Pest Megyei Hírlap, 1991. július (35. évfolyam, 152-178. szám)
1991-07-10 / 160. szám
I. ÉVFOLYAM, 134. SZÁM 1991. JÜLIUS 10., SZERDA BU^V/IDÉKI K^Víwia BUDAÖRS 9 CRD • SZAZH ALO\IB ATTA • PILIS VÖRÖS VAR • BUDAKESZI • BAGY • TÖRÖKBÁLINT • PILISCSABA • PATY • ZSAMBCK 9 SOLYMÁR 9 9 NAGYKOVÁCSI 9 BUDAJENO 9 PERBAL 9 TOK 9 TINNYE 9 ÜRÖM Talán koncesszióval épül Milyen lesz a Buda vidéki köz-gáz? Keddi lapszámunkban (Zsebükbe nyúlnak az ön- kormányzatok) említettük: a Zsámbéki-medence közcégei együtt kívánják megoldani a gázfejlesztést. Am, mint kiderült, még többről van szó, ugyanis a kezdeményező Biatorbágy, Herceghalom, Zsámbék, Tök, Perbál, Budajenő, Telki és Páty mellé csatlakozott Fejér megyéből Etyek, Bicske és Mány, Komárom megyéből pedig Gyermely és Szomor. Így 13 települést érint a gázíejlesztési program, amely sorsának felügyeletével Páty polgár- mesterét, Kuthy Ákost bízták meg a résztvevők. Tőle kérdeztük: — Mekkora is lenne a beruházás, miről is van szó pontosan? — Arról, hogy Mány és Zsámbék között épülne a Pilisvörösvárt Győrrel ösz- czekötő gázvezeték regionális leágazása, egy 20 ezer köbméter/óra teljesítményű átadóállomással. Erre csatlakoznának a községek. A fővezeték közös költsége 350 millió forint lenne, a tanulmányterv szerint ez jövő évi kezdést és 1994-es befejezést jelent. A többi társulati formában, községenként saját erővel, a helyi lehetőségekhez mérten épülne. Az ügy csak a Zsámbéki-medencében 25 ezer s a többi területen még vagy 33 ezer embert érintene, a vállalatokról, vállalkozásokról, közintézményekről nem beszélve ... — Polgármester úr, elárulná, miért a feltételes mód? — Az anyagiak miatt. Ha ugyanis mindent koncesz- sziös alapon tudnánk megvalósítani, sima ügy lenne ez. Arról van szó, hogy tőkeerős, feltehetően külföldi és hitelézőképes beruházót kellene találnunk, aki a polgárok, az egyes háztar...És akkor megnyílt a föld Fordulat bányaomlásügyben ... És akkor megnyílt a föld címmel május 6-i lapszámunkban adtuk hírül, hogy Nagykovácsiban, a Bánya utca 9. alatt egy családi ház udvarában megnyílt a föld, 5-6 méter mély üreg keletkezett a pilisi bányaüzem 1964-ben felhagyott bányájának egyik függőleges, régen betöme- dékelt járatánál. Megírtuk: • Dorogi Szénbányák ugyan gyorsan intézkedett, újból tömedékelték a tátongó lyukat, ám a polgármesteri hivatal kérésére, hogy a hasonló esetek megelőzésére tartsanak átfogó vizsgálatot •— akkor nemleges volt a válaszuk. — Mi történt azóta? Együtt kell-e még élniük Nagykovácsi polgárainak a veszéllyel? Zupán Tibor, Nagykovácsi polgármestere: — Azt hiszem, kedvező fordulatnak számít, hogy a múlt héten a Dorogi Szénbányáknál volt egy megbeszélés, amit a kérésemre a Tatabányai Kerületi Bányaműszaki Felügyelőség hívott Össze. Áttekintettük az egész települést, NagykoBUDA VIDÉKI HÍRLAP Vezető munkatárs: Fazekas Eszter. • Munkatársak : Fekete Ildikó, Aszódi László Antal, Virág Márton. • Fogadónap minden hétfőn 14— 17 óráig a szerkesztőségben. Címünk: Bp. VIII., Somogyi B. u. 6. Pf.: 311. ír. sz.: M«. Telefon: 138-4761, 1384067. vácsit érintő összes elmaradt, rendezetlen bányaügyet ... — Hány ilyen ügyük van? — Körülbelül tíz, a beomlotthoz hasonló, tehát a külszínre nyíló, betemetett, tömedékelt akna maradt vissza a szénbányák tevékenységének felhagyása után a hatvanas években. Most ígéretet kaptunk — igaz, még csak szóbelit — a Dorogi Szénbányáktól, hogy mindegyiket megvizsgálják, és programot is készítenek a problémák végleges megoldására. — Nem értem. Első levelük idején az átfogó vizsgálattól még elzárkózott a bányavállalat, mondván, nincs pénzük rá ... — Akkor nem is volt. — Es most van? — A megbeszélésen azt mondták, hogy az államtól megkapták a megfelelő pénzösszeget ahhoz, hogy minden volt bányaterületükön általában is rendezzék elmaradt dolgaikat. Most kilátásba helyezték, hogy erre vonatkozó egyéves programot is készítenek. — Gondolom, a nagykovácsiak megnyugtatására. — Természetesen. Nagyon várjuk a vizsgálatot, annál is inkább, mert semmiképp sem szeretnénk részesei lenni több meglepő omlásnak. A legutóbbi szerencsés kimenetelű volt. Köszönet illeti, azt hiszem, a jó szándékú bányászokat az akkori fürge beavatkozásért, s remélhetően majd a soron következő lépésekért is. (V. G. P.) tások csatlakozásáig megelőlegezné a költségeket. Ebben az esetben jövőre minden gond nélkül elkezdhetnénk ezt a hatalmas beruházást. — Miért kell koncesszió? Nem elég a pénzük? — Talán elég. Éneikül is elkezdődhetne jövőre a munka, csak épp a kockázat növekedne. Ha a részt vevő 13 községből egy sem lép vissza, s mindenki vállalja a ráeső részt, akkor nagyobb partner híján is munkához láthatunk, ám, ha egyetlen település is visszalép, akkor ezzel kiboríthatja a pénzügyi „bilit", ellehetetlenül, elhúzódik az egész ügy. — Most hol tartanak? — Elkészült a már említett tanulmányterv első változata a Dunatrade Kereskedelmi és Ipari Kft.- nél. Versenytárgyaláson nyerték el a megbízást. Az érintett községek épp e napokban nézik át a rájuk vonatkozó részt, tanulmányozzák az adatokat, s ha nem kívánják módosítani az elképzelést, akkor a hónap utolsó napján átadhatják nekik a tanulmánytervet, és elkezdődhet az engedélyezi procedúra, a községekben pedig a gáztársu- lat-szervezés. — És van elképzelésük arról, ki lenne az ideális koncessziós partner? — Nem, még nincs ilyen a láthatáron, őszintén szólva nem is lehet. Mert ugyan a parlament elfogadta a koncessziós törvényt, de az önkormányzatok tulajdonáról szólót még nem, s amíg nem tudható, kié is lesz végül a gázvezeték, hiba lenne partnert keresni, tárgyalni. V. G. P. Ugyanarról kétszer szavaznának Miért nem? Csak! Az Crdl oktatási intézmények közül talán a legnehezebb helyzetben a Parkvárosban lévő nyolcas számú általános iskola van. Hiszen még ma is két műszakban oktatnak falai között. S a két műszakos oktatás nem mindennapi megterhelés a tanárnak, a pedagógusnak s a diáknak. Különösen akkor, amikor az utóbbi évek nagy vívmánya — melyhez hozzásegítette az Iskolákat a demográfiai hullám csökkenése, illetve a felsőoktatási intézményekben történő megjelenése —, az egy műszakos oktatásra való áttérés. Már akinek lehetett, már akinek sikerült. A parkvárosiaknak nem ment. Merthogy új iskola építésére nem volt s ma sincs mód. Így aztán maradt a két műszak. Ennek ellenére — a polgármesteri hivatalban szerzett információk alapján — egyike a legjobban dolgozó oktatási intézményeknek. Vihar, vita, elégedetlenség, belháború híre még véletlenül sem jutott el a tanácshoz, illetve a rendszer- váltás után a polgármesteri hivatalba. — Legalábbis, ahogy mostanra átnézték az aktákat. A vezetettek elégedettek voltak vezetőjükkel, az iskola igazgatójával. így aztán — ahogy a polgármester, Harmat Béla fogalmaz — derült égből villámcsapásként jött, hogy az igazgatót, aki pályázott, tantestülete nem választotta meg. Pontosabban patthelyzet alakult ki a szavazás során. Ellene egy szó sem hangzott el, mellette néhány, de hát 28-an rá, huszonnyolcán ellene adták voksukat. Miközben az érintett tantestület tagjai közül húszán hiányoztak. Ha az ember szigorúan fogalmaz: talán különösebben nem érdekelte őket, ki lesz a főnökük, vagy nem akarták magukat exponálni ... Persze senki indítékait kívülről megítélni nem lehet. De hát jómagam azok közé tartozom, ha beleszólásom van abba, ki lesz a főnököm, akkor bizony „sántán, vakon, bénán” ott a helyem. Ám szerencsére nem vagyunk egyformák! Persze nem ez az összkép, maradjunk a főcsapáson. A történtekhez nem árt tudni: a volt igazgatón kívül senki sem pályázott a 8-as számú iskola vezetői posztjára. Az általa benyújtott pályázatot, a hétoldalas anyagot — célok, tervek, elképzelések^ szigorúan az oktatási feladatokhoz tapadva — kifejezetten jónak minősítette a megye főjegyzője. Hiszen az is sokat nyomott a latban, hogy az iskolában az igazgató által bevezetett, alkalmazott önálló bérgazdálkodás egyetlen pillanatra sem hagyott maga után kívánnivalót. Tehát az nnvagi eszközökkel is jól sáfárkodott. S mégis, se ellenjelölt, se más pályázó — viszont az általa vezetett tan testűA kicsit is becsülik Néhány éve még elképzelhetetlen volt, hogy kis munkákat elvállalt volna-e a PUHI Tárnok Üt- és Hídépítő Kft. Az egykori Pest Megyei Üt- és Hídépítő Vállalat üzem- mérnöksége ma már természetesen a nagyobb feladatok mellett a lakosság részére is végez munkákat. Néhány éve már betont és aszfaltkeveréket is értékesítenek a lakosság felé. Nemrégiben kezdték el a mozaikkö, a díszburkolólap gyártását. Jelenleg Érden a szakorvosi rendelőintézet előtt egy 26 kocsiállásos parkolót építenek a PUHI szakemberei, mert ahogy a közmondás mondja: a kicsit is meg kell becsülni Hancsovszki János felvétele let, mellyel évek óta együtt dolgozik, két pártra — alsós, felsős — szakadt. S miután a testületi ülésen részt vevő polgármester kissé indulatosan ítélte meg a jelenlévők magatartását — amit kérdésemre sem tagadott! —, volt, aki a kialakult helyzetet látva indítványozta: ismételjék meg a szavazást. Igaz is, az iskolában az „ismétlés a tudás anyja", csakhogy nem egy pályázaton, nem egy demokratikus választáson. Még .akkor sem, ha menet közben úgy ítélték meg — netán az ellene szavazók is —, másodszorra megfordítják a kialakult patthelyzetet. Talán a mérleg nyelve a holtpontról kibillenhetett volna. Talán, hiszen a „miért nem ?"-re lesütött fejek, szemek adták a választ. Persze tény, hogy az igazgató a pályázatát nem beszélte meg senkivel. Nem bocsátotta közvitára a tantestületben. De miért is tette volna? A pályázat alkalmasságának elbírálása, alkalmasságának mérlegelése a megyei főjegyző jog- és hatásköre. Utána jöhet a szavazás. Bár ha valaki, mondjuk, pályázatát közkézre adja, azt meg olyan ,vád is erneti: ily módon agitál önmaga melleit... Mert a történetből ezt a lehetőséget sem szabad kihagyni. Hiszen a pályázók egyike sem tudhatja, egyedül van, vagy többeama- gával indul. S akkor mit szól a közösség, a többi jelölt az ilyen megoldáshoz? Gondolom, akik megfogalmazták, nem ismerik pályázata tartalmát — ezzel nem voltak tisztában. Mint ahogy azzal sem, ha újabb pályázatot írnak ki — merthogy az igazgató a kialakult helyzetben már elállt attól, hogy netán még egyszer erre az állásra pályázzon! —, év közben marad vezető nélkül egy oktatási intézmény. Hogy kinek lett volna az jó? Senkinek Még akkoi sem, ha volt igazgatójuk azért nem kell, mert „csak”. A történet vége nem happy end. Egyszerűen a polgármesteri hivatal megbízta a volt igazgatót — igazgatónak. S majd kiírnak egy újabb pályázatot, hogy a következő tanév kezdésére megfontoltan, meggondoltan eldönthessék, a nyolcas iskola pedagógusai kivel akarnak együtt dolgozni. Ehhez azonban az is kell, hogy legyen, ki kezét nyújtja, pályázatát beadja: itt akar oktatási intézményvezető lenni! Varga Edit ] Környezetkímélés Azt feltételezzük, hogy a városlakó ember — úgy 2050-ig — viszonylag kevéssé érzi meg a klímaváltozást. A fő probléma a mezőgazdaság területén mutatkozik. A kérdést kevéssé ismerő „okosak” azt mondják, hogy öntözni kell. Kukoricatáblát, búzát is lehet öntözni, az azonban olyan sokba kerül, hogy gyakorlatilag megfizethetetlen, Akkor mi a megoldás? A szárazságot jobban tűrő, a kora nyárra, a nagy szárazság előtt beérő növényeket kell termelni. Nyilván felmerült bennünk a gondolat, hogy valamilyen úton-módon csökkenteni kellene a széndioxid levegőbe bocsátását. Csakhogy az egyelőre — alig valósítható meg. Hiszen még mi magunk sem teszünk ezért semmit! Legalábbis azt látjuk, hogy — a drága benzin ellenére — zsúfoltak a városi utcák, az autóforgalom olyan nagy például Pesten, hogy lépésben haladnak a kocsik. Persze, léteznek gyakorlatilag abszolút környezetkímélő energiatermelési lehetőségek is. Érdekes példa erre, hogy a nagy környezetvédő hírében álló amerikai színész, Robert Redford Utah állambeli házában minden energiát napelemek szolgáltatnak. A világítást, fűtést, főzést a háztető sajátos lemezei által termelt villamosság biztosítja. És léteznek szélerőművek is, olyanok, amelyek primitív elődei a régi szélmalmok voltak. Sokkal nagyobb távlatok állnak azonban az atomerőművek előtt. Furcsa módon, éppen a környezetvédők akadályozzák meg az atomerőműveik létesítését: erre Ausztriában volt példa. Pedig a legmodernebb, magas műszaki szinten álló atomerőművek már nem baleset- veszélyesek, és főiként nem szennyezik bolygónk légkörét szén-dioxiddal. A Földünkön levő „technikai civilizáció”, azaz a modern, fejlett vagy kevésbé fejlett iparral rendelkező társadalom még sokáig szennyezi majd bolygónk légkörét szén-dioxiddal, növeli a Földön kialakuló „üvegházhatást". Vajon a/.t jelenti mindez, hogy civilizációnk menthetetlenül „öngyilkos civilizáció”? Nyugodtan állíthatjuk, hogy —- távlatilag — rendbe jönnek a dolgok. A tudósok állítása szerint a következő évezred eleje táján megvalósul a „fúziós energiatermelés". Ezek a legmodernebb „atomerőművek” egyformán a Napban lezajló folyamatok módjára termelnek energiát, az üzemeltetésükhöz szükséges hidrogén pedig korlátlanul található Földünkön. Mindez azonban még távol van. Egyelőre fel kell készülnünk arra, hogy gazdaságunknak nemcsak több évtizedes lemaradásunk okozta bajokkal, hanem a megváltozott éghajlat nehézségeivel is meg kell küzdenie. D. A. A GYÖRGY ÉS BORNER KFT. szervezésében nyugati kilósruhák vására az Érd Városi Művelődési Központban, július 11-én és 12-én, 9-től 18 óráig. Szeretettel várjuk kedves vásárlóinkat!
