Pest Megyei Hírlap, 1991. július (35. évfolyam, 152-178. szám)
1991-07-11 / 161. szám
SZÉTVÁLIK-E A G ALGAMENTI TSZ? •• Önkormányzat kontra szövetkezet Az egyesülést ránk erőltették, az együttmaradást vagy a szétválást most mi dönthetjük el. Saját érdekünkben döntsünk úgy, j hogy gyermekeink és unokáink ne mondhassák egykoron, rájuk nem gondoltunk, rosszul döntöttünk. Szereltünk volna további információkat kapni a galgahévízi önkormányzati hivataltól, de mindössze a hivatal jegyzőjét tudtuk telefonon utolérni, aki elzárkózott az e témával kapcsolatos beszélgetéstől. A szó A napokban jócskán akadt dolguk a galgahévízi és túrái postásoknak, hiszen több száz levelet kézbesítettek. A feladó a galgahévízi polgármester, dr. Basa Antal volt, míg a címzettek a túrái Galga- menti Termelőszövetkezet tagjai. A polgármester július 14-én, vasárnap este 6 órára baráti beszélgetésre invitálja a meghívottakat, az említett szövetkezet tagjainak jövőjével kapcsolatban. Miként a levélben írja, néhány dolgot tisztán kell látni. Egyebek között azt, hogy miként eddig, így ezután sem akar az önkormányzat a tsz dolgairól a tagok helyett dönteni, hiszen ilyen joga kizárólag a közös gazdaság tagságának van. Mindezek tudatában a polgármesteri hivatal kötelességének tartja felhívni a községben lakó tagok figyelmét egy alapvető tényre, miszerint a kárpótlási törvény érvénybe lépésével talán lehetőség nyílik arra, hogy Galgahéviz község határa s a volt tsz-vagyon visszakerüljön a falu tulajdonába. Miként a levél befejező soraiban olvasható, ezután a tagok döntésén múlik, hogy megtörténjen-e a szétválás? A polgármester utal arra is: tudja, a döntés nem köny- nyű, nagy a felelősség a hogyan továbbot illetően, de mindenképpen képet kívánnak kapni a tagság szándékáról. Lévai Ferenc, a Galga- menti Tsz elnöke viszont nem örült, amikor értesült a levélről. Véleménye szerint a polgármesteri hivatal jogtalanul avatkozik be a szövetkezet életébe, s etikátlan, hogy a tagságot levelekkel bombázzák. Szerinte 10-15 fős csoport akciójáról van szó, akik között megtalálható a tsz egykori sértődött főagronómu- sa, aki ma már nyugdíjas. A Galgahéviz és Túra térségében lévő mezőgazdasági nagyüzem 1975-ben egyesült. A közös gazdaság napjainkban hatezer hektáron gazdálkodik. Termőföldjüknek egyharmada található galgahévízi területen. Ennek megfelelő nagyságrendű a tagság összetétele is. Vagyonátadó csoport aláírással is kaptak levelet a címzettek. A csoportot értesülések szerint azok alkotják, akik szorgalmazAUTONÓMIA A TÁRSADALOMÉRT Az igények jogosak, a lehetőségek szűkösek A Pest megyei közgyűlés nemzetiségi és társadalom- politikai bizottsága Autonómia Alapot létesített regionális vagy megyei érdekeket szolgáló tevékenységet folytató csoportok számára. A társadalom erősítését, fejlesztését segítő alap nyilvános pályázatot hirdetett, amelyen megyei székhelyű szervezetek, szövetségek, alapítványok és társaságok vehettek részt. Elsősorban azoknak szánják a pénzügyi támogatást, akik önszerveződő közös- légként tevékenységükhöz, Illetve működési feltételeik Javításához kérik. A pályásatok tartalmazzák a közösség célját, működési bázisát, az érintettek körét, a tevékenység tartalmát, a megvalósításhoz szükséges költségvetést — megjelölve a saját erőforrásokat és egyéb támogatásokat —, s természetesen az igényelt összeget. Július 10-én, tegnap járt le a jelentkezési határidő. A bizottság számára nem kis meglepetést okozott a pályázók száma. Közel száz közösség várja az Autonómia a társadalomért anyagi segítségét. Közöttük nemzetiségi, gyermek- és ifjúsági, társadalmi, szakmai csoportok találhatók. Több, egész megyét átfogó szervezet is küldött be pályázatot. A kérelmezők között még olyanok is akadnak, akik az infrastruktúra fejlesztéséhez kérnek támogatást. Az alapnak összesen ötmillió forintja van, a pályázók igénye viszont megközelíti a tizenötmilliót. Igen nehéz döntés vár a megyei önkormányzatra, illetve a társadalompolitikai bizottságra, hiszen az már most látszik, hogy jóval több az indokolt kérés, mint a lehetőség. A pályázatok elbírálásához természetesen nem elegendő egy megbeszélés, július 26-án azonban mindenképpen dönteni fognak. (vennes) AKCIÓ ASZÓDON, A BUSINESS ELEKTRO CENTERBEN Music Centerek 7399 Ft-tól Karórák 99 Ft-tól Levis 180-as videokazetta 229 Ft Levis C-60 audiokazetta 59 Ft Sony HF 60 99 Ft Autórádió-magnók 1999 Ft-tól Kétkazettás rádiómagnók 2999 Ft-tól Továbbá videók és színes tévék gazdag választékával várjuk kedves vásárlóinkat. Cím: Aszód, Kossuth u. 24. Telefon: Aszód, 33. zák a leszakadást a Gal- gamenti Tsz-től. Levelükben megfogalmazzák, hogy a leépítések és elbocsátások elkerülhetetlenek az egyesült nagyüzemben. Galga- hévíznek le kell válnia Túráról ahhoz, hogy az említett veszélynek a községbeliek ne legyenek kitéve. Szerintük, amennyiben a teljes tagság nem óhajtja a szétválást, akkor élhetnek azzal a lehetőséggel, miszerint 15 fő felett egy csoport kiválhat, és ezzel visz- szakerülhet Galgahévízre 600-700 hektárnyi föld, bár a többi Túrán marad. Ügy vélekednek, mindenkinek meg kell adni a lehetőséget ahhoz, hogy saját tulajdonával szabadon rendelkezzen. fme a levél befejező sorai: ... Ne az indulatok vezéreljenek döntésünkben. ciális és kulturális bizottság vezetőjét vagy annak valamelyik tagját javasolta megkeresni, de velük sem tudtunk kapcsolatba lépni. A vasárnapi baráti beszélgetést megelőző napon a község jövőjével kapcsolatos tanácskozást tartanak, s erre az önkormányzat meghívta a Galgamenti Tsz elnökét is. Ö viszont jelezte, hogy ezen nem kíván részt venni. Ügy döntött, hogy a polgármester és a vagyonátadó csoport aláírásával érkezett levelet elküldi egy olyan hivatal vezetőjének, aki beosztásánál fogva áttanulmányozhatja annak tartalmát, s eldöntheti, hogy a galgahévízi polgármesteri hivatal lépése, akciója jogosnak tekinthető-e? (gyócsi) TÁJÉKOZÓDNAK A FRANCIA VÁLLALKOZÓK Loirs msnti A franciákról azt mondják, hogy nehezen kötnek üzletet külföldiekkel. A gazdasági és politikai változások azonban, úgy tűnik, rájuk is hatással vannak, s Kelet-Európára, s azon belül Magyarországra is felfigyeltek. Ennek bizonyítéka, hogy a napokban hazánkba érkezett Daniel Schwartz- mann úr, aki a Loire At- lantique megye önkormányzatának osztályvezetője, s a nemzetközi gazdasági kapcsolatokért felelős. Céljuk, hogy a megyéjükben — aminek egyébként Nantes a központja — lévő cégeket, a kis- és középvállalatokat bekapcsolják a nemzetközi üzleti élet vérkeringésébe, s számukra külföldi piacot is szerezzenek. A magyarországi befektetési lehetőségeket kedvezőnek ítélik meg, s ezért vették fel a kapcsolatot hazánkkal. Schwartzmann úr tájékozódó üzleti útja során tegnap látogatást tett a Pest Megyei Kereskedelmi és Iparkamarában is. Mint megtudtuk, a francia megye hazánkban először az őszi BNV-n mutatkozik be, s kiállítási területükön hat vállalat kap teret. A kiállítást is szeretnék felhasználni arra, hogy magyar cégekkel is kapcsolatba lépjenek. A Pest Megyei Kamarát is hasonló céllal látogatták meg, s jelezték, hogy tagjaik közül partnereket keresnek szállodai kézszárítók, építőipari körfűrészek, irodabútorok, fürdőszobai műanyag berendezések, flexibilis tömlők értékesítésére, gyártására, technológiák átadására, s az egyik Loire megyei cég szívesen vásárolna zöldséget és gyümölcsöt magyar termelőktől. A kiállítástól azt várják, hogy — egy majdani üzleti kapcsolat létrejöttének reményében — a tárgyaló felek kölcsönösen megismerjék egymást. H. É. A KÖRÜLMÉNYEK MÉG MINDIG MOSTOHÁK Szűrös Mátyás már válaszolt A Magyar Népfőiskolái Társaság június 1«. és 20. kőmön Veszprémben vezetőképző tanfolyamot szervezett az ország területén működő népfőiskolákat szervező és vezető munkatársaik részére. Az előadásokra olyan közismert személyiségeket hívtak, akik jó ismerői országunk legégetőbb gazdasági és társadalmi gondjainak. Beszámolóik során jól körvonalazódott a hallgatók számára, melyek azok a problémák — például a mezőgazdaság átszervezése, kisvállalkozások élénkítése, helyi érdekek kifejeződése az önkormányzatokkal való együttműködés során — ahol a népfőiskolák a maguk eszközeivel a leginkább segíteni tudnak. A vezetőképzőn részt vevők többsége már 1986-tól, a népfőiskolái mozgalom megújulása óta együtt dolgozik. Mivel úgy vélték, helyzetük az azóta eltelt idő alatt semmit sem javult, körülményeik ugyanolyan mostohák, mint a kezdeti időszakban, ezért aggodalmuknak egy nyílt levélben adtak hangot, amelyet Szűrös Mátyáshoz, a Parlament alelnökéhez, Kulin Ferenchez, a Parlament kulturális bizottsága elnökéhez, valamint Andrásfalvy Bertalan művelődési és közoktatási miniszterhez címeztek. A vezetőképzőn részt vevő mintegy nyolcvan aláíró bevezetőben ismertette a Magyar Népfőiskolái Társaság eddigi eredményeit: Megalakulásuk óta olyan szellemiséget képviselnek, amely elősegítette a rendszerváltást, célul tűzte a magyar nép szellemi felemelkedését. Igen sokan a társaság jóvoltából ismerkedtek meg a népfőiskolái eszmével, és olyan máshol meg nem szerezhető szellemiség, gondolatvilág és tudás birtokába kerültek, amely szemléletükre, egész további életükre nagy hatással volt. A vezetőség szívós és kitartó munkával lehetővé tette, hogy sokan külföldi népfőiskolákat tanulmányozhassanak, olyan tapasztalatokat szerezve, amelyeket jól hasznosíthatnak a jövő magyar népfőiskoláinak kialakításában. Az évek során a mozgalom példát nyújtott mindenki számára a demokratikus gondolkodásból, toleranciából, és lehetővé tette a legkülönbözőbb gondolkodású emberek együttdolgozását a közös célkitűzésekért A továbbiakban a nyílt levél megfogalmazói elpanaszolják: a társaság működését annak idején rendkívül mostoha körülmények között, a hatalom rosszallásától kísérve kezdte meg, és folytatta lépésről lépésre. Mindazok, akik a mozgalom működésében azóta is közvetlenül részt vesznek, úgy vélik, munkájukhoz azóta sem, a jelenlegi kormánytól sem kapnak támogatást, erkölcsi vagy anyagi segítséget. Mivel a népfőiskolák ma már az egész országot behálózzák, e nemes mozgalom sok embernek nyújt közösséget, tudást, szellemi fórumot, az aláírók kérték, segítsék rendelkezésre álló eszközeikkel a mozgalom fennmaradását. Ne engedjék politikai és személyes csatározások áldozatául esni, biztosítsák számára a meglévő társadalmi támogatottság mellett az intézményes keretek közötti működés lehetőségeit. Amint Turóczyné dr. Veszteg Rozáliától, a Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Népfőiskolái Társaság titkárától megtudtuk, a címzettek közül Szűrös Mátyás azóta már válaszolt egy hosszú, szívélyes levélben, egyetértéséről és támogatásáról biztosítva a mozgalmat. Megírta, hogy választókörzetében, Hajdú- Bihar megyében ugyancsak szívügyének tekinti az ott kialakult népfőiskolái hálózat támogatását. Turóczyné dr. Veszteg Rozália elmondta, kérésük azért is időszerű, mert a Parlament most az oktatási törvény tárgyalása előtt áll. Szeretnék, ha ennek réíszét alkotná, egy külön népfőiskolái törvény, amint erre a skandináv országokban már több helyütt lehet jó példákat látni, ahol a népfőiskolák állami támogatását külön jogszabály írja elő. Sz. Kr. NEMZETISÉGI TCRVENYTERVEZET Jfesiíssfes másság Kisebbségi önkormányzat a településeken, kisebbségi kollégium a Parlamentben és a Legfelsőbb Bíróság mellett. Ezek az új magyar nemzetiségi politika intézményi biztosítékai annak a 85 oldalas törvénytervezetnék az értelmében, amelyet a Nemzeti és Etnikai Kerékasztal a Parlament elé terjeszt. Megvalósítása esetén — a szövegezők szándéka szerint — Magyarország modellőrszággá nőheti ki magát a nemzeti és etnikai kisebbségekkel való kulturált és humánus bánásmód tekintetében. A tervezet természeténél fogva nem tud mit kezdeni a nemzetfogalom változásaival, s Illyés definíciójával sem, mely szerint „magyar az, aki annak vallja magát”, nagy ambícióval koncentrál viszont „a természetes másság” megfogalmazására ás elismerésére. Impozáns a tervezetben foglalt jogok súlya és mennyisége. Ezek a jogok „nem a többség adománya" és „nem a kisebbség kiváltsága”. Mégis, félszemmel mindig a határon túli 3 millió magyarra figyelve, a tervezet „különleges jogok” sokaságát fogalmazza meg, ideértve „a pozitív diszkrimináció” alkalmazását is. A köztársaság „nem követ, nem ösztönöz és nem támogat olyan politikát, amely a kisebbséghez tartozók asz- szimilációját célozza”, s — Erdély, figyelj! — nem támogatja az olyan politikát sem, mely a részben vagy egészében kisebbség által lakott terület etnikai viszonyainak megváltoztatására irányul. A tervezet körültekintően fogalmaz a nevek sokat vitatott témájában. Minden személynek joga van nevéhez, mondja, jóllehet az erőszakos névváltoztatásra az utóbbi évtizedekben kevés példa volt Magyarországon (annál több Bulgáriában). Az utcanévtáblák tekintetében — ellentétben a liberálisabb skandináv szokásokkal (Finnországban 7 százalékos a svéd kisebbség, mégis mindenütt kinn vannak a svéd nyelvű utcanevek) — a tervezet kvótát szab: a lakosság egynegyedének kell valamely kisebbséghez tartoznia ahhoz, hogy. az utcaneveket anyanyelvén olvashassa. A magyar diplomácia évek óta hirdeti, most a Parlament is megvitatja majd az ún. kollektív kisebbségi jogokat. Ezek közé tartozik, hogy ha valamely kisebbség sem a kisebbségi önkormányzaton, sem parlamenti képviseletén (kisebbségi szenátorokat választanak) nem képes érvényesíteni jogait, akkor nemzetközi válasé- tott bírósághoz fordulhat. Van azonban itt egy megszorítás, mely bizonyára sokakat emlékeztet majd a Kádár-kormány törvénykezésére. Nemzetközi bírósághoz akkor fordulhat a kisebbségi önkormányzat, ha „az eset súlya, diszkriminatív volta azt indokolja”. Arról, hogy az eset súlyát és diszkriminatív voltát ki fogja mérlegelni és milyen alapon, az előterjesztésben nem esik szó. Intézkedik viszont a törvénytervezet olyan részletkérdésekben, mint például az, hogy „a helyi kisebbségi önkormányzati testület 9 fő”. Mivel a kisebbségek már 50 fő egy településen való jelenléte esetén jogosultak önkormányzatot választani, az idézett megszorítás azt is jelentheti, hogy a kisebb etnikai közösségek igencsak bajban lesznek majd a helyi önkormányzat megválasztásakor, ha az önkormányzati helyeket arra minden tekintetben méltó jelöltekkel kívánják betölteni. A. S.
