munkanapokon. A többi napszakban ugyancsak számos kedvező változás történt. Persze tudjuk, korábban is leírtuk, ide írjuk most is: olyan vasúti menetrend, amely valameny- nyi utas, bejáró számára egyaránt jó, hibátlan, soha nem volt. E mostani sem az, s — bár téved­nénk! — nem lesz ilyen a jövőben sem ... J. I. SOK OLYAN szakköny­vet olvastam, amelyekből hiteles adatok tárultak elem a Rákóczi-szabadság- harc történetéből. Pilis új- ratelepítője, Beleznay Já­nos is ennek a csodálatos küzdelemnek volt híres ka­tonája és páratlan hőse. E kutatások közben akadtam arra a kedves, de szomorú történetre, amelyet szeret­nék elmondani. Megértésé­hez feltétlenül szükséges ismerni azokat az időket és az akkori eseményeket. Közel háromszáz eszten­dőt kell visszaforgatnunk az idő kerekén, a Rákóczi - szabadságharc vége felé járunk, amikor már érez­hetők a kuruc hadsereg felbomlásának jeléi. A len­gyel szabadságharcosok nem kívánnak tovább har­colni. A svédek zsoldos- csapata is elkedvetlenedett. Eközben nagy erővel támad a legszörnyűbb ellenség: a pestis! Sok kuruc vár és elfoglalt település teljesen néptelenné válik a járvány hatására. A kuruc hadsereg ellátása is nagy akadályok­ba ütközik: rossz és kevés a termés. Bár a harcok so­rán még sikerekről is be­szélhetünk, de már egyes helyeken a császári sere­PILISI LEVELEK A fejedelem híve gek vezérének: gróf Pálfy János bán és tábornagy küldötteivel tárgyalnak a megadásról egyes várak parancsnokai. így Érsekúj­vár áruló parancsnoka is .. . Bécsben a 33 éves, fiatal császár uralkodik. Felesége és az özvegy anyacsászár­né: Eleonóra udyárhölgyei társaságában múlatja unal­mas napait. Nagy keserűsé­gükre a fiatal uralkodó más hölggyel tölti drága idejét. Ugyanis az egyik csinos udvar hölgy — aki . nem más, mint a fővezér Pálfy gróf legidősebb leánya : Mária-Anna, megnyerte tetszését. Minden szabad­idejét vele tölti. Ellátja gazdag ajándékokkal, ék­szerekkel és pompás ru­hákkal. Bálokon mindig a szépséges Mária-Anna kö­zelében van. Az álarcos­bálokra is külön „farsangi ruhát” csináltatott neki. Ezek úgy felbőszítet­ték a két császárnét, hogy mindent elkövettek annak érdekében: Mária-Anna el­tűnjön a császári udvar közeléből is. Még azt is megpróbálták, hogy az édesapját, gróf Pálfy János fővezért eltávolítsák a had­sereg éléről. Ez a kísérletük azonban kudarcba fulladt. A császár és tanácsadói nem egyeztek bele,, mivel a háború befejezése és közeli békekötés veszélybe került volna. Egyedül gróf Pálfy János fővezértől remélhet­ték a .béke létrejöttét és a szerződés megkötését a ma­gyarokkal. EGY VÁRATLAN ese­mény azonban mindent fel­borított. Megbetegedett a fiatal császár, A himlőben szenvedő uralkodót nem sikerült meggyógyítani, 1711. április 17-én meghalt I. József császár 33 éves korában. A két — bosszútól lihegő — császárné elérkezettnek látta az időt, hogy megsza­baduljanak a gyűlölt ud­varhölgytől, aki sok bosszú­ságot okozott nekik. Először megtiltották, hogy a többi udvarhölggyel érintkezzen. Ezután megparancsolták, hogy a császártól kapott ajándékokat: ékszereket, ruhákat adja vissza nekik. Bár nem lett volna köteles mindezeket visszaadni, ő teljesítette kérésüket. Min­dent visszaadott — az ak­kori forintban számolva mintegy 70 ezer forint ér­tékű ajándékot adott át. Hogy végleg megszaba­duljanak tőle, kizárták az udvarhölgyek koszorújából, és kényszerítették, hogy menjen feleségül a cseh származású, 65 éves Pre- horovszky Károlyhoz (volt helytartó), akivel ezután Prágába költöztek ... Gróf Pálfy János fővezér öröme volt, hogy sikerült megegyezésre jutni a kuruc csapatokkal, és parancsno­kukkal, gróf Károlyi Sán­dorral, majd aláírni a szat­mári békét. Ugyanebben az évben pedig nagy szomo­rúságot jelentett leányának szomorú kálváriája a csá­szári udvarban... A múltban sokan úgy vélték és értékelték, hogy árulás következtében kel­lett letenni a fegyvert és beszüntetni a harcot a ku­ruc seregeknek, a nagy- majtényi síkon pedig lerak­ni fegyvereiket. A ma élő szakértő tudó­sainak nem ez a vélemé­nye. Benda Kálmán kiváló történettudósunk ezt írta nekem levelében:,,... ré­gen túl vagyunk azon a né­zeten, hogy a Rákóczí-sza- badságharcot árulás buk­tatta el, és hogy akik alá­írtak a szatmári békét — azok árulók voltak. Egy egész ország mégsem mondható árulónak .. MONDHATJA VALAKIi mindennek mi - köze Pilis községhez? A Rákóczi-sza- badságharc egyik hős tiszt­je Beleznay János volt, aki falunkat betelepítette. Az ő aláírása is szerepel a békeokmányon, igazolva hűségét mindvégig Rákó­czihoz. CsiUó Mihály Dicsérő sorok

Next

/
Oldalképek
Tartalom