Pest Megyei Hírlap, 1991. július (35. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-12 / 162. szám

ÉVFOLYAM, 162. SZÁM JÚLIUS 12., PÉNTEK Ara: 8,<»0 forint Az már A PEH, ha isméi jönnek Eltitkolt jövedelmek A Pénzügyminisztérium­ban már készülnek a jövő évi adóreformra. Ezzel kapcsolatban még sok a nyitott kérdés, az azonban biztos, hogy az APEH sze­retné, ha a vállalkozóknál, iparosoknál., kereskedők­nél a bevallott és a becsült jövedelem közelítene egy­máshoz. Manapság ugyanis •— az APEH szakemberei­nek véleménye szerint — e két adat közötti különbség 100 milliárd forintra tehe­tő. Ennek köszönhető — tudtuk meg egy tegnapi sajtótájékoztatón —, hogy az idén az adóhatóság 40 százalékkal több ellenőrzést tartott, s mintegy 100 ezer céget látogattak meg. Jövő hétfőtől kezdődően pedig az iparosok, kereskedők és vendéglátósok ismét szá­míthatnék arra, az APEH munkatársai a körmükre néznek, s ellenőrzik, hogy az általános forgalmi adó­ról szóló törvényben előír­taknak eleget tesznek-e, s a vevőknek, megrendelők­nek adnak-e számlát. Sze­retnék, ha az eltitkolt, be nem vallott jövedelmeknek legalább egy része feltárha­tó és adóztatható lenne. Mint megtudtuk, az el­következő két hónapban mintegy 15 ezer adóellenőr indul körútra, s a próbavá­sárlás után tettenért mu­lasztók akár 20 ezer forint helyszíni bírságra is szá­míthatnak. Igaz, vannak olyan vélemények, misze­rint ennyit egy menő vál­lalkozó mellényzsebből ki­fizet. Persze az sem kizárt, hogy akit egyszer elkap­tak, azt többször is meglá­togatják az ellenőrök. A vállalkozók egyébként kézi — az ismert kék töm­bön — és pénztárgépi nyug­tát adhatnak. lantos tudni­való, hogy az úgynevezett fekete dobozos pénztárgép — amely öt évig megőrzi a betáplált adatokat — árát az adóból le lehet írni, visz- sza lehet igényelni. Abban természetesen az APEH szakemberei sem re­ménykednek, hogy sikerül minden ügyeskedőt nyakon csípni, elvégre minden vál­lalkozó mellé nem állít­hatnak egy adóellenőrt. A hivatal inkább abban re­ménykedik, hogy idővel maguk a vásárlók, megren­delők is ragaszkodnak majd a nyugtaadáshoz. Mert a még bérből és fizetésből élők keresetét az utolsó fil­lérig megadóztatják, ad­dig az APEH nyilvántartá­sa szerint akadnak olyan kisvállalkozók, akiknek az évi adója még a 20 ezer forintot sem éri el. II. É. Nem szakember, menedzser kell! Tüntettek a váci húsosok Transzparensekkel vonultak a Parlament elé a Penomah váci Üzemének dolgozói tiltakozásul, hogy önállósodási törekvéseik süket fülekre találtak Nem mindennapi látvá­nyosságnak lehettek szem­tanúi azok, akik tegnap délután három óra tájban a Kossuth téren jártak. Hófehér munkaruhában, kezükben transzparensek­kel vonultak a Parlament előtti, kordonnal elválasz­tott területre a Pest-Nógrád Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat Vácott működő üzemének dolgo­zói. Demonstrációjukra azért került sor, mert a munkáskollektívákat képvi­Nem születeii állami szintű döntés Forma-1-re a levegőből Ä mogyoródi Forma—1 pálya körül a kör bezárult, hallhattuk tegnap Feldma- jer Annától, aki vállalkozá­sával hasznosítani akarja a középső területet. Mint azt már megírtuk, folynak a tárgyalások kormány- szinten. Hogy mi az ered­mény, azt egy jelzővel le­het illetni: eredménytelen. Újabb szakértői vizsgála­tok kellenek. — Milyen szakértői vizs­gálatra van szükség? Itt a tények önmagukért beszél­nek. Az állam kötött egy szer­ződést, és eladta a más ka­bátját. Van, aki ma is ra­gaszkodik az íróasztalához, és képtelen elismerni: hibát követtem el — mondta Veldmajer Anna, a C. C. Co. Kft. üzletasszonya. ® Mit tesz most? Hiszen közeleg a futam ideje. — Fel nem adom, annyi ARAT A VÁLLALKOZÓ. Immár három éve bérli a Sasad Ter­in előszövetkczat- azt a kilenchektáros területet Kosztén József sós­kúti vállalkozó, ahol most várakozáson felül jól „fizet” az őszi árpa. Legalább 3-400 mázsa kerül a tárnoki ga­bonaszárító betéti társaság tárolójába, majd onnan ér­tékesítésre. Képünk a község határában készült, ahol a Törökbálinti Állami Gazdaságtól bérelt kombájnok aratnak. (Vimola Károly felvétele) szent! Régen piramisokat is építettek és kézzel tették. Nekem tető alá kell hoz­nom a VIP-falut, és ebben nem akadályozhatnak meg. Ilyen nagyságrendű meg­rendelést nem lehet lemon­dani, az üzleti hitelemet mások elhibázott lépései mialt nem tehetem kockára. © Mégis hogyan? Hiszen a barikád áll, a torlaszok áthághatatlanok. — Menni fog. Most szá­molgatom, mibe kerül, ha helikopterrel megyek be a termelőszövetkezet terüle­tére. Igaz, akkor nem élek a szolgalmi joggal, hanem a levegőből érkezem. Ez azért is lesz jó megoldás, mert az elmúlt napokban a gép­pel való bejutásba kötöttek bele. © így is megéri? Nyere­séges lesz a C. C. Co. szá­mára? — Nem tudom. Azt hi­szem, megnőnek a költsé­gek és nem lesz haszon, de legalább az üzleti életben a hitelemet meg tudom őriz­ni. Ügy látom, húzni akar­ják az időt és arra számí­tanak, ha kifutok belőle, nem készülök el. © ön hallatlanul kitartó. Látom, nem keserítették el a sikertelen tárgyalások. — Valóban az vagyok. A munkatársaim szokták mondani; erőszakos, hatá­rozott és kitartó vagyok. Most ez az utóbbi bizonyí­tást nyer. Nem tágítok semmilyen körülmények között. % Mit tesz, ha a berepü­lési szándékait is áthúzzák? — Akkor még mindig van egy lépésem, de azzal nem szeretnék élni. A haszno­sítási szerződésem úgy szól, hogy a hasznosítás jogát át­adhatom bárkinek. Van egy lehetőség, külföldön meg­hirdethetem, és átadhatom. Akkor nem tudom, mit „lép­nek”. Hiszen a külhoni pén­zes hasznosító már nem­zetközi bírósághoz fordul­hat. Itt nálunk hirdetik a változást, ennek ellenére agyoncsapják a vállalkozá­sokat o saját elhibázott lé­péseik miatt. Most pél­dául beszélnek a kárpót­lásról, s közben károkat okoz az állam ... Elmondta még az agilis üzletasszony, hogy nem lát logikát a döntésekben. En­nek az eladósodott állam­nak többet ér egy hivatal­nok adója, mint egy vállal­kozásé? — kérdezte. Ö ennek az országnak szeretne adóz­ni, és nem akar túladni a jogán. Hozzáfűzte még: elvakultak, és már azt sem figyelik, hogy maguknak okoznak kárt. Például az­zal, hogy azt a bizonyos vízelvezető csövet is be­tonnal torlaszolták el. Ha a betontömbök egy nagyobb esőzés során bemosódnak a földbe, ki sem lehet szedni azokat, és a víz alámossa a pályát. Végezetül hangoz­tatta, hogy vállalkozása semmiféle nyomásra nem bukhat mag, sem politikai, sem pártérdekek miatt, de ő úgy érzi, már nem is le­het kibogozni a nyomások eredetét. —árvái— selő szónokok szerint a mai napig nem történt meg a Penomah váci üzemének a privatizációja, az üzemben dolgozók sorsának meg­nyugtató rendezése. Fördös Attila, a Munkás Szolidaritás Szakmai Szö­vetség húsüzemi képviselő­je indulatosan szólt arról, hogy nem valósultak meg a Földművelésügyi Minisz­tériumban 1991. május 13- án jegyzőkönyvben rögzí­tettek, amelyek szerint a Penomah váci üzeme 1991. július 1-jével elnyeri ön­állóságát. Megítélése sze­rint szükségesnek tartják azt, hogy a tárgyalások az FM-mel tovább folytatódja­nak. A tárgyalások ered­ményessége érdekében fon­tosnak vélik, hogy mind­két fél részéről személyi összetételben megváltozott delegáció folytassa a továb­bi tárgyalásokat. (Folytatás a 3-as oldalón) Tíznapos szabadságra utazott II. János Pál pápa, s pihenését hasznosan kí­vánja eltölteni, ezért — te­kintettel közelgő magyar- országi látogatására — ma­gyar nyelvkönyvet is vitt magával. A katolikus egy­házfő az észak-olaszországi Val D’Aostába érkezésekor újságíróknak kijelentette: mindenképpen foglalkozni kell a magyar nyelvvel, mi­vel nem ismeri. A pápa, aki már ifjúko­rától hazájában, Lengyel- országban a hegyek szerel­mese volt, mostani szabad­ságán is él majd az alka­lommal, és nagy sétákat is tervez a hegyi pihenőhe­lyen. Elődei egyébként a Róma környékén lévő pá­pai rezidencián töltötték vakációjukat Antall József hazaérkezett Bonnból Helmut Kohl német kancellár kész arra, hogy képviselje Magyarország érdekeit a hét legfejlettebb ipari ország londoni csúcs- értekezletén — jelentette be Antall József miniszter- elnök csütörtök délután a Ferihegyi repülőtéren. A magyar miniszterelnök bon­ni villámlátogatása után tartott sajtóértekezleten be­számolt arról, hogy bonni tartózkodása alatt találko­zott Kohl kancelláron kí­vül Hans-Dietrich Gen­scher alkancellárral, a né­met külügyminiszterrel is. BELPOLITIKAI KRÓNIKA Tegnap a kormányszóvivői tájékoztatón László Balázj elmondta, hogy a kormány döntése szerint némi átdol­gozással a Parlament elé terjeszthető az új energiapo­litikai koncepció, a bős—nagymarosi vízi erőműről szó­ló tárgyalások következő fordulójára pedig a jövő héten hétfőn Pozsonyban kerül sor. © Horn Gyula, az Ország- gyűlés külügyi bizottságának elnöke csütörtökön kérésé­re fogadta Ivan Aboimovot, a Szovjetunió magyarorszá­gi nagykövetét, s átfogó véleménycserét folytattak a ma­gyar—szovjet kapcsolatok időszerű kérdéseiről. # Elké­szült az állami költségvetés első félévi mérlege, mely szerint a költségvetés első félévi pénzforgalma 51,3 mil­liárd forint hiánnyal zárult. © Az albán Vöröskereszt kérése alapján a Magyar Vöröskereszt, a Külügyminisz­térium és a Népjóléti Minisztérium kétmillió forint ér­tékű humanitárius segélyt állított össze gyógyszerekből, konzervekből. AZ AR ELLEN ÚSZVA BONTÁS Kevesen tudják azt az érdekességet, hogy Pest megye az ország legnagyobb mezőgazdasági me­gyéje. A legnagyobb, legalábbis akkor, ha a szö­vetkezetekben foglalkoztatottaknak a táborát te­kintjük. A második Bács-Kiskuntól is jelentős a távolság, ám például itt négyszer annyian dolgoz­nak, mint Zalában, kétszer annyian, mint Csong- rád megyében ...! Boldog időknek látszanak azok az évek, amikor a jobb szövetkezeteknek várako­zási-felvételi listája volt, s a tag, az alkalmazott türelemmel töltötte az egy, másfél évet is, csak­hogy bekerülhessen az áhított helyre. Bárhol járok is mostanában, a bomlás, a lebon­tás jeleivel találkozom. Aligha véletlen, a leg­utóbbi másfél évben a legnagyobb mezőgazdasági szövetkezeti létszámot lekötő megye vesztette el a legtöbb embert. Amíg országosan 12,7 százalék volt a csökkenés, a megyében 21,2. Ami nagy kü­lönbség. Persze, volt miliői veszíteni... S nem az a baj, hogy ez a gyors fogyókúra bekövetkezett. Hanem ahogyan végbement/megy. A legkezdetle- gosebb módon. Embereik az utcára, lakat az ajtók­ra. Aki ért hozzá, az tudja: a bontás kényesebb, bonyolultabb, veszélyesebb művelet, mint az épí­tés, legyen szó egy családi házról vagy ipari csar­nokról. Sajnos, a szövetkezetekben még elvétve sem lehet találkozni a bontás tervszerűségével, át­gondoltságával, azaz veszik az is, ami tisztes hasznot hozhatna más formában, betéti társaság­ként, kft.-ként stb. Értékes tevékenységek, kelendő áruk potyognak ezen a módon a semmibe, minta- oltalommal, szabadalommal védett eljárások, ter­mékek válnak gazdátlanná. A bontás rontás? Miért az? Annak kell lennie? (M)

Next

/
Oldalképek
Tartalom