Pest Megyei Hírlap, 1991. július (35. évfolyam, 152-178. szám)
1991-07-11 / 161. szám
Már könyvet is érdemes lopni Sajtó-, jogszabály- és helytörténeti figyelő Lapunkban sokszor foglalkoztunk már a Pest Megyei Művelődési Központ és Könyvtár további sorsával. Nem csoda, hogy ennyiszer visszatérünk rá, hiszen a probléma olyannyira nehéz és összetett, hogy ügyükben a közgyűlés sem tudott még végleges megállapodásra jutni, annak ellenére sem, hogy megtárgyalásának már többször is nekifutottak. Dr. Asztalos István tanácsnok szerint —. aki a közművelődési és oktatási bizottság elnöke — komoly gond ez, hiszen az intézménnyel kapcsolatos végső döntés elhúzódása többmilliós kárt okoz a megyének. Nem beszélve az ott dolgozókról, akik folyamatos bizonytalanságban élnek. Szerencsére azonban munkájukon mindez nem látszik meg, végzik dolgukat úgy, mintha az átszervezés; a karcsúsítás, a létszámcsökkentés Demoklész- kardja nem lebegne a fejük felett. Bizakodásukra jellemző, hogy amikor a megyei könyvtárban Biczák Péter könyvtárigazgatóval az általa vezetett intézményről beszélgettünk, akkor nemcsak a megyei könyvtár múltja és jelene került terítékre, hanem legtöbbet talán a tervekről, a jövőről esett szó. Mostoha múlt A Pest Megyei Könyvtárat egy 1952-es minisztériumi rendelet hívta életre azzal a feladattal, hogy szervezze meg a megye könyvtári ellátását, építse ki Pest megye könyvtári hálózatát és segítse elő a településeken a színvonalas könyvtárak létrejöttét. Maga a megyei könyvtár mostoha körülmények között, Budapesten, először a Kristóf téren, majd az Engels téren dolgozott néhány irodahelyiségben. Amikor utóbbit is lebontották a fejük fölül, 2 évre Szentendrére költöztek, majd az akkori megyei tanács Budán, a Krisztina körúton szerzett néhány termet. Itt dolgozott a megyei könyvtár 1975-ig, itt alapozták meg a megyei helytörténeti gyűjteményt a munkatársak, már 1953- tól gyűjtve minden, a megyére vonatkozó irodalmat, cikk-kivágást. Ekkorra azonban már tarthatatlanná vált a helyzet, ezért ismét Szentendrére telepítették a könyvtárat, egy városi funkciókra tervezett és felépített „komplex” intézménybe. A megyei könyvtár ezzel végképp elveszítette önállóságát. Jelenlegi legfőbb célkitűzésük, hogy könyv- és dokumentációgyűjteményükre építve, szolgáltatásaikat bővítve minél differenciáltabban elégítsék ki a város lakosságának, illetve a megye könyvtárain keresztül a megye lakosságának igényeit. Olyan szolgáltatásra törekszenek, amely egyfelől szakkönyvtári igényű, alapos, teljességre törekvő, másfelől humán szemléletű, jó közönségkapcsolatra törekvő, vérbeli „public library”, azaz nyilvános könyvtár. Az elmúlt időszak eredményei — a könyvtár lo- gikusabb elrendezése, otthonosabbá tétele, a számítógépes szolgáltatások feltételeinek megteremtése — jól mérhetők a forgalmi adatokon. 1988 óta körülbelül egyharmadával növekedett úgy a látogatók és olvasók, mint a kikölcsönzött kötetek száma. Szolgáltatásaival az ország legnagyobb megyéjének területén mintegy 260 helyi könyvtárat fog össze, emellett nemzetiségi bázis- könyvtár. Tagja a Megyei Könyvtárak Gazdasági Társaságának, amelynek célja a könyvtári számítógépes integrált rendszer megteremtése. Számítógépesítés A megyei könyvtár információs központja kíván lenni a települési könyvtárakon keresztül a megye lakosságának. A fent már említett gazdasági társaságon keresztül kedvező kondíciókkal jutottak számítógépekhez, amelyek segítségével megteremthetik a jövő könyvtárának rendszerét. A számítógépeket számtalan területen felhasználhatják. Most, a nyári szünidőben például elvégzik az átállást a gépi kölcsönzésre. Ehhez gépi nyilvántartásba kell venni saját könyvtári állományukat, ám távlati cél lesz majd, hogy más könyvtárak adatbázisaihoz is hozzáférjenek. A feldolgozás után minden egyes könyvbe vonalkódot ragasztanak, amely a gépesített kölcsönzést segíti elő. Jelentős könnyítés lesz, hiszen a könyvtáros csak végighúzza majd a kódceruzát a vonalkódon, és a kérőszám alapján automatikusan bekerül a kölcsönzött könyv a gépbe az olvasó adatai mellé. Biczák Péter érdekességként megemlítette, hogy ezzel kapcsolatosan már visszaélések is történtek — ilyen rendszer ugyanis működik már Békéscsabán, Szombathelyen és Egerben — éspedig az egri könyvtárban. Egy élelmes kölcsönző ugyanis rendre kivette az öntapadós vonalkódot az értékes könyvtári könyvekből, és átragasztotta őket saját régi, olcsó könyveibe, majd azokat adta vissza. Számos nagy értékű könyvet szerzett meg, mire rájöttek a turpisságra. Nagyon kell vigyázni, hiszen a mai borsos árak mellett már könyvet is érdemes lopni. A Pest megyei könyvtár ezt úgy tervezi kiküszöbölni, hogy a könyvekbe a vonalkód mellett tulajdonbélyegzőt is elhelyez. Ezt nem lehet hamisítani, így az olvasók csak azt a könyvet tudják, visz- szavinni, amelyet tényleg onnan kölcsönöztek ki. Ugyancsak most gépesítik a folyóiratnyilvántartást. A könyvtáros csak beüti a beérkező újság adatait, és a többit már a program elintézi. Nyilvántartja a hiányokat, a kötéseket és selejtezéseket is szervez. A könyvtári egyesülés készített egy közös adatbázist, az 1965 és 1990 között megjelent könyvpiaci termékekről. Ez megkönnyíti az egyes könyvtáraknak az állomány-nyilvántartásuk elkészítését, hiszen csupán leltári számaikat kell a kész lista mellé beírni, illetve az abban nem szereplő — helytörténeti jellegű, idegen nyelvű — műveket kell hozzáírni. Ugyanígy a meglévő videokazettákról is készült gépi katalógus. A megyei könyvtár megvásárolta még az Ország- gyűlési Könyvtártól a Pressdok sajtófigyelő adatbázist. Havonta érkezik naprakészen az anyag, amelyből mintegy 130 újságban megjelent írás kereshető vissza. Emellett rendelkezésre áll a Kartoték jogszabályfigyelő, amelyből szintén többféle szempont — téma, idő, szakma — szerint kikereshető a szükséges információ. E két adatbázis minden könyvtári tag részére rendelkezésre áll, csakúgy, mint ezek itteni változata, a helytörténeti figyelő. Ennek címszavazását és nyilvántartását ugyancsak most végzik a munkatársak. Mint megtudtuk, a Pest Megyei Hírlapnak csaknem minden írása — hiszen majd mindegyik valamelyik megyei településsel foglalkozik — bekerül ide, akár téma, akár cím, akár szerzője szerint. Emellett folyik a helyi közhasznú információk összegyűjtése és feldolgozása. Videotex Utóbbiakat Magyar Posta tott Videotex is, amely új zés. A résztvevők telefonon keresztül vehetik fel vele a kapcsolatot, és a tévéből már jól ismert te- letexhez hasonlóan a rendszer tagjai információkat saját maguktudhatnak meg elküldték a által elindí- rendszernek kezdeményeküldhetnek ról, illetve egymásról. Sz. K. Bírja majd a strapát. Mindössze két hétre volt szüksége a Stabak-Hungária cégnek, hogy a dunavarsányl csomóponttól Kiskunlacházáig újjávarázsolja a 10 km hosszú útszakaszt. Könnyen gurul most már az autó az 51-es főútvonal ezen részén. Az aszfalt Ieterítése után 500 m-enként megfúrják és mintát vesznek belőle, amelynek segítségével a szakemberek képet kapnak arról, hogy milyen vastag lett az aszfalt, azt is megtudják, milyen lett a tömörsége az újjávarázsolt szakasznak. Puchard Zoltán műszaki főtechnikus szerint jól sikerült a felújítás, és remény van arra, hogy öt-tíz évig bírja majd az új út a strapát. (Hancsovszki János felvétele) Kosdon megépül a tornaterem Ahol kettős az öröm Az Or szággy illés, a közeim altban alkotott törvényt a helyi önkormányzatok kiemelt fontosságú fejlesztési feladatainak céltámogatásáról. Az 1991. évi XXI. törvény értelmében az ország számtalan települése — ezen belül a megyék is — kapott céljai eléréséhez állami támogatást. Pest megye települései pénzhez jutottak folyamatban levő beruházásokhoz, és új létesítmények megvalósításához. Lesznek tehát ebben az esztendőben is a megyében szép számmal új vízművek, csatornarendszerc*k, szennyvíztisztítók, belterületi csapadékvíz-elvezetők, új rendelők, azokba és a már meglevőkbe korszerű modern műszerek. Ebben a törvényben rendelkeznek arról is, hogy oktatási és szociális célokra mikor adható a közpénzekből és menynyi. A megye egyik kis települése, a Vác szomszédságában elhelyezikedő Kösd önkormányzata is kért a közösből és kapott is. ők az oktatási céltámogatáson belül 5 millió 340 ezer forinttal gazdálkodhatnak. Ez a pénz a már megkezdett beruházás, nevezetesen a tornaterem költségeinek 40 százaléka. A falu polgármesterével és jegyzőjével beszélgettünk azután, hogy megtudták, megkapták a támogatást. Péteri Község Önkormányzata bérbe adja a Péteri, Mátyás király u. 2. szám alatti, 180 m2 alapterületű, telefonos, központi fűtései 380 volttal rendelkező műhelyhelyiséget A jelentkezéseket augusztus 15-éig lehet benyújtani a polgármesteri hivatalnál, cím: Péteri, Kossuth Lajos u, 2. 2209. KISTERMELŐK! Most cseréljék le sertésáilományukatl 4 hónapos előjegyzésre, kedvezményes áron ajánlunk észt sertéstörzstenyészetünkből: kan süldőket, 8000 Ft-tól, szűz kocasüldőket, 7500 Ft-tól, vemhes kocasüldőket, 11 000 Ft-tól. Petőfi Mgtsz Kocsér Telefon: (20)-50-255. Ügyintéző: Palya László. KŐCSER 2755 — A településen néhány évvel ezelőtt új iskola épült, de aikkor tornateremre nem futotta. Az iskolában a két tanteremből kialakított tornaszobában tartották • testnevelésórákat, de ez nem a legideálisabb a gyerekek számára. A tervek elkészülése után megkerestük a legmegfelelőbb ajánlattal előálló kivitelezőt és elkezdődött az építkezés — mondta a polgár- mester, Borovils Ferenc. Az iskola mellett a terület adott volt. Ma már állnak a falak, a kivitelező a gödi Dunamenti Termelőszövetkezet építőbrigádja. A megállapodás szerint a tornateremnek szeptemberre el kell készülnie. — Most. hogy megtudtuk, van állami céltámogatás, mindjárt jobb lett a hangulatunk és azonnal összehívtunk egy rendkívüli képviselő-testületi ülést. Ez azonban nem volt egyszerű, mert itt a faluban gyakorlatilag mindenki kint van a málna- földeken.. Az ülés színhelyéül az óvodát választottuk, és, hogy miért, azt azonnal elmondanám — kezdte a beszélgetést Kerekes Gézáné jegyző. — Mivel kaptunk céltámogatást, a negyven százalékát az összköltségnek, így a mi kis pénzünkből, amit másutt megspóroltunk, tudunk korszerűsíteni. Ezzel két legyet ütünk egy csapásra. Elkészül a tornaterem és megoldódik egy égető probléma, az óvodai konyha korszerűsítése is. Ha nem kapjuk meg a támogatást, az is kérdéses lett volna, hogy be tudjuk-e fejezni a tornatermet. Most viszont, ha nem is köny- nyen. de lesz egy korszerű, minden igényt kielégítő konyhánk is. Tudni kell, hogy az óvoda konyhájában főztek a kisdedeknek, az általános iskolának, az öregek napközi otthonának, valamint annak a csaknem harminc embernek is, akik szociális gondozottak és a közétkeztetést még nem is említem. A konyha kicsi és korszerűtlen volt. Most hamarosan ott is megkezdődhetnek a munkák. A kivitelezők ennél a beruházásnál is a gödiek lesznek, ugyanis ők adták a legkedvezőbb ajánlatot, mind pénzügyileg, mind a határidőt tekintve. Épül úi tárolórész a nyersanyagoknak, lesz egy hűtőkamra és megváltozik az ételkiosztó rész is. Ezzel már 300 adag étel főzésére alkalmassá válik — hallhattuk a jegyzőtől. Tájékoztatott még Kerekes Gézáné arról is, hogy az óvodai konyhakorszerűsítést a testület egyangúlag megszavazta. Bíztak abban, hogy a település lakossága és a több mint kétszáz általános iskolás értékeli dön- tésüiket. A polgármester kiegészítette még a tornateremmel kapcsolatos információt néhány adattal, pontosabban azzal, hogy tizenkétszer huszonnégy méteres lesz az épület, ami Kosdot 12 millió forinttal teszi gazdagabbá. Küszködnek tehát az ön- kormányzatok, a kicsik és a nagyobbak egyaránt, kilincselnek a támogatásokért és igyekeznek azt, ha kapnak. a legmegfelelőbben felhasználni. A megszavazott céltámogatások felhasználását egyébként lapunk a megye valamennyi településén figyelemmel kíséri és igyekezni fogunk rendszeresen beszámolni az eredményekről. — árvái — Bérbe adunk Szentendre központjában Irodának vagy ipari jellegű üzlet kialakítására alkalmas helyiségeket Cím: Szentendre, Előd u. 2. 2000. Tel.: (26)-10-298, 10-552, fax: (26)-10-552.
