Pest Megyei Hírlap, 1991. július (35. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-02 / 153. szám

'—1 j 1991. JULI Ára: 8.(i!) ffortssí ’ «&6M.a XXXV. ÉVFOLYAM, 153. SZÄM 1991. JÚLIUS 2., KEDD CSEHSZLOVÁK—WföYEL—MAGYAR TALÁLKOZÓ Megszűnt a Varsói Szerződés SejgítSBgíe-ffmpfthat a megye mezőgazdasága Világbank betekintett Tegnap délelőtt a prágai Cernin-palotában, a cseh­szlovák külügyminiszté­rium épületében került sor a Varsói Szerződés Poli­tikai Tanácskozó Testüle­tének utolsó ülésére, amelynek egyetlen napi­rendi pontja van: a Var­sói Szerződés megszünte­tése. A délelőtt folyamán a küldöttségvezetők sorra ki­fejtették hazájuk állás­pontját ezzel a történelmi jelentőségű eseménnyel kapcsolatban. Elsőként An­tall József magyar mi­niszterelnök kapott szót. Délben került sor a Varsói Szerződés megszüntetésé­ről szóló jegyzőkönyv alá­írására, ezután pedig Vác­lav Havel csehszlovák el­nök záróbeszédére. Dél­után nemzetközi sajtóér­tekezletet tartottak a prá­gai várban. Antall József magyar miniszterelnök szerint a most megszűnt Varsói Szerződést nem lehet úgy tekinteni, mint ami — egy adott korszakban — sta­bilizálta volna a kelet-kö- zép-európai térséget. — A Varsói Szerződés Magyarország számára min­dig a megszállás folytatá­sát jelentette — állapítot­ta meg Antall József. A VSZ felszámolásáról széló jegyzőkönyv aláírása után, magyar újságíróknak adott nyilatkozatában a kor­mányfő hangoztatta, hogy Budapest korrekt, egyen­rangií biztonsági megálla­podásokat altar kötni a volt tagországokkal kétol­dalú megállapodások ke­retében. Jugoszláviáról szólva An­tall József úgy vélekedett, hogy egyrészt el kell ismer­ni valamennyi nemzet ön­rendelkezési jogát — és ér­vényes ez Jugoszlávia köz­társaságaira nézve is •—, másrészt nem lehet■ elfo­gadni az erőszakos katonai megoldásokat. Szerinte a térség egyik fő veszélyét je­lentheti az, ha a hadsere­gek önállósult életet kez­denek, anélkül, hogy a po­Szeptember 1-jével meg­alakulhat a szovjet és ma­gyar tulajdonú Ikarus Rész­vénytársaság, mivel alá­írták az erről szóló megál­lapodást a szovjet Atex Rt., a CEIC Ho Ltd. és a Sza­náló Szervezet képviselői — jelentették be az érde­keltek hétfői sajtótájékoz­tatójukon. A szovjet fél az 1991— 1995. évekre évente 6 ezer Ikarus busz megvételét biz­tosítja. A létrehozandó részvénytársaság alapvető litikai akarat kifejezői len­nének. — Meg kell aka­dályozni, hogy bármelyik országban bármelyik had­sereg a visszarendező erők szolgálatába állhasson — hangsúlyozta a magyar kormányfő. A Varsói Szerződés Po­litikai Tanácskozó Testüle­tének prágai ülése után tegnap külön megbeszélés­re került sor Václav Ha­vel csehszlovák, Lech Wa­lesa lengyel elnök és An­tall József magyar mi­niszterelnök között. (Folytatás a 2. oldalon.) célja lesz a termelés és értékesítés felfuttatása új típusok és főegységek ki- fejlesztésével. Ezt nemzet­közi tenderek kiírásával,. külföldi szakmai befekte­tők bevonásával kívánják elérni. Az alapvető célok között jelölték meg azt is, hogy 2-3 éven belül a ter­melés legalább 30—40 szá­zaléka már a Szovjetunión kívül kerüljön értékesítés­re. A vállalat 11,5 milliárd forintos alaptőkéjének kö­zel 30 százalékát az Atex adja, ennek ellenértéke­ként a szovjet cég meg­nyitott egy 50 millió dol­láros akkreditívet. Egyben az Atex opciót kapott a jö­vő évre újabb 50 millió dollár értékben Ikarus- részvény vásárlására, ami­vel elérheti a 43 százalé­kos tulajdoni hányadot. A magyar fél az rt.-be ap­portként vitte be az Ika­rus Karosszéria- és Jár­műgyárat, valamint a Cse­pel Autógyár szeghalmi egységének eszközeit. Az idei évre a Szovjet­unióba szóló szállításokra magánjogi szerződés kere­tében 2 ezer Ikarusra kö­töttek szerződést. Ebből a közelmúltban nyílt 50 mil­lió dolláros akkreditívvel már megvan a fedezet kö­zel ezer darabra és a szov­jet fél hamarosan a fenn­maradó ezer darabra is megnyitja az akkreditíve- ket. ★ Szakemberek véleménye szerint sikeres szimbiózis lesz az Ikarus—Atex-fúzió. Ennek révén ugyanis leg­nagyobb járműgyárunk át­vészelheti a nehéz időket, megerősödhet, hiszen az évi hatezer darabos szovjet megrendelés mellett má­sokkal is kereskedhet. Hi­szen megnyert több tendert már: Chicagóban, Houston­ban, Törökországban és Iránban. Az Ikarus és a Csepel A Földművelésügyi Mi­nisztérium kereskedelmi főosztálya, valamint a me­gyei földművelésügyi hiva­tal szervezésében a napok­ban a csepeli Duna Terme­lőszövetkezetben járt a Vi­lágbank három tagú kül­döttsége. A helyszínen kí­vántak képet kapni arról, hogy milyenek hazánkban a minőségi zöldség, gyü­mölcs és más kertészeti kultúrák termesztési, vala­mint azok elszállítási lehe­tőségei, a bel- és külkeres­kedelem számára. Ez utób­biaknál különösen behatóan vizsgálták az infrastruktú­rát, az útviszonyokat. A szervezők meghívták Autó középminőségű autó­buszokat gyárt, s ebben jószerivel verhetetlen — fűzte hozzá Demján Sán­dor. — Buszgyártásunk hí­res, s az Ikarusnak fel kell vennie a versenyt az európai gyártókkal. Ha az rt. sikeres lesz, nem keve­sebb, mint 70-80 ezer em­ber számára jelenthet fog­lalkoztatást. Bár egyes nézetek sze­rint a Szovjetunió mint megrendelő manapság nem tűnik igazán stabil és meg­bízható fizető félnek, s vannak, akik megkérdője­lezik a leszállított autó­buszok ellenértékének pon­tos beérkezését, mégis meg kell nyugtatni az aggódó­kat: a hatalmas ország poli­tikájában igen fontos ténye­ző a közlekedés fejlesztése. S erre szívesen áldoznak. (—F—) a Duna Tsz-be, az Örkényi Béke, a ráckevei Aranyka­lász, a nagykőrösi Mészáros János, valamint a vácszent- lászlói Zöld Mező Termelő- szövetkezet növénytermesz­tési ágazatvezetőit. A megbeszéléseken el­hangzott, hogy a Világbank a teljes esélyegyenlőség alapján kívánja pénzügyileg segíteni a magyar mezőgaz­daságot. Tehát a szövetke­zeteket éppen úgy, mint a kistermelőket, a farmergaz­daságokat. A megyei földművelés- ügyi hivataltól szerzett ér­tesüléseink szerint a Világ­bank küldöttsége kedvező összképet kapott, s a látot­tak arról győzték meg őket, hogy Magyarországon e tér­ségben a leggyorsabb a nyugati agrárgazdaságokhoz és a külpiaci térnyeréshez idomuló alkalmazkodás. Ezért segíteni kívánják az itteni gazdálkodás mielőbbi eredményességét. Hétfőn reggel nyolc órá­tól éhségsztrájkot kezdtek a boglárlellei polgármeste­ri hivatalban a Balaton- leilei Baráti Kör tagjai. A harminc elszánt éhező — állításuk szerint — ma­rad mindaddig, amíg a polgármester össze nem hívja a képviselő-testületet, hogy állást foglaljanak: támogatják Balatonlelle önállósodását és a javasla­tot el is küldik a Belügy­minisztériumba. Az ügy előzménye, hogy az 1979-től Bogiáihoz csa­tolt Balatonlelle lakói a múlt év őszén aláíráso­kat gyűjtöttek — majd kétezret — kérve a képvi­selőket a szétválásról dön­tő népszavazás kiírására. Ez meg is történt, ám a szavazás eredményességé­nek feltételei — a baráti kör szerint — eleve teljesíthe­tetlenek voltak. A decem­ber 9-én megtartott nép­szavazáson az érintettek több mint fele adta le a szavazatát, és közülük nyolcvan százaléknál is többen voksoltak a szétvá­lás mellett, ez azonban a kiírás értelmében még mindig nem volt elég a különváláshoz. A küzde­lem azóta is tart. A ba­ráti kör törvénysértése miatt tiltakozást nyújtott be, így a népszavazás ügye jelenleg az Alkotmánybí­róság előtt van. A polgár- mesteri hivatal a döntésre vár, a baráti kör tagjai azonban úgy vélik: ügyüket nagyban előrébb vinné, ha megszületne a képviselő- testületi támogató nyilat­kozat. az ár mm úszva VÁRAKOZÁS Egyre több embertől hallom, fogalma sincsen arról, mi lesz vele (és családjával) egy esztendő el­teltével. A bizonytalanok döntő része persze egy valamire esküszik. Arra, hogy csakis rosszabb lehet majd a helyzete, jobb nem. Szinte valamennyien és betű szerint azt mondják, „nem erre számítot­tunk”. Csoda-e, ha közvélemény-kutatási adatok szerint a lakosságnak a háromötöde helyzetének a romlásával számol? Nem csoda. A dologban az az érdekes, hogy ez az említett közvéleménykutatás (a Magyar Közvélemény-kutató Intézet folytatta le) 1988 végén volt... Két és fél esztendeje. Azaz akkor a várakozások azt mutatták, ami bekövet­kezett. S mert bekövetkezett az, amire az emberek többsége (a választ adók 60 százaléka!) számított, mit kezdhetünk a m a i „nem erre számítottunk”- kal?! Politikai gyűléseken, pártrendezvényeken egyre több az olyan felszólaló, aki azt hangoztatja, csa­lódott... A közös, avagy az egyéni illúziókban? A megye az ország szegények lakta területei közé tar­tozik. A hatalmas bevándorlási hullám, az alacsony képzettségi szint, az országos átlagnál magasabb gyermekszám mind-mind olyan tényező, melynek árát egyszer meg kell fizetni. A mindenkinek lega­lább egy kiskanálnyi gazdagodás Kádár-rendszer­beli szisztémája már nem működik. A jövedelmi egyenlőtlenségek növekedése, illetve a korábban nem tapasztalt gazdagságnak a megjelenése teszi csalódottá az embereket, holott ők akarták (és sza­vazataikkal megerősítették ezt) az ilyen természetű változásokat. Erre hivatkozni ma nem illendő. Az igazság azonban nem az illendőségnek a gyermeke. <M) NÉGY KOMOLY CÉG VERSENYE Hatezer busz kell Gy. L. “1 BELPOLITIKAI KRÓNIKA Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke tegnap a Parlamentben fogadta Ivan Aboimovot, a Szovjetunió magyarországi nagykövetét — a nagykövet ebből az al­kalomból adta át Gorbacsov elnök levelét. 0 Pártay Ti­vadar, a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt alapító tagja, örökös tiszteletbeli elnöke telefon­nyilatkozatában erősítette meg: nem kíván tagja marad­ni annak az „alakulatnak”, amelyet ma Torgyán József neve fémjelez. 0 Dörnbach Alajos, az Országgyűlés al- elnöke delegáció élén tegnap Bécsbe utazott az európai biztonsági és együttműködési értekezletre. 0 Várható­an bővül a magyar—ukrán mezőgazdasági együttműködés azoknak a tárgyalásoknak az eredményeként, melyeket Gergátz Elemér földművelésügyi miniszter és Alekszandr Tkacsenko ukrán mezőgazdasági miniszter folytatott Kijevben. 0 Göncz Árpád köztársasági elnök Henry Kissingerrel folytatott megbeszélést, s ezt követően az Egyesült Államok volt külügyminisztere — aki Kodo- lányi Gyula címzetes államtitkár meghívására tartózko­dik magyarországi magánlátogatáson — találkozott az Országgyűlés külügyi bizottságának tagjaival is. MEGKEZDTÉK AZ ÁRPA ARATÁSÁT. Megkezdték az őszi árps aratását a megyénk déli részén gazdálkodó szövet­kezetekben és í 1 ami gazdaságokban. Képünk Bugyi község határában készült, ahol a Tossedik Sámuel Szövetkezet egyik „mamut"-tábláján már levágták az árpát, a most bálázzák a szalmát. (Hancsovszki János felvétele)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom