Pest Megyei Hírlap, 1991. július (35. évfolyam, 152-178. szám)
1991-07-17 / 166. szám
AuszíníliJböl és Kanadából is jönnek' Zsámbékiak nemzetközi találkozója A második világháborút követő években mintegy 4000 német nemzetiségű lakost telepítettek ki Zsám- bekről. A messzi földre kerültek azóta sem feledkeztek meg szülőhelyükről. Folyamatosan állandó kapcsolatot tartanak rokonaikkal és zsámbéki barátaikkal. A kapcsolatok fenntartásában kiemelkedő szerepe van a kitelepítettek németországi egyesületének a Heimztfe- reihmk. Az az Egyesület szervezte meg a hét végén — július 20-án — megrendezésre kerülő Zsámbékiak Nemzetközi Találkozóját. Az esemény azért vált nemzetközivé, mert a kitelepítettek közül sokan azóta szétsodródtak a világban, nagvobb csoportok élnek Ausztráliában és Kanadában is. A hétvégi találkozón ezért a tengeren túlról is számos Zsámbékról elszármazottat várnak. A látogatók egy része, autóbuszokon csoportos szervezésben érkezik, részükre a főiskolán biztosítottak szállást. Sokan , gépkocsin jönnek majd, őket egyénileg a zsámbéki családok látják majd vendégül. A nagy érdeklődéssel várt eseményre a zsámbékiak változatos programot állítottak össze. Július 20- án délelőtt, az 1791-ben épült régi fiúiskola falán emléktáblát avatnak fel. Ugyancsak itt helyezik el Gungl Józsefnek, a zsámbéki születésű, s egykor nemzetközi hírnévre szert tett zeneszerző emléktábláját is. A délelőtti program keretében avatják fel a temetőben kialakított kegyeleti parkot, ahol a régi temetőből idetelepített ősrégi sírkövek emlékeztetnek majd Zsámbék őslakóira. Este Gungl József műveiből hangversenyt hallgathatnak majd a vendégek, majd a csillagos ég alatt, a romtemplomnál magyar—német folklórestet tartanak, ahol egyebek között a zsámbéki asszonykórus, a helyi iskolai nemzetiségi énekkarok és nemzetiségi táncegyüttesek lépnek fel. A nemzetiségi találkozó látványosságai közé tartozik az a kiállítás is, ami a település históriáját örökíti meg a keletkezés időszakától egészen a mai napig. K. Z. II. János Pál pápa látogatása rangos eseménye lesz hazánk történelmének, ebből az alkalomból a Magyar Nemzeti Bank 10 000, 500, illetve 100 forintos névértékű, numizmatikai- lag is jelentős értéket képviselő arany, ezüst, illetve kupronikkel pénzérméket bocsát ki. A kibocsátást követően, július 15-től a postahivatalok és a nagyobb bankok hozzák forgalomba a pénzérméket a nagyközönség számára. Az aranyérme úgynevezett proof, az ezüst- és a kupronikkel érmék pedig l izcnhatotlszorra is Kodályszeminárium Két, egymásba kapcsolódó rangos zenei rendezvénysorozat vette kezdetét hétfőn Kecskeméten. A Kodály Zoltán Zene- pedagógiai Intézet immár tizenhatodik alkalommal házigazdája a nemzetközi Kodály-szemináriumnak, amelyre több mint húsz országból mintegy százhúsz résztvevő érkezett. Az augusztus 3-ig tartó zenei kurzusokon általános zenetanárok és karvezetők tanulmányozzák, gyakorolják a Kodály-módszer szerinti éneklést, muzsikálást. A hallgatók egy óvodáscsoport bemutató foglalkozásából is ízelítőt kapnak, s különböző műhelyfoglalkozásokon is részt vesznek. A pápa látogatására Nemesfém pénzérmék proof és BU kivitelben készültek a gyűjtők számára. A BU kivitelű érméken a teljes éremkép tükörfényes, a proof kivitelű érméken az éremkép kiemelkedő része matt, a háttere pedig tükörfényes. Jelentős ez az érmekibocsátás abból a szempontból is, mert most jelenik meg hazánkban először 10 000 forint névértékű törvényes fizetőeszköz, igaz, főleg gyűjtők számára. A másik érdekessége az arany- és kupronikkel érmének, hogy ezen fémekből először jelenik meg pénzérme hazánk új címerével. NEMZETBIZTONSÁG, KÖZBIZTONSÁG (II.) A szuperiigynökök túl sokba kerülnek v A biztonság főnév a Magyar Értelmező Kéziszótár szeS rint három dolgot jelent: veszélyektől vagy bántódástól S mentes zavartalan állapotot, építmény, szerkezet szi^ lártl voltát, végül bizonyosságot, határozottságot. Dr. N Mátyás Pál kormányfőtanácsost, a polgári titkosszolgá§ latokat felügyelő miniszter titkárságának vezetőjét teg^ napi és mai cikkünkben arról kérdeztük: van-e Magyarja országon nemzetbiztonság, állambiztonság? O Kormányfőtanácsos úr, ha van biztonsági szervezet, akkor feltehetően vannak erők is, melyek e biztonságot fenyegetik. Miféle ellenségképpel dolgozik ma az elhárítás? Ki számít ellenségnek? — A törvény szerint a polgári titkosszolgálati szerveknek kötelességük összegyűjteni az információkat mindarról, ami a Magyar Köztársaság szuverenitását, gazdaságát, katonai felfogását veszélyeztetheti. Az ellenség — ez általános fogalom, nem egy adott országhoz fűződik, beletartoznak mindazok, akik az országot fenyegethetik. Nagyon nagy naivitás lenne, ha azt mondanánk, hogy más államok nem érdeklődnek a mi olyan tevékenységeink iránt, amiket nem szívesen adunk közre. Ennek az érdeklődésnek az elhárítása is hozzátartozik a mi munkánkhoz. @ Magyarország és Budapest nyitott a nagyvilág előtt. Állítólag itt találkozók vannak, nincs olyan terrorszervezet és elhárító szervezet, amelyiknek ne lenne kirendeltsége, irodája, ügynöke, embere nálunk. Tudnak róluk? — A hazánkba beutazó bizonyos személyek után természetesen dolgunk némi érdeklődést mutatni. Ettől függetlenül Budapest tényleg nyitott város, sok találkozásra sor kerülhet, és ezek esetenként úgy is lefolytatódhatnak, hogy nincs róluk tudomásunk. Mi nem úgy keressük az ellenséget, ahogyan az ember azt a hétköznapokon elképzeli. Bizonyos ellenőrzéseket elvégzünk. Megnézzük az Interpol-körözé- seket, s azt, hogy a társ polgári titkosszolgálatoktól kapott információkban szerepelnek-e... © Elképzelhető az, hogy miként a világháború idején Isztambul, most Budapest, Magyarország alakul az efféle hírszerzési információbörzévé, s válik ezáltal védetté, mint Svájc a bankjai miatt? — Ezt azért nem hinném. Az információ titkos jellege azt jelenti, hogy amit mi egy külföldi szervezettől kapunk, csak akkor adhatjuk tovább, ha ők ebbe beleegyeznek. Önkényesen nem „gazdálkodhatunk” az információval. A titkosszolgálati munka lényege a tájékoztatás megbecsülése és védelme. © Nem így gondoltam, hanem úgy, hogy a külföldi titkosszolgálatok képviselői itt cserélnének információt, függetlenül attól, hogy a magyar fél tud-e róla, beavatkozik-c vagy sem .., — Ilyen valóban előfordulhat. De még nem találtunk rá példát... © Maga a polgári titkos- szolgálat biztonságban van-e? Hiszen hatalmas profi szervezetek vannak közel, s jöhetnek órák alatt ide a világ legtávolabbi zugából. — A titkosszolgálat biztonságban érzi magát azért, mert a nemzet is biztonságban van. De a kérdés nem ilyen egyszerű. Állandóan lépést kell tartanunk minden technikai követelménynyel, módszerrel. A munkatársaim nagy része megismerkedett a fejlett országok iskolái bizonyos terrorelhárítási módszereivel, az illegális kábítószer-kereskedelem felderítésével s hasonlókkal. Kitűnt az: a módszereink, az eszközeink, amelyekkel korábban dolgoztunk, bizony fejlesztésre szorulnak. Ahhoz, hogy egy polgári titkosszolgálat biztonságban érezze magát, az is kell: ugyanolyan eszkö-' Zökkel dolgozzunk, mint a másik fél. © S az nem, hogy mások ne önöket tekintsék ellenségnek? — De. Ezért is kell úgy W Postabontás— varjuk levcieiket. címünk: bubapest, pt.: 311 -Í446 asKassBEssw A £&Eges igazságot! „Lakat alatt” címmel közölték a Postabontás című rovatban július 3-án özv. Osvátli Miliályné levelét. Nem kenyerem a levélírás, mégis kénytelen vagyok az észrevételre reflektálni. Azon az alapon: hallgattassák meg a másik fél is. Ugyanis rólam volt abban szó. Rólam, aki ötödik éve dolgozom a ceglédi piacon. A kerékpárok problémája azelőtt, s azóta is megoldatlan. Hetipiaci napon előfordul, hogy öt-hat kerékpárt is a kapubejáróba egymás mellé támasztanak. Sőt egviket-másikat oda is lakatolják, Amit sajnos a panaszos kifelejtett leveléből: Ö is odalakatolta. Pedig minden piaci napon „nyitva van" a kerékpár- megőrző is. Tábla jelzi, a piac nyitvatartási ideje alatt kerékpárt bevinni, a kapuban tárolni nem szabad. Erre mind a négyen, akik a piacon dolgozunk, rendszeresen felhívjuk a figyelmet. De hiába. Sőt kerékpárokat tolva jönnek be a vásárlók, azzal nem törődve, hogy mit szól az, kinek kiszakítják harisnyáját, összesározzák ruháját. S mennyit mérgelődik az, ki az árut cipelve lépten-nyo- mon kerékpárral sétálga- lókba bollik ... De visszatérve az esetre: mivel a szép szó nem használ, tény, hogy „más fegyver nem lévén” a kapubejáróban hagyott, lelakatolt kerékpárt jómagam is ladolgoznunk, hogy továbbra is konspiráltan ismeretlenül maradjunk. © Vannak szuperügynö- kqink? — Nincsenek. Egy szuperügynök sokba kerül. Ezért nincsenek. Meg azért sem, mert Magyarországnak korábban a volt szocialista országokkal olyan megállapodása . született, ami kizárta, a kölcsönös kémkedés lehetőségét, a nyugati országokban pedig nőm tudtuk volna finanszírozni az ilyen ügynök tevékenységét, ugyanannyiba került volna, mint egy nyílt diplomatastátus fenntartása. © Ha szuperügynökre nem futja, akkor mire jut elég pénz? • — Az Információs Hivatal és a Nemzetbiztonsági Hivatal közül az utóbbi dolgozik nagyobb költségvetéssel. Ezen belül a már említett terrorelhárítással, alkotmányvédelemmel, kémelhárítással kapcsolatos munka, a kábítószer-kereskedelem elleni harc viszi a pénzt. © Milyen a viszonyuk a világ többi titkosszolgálatával? — Vannak olyan területek — mint a dél-amerikai kontinens —, amelyekkel a távolság miatt semmilyen. Gálszécsy miniszter úr legutóbbi, a KGB-nél tett látogatása során azt kívánta tisztázni, van-e olyan területe a -munkának, ahol kialakulhat együttműködés. A szomszédos országokkal részkérdésekben együttműködünk, ideálisnak nevezhető globális kapcsolatunk talán csak Ausztriával van. Az európai társszervezetek is rendre keresik az együttműködés lehetőségét, jelzik szándékukat. © Állunk-e információszerzési harcban valamelyik szomszédos ország titkosszolgálatával? — Nem. V. G. P. (Folytatjuk) katlal láttam el. Ez történt azon a bizonyos napon is. özv. Osvátli Mihályné a negyedik volt, akinek kapuban hagyott kerékpárjára jómagam is lakatot tettem. Arról nem beszélt, hogy milyen hanghordofásban válaszolt figyelmeztetésemre. Nem tagadom, mondtam: ha nem tud kul- túremberhez méltóan beszélni, a száját is lelakatolom. Miután tömeg gyűlt össze körülöttünk, öt-hat percre otthagytam, hátha íehiggad. Mindezt így mondtam el a szembesítéskor is. Ahonnan kiabálása, fenyegetőzése miatt utasította ki a béketűréséről közismert főnököm. Elismerem. nem a legjobb megoldást választottam. De a balkáni állapotok megfékezésére olykor a ceglédi piacon nincs más mód. Mindezt azért írtam, mert ezúton is szeretném megkérni a tisztelt Ostváth Mi- hálynét: ha tollat ragad, ne szakadjon cl a teljes igazságtó!, s az sem árt, ha betartja a piaci rendet. Ecseri Ferenc Cegléd JTtr Oszsnfe gondoEafek Június 27-én Gödöllőn a választópolgárok, a megválasztottak részvételével nagyszerű találkozóra került sor. A két meghívott vendég a mindenki által tisztelt Horn Gyula és Katona Tamás előadása mindenki figyelmét lekötötte. A felszólalók szavaiból ugyanazok az aggodalmak csendültek ki, mint az előadók válaszaiból. A meg nem értésnek, a gyűlölködésnek, a melleoeszélés- nek még a halvány nyomai sem kísérték ezt a találkozót. Szóba kerültek nemzeti és nemzetiségi gondok, a kivonulást követő örömmámor, és ünnépíé-1 sek — gazdasági problémák, mélyek felvetésére mindkét előadó megfontoltan, higgadtan válaszolt. Nagyon tetszett az asztalon elhelyezett, szegfa és tulipán, s az a széliem, mely most is híven kifejezésre juttatta — ahogy a szavak! —, az ellenzék nem ellenség, azaz az MSZP-t képviselő Horn Gyula és az MDF-es Katona Tamás egy célért dolgoznak, melynek fő iránya egy boldogabb, szabadabb demokrácia felé mutat. Ahol a toleranciának tisztább és igazibb formái fognak kiteljesedni, ahol nem a párttagság lesz a döntő, hanem a rátermettség, a szakmai hozzáértés, a feddhetetlenség, a becsületesség. Sok ilyen, s hasonló találkozóra lenne szükség, hogy a tömegek „fel,heccelése”. uszítása helyett konszenzus jöjjön létre. Ne a „kinyitott bicskák”, hanem az egybefonódó kezek biztosítsák a rendet, a fegyelmet, a megbékélést. Sík István Gödöllő A szeméi hegyben áll A Pomáz környéki táj kialakulásában a tengeri és a szárazföldi elemek egyaránt közreműködtek. A tengeri üledékekből és a vulkáni kőzetekből felépült terület határvonala a Dere-patak, melynek jobb oldalára az üledék, „baljára” pedig a vulkáni kőzet a jellemző. A Nagy-Kevély délen emelkedő rétegei az idők folyamán megdőltek, s gyönyörű fennsíkot, az úgynevezett Majdánt hozták létre. A Majdán nem is olyan régen teljesen vad, érintetlen természeti szépségében pompázott. Oldalán pedig komoly kert- és szőlőművelés folyt. A terület gazdái — főként sváb telepesek — puttonyban hordták fel a trágyát, esetenként a földet is. Ma már sajnos más képet mutat a hajdan ös és vadregényes Majdán. Családi házak, üdülők, lakótelepi építmények kúsztak fel oldalán. Kiszántották az ősgyep igen nagy részét, csaknem teljesen kipusztultak a ritka növényfajok. A nyúl is „elfutott”, nyoma sincs a fácánnak. Nem csoda. hiszen felelőtlen, a környezetet, a természetet pusztító emberek az építési törmeléket, a szemetet ide rakják le. S amilyen gyorsan épülnék a házak, olyan gyors ütemben növekszik a szeméthegy. Pedig nincs messze a szeméttelep, ahová díjmentesen bárki el- hordhatja a törmeléket. De úgy látszik, a jövőről való gondoskodás, a felelősség, a jóakarat az emberok egy részéből kiveszett. Balogh Gyula Pomáz Selejtezték, elégették Ifjúkorom óta a betű rabja vagyok. A könyvtől, melyet megszerettem, megválni nem tudok. Ha kidobott, megunt könyvet látok — sajnálom, mint a frissen leszaggatott, eldobott virágot. Még jobban fájt a szívem azokért a könyvekért, amelyeket az egyházi iskolák államosítása során, 1943-ban leselejteztek. Az angol, a német nyelvű irodalom nem volt kívánatos, éppúgy nem, mint a vallásos tárgyú könyvek. A se- lejtezettaket kupacba rakták az iskola udvarán, s elégették. Ez volt az első könyvégeíés életemben, amit megértem, végigszenved tam. Megítélésem szerint a könyvégetéssel kezdődött a tudás semmibevétele — pedig a tudás az életet szolgálja! Padányí Lajos Budakeszi SZERKESZTŐI ÜZENET Miért n&m névvel ? Egyszerűen érthetetlen az ember számára, hogy miért rejtélyes szignóval érkezik észrevétel a piac ügyében Gödöllőről. Ma, amikor mindenkinek joga, s ugyanakkor kötelessége is közérdekű kérdésben véleményt nyilvánítani. Főleg akkor, ha a nyugdíjas, vagy a nyugdíjasok úgy érzik, hogy a piac áthelyezése költségeik növekedésével jár. Hiszen manapság drága dolog egy kiló krumpliért, néhány szál répáért buszozgatni nap mint nap. Különösen, ha valaki tudja, s számbaveszi: a nyugdíjasok nem nagy tételben vásárolnak, hiszen többségük nem saját autón látogatja a piacot. S nincs is annyi pénze mindenkinek, hogy három-négy hétre bespájzoljon. Mindezt tudva, s értve, nem árt, sőt hitelesebb, ha észrevételünk mellé adjuk a nevünket. S ha mégsem: a véleményt tartalmazó levélben kérhetjük: a lakcímet, a nevet ne adjuk közre! * • • * * 9 9 t # > •i t