Pest Megyei Hírlap, 1991. július (35. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-11 / 161. szám

\ XXXV. ÉVFOLYAM, 161. SZÁM. ííyEI KONVVrTN. 1991. JCLIUS 11., CSÜTÖRTÖK EXPÓ-KÖZPONTÚ KDIB-ÜLÉS Bezárni a boltot? A jelenlegi, sokak szá­mára szinte kilátástalan­nak tűnő átmeneti kor­szakban a turizmus az egyik olyan lehetőség, amely gyors fellendülést hozhat. Ez ugyanis kedve­zően hat a gazdasági élet más ágazataira is, hozzá­járulhat a vidék kibonta­kozásához, új munkaalkal­mak teremtéséhez, a kül­gazdasági egyensúly jelen­tős javításához. Ezzel úgy általában min­denki tisztában van, ám ha a világkiállítás kerül szóba, legkevésbé ez jut eszébe a vitatkozó feleknek. A kiállítások nemzetközi irodája októberben hozza meg végleges döntését ar­ról, hogy Budapest egyedül is megrendezheti-e az Ex­pót. A kormányzat közpon­ti koncepciója sem teljes még. Ám azon mégis el kell gondolkodnunk, milyen reális lehetőségei lenné­nek mind a fővárosnak, mind pedig a vidéknek. Tulajdonképpen ez volt egyik célja a Közép-Duna- vidéki Intéző Bizottság teg­napi ülésének. A téma meghívott előadójának, dr. Lengyel Mártonnak, az In- terkoncert elnökének föl­vetései akkora érdeklődést váltottak ki, hogy jófor­mán világkiállítás-közpon­túvá vált a tanácskozás. Ugyanakkor egyetlen kérdésben sem szakadtak el a résztvevők a realitások­tól. Tudvalevő, hogy a KDIB ülésem főként sú­lyos és fajsúlyos problé­mák kerülnek napirendre. Bőséggel jutott ezekből teg­napra is. A Dunakanyar és a Ráckevei-Duna körzeté­ben a Pest Megyei Mú­zeumok Igazgatóságához tartozó harminchárom mú­zeum- és kiállítóhelyiség sorsa senki számára nem lehet közömbös. A megyei önkormányzat közgyűlése által jóváhagyott ez évi hetvenmillió forint — az egész megyei hálózatra — nem elegendő ugyan a za­vartalan működéshez, de legalább egyetlen intéz­ményt sem kellett bezárni. A jövő azonban még hozhat ilyen meglepeté­seket. Példaként említették a szigetbecsei André Ker­tész-emlékházat, amelyet évente legfeljebb ötszá­zan látogatnak. Ez a pont volt az, amikor egy újfaj­ta, rugalmas gondolkodás- mód került előtérbe a ta­nácskozáson. Végül is miért ne tehetne olyan lépéseket a helyi önkor­mányzat. amely felkelt­hetné és ébren tartaná a figyelmet a létesítmény iránt?! Hiszen nem biztos, hogy mindezek ellenére jó meg­oldás bezárni a .,boltot”, Sokkal inkább előre visz, ha gazdálkodunk a megle­vő lehetőségekkel. Ha nincs — legalábbis egye­lőre — meg kell keresni. Más-más formában ugyan, de vtssza-visszaté- rő gondolatként hangzot­tak el több napirend kap­csán is. Tulajdonképpen önmenedzselésről volt szó, jóllehet e kifejezést nem is használták. Csak lenne minél álta­lánosabb. (vennes) Felkészülés a szövetkezesek átalakulására Tanácsadás tanácstalanoknak A héten a Pest Megyei Mezőgazdasági Termelők Szövetsége, mintegy 23 me­gyei szövetkezet képviselői­nek részvételével a téeszek átalakulásának lehetőségeit vitatta meg. Szó esett a mezőgazdasági ágazatok válságos helyzetéről, a ga­bona-, hús- és tejértékesítés gondjairól, nem is beszélve a szövetkezeti tagok bizony­talan helyzetéről. A Teszövben tartott ta­nácskozáson dr. Baják Gyula, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének fő­tanácsosa vitaindítójában javasolta, hogy a szövetke­zetek átalakítását szabályo­zó átmeneti földtörvényt, a lehető legrövidebb időn be­lül tűzze napirendre a Par­lament. Mint említette, a tulajdonosi szövetkezetek kialakításával egyetértenek, die ugyanakkor számos kér­désre választ is várnáik a kormányzati szervektől. Egyebek között arra: mi­VÁGÓÁLLAT- ÉS MÚSTASSASS ALAKULT Ma is vérszegény a vásárlók védelme A héten, a fővárosban, az érintett hústermelők, fel­dolgozók és kereskedelmi szervezetek képviselői ta­AZ AH ELLEN ÚSZVA KÖZÖLHETI Látszatra egy nem túlságosan népes szakma bel- ügyéről, valójában a társadalom egészének jogo­sultságáról van szó. Hetek, hónapok óta tart a vita — elsőként az Országgyűlés illetékes bizottságában — a sajtótörvény tervezetéről. A vita érthető. Nem a sajtóról van szó, hanem a sajtó feletti ren­delkezésről. Annak lehetetlenségéről, illetve lehe­tőségeinek mikéntjéről. Politikai ügyről tehát. Ezért heves a szóváltás minden alkalommal és minden helyen. Kapok kérdéseket, hallok véleményeket. Van­nak, akik attól tartanak, nem alaptalanul, hogy is­mét pórázra kerül a sajtó. Vannak, akik azt sze­retnék, ha „minden” benne lenne a törvényben. Ami képtelenség. Nehezen tudok bármit is vála­szolni, mert — meglehet, rosszul látom — felfogá­som szerint a sajtó valóban szabad, akkor joga van bárkinek, szélsőjobb- avagy szélsőbaloldali la­pot is kiadni... ha: ha tiszteletben tartja az or­szág alkotmányában rögzítetteket. Ebben a felfogásomban egy uralkodó erősít meg. V. Ferdinánd. ö volt ugyanis az, aki szentesítette — 1848. április 11-én — az utolsó rendi országgyű­lési törvényeket. Közöttük azt a XVIII. törvény­cikket, amely egyebek mellett kimondja: „Gondo­latait sajtó útján mindenki szabadon közölheti és terjesztheti.” Fenséges mondat! Miért nem jó ma? Miért támadnak dzsungelharcok olyasmi körül, ami alapkövei közé tartozik a demokráciának? Mert alapkő, hogy mindenki s hogy közölheti. Ezt az alapkövet zúzzák szét azok, akik egy megregu- lázott, sokféle korláttal terelt sajtót óhajtanak. Akik azt hiszik, hogy a sajtót birtokolni kell. Ol­vasni jobb lenne... mert a tegnapi birtokosok sorsából esetleg okulni lehetne. (M) nácskozásra jöttek össze a Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Országos Szövetségében, ahol meg­alakították a Vágóállat- és Hústanácsot. Miként sírról a közelmúltban lapunkban is beszámoltunk a baromfi- tenyésztők voltak azok, akik elsőként létrehozták a Baromfitanácsot, s várható volt, hogy őket követik a hústermelők, a -feldolgozók és a -forgalmazók. Az ala­kulóülésen együttesen fel­hívást jelentettek meg, hogy minden érintett részt­vevője az ágazatnak érte­süljön a Hústanács megszü­letéséről. Részletes előter­jesztések készültek az ülésre a tanács majdani szervezetéről és működésé­ről. Szenvedélyes viták során fejtették ki elképzeléseiket az érintettek ezzel az ér­dekvédelmi szervezettel kapcsolatban. Egyetértettek azzal, hogy az agrárpiac kialakítása, annak szabá­lyozott működése megkí­vánja az Agrárpiaci Rend­tartást Koordináló Bizott­ság mellett egy olyan szak­mai, önigazgató termékta­nács működését, mely elő­zetes véleményt formálhat, javaslatot dolgozhat ki a hústermelés, -feldolgozás és -forgalmazás aktuális kér­déseiben. A Vágóállat- és Hústanács 23 tagú, amelyben 11 a ter­melőket, ugyanennyi a fel­dolgozókat és kereskedelmi szervezeteket, valamint egy fő a fogyasztókat képviseli. —gyócsl— ként alakul a jövőben a nagyszámú szövetkezeti nyugdíjas helyzete. Hogyan oldják meg a felvett nagy­arányú hitelek törlesztését, a tulajdonosok között. Máig megválaszolatlan kér­dés, hogy a termelés átala­kítása során felszabaduló falusi munkaerőt hol, mely területeken foglalkoztatják, s miként oldják meg szo­ciális ellátásukat. A tulaj­donformától függetlenül, a szinte valamennyi mező- gazdasági ágazatra jellem­ző alacsony jövedelmezősé­gen hogyan kívánnak javí­tani!? A Pest Megyei Mezőgaz­dasági Termelők Szövetsé­ge, valamint az országos szövetség vállalta, hogy az elfogadott törvényekről fo­lyamatosan tájékoztatják a termelőket, s számukra ajánlásokat dolgoznak ki. Mintatervezeteket is kiad­nak a földek privatizáció­jára és a vagyonmegosz­tásra vonatkozóan. Augusz­tusitól minden héten, hét­főn délután a Teszöv szék­házában konzultációs lehe­tőséget biztosítanak az ér­deklődőknek. Ezeken a szakértők mellett, tervek szerint, a már átalakult té­eszek szakemberei ismer­tetik tapasztalataikat. Július 26-án információ­ink szerint részt vesz a Me­zőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Taná­csának ülésén Antall Jó­zsef. Várhatóan szó esik majd az agrárágazat em­lített gondjairól, jövőbeni kilátásairól, s a mezőgaz­daság bizonyos területeinek valóban válságos helyzeté­ről. Gy. L. Az Alkotmánybíróság nem tartja alkotmányelle­nesnek a kötelező gép­jármű felelősségbiztosítás­ról szóló jogszabályt. A testület szerdán juttatta el a Magyar Távirati Iro­dához döntéséről szóló köz­leményt : Az Alkotmánybíróság jú­lius 10-ei teljes ülésén ha­tározatot hozott a gépjár­mű üzemben tartójának kötelező felelősségbiztosí­tásáról szóló 58/1991. (IV, 13.) Korm.-rendelet alkot­mányellenességének meg­állapítására irányuló indít­ványok tárgyában. Az Alkotmánybíróság meg­állapította. hogy szerződés- kötés kötelező előírása sem alaki okból — ti. a jogi szabályozás kormány- rendeleti szintje miatt — sem pedig tartalmi okok­ból nem alkotmányellenes, A gépjármű üzemben tar­tásával járó fokozott kár­okozási veszély miatt az államnak kötelessége a ká­rosultak védelme. Ennek egyik, az alkotmányt nem sértő jogi megoldása a biztosítási jogviszony léte­sítésére^ vonatkozó szerző­déskötési kötelezettség. Csak négyszemközt Kohl—Antall találkozó Antall József magyar kormányfő csütörtökön délelőtt Bonnban kétórás megbeszélést folytat Hel­mut Kohl német kancellár­ral, az eszmecserén a ma­gyar miniszterelnök „ismer­teti majd országa érdekeit, tekintettel a hét legna­gyobb nyugati ipari nem­zet (londoni) találkozójá­ra” — közölte szerdán Bonnban a német kormány szóvivője, Dieter Vogel, és hozzáfűzte: a többi kelet- európai reformország, az­az Lengyelország és Cseh­szlovákia kormányai is kér­ték, hogy Londonban ne csak a Szovjetunió támoga­tásáról legyen szó, hanem az ő kívánságaikról és el­képzeléseikről is. Diplomáciai forrásból származó értesülés szerint a Kohl—Antall találkozó négyszemközti lesz, a ma­gyar kormányfő reggel in­dul Budapestről, és a kora délutáni órákban már el is hagyja Bonnt. ÚJABB CIRKUSZ A FORMA—1 KÖRÜL Feldmajer nem adja fel... Nem csak az idő meleg, hanem a Forma—1 pálya kö­rül is forr a levegő. Kedden este bombaként robbant a hír, hogy elbarikádozták a pályát, s a 34 hektáros belső területre, amely a Rákosvülgye Termelőszövetkezet tulajdona, nem engedik be a hasznosítással megbízott kft. embereit. Lapunk nemrégiben beszámolt a földtulajdon körüli huzavonáról. Akkor leírtuk a termelőszövetkezet és a vele szerződésben álló C. C. Co. Kft. álláspontját, és közzétettük azt is, hogy ők hamarosan megkezdik a földmunkákat és a VIP-falu építését. E hét elején ténylegesen megkezdődött a munka, amire a Formula One GP Kft. első elkeseredésében a mogyoródi polgármesteri hivatalhoz fordult, és kérte birtokvédelmét a C. C. Co.- val szemben. Az önkor­mányzat gyorsan lépett, és július 9-i dátummal egy határozatot írt, amelyben felszólítja a Feldmajer An­na vezette céget, hogy a munkálatokat azonnal hagyják abba, és a rongá­lást állítsák helyre. A határozatban áll az is, hogy a Formula One GP Kft.-t mindenkivel szem­ben megilleti a birtokvéde­lem, azzal szemben is, aki­től a birtokát származtatja, tehát így a birtokvédelmi kérelmének a mogyoródi hivatal helyt ad. Tegnap reggel nyolc óra­kor megnéztük, mi is a helyzet a pálya főbejáratai­nál. Meglepő kép fogadott. Az autósmozinál lévő nagy­kapunál hatalmas homok­kupac, amelynek tetejét száraz széna borította, a vaskapu mögött pedig több, egyenként egy köbméter betontömb torlaszolta el. Rajtuk három fürdőnadrá- gos fiatalember ült, ők őr­zik a bejáratot. A másik, az igazi főbejárat szabad, de ott sorompó állja útját a belépni szándékozónak, és a kedves portás felvilágosí­tott, csak engedéllyel ren­delkezők léphetnek be. A pálya belső területén töb­ben dolgoztak, mint meg­(Folytatás a 3. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom