Pest Megyei Hírlap, 1991. július (35. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-13 / 163. szám

> Cserkészek Hollandiából Vendégek a tó partján Ä kiscserkészre figyel­tünk fel ott a sarkon. Egyenruhában állt egyma­gában a vasárnapi napsü­tésben a város központjá­nak legforgalmasabb útke­reszteződésénél. Ott láttuk harminc perc múlva, s másfél órával később is. Fe­gyelmezetten várakozott, fi­gyelve az elsuhanó autókat. Aztán egyszer csak üzentek érte: elhagyhatja őrhelyét! A vendégek ugyanis, aki­ket várt, időközben egy másik úton megérkeztek ... Külföldi rendszámú mik­robuszok kanyarodtak a fák közé, a kis házak ár­nyékába: 22 holland cser­készlány és fiú érkezett a Malom-tó partjára Gödöllő testvérvárosából, Wagenin- genböl. Magyar vendéglá­tóik nevében Halászná Vá­rad}/ Ildikó, a Gödöllői Cserkészcsapatok Egyesüle­tének elnöke tájékoztatott bennünket e táborozás lét­rejöttéről. — Egyesületünk a ven­déglátó. az önkormányzat anyagi támogatásával. A helyet a Pelikán Horgász­egyesület ajánlotta fel in­gyen, ami nagy dolog, s amiért igazán hálásak va­gyunk. A terep rendezését, a £ű lekaszálását a helyi Ráday Pál cserkészcsapat öregcserkészei végezték, s ugyancsak ők hoztak ott­honról meleg vacsorát a holland fiatalok részére. Elvállalták egy hétlcözbeni halászléfőzést is, no és a búcsútábortűz megrende­zését ... Persze az még messze van! Addig, a tíz nap során változatos programok vár­nak a vendégeikre. Hétfőn városnézés, polgármesteri fogadás, cserkészcsapatok meglátogatása, a kastély és a múzeum megtekintése — utóbbiért ötszáz forintot kell leszurkolniuk, amit sé­relmez az egyesület veze­tője, annál is inkább, mi­vel képzett idegenvezető­ként úgyis maga végzi a bemutatást. Kedden bes­A kis „őrszem” nyői gyalogtúra és arboré­tumlátogatás szerepelt a programban, szerdán egész napos kirándulás a kör­nyékre. A fővárossal is megismerkedik a társaság, a hét végi napokon pedig gödöllői cserkészek látják vendégül őket otthonaikban. — Pontosan nem tudom, hogy kik jönnek hozzánk, csak annyit, hogy két fiú — mondja élről a koráb­ban megismert „őrszem”, a 13 esztendős Tallós Gábor. — Vagy Egerbe és Szilvás­váradra, vagy a Balatonra visszük el' őket. Két éjsza­kát töltenek nálunk, lesz külön szobájuk. Apu tol­mácsol majd, de kicsit én is tudok mar angolul... — Hozzánk is két fiú jön majd — kapcsolódnak be­szélgetésünkbe a Kristóf testvérek, István és Sándor. — Konkrét programot még nem állítottunk össze, majd megkérdezzük, mire kíván­csiak. A szüleim szívesen látják őket, szeretik a cser­készeket, megbíznák ben­nük. Úgy tudjuk egyébként, hogy a vendégek között ve­getáriánusak is vannak, úgyhogy anyu erre odafi­gyel majd a főzésnél. Élményekkel gazdagodva A táborban közben foly­tatódik a rendezkedés: a fiúk a sátrakat verik fel sorra, merthogy a kisház kevés, a lányok a csapnál mosogatnak. Kis időre fél­rehívjuk a holland vezetőt, beszéljen pár szóval ma­gukról. — Wageningen egész te­rületéről jöttünk, tizen- és huszonévesek vagyunk, a szárazföldi cserkészekhez tartozunk — kezdte Mariin Vastenhout. — A mi csa­patunk a legöregebb csapat Hollandiában, 75 évvel ez­előtt alakult. Az évforduló miatt az idei év különleges számunkra, nagyszabású ünnepségeket rendezünk. De nemcsak nekünk, ha­nem a cserkészetnek is kü­lönleges éve ez Hollandiá­ban, ugyanis ez évtől lett vegyes valamennyi csapat, tehát íiúk-lányok közösen alkotják. — Mit várnak e tíznapos magyarországi programtól, mire a legkíváncsibbak? — Amikor turistaként jár itt valaki, akkor csak az országot látja, de az itt élő emberekkel nemigen is­merkedik meg. A cserké­szet olyan viiágmozgalom, amelyben valamennyi or­szág cserkésze testvére egy­másnak. Mi most testvér- városunkbeli testvéreink­kel akarunk találkozni, s ezzel egy folyamatos csere­kapcsolatot elindítani. így nemcsak látjuk, hanem meg is ismerjük majd az ország, a város életét. Nagyon ér­dekelnek bennünket a kö­zép- és kelet-európai válto­zások is. A tévében ugyan figyelemmel kísérhettük az utóbbi évék eseményeit, de ez csak egy része a dolog­nak. Nemcsak látni, hanem tudni is szeretnénk, mi tör­ténik Magyarországon. Hogy Hollandiában mi történik, arra pedig a gö­döllői cserkészek kapnak majd választ egy év múl­va, amikor is viszonozzák a wageningiak mostani láto­gatását. , P. É. Pólyák ' Pál klubvezető nem kis büszkeséggel újsá­golta, hogy a Gödöllői Mű­velődési Központ Utazók Klubja ebben az esztendő­ben már tizenöt éves lesz. A másfél évtized renge­teg élménnyel gazdagította az utazni vágyó és szerető polgárokat, akik közül so­kan éppen a közösség segít­ségével jutottak el Görögj* országba, Franciaországba, Olaszországba, nem is em­legetve az Ausztriába, Csehszlovákiába vagy Ro­Aszód Varos Polgármesteri Hivatala meghirdeti Aszódon, a Szabadság tér, Kondoros tér, Kossuth Lajos utca terüietén kiépített parkolók bérbe adását, fizetőparkoló céljára. Pályázni július 31-éig, írásban lehet. Részletes tájékoztatást a polgármesteri hivatal ad, cím: Aszód, Szabadság tér 9. mániába szervezett túrák sokaságát. A klubvezető mindig új és új túrákon, kiránduláso­kon töpreng, s elsősorban olyan utakat szervez, ame­lyek élményben gazdagok, de költségekben szerények. — Tizenötödik születés­napunkat a régi Morva fő­városban, Olmiitzben ünne­peljük, s bejárjuk a vidé­ket, megismerkedünk a Jesenik-hegyseggel, az Alt- vater-csúccsal, továbbá Sternberg, Unico, Lilovel és Sumperk tájaival. Az in­dulást augusztus lG-ra ter­vezzük, s egy hetet töltünk a sumperki körzetben lévő Oskava melletti Hotel Vac- lavovban. Az egy hét — teljesen ön­költséges alapon — mind­össze 4500 forintba kerül. Pólyák Pál elmondta, hogy a klub alapításának 15. évfordulóját tagtobor­zásra is fel kívánjuk hasz­nálni, s ezért az augusztusi túrára fogadnak olyan sze­mélyeket is, akik nem tag­jai a klubnak. Jelentkezni a gödöllői művelődési köz­pontban elhelyezett üzenő­füzetben lehet. F. M. GÖDÖLLŐI HÍRLAP Gödöllő, Szabadság tér 10. 0 A szerkesztőség vezető­je: Balázs Gusztáv. © Munkatárs: Pillér Éva. © Postacím: Gödöllő, Pf. 14, 2100. Telefax és telefon: (28) 20-796. 0 Szerkesztősé­gi fogadóóra: hétfőn 10-től 13 óráig. © Hirdetésfelvé­tel: munkanapo’kon 8.30-ttíI 13 óráig a szerkesztőség­ben. Sorban állás vízért (Győri András felvételei) G O Q Q L L°1 XVIII. ÉVFOLYAM, 163. SZÁM 1991. JÚLIUS 13., SZOMBAT Bonyodalmak a tej körül A szakember tiltja, a nép akarja Békésen, szépen, mindenki megelégedésére kezdődött az egész. A termelőnek értékesítési lehetőség kellett, a népnek olcsó é,s jó tej. A polgármesteri hivatal a kettőt összehozta, így került Kern í ves József örbottyáni kistermelő a gödöllői MDF-piacra: olcsó és finom tejet hozott csomádi telepéről. Rövid idó alatt oly nagy népszerűségre tett szert, hogy már az jelentett számá­ra gondot, miként is elégítse ki a rohamosan növekvő igénye­ket. így ment ez hónapokon át, mígnem június végén a Polgármesteri Hivatal la­punkon keresztül arról tá­jékoztatta a lakosságot, hogy az állategészségügyi hatóság olyan baktériumot talált a tejben, amely miatt az árusítást átmenetileg fel kell függeszteni. Az ál­latállomány leszűrése, a be­teg tehén megtalálása után ismét megindulhat a forgal­mazás. Mi vagy un le a rosszak Dr. Gémest György pol­gármester a napokban újabb fordulatról számolt be az ügy kapcsán. — Sajnos, az érintett kistermelő a tiltás ellenére továbbra is árusít — kezd­te. — A tej bizonyítottan rossz, ám ő egyszerűen nem fogadja el az egészségügyi szakember megállapítását, s mintha mi sem történt volna, tovább forgalmazza a fertőzött tejet — amely ma esetleg még nem okoz megbetegedést, . de lehet, hogy holnap igen. Márpedig megengedhetetlen, hogy egy esetleges járványnak tegyük ki a lakosságot. Hangsúlyozom: nem va­gyunk az árusítás ellen! Éppen mi támogattuk, segí­tettük, reklámoztuk az in­dulást! De úgy látszik, Ke­mencéd Józsefet elkapta valamiféle rosszul értelme­zett kereskedői láz; mind­egy, milyen áron, csak mi­nél többet keressen. Kide­rült, hogy már nemcsak a saját tehénállományából származik a kínált tej, ha­nem másoktól is felvásárol. Ez pedig méginkább lassít­ja, nehezíti a kórokozó ál­lat kiszűrését. Mindemel­lett ellenünk hangolja a várost: mi vagyunk a rosz- szak, akik megfosztjuk a lakosságot egy közkedvelt lehetőségtől. A „miért”-ről persze mélyen hallgat. — Mit tett, s mit tesz az ügyben a polgármesteri hi­vatal? Bahnazújvárosiak Hévízgyörkön Erősödő barátság Ä balmazújvárosi 48-as Olvasó Nép Körrel a hévíz- györkiek ismerkedése az ez év februárjában Agárdon szervezett és az olvasóköri mozgalom helyzetét megvi­tató tanácskozáson kezdő­dött. Az ismerkedés az elmúlt hónapok során barátkozás- sá mélyült, s így látták ven­dégül Balmazújvároson a hévízgyörkieket, köztük az asszonykórus tagjait is az olvasókörök június 1-jén és 2-án rendezett országos ta­lálkozóján. A balmazújvá­rosiak vendégszeretetéről, barátságáról azóta sokat beszélnek elismeréssel a hévízgyörkiek. A napokban levél érke­zett Hüse Sándortól, az ol­vasókör elnökétől, amely­ben hírül adja, hogy a kö­zel négyszáz tagot szám­láló körből negyvenötén el­indulnak, hogy megismer­kedjenek a Dunakanyarral, és hazafelé menet megáll- nának Hévízgyörkön, hogy ismerkedjenek a faluval. A hévízgyörkiek elküld­ték a választ: — július 20-án szívesen várják bal- mazúvárosi ismerőseiket közös dolgaik megbeszélé­sére, baráti eszmecserére, étel és ital együttes elfo­gyasztására, és ha kedvük úgy kívánja, néhány nóta eidúdolására. (fercsik) — Az egészségügyi szak­hatóság határozata alapján visszavontuk az árusítási és közterület-használati en­gedélyt. Eredetileg csupán átmeneti állapotról volt szó, ezt akkor közöltük is az érintettel. Ám azóta tör­tént még valami! Az állat­orvost, aki az egészségügyi hatóság megbízásából a helyszínen figyelmeztetett az árusítás abbahagyására. Iiemencés József arcul ütötte, a tömeget pedig rár .uszította, mire egyesek foj­togatni kezdték. Erről az esetről tudomást «szerezve jutottam el arra a pontra, hogy jlyen embernek nincs helye Gödöllőn! Aki vissza­él a bizalommal, semmibe veszi a szabályokat, ráadá­sul önbíráskodik is, az ne árusítson a városban! • Mindenki ram dühös, pedig nekem van a legke­vesebb közöm az ügyhöz! — fogad dr. Bodó Szilárd állatorvos. Hivatalos papí­• rókát tesz elém, három jú­niusban kelt határozatot. Az egyik — dr. Kurucz Já­nos csomádi körzeti állat­' orvos és dr. Ács Mihály váci kerületi élelmiszer­higiénikus aláírásával — tíz pontban sorolja, milyen műszaki-higiéniai hiá­nyosságokat, hibákat ta­pasztaltak a tehéntelep s a tejtermelés körülményei­ben. Kimondja: addig, amíg ezeket meg nem szün­teti az érintett, a tejet csak az állami tejiparnak érté­kesítheti. (Ott ugyanis meg­felelően tudják kezelni, pasztőrözni stb:) Három határozat — On szerint nem túl szigorú a felsorolt tíz felté­tel? Nem állít felesleges korlátokat? — Szerintem nem. Ezek alapvető követelmények. — Márciusban, amikor az engedélyt kiadták, ezek rendben voltak? — Nem, illetve csak rész­ben. Lehet, hibát követtünk el azzal, hogy a mielőbbi indulás érdekében megelé­gedtünk Kemencés József szóbeli ígéretével, miszerint ezeket fokozatosan teljesí­teni fogja. Ezzel szemben a mai napig se szerezte be' például a Köjál-engedélyt, bizonyos dolgokban pedig még vissza is lépett az in­duláshoz képest. Így jelenleg niár fehér köpenyt sem hajlandó viselni árusítás­kor. A másik .határozatot dr. Kisfaludi Ferenc gödöllői kerületi íőállatorvos -hozta. Lényege: a nyers tej forgal­mazását ideiglenesen fel­függeszti. Indoklás: a terü­leten illetékes élelmiszer­higiénikus május 24-én és június 6-án mintát vett, amelyet a Pest Megyei Ál­lategészségügyi és Élelmi­szerellenőrző Állomás labo­ratóriuma megvizsgált. A vizsgálat szerint: a nyers tej minősége nem felel meg az előírásoknak, fogyasztá­sa egészségügyi veszélyt je­lenthet, ezért a letiltó hatá­rozat azonnali hatállyal ér­vénybe lép. E határozatra tekintettel vonta vissza ideiglenesen a közterület­használati és árusítási en­gedélyt Kemencés Józseftől a Polgármesteri Hivatal, konkrétan a jegyző. — Látja, egyik határoza­tot sem én hoztam — mondja- Bodó doktor. — Nekem annyi volt a felada­tom, hogy ellenőrizzem, végrehajtották-e azokat. Mivel pedig nem hajtották végre, figyelmeztetnem kel­lett őket erre. Újabb vizsgálat a po­— Ekkor kapta font... — Erről én nem akarok beszélni. .. Az emberek nem szívesen tanúskodnak, egy rágalmazás! per pedig igazán nem hiányzik né­kem. Maradjunk abban, hogy hangulatot keltették ellenem... — Teljesen kikészültünk idegileg az utóbbi hetekben — fogadott a piacon Ke­mencés József magát meg­nevezni nem kívánó, tejet árusító alkalmazottja. — Micsoda hazugságokat ter­jesztenek! Méghogy beteg a tehén, meg rossz a tej! Egy szó sem igaz belőle! — Laboratóriumi vizs­gálat mutatta ki. — Akkor sem igaz! Én annak a vizsgálatnak nem hiszek! Éspedig azért, mert nem adtak ellenmintát! A kisasszony, aki idejött, azt mondta, hogy nincs több üvege. Nagy zsi ványság van emögött! — Kinek lenne érdeke, hogy egészséges tejet fertő­zöttnek nyilvánítson?! Miért tenne, hogyan merne ilyet tenni bárki egy hiva­talos intézményben? — Megmondom: sógor- ság-komaság, kereskedői érdekek húzódnak a háttér­ben. Van egy maffia Gödöl­lőn, ez a baj! Nem a tej­nek volt baja! — .... Igaz, hogy megpo­fozták az intézkedő állator­vost? — Pofonról én nem tu­dok! Az viszont igaz, hogy a kedves vásárlók kicsit közrefogták, ő meg csak szorongatta a diplomatatás­káját és hátrált... Egy legújabb vizsgálat megállapítása szerint —• amelyet szintén a Pest Me­gyei Állategészségügyi Ál­lomás végzett, s dr. Meré­nyi Béla írt alá —, a tej minősége ismét megfelelő. Dr: Gémesi György polgár- mester ugyanakkor arról tájékoztatott, hogy elképze­léseik szerint az év második felétől a galgamácsai tsz hoz majd napi négyezer li­fter konténeres tejet hűtve, higiénikus körülmények kö­zött Gödöllőre. Olcsóbb és jobb lesz,, mint a zacskós tej. Forgalmazása a keres­kedelem bevonásával az üz­letekben történik majd. Pillér Éva

Next

/
Oldalképek
Tartalom