Pest Megyei Hírlap, 1991. július (35. évfolyam, 152-178. szám)
1991-07-16 / 165. szám
Jelen-múlt időben nehéz beszélni A hímzés jelképes ■ JOGS TANÁCSOK 1— felelősség ti gyermek károkozásáért Äs előszerződés • Ä bűncselekménnyel Nem tudom, kedvez-e a nyári meleg az énekhangnak, de azt igen, hogy a közelmúlt hetekben az éneklő ifjúság találkozói megmozgatták a megye szinte minden iskolai kórusát. Sok közöttük a színvonalas együttes, ezért valódi elismerésnek számít az az oklevél, amelyet a kiválóság bizonyítékaként kapott két énekkar vezetője: Bód- vai Magdolna és Soltészné Lédeczi Judit. A váci — immár Karolina általános iskola karvezetője, Bódvai Magdolna kecskeméti születésű. Az ő esetében ez azt jelentette, hogy a Kodály-iskolába járt tizenkét évig, s Kardos Pál jóvoltából Kodály és Bartók által feldolgozott népdalokon nevelkedett. — Tele bőrönddel jöttem el abból az iskolából — vallja a tinédzserkülsejű tanárnő. — Történelem- énekből szereztem diplomát, és elvégeztem a felsőfokú karvezetői tanfolyamot is. Hat esztendeje foglalkozom az iskola énekkarával, három éve vettem át a vezetését, amikor éppen elnyertük a kiváló együttes címet. Nem volt könnyű feladat továbbvinni azt a zenei örökséget, amelyet Hajnóczy Katalin tanárnő hagyott rám. Az elmúlt három év azt igazolja, hogy sikerült folytatni a mozgalmas életet, és megtartani az elért színvonalat. Kolléganője, Dezső Enikő igazgató- helyettes segítette, valósággal menedzselte az énekkart. Az idén május-júniusban, öt hét alatt hét fellépésük volt. Legszebb emlékük az a tavalyi nemzetközi kórusverseny, amelyre Spanyolországban került sor, ahol harmadik díjat nyertek. — Óriási türelem kell ehhez a munkához. Lehet, hogy csak hónapok fáradsága árán születik meg a szép hangzás. Nálunk ezt az is elősegítette, hogy a 45-50 tagú együttesbe néhányon még a gimnáziumból is visszajárnak... Feltűnő, hogy Bódvai Magdolna hol jelen, hol pedig múlt időben fogalmaz. — Sajnos meg kell válnom ettől a helytől — magyarázza szomorúan. — Az egyházi kezelésbe kerülő oktatási intézmény az én pályázatomat sem fogadta el. Állásom ugyan lesz, de a karnagyi tapasztalataimra ott nincs szükség ... Amikor a ceglédi kislány elvégezte a zeneiskolát, világossá vált számára, hogy nem élhet zene nélkül. Debrecenben szerzett diplomát a zeneművészeli főiskolán cselló és szolfézs szakon. Mint kórustag kapott kedvet a karnagyi feladatokhoz. Hazakerülve a ceglédi zeneiskolában kezdett tanítani Soltészné Lédeczi Judit, aki időközben igazgatóhelyettes lett. Tizenöt esztendővel ezelőtt óraadó énektanári feladatokat vállalt a ceglédi Kossuth Lajos Gimnáziumban. Tíz éve vezeti a kórust, de csak 1987-ben nevezte be először az igazi próbatételt jelentő békés- tarhosi nemzetközi versenyre. Addig csak minősítő koncerteken vettek részt. Békéstarhos nagy meglepetést tartogatott az énekkar számára. Elnyerték a montreali igazgató küíöndí- ját, s ezzel együtt háromszáz dollárt. Az első elismerés meghívások sorozatát hozta. Tavaly érték el életük legnagyobb sikerét. Debrecenben, a XIV. nemzetközi kórusversenyen második helyezést értek el. Soltészné pedig karnagyi különdíjat kapott. Az együttesnek hetven tagja van, pedig a gimnáziumban nincs zenetagozatos osztály. Abból a bizonyos háromszáz dollárból egyenruhát varrattak maguknak. Bár a magyaros hímzés csak jelképes, de a népdalok valódiak, amik sohasem maradhatnak el a programból. Annyi bizonyos, hogy nehéz volt a kitörés, ám azóta jegyzik a kórust. Tavaly Norvégiában egyházzenei fesztiválon vettek részt, mostanra szól a meghívójuk Hollandiába. Az ottani nemzetközi kórusverseny igazgatója még Debrecenben hallotta őket. Egyébként minden évben kétszer adnak önálló koncertet, s márciustól alapítvánnyal rendelkezik az együttes. Ez segítséget jelent a külföldi utak költségeinek fedezéséhez. Hogy mire büszke leginkább a karnagy? Arra, hogy hűséges tagjaik közül többen egyetemistaként is visszajárnak. De ha erre nincs módjuk, biztos, hogy valahol keresnek maguknak egy kórust... Venncs Aranka NEMZETBIZTONSÁG, KÖZBIZTONSÁG (I.) Komolytalan a baloldali szélsőség veszélye S A biztonság főnév a Magyar Értelmező Kéziszótár sze- ^ tinit három dolgot jelent: veszélyektől vagy hántódástöl ^ mentes zavartalan állapotot, építmény, szerkezet szilárd S voltát, végül bizonyosságot, határozottságot. Dr. Mátyás S P*1 kormányfőtanácsost, a polgári titkosszolgálatokat íel- K ügyelő miniszter titkárságának vezetőjét arról kérdeztük: v van-e Magyarországon nemzetbiztonság, állambiztonság? 4) Kormányfőtanácsos úr, biztonságban van-e hazánk ? — Vart nemzetbiztonság, van olyan élő, működő szervezet, amely ezt garantálja, s egyre erősebb, egyre jobb módszerekkel dolgozik. összetett a kérdés, hozzátartozik, hogy ezeknek a szervezeteknek olyan nemzetközi kapcsolatokkal kell rendelkezniük, amelyek adnak elegendő információt, megteremtik az együttműködés feltételeit, s az is, hogy e szervezetek rendelkeznek olyan modern eszközökkel, amelyeket a munkájuk megkíván. Tavaly a Belügyminisztériumról levált a két polgári titkosszolgálat és az első időben kétségtelenül voltak gondok. Elvégre az új szervezeteknek fel kellett állniuk, össze kellett hozni a szükséges anyagi feltételeket is. De akkor sem volt veszélyben a nemzet belső biztonsága, az embereink akkor is dolgoztak. 41 Tehát most sincs veszélyben? 4 **J{írlav — Pontosítsunk. Ami a polgári titkosszolgálat munkájához tartozik, a terrorveszély, a kiemelt alkotmányellenes tevékenységek elhárítása és a kémelhárítás. E három tekintetben nincs veszélyben. 0 Elárulná, mit is jelent pontosan a sorból a második? Mi számít kiemelt alkotmányellenes tevékenységnek? — Magyarországon vannak olyan csoportok, amelyek például neonáci felfogást képviselnek. Ilyen szervezeteket esetenként külföldi segítséggel a külföldi hasonló szervezetek anyagi támogatásával hoznak létre. És — bár ezek jelenleg semmi olyan tevékenységet nem folytatnak, ami érintené az állam, az emberek biztonságát, vagy netán rontaná a gazdasági helyzetet — kétségkívül már maga az eszme is rendkívül sértő, s a négy évtizeddel ezelőtt született nemzetközi megállapodások alapján az ilyen tevékenység üldözendő. Nem fér bele a magyar politikába sem, hogy egy ilyen szervezet létét bármi módon elfogadjuk, elismerjük. A túlzottan jobboldali, rasszista csoportok felderítése, működésének megakadályozása része a nemzetbiztonsági munkának. # Vannak nálunk magukat anarchistának tituláló csoportok is. A baloldali szélsőségtől nincs miért tartani? — A baloldali szélsőség — ezt tárgyilagosan meg kell mondani — még komolytalanabb. Én a túlzottan jobboldali csoportok tevékenységét sem tartom tömegszerűnek, szervezettnek, nagy tömegbefolyással rendelkezőnek — szerencsére. Ha ilyen lenne akkor a nemzetbiztonsági szerveknek lépniük kell, további információ- szerzéssel, s elegendő a bizonyíték az ügy rendőrségnek Való átadásával. A jelek arra mutatnak, hogy a baloldali gondolkodás nyíltan, a ma kialakult parlamentáris módon jelzi az észrevételeit, törvényesen működő, bejegyzett párt az MSZMP (Munkáspárt) is. Q ön szerint a parlamenti pártokból nem indulhat ki olyan szélsőség, ami esetleg az alkotmányt veszélyezteti? — Meggyőződésem, hogy nem. $ Kormányfőtanácsos úr, a munkájuk említett három területén vannak eredményeik? — Tudja, a kérdés azért sajátságos, mert benne okozott kár • Lemondás az örökségről • Egy bolti eladó 13 éves gyermeke kerékpározás közben elütött néhány utcán levő baromfit. A tulajdonos most a kár megtérítését követeli. Akinek belátási képessége hiányzik vagy fogyatékos, nem vonható felelősségre. Helyette gondozója felel, kivéve, ha bizonyítja, hogy a felügyelet ellátása érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Ha a károkozónak nincs gondozója, vagy a gondozó felelősségét nem lehet megállapítani, kivételesen a károkozót is kötelezni lehet a kár részben vagy egészben való megtérítésére, feltéve. hogy az eset körülményei és a felek anyagi viszonyai ezt nyilvánvalóan indokolttá teszik. A károkozó belátási képességének hiányára vágj"- fogyatékosságára nem hivatkozhat, ha ezt az állapotát maga idézte elő. Ha a kárt belátási képességgel rendelkező olyan kiskorú okozta, akinek felügyeletre köteles gondozója is van, és bizonyítja, hogy az kötelességeit felróhatóan megszegte, a gondozó a károkozóval egyetemlegesen felelős. • Egy telket akar eladni egy zebegényl nyugdíjas. A telekre vonatkozó szerződést azonban jelenleg nem tudják megkötni, ezért az előadó előszerződés aláírását javasolta. Ml tulajdonképpen az előszerződés? — kérdezi olvasónk. A felek megállapodhatnak foglaltatik, hogy ez valami kalandos és romantikus dolog. Pedig a titkosszolgálat azért titkos, hogy ugyan mélyen konspirálva, de a törvényes eszközökkel lássa el feladatát. A mi munkánk értékmérője tehát az, hogy az ország tulajdonképpen biztonságban van. © Apropó, törvényes eszközök: önök nem hallgatnak le telefonokat, nem bontanak fel leveleket? Egyáltalán semmi olyant nem tesznek, ami törvénybe ütközne? — örülök ennek a kérdésnek, mert sokszor úgy szokták feltenni, mintha ilyen lenne. Nem haragszom még azért sem, mert az állampolgárok egy része is jelzi olykor: „Kérem, kattog a telefonom, meg vagyok győződve, hogy lehallgatják ...” A valóság az, hogy a törvény nagyon szigorú garanciákat fogalmaz meg: a titkosszolgálati eszközöket milyen feltételek mellett lehet igénybe venni. így a levéltitok megsértéséhez, egy magánlakásba való behatoláshoz, a telefon lehallgatásához, a magántitok megszerzéséhez az igazságügyminiszter engedélye szükséges. És minden egyes esetben el kell menni a miniszterhez, indokolni kell ezt a lépést, az Igazságügyminiszter mérlegeli, hogy az indok alapján jogos-e a kérés vagy sem, s csak ezután adhat engedélyt. £ Beépíteni embereket — teszem azt a sajtóba — mennyire törvényes? Miféle engedély kell hozzá? — A régi értelemben vett beépítés jogi feltételei ma nincsenek meg. Ám az semmiféle törvényi tilalomba nem ütközik, semmilyen törvényt nem sért, ha az állampolgárok önként tájékoztatást adnak a nemzetbiztonsági hivatalabban, hogy későbbi Időpontban egymással szerződést kötnek (előszerződés). Az előszerződést a szerződésre előírt alakban kell megkötni. Az előszerződés alapján a felek kötelesek a szerződést megkötni. A szerződés megkötésének elmaradása esetén a bíróság bármelyik fél kérelmére a szerződést létrehozhatja és tartalmát megállapíthatja. A bíróság a szerződést akkor is létrehozhatja, ha az előszerződés a szerződés lényeges kérdéseiben való megállapodást nem tartalmazza. feltéve, hogy a felek érdekeinek figyelembevételével, a felek tárgyalásai, korábbi szerződések és az eset összes körülményei alapján a szerződés tartalma meghatározható. A bíróság a szerződést kivételesen az előszerződésben megállapított feltételek módosításával is létrehozhatja, ha ezt a felek különös méltánylást érdemlő érdeke indokolja. A szerződés megkötését bármelyik fél megtagadhatja, ha bizonyítja, hogy az előszerződés létrejötte után beállott körülmények folytán a szerződés teljesítésére nem, vagy ha e körülmény alapján a szerződés megkötése titán ellenállásnak vagy felmondásnak lenne helye. Az előszerződésre egyébként az annak alapján megkötendő szerződésre nak, vagy más titkosszolgálati szervnek. Azt mi nem mondjuk az állampolgárnak ha valamilyen információt akar közölni, hogy menjen el, mert mi nem vagyunk kíváncsiak rá. De az ügynökbeépítésre nagyon kevés lehetőségünk van, s kevés esélyünk, bár erre az új nemzetbiztonsági törvény lehetőséget ad. Az úgynevezett biztonsági emberek működése esetenként szükség- szerű, de nem a sajtóban, s nem az egyházban. d Durván fogalmazva: önök tehát az önkéntes besúgókra számítanak? Ez marad nyitva, mint lehetőség? Vannak országok, ahol minden külföldre utazó állampolgár kötelezhető, hogy felkérésre szerezzen információt... — Lejáratott fogalom mostanában, hogy besúgó meg ügynök... De esetenként — kétségtelen — felkérjük mi is az állampolgárokat, ha úgy véljük, hogy erre van készségük, és van olyan lehetőségük utazásaik során, gazdasági, kereskedelmi kapcsolataikban, tárgyalásokon, hogy segítsenek. Ami információt hoznak, szívesen fogadjuk, ha számunkra hasznosítható. A felkérésre gyakori a visszautasító válasz? — Tulajdonképpen nem. Az már a szakemberek rutinjához tartozik, hogy tudják, milyen körben mozgó embereket és mire lehet felkérni. Csak tisztességes és normális ember jöhet szóba, és semmiféle olyan mód és eszköz alkalmazására nem kérjük fel, ami a személyére nézve veszélyes, vagy kapcsolatát befolyásolhatja, s esetleg rossz színben tünteti fel a Magyar Köztársaság kiküldöttjét. (V. G. P.) (Folytatjuk) vonatkozó szabályok megfelelően irányadók. • Bűncselekménnyel több személynek okozott kárt egy olvasónk lérje. A íérj Ismeretlen helyen tartózkodik és a házastársak jelenleg még nem váltak eh Olvasónknál nemrég megjelent a végrehajtó és lefoglalta a nehezen vásárolt televíziójukat. Mit lehet Ilyenkor tenni? Ha a házastársi vagyonközösséghez tartozó vagyontárgyat olyan tartozásért foglalták le, amely kizárólag az egyik házastársat terheli, a másik házastárs igényperrel kérheti a vagyontárgy foglalás alóli feloldását a vagyonközösségből őt illető eszmei hányad. Az igénypert az adós (az igénylő házastársa) ellen is meg kell indítani; az ilyen igényperben a bíróság a házastársi vagyonközösséghez tartozó valamennyi lefoglalt vagyontárgy figyelembevételével dönt. Ha a bíróság igénykeresetnek helyt ad, az igénylőt megillető hányad értékének megfelelő meghatározott vagyontárgyakat — a házastársak és a végrehajtást kérő érdekének figyelembevételével — a foglalás alól feloldja. Ha az igénylőt így nem lehet teljesen kielégíteni, a természetben meg nem osztható vagyontárgyakat a keresetnek helyt adó ítélet esetén is értékesíteni kell, és a vételár megfelelő részét kell az igénylő részére kiutalni. A foglalás alól feloldott vagyontárgyak az adósnak a különvagyonába kerülnek. Egyéb közös tulajdonban álló vagyontárgyakkal kapcsolatban is megfelelően alkalmazni kell. • Egy bagi felnőtt korú olvasónk édesanyja a nagyszülőkkel megállapodott abban, hogy az örökrészüket az egyik testvérükre hagyják. Ezt a megállapodást én nem tartom helyénvalónak, mert az én szüleim rám nézve hátrányos megállapodást kötöttek. Aki törvényes öröklésre jogosult (tehát a gyermek, unoka stb.) az még az örökhagyó életében megállapodhat azzal, hogy az örökségre vagy egészére nem tart igényt. Ezt a megállapodást írásba kell foglalni, amelyben azt is meghatározzák, hogy a lemondás kinek a javára szól. Ez a megállapodást azonban — mint esetünkben — is a leszármazókra csak akkor hat ki, ha a megállapodás így szólt, vagy ha a köteles részt elérő kiegészítés fejében történt. Olvasónk szüleinek tehát meg kell állapodni a köteles résznek megfelelő összegről is. Előfordulhat, hogy a vagyon, amelyet a jogosultak lemondtak, utóbb megnövekszik, és ilyenkor kétséges, hogy a lemondást e növekedés ismeretében is megtették volna. Ezért erről a törvény úgy rendelkezik, hogy a lemondás ellenkező megállapodás hiányában kitérjed arra is, amivel a lemondó hányada utóbb másnak kiesése következtében növekszik, úgyszintén arra a vagyonra is, amelyet az örökhagyó a lemondás után szerzett. Kivéve, ha a szerzés az örökhagyó vagyonában olyan rendkívüli növekedést idézett elő, amelynek ismeretében a lemondó a nyilatkozatát nem tette volna meg. Dr. Sinika Imre
