Pest Megyei Hírlap, 1991. július (35. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-09 / 159. szám

1. ÉVFOLYAM, 133. SZÄM 1991. JÚLIUS 9., KEDD BU^VIDEK! BUDAÖRS • ÉRD O SZAZH ALOMBA TTA O PILIS VÖRÖS VAR • BUDAKESZI • BIATOP- BAGY • TÖRÖKBÁLINT • PILISCSABA • PATY » ZSAMBEK © SOLYMÁR O TÁRNOK • nagykovácsi e budajeno • perbál © tök © tinnye • üröm Piíisszentiváni tervek Az első lépések eredményei A pártállamban még a helyszínen nézte Kind a mércéié szerint? A szcntivánéji máglya régen ellobbant már. De vannak olyanok, akik szí­vesen visszaidézik az ak­kor történteket. Pilisszcnt- ivánon, az idén először, különböző rendezvényekkel emlékeztek meg erről a napról, s elmondható, min­den nagyszerűen sikerült. — Ezért is szeretnénk, ha hagyománnyá válna telepü­lésünkön e nap ünnepe — mondotta Valicskó Ilona, Pilisszentiván jegyzője. — Nagy esemény volt, s vala­hogyan összekapcsolható ez azzal a fejlődéssel, ami el­indult nálunk. Még tavaly kezdődött el a faluban a gázvezeték­építés, pár hónap alatt be is fejeződött a munka. Ez a gyorsaság a kivitelezés­ben nem túl gyakori, talán ezért örült mindenki an­nak, hogy így alakult. Családonként megközelí­tően negyvenezer forintba Amerikai rendszerű, vá­roson kívülre tervezett, par­kolóval» rendelkező bevá­sárlóközpont építésére ka­pott engedélyt a biatorbá- gyi önkormányzattól a Bu­da Park. Fedett bevásárló utca, vendéglátóipari létesítmé­nyek, mozi, centrum kiala­kítása szerepel az elképze­lések között. Az épület inf­rastruktúrája lehetővé te­szi majd azt is, hogy a ke­reskedelmi egységek bár­mikor profilt váltsanak, ha szükség lenne rá. Mindez nagyon jól hangzik. Az em­berben felvillannak emlék­képek arról, hogy a határon túl járt már valami hasonló áruházban, ahol szinte min­dent lehetett kapni, és ér­dekes volt, valahogy minden. A sok üzlet, kirakatok, ha egy hasonló itthon megva­lósul, talán az árak nem lesznek annyira lehangoló­ak, mint odaát. A valutát fájóbb szívvel költi el az került a gáz bevezetése. Ebből az összegből maradt vagy háromezer forint. A társulás azt szavazta meg, hogy ez a pénz maradjon a hivatalban, s az utak kar­bantartására használják fel. Elkezdődött ez a munka is, zúzalékkővel terítik be az utakat. Az intézményeket, ahol szükség volt rá, fel­újítottuk. Idén februártól zeneiskolával gyarapod­tunk, így a gyermekeknek helyben megoldható a zenei képzése. — Nagy tervünk a csa­padékvíz elvezetése lesz, erre pályázatot írtunk ki, várjuk a kivitelezők je­lentkezését. A parkosítással kapcsolatos elképzeléseket a Kertészeti Egyetem vég­zős diákjaitól kértünk. Diplomamunkaként el is készítették, ez nekik több okból jól jött. Pályadíjat kapnak erre természetesen, igaz, csak azt követően, hogy a csapadékvíz elveze­ember, ugyebár. Szóval, a terv jól hangzik. Csakhogy némi vita tá­madt a beruházással kap­csolatban. A szomszédos tö­rökbálinti önkormányzat a köztársasági megbízott hi­vatalához fordult, mivel a beruházás közműveiket ter­helné. Fellebbezésüket má­jus 25-én elutasította a hi­vatal. A kiadott engedély ez értelemben jogerős. Ezt kö­vetően, a törökbálintiak bí­rósághoz fordultak, azt is kérték egyúttal, hogy a tár­gyalás időpontjának kitűzé­séig szüneteltessék az épít­kezés előkészületeit, vagy az ügy tisztázásáig. Biatorbágy jegyzője, Mak- ranczi László elmondotta, a víz ezen a területen regio­nális kérdés, hiszen ők és a környező települések is máshonnan kapják. Az egyértelmű, hogy addig nem kezdődik el az építkezés, amíg a közművek kialakítá­sának helyzete bizonytalan. A szennyvízzel kapcsolat­ban, talán egy hónap múlva születik döntés, akkorra el­képzelhető, hogy a kezdés időpontja is eldől. Addig egy tábla jelzi azt, mi épül itt. J. Sz. I. tése megoldódott. Ha min­den jól alakul, talán a tor­natermünk is elkészül. — A tervek megvalósí­tásához a helyi adók beve­zetésével termetik elő a szükséges fedezetet? — Nem vezettünk be he­lyi adókat, legalábbis idén nem. Azt, hogy ebben a kérdésben jövőre hogyan dönt az önkormányzat, még nem tudom megmon­dani. De az világos, hogy tovább növelné a lakosság terheit, s ezt a döntés előtt mindenképpen meg kell majd fontolni. S van egy régi tapasztalat, valahogy az emberek mindig szíve­sebben adakoztak akkor, ha önként tehették. Mint ahogyan most is, a gázve­zeték építése után tették. A maradék pénzt végül is a falu szépítésére szánták, egy olyan gazdasági hely­zetben, amikor a legtöbb családnak minden fillért be kell osztania. Elmondható, hogy Szenlivánon, ilyen ér­telemben egészséges a lég­kör, a helybéliek szívesen hoznak áldozatokat faluju­kért. Tulajdonképpen csak azt kívántam érzékeltetni, hogy amennyiben mégis a helyi adók bevezetése mel­lett szavaznának a képvise­lők, korántsem biztos, hogy olyan összegek folynának be, amelj'ekkel előbbre lép­hetnénk. Hozzáteszem, mindez saját véleményem. — A helybéliek tenni akarásának, önzetlenségé­nek kiváló példája Neub­randt Ferenc. Létrehozott egy nagy létszámú vegyes kórust. Eddig is öregbítet­ték településünk hírnevét szerepléseikkel. Augusztus­ban német testvérhelysé­günkben, Markleugastban lépnek majd fel, az utcai fesztiválon. Tiszta lelkese­désük, úgy érzem, elisme­rést érdemel. Bár hallgatni is jó őket, szépen énekel­nek. Gondolom, így lesz ez a nyár végén is, sikerük lesz a német fesztiválon. J. Sz. I. Indulatok nélkül ám az érdi egyszemélyes kft. — volt városgazdálkodási vál­lalat — támadásáról az embernek sok minden eszé­be jut. Merthogy úgymond, az újságírónak „akár ferde volt a fal, akár nem” — bár nem tagadták, hogy ferde volt! — a helyszínen kellett volna meggyőződnie. „Mert hiszen a pártállam korában is mindig a hely­színen győződött meg az újságíró a tényekről.” Vi­tatni a produktum tényét nem lehet. Akkor az újság­író ment. Ámdg csak az el­ső titkár, majd a tanácsel­nök szavára adott, mely mögött, ha hiszik, ha nem, egyértelműen a szakember ítélete húzódott meg. Mert ráadásul az érintettek még véletlenül nem tagadták, hogy a műszaki osztály mondta ki a verdiktet: az a bizonyos fal ferde vagy sem — netán a csempe lóg, vagy éppen a padozat hul­lámos, mint a tenger. Az ítéletet elfogadták az érin­tettek — elég volt ehhez, hogy újságíró járt a hely­színe:' Ott járt. Hogy mit álla­pított meg? Szakemberként vajmi keveset. Hiszen a képzettsége, végzettsége még véletlenül sem jogosí­totta fel arra, hogy statikai ítéletet mondjon. Akkor is — mint ahogy ma is! — a leírt sorok, véleményalko­tásra ösztönző megállapítá­sok mögött névvel vagy névtelenül a szakember állt. Persze a legtöbbször nem az újságíró, a cikk szerzője akarta háttérbe szorítani a szakembert. — ö maga akart a háttérben maradni. De a szakmai ítélet — megtámogatva az első titkár, a tanácselnök nevével — még véletlenül sem volt megkérdőjelezhe­tő. Milyen alapon? Hiszen a két név mindennél éke­sebben beszélt.' Hol tartunk ma? A mű­szaki értelmiséget megkér­dőjelező, szakmai ítéletét tagadó világban — ha ne­vük nincs ott —, akkor minden visszájára fordít­ható. Akár egy érdi vállalat munkásgyűlésén — esetle­ges rosszindulatot feltéte­lezve. Miért is ne, hiszen, ha a polgármesteri hivatal­tól X. vagy Z. neve nem szerepel a vélemény alatt, akkor minden vitatható. Az is, hogy ferde volt a gimnáziumban épített fal? Ferde. De ott volt az új­ságíró? Nem. Akkor mi­lyen alapon vetette papír­ra, hogy ferde volt? Ma mái’ bizony a tényéktől messze járunk. „Védd a .. .’’-mozgalom : egyesek és IjoíccCc úgy érzik, hogy, minden megkérdőjelezhe­tő. Még az is, ami az átvételhez kapcsolódó mű­szaki jegyzőkönyvekben ír­va vagyon. A szakember háttérbe szorul, a kérdőjel — ha nem írták oda a ne­vét a legillétékesebbnek — akkor az újságíró nevéhez kerül. Miért is ne? Hiszen mire mindennek a végére a pontot odatehetik — per, sajtóper útján, felizgatott közösségi közhangulattal —, addigra valaki nyerő lesz a játszmában. No, még véletlenül sem az újságíró, ki a polgár- mester szavára adott — s az ráadásul a tájékoztatást az érintett közösség előtt elismerte —, hanem mond­juk, az egyszemélyes kft. vezetője. Merthogy nem le­het s nem szabad még ma sem prémiumokat megkér­dőjelezni. Nem bizony, pél­dául a feltételekhez nem kötött, 1990 után járó öt- százötvenezer forintot (!). Nem bizony, hogy jön eh­hez, mondjuk, egy újság­író, egy polgármester vagy majdan egy közösség, mely időközben feleszmél? Erre mondják azt. hogy rosszin­dulat — amarra meg, hará- csolás. Mert nem lett volna szabad éveken át a pré­miumot feltételek nélkül Hírül adtuk már: alaku­lóban van a Zsámbéki- medence kormányzatai kö­zötti regionális együttmű­ködés. Ennek tagjai Zsám- békon, Tökön és Perbálon kívül a szándékukat már jelzett Budajenö és Páty is, akik — Zink Imre zsámbéki polgármester sze­rint — részt szeretnének venni a közös erővel épí­tendő szilárdszemét-lerakó- telep létesítésében. Van már persze előzménye a dolognak, hiszen a buda­örsi város környéki koordi­nációs bizottság keretében együttműködtek e községek a gyermeküdülők közös fenntartásában, fejlesztésé­ben, s jövője is, mert úgy hírlik, hogy a gázfejlesz­tést is együtt kívánják megoldani. Most azonban a szemét­telep van napirenden. — Miről is van szó? — kérdeztük Zink Imrét. — Arról: elkészült koráb­ban egy tanulmányterv, mely szerint Zsámbékon évente 40-50 ezer köbméter szilárd — elsősorban ház­tartási — hulladék elhelye­zésére nyílna mód, s ha az érintett három (illetőleg a jelzett szándék alapján ősztől esetleg öt) település valóban egyesítené anya­gi forrásait, akkor 35-40 évre megoldódna a kör­nyék szemétgondja, egy 16 milliós beruházás ered­ményeképpen. — S honnan teremtené­nek elő idén ennyit? — Szó sincs róla, hogy idén egyszerre kellene eny- nyit az asztalra tennünk, s arról se, hogy mind a 16 fizetni — teljesítéshez r.em kötni! —, persze ez a mi korábbi tanácsi rendsze­rünkbe belefért. S ma, ami­kor netán az ember szóvá teszi: jobb kevesebbet markolni s többet fogni? Hát, akkor bizony az ér­dekek sodrában még jó, ha csak a „rosszindulat” jelzőt kapja. Az már a véglet, amikor hajszínével játszadoznak, s nemcsak véglet, hanem a személyiségi jogokhoz fű­ződő érdekek sértése. Per­sze ilyen Érden még csak véletlenül sem fordulhat elő, mert arrafelé a jogtu­dorok pontosan tudják, hogy kijelentéseik milyen jogi következményekkel járnak. S ha mégsem? Hát akkor egyszer majd rádöb­bennek. De egy biztos: eb­ben a fenen agy demokrá­ciában sem árt tudni: jog­államban élünk. S ebbe a jogállamiságba az is bele­fér, hogy a szakemberek véleménye szabja meg egy munka, egy kivitelezés mi­lyenségét. Pláne akkor, amikor a tőke is arrafelé tart s tarthat, amerre a szakember javasolja útját — s az kap munkát, ki a lehető legkevesebbért a legtöbbet nyújtja! Úgyhogy nem sérteni, megsértődni, pártállambeli maradványokat kell idézni — hanem az új körülmé­nyekhez igazodni. Külön­ben a hamar-, rossz munkát senki sem fizeti meg. Varga Edit milliót nekünk kellene áll­nunk. Ugyanis a megyei önkormányzattól pályázati úton máris elnyertünk 3 millió forintnyi céltámoga­tást erre a térségi feladat­ra. Azután maga a beruhá­zás is széthúzható két-há- rom évre, így esetleg újabb céltámogatások is szóba jöhetnének. Tehát nem most, és nem ennyire mélyen kell a zsebünkbe nyúlnunk. — Mégis, mekkora sum­máról van szó ebben az év­ben? — Mi azt vállaltuk, hogy a kapott 3 millióhoz saját forrásból ugyanannyit te­szünk ez évben. Ezt az ösz- szeget az öt önkormányzat együtt előteremthetné. 13 ezer embert érint az ügy... — Es mikor kezdenék a munkát? — Mát két hete el is kezdtük, a zsámbéki Üj Élet Tsz munkagépei már a helyszínen vannak, a tele­pülés dél-nyugati peremén, hogy kiássák az első 500 ezer köbméternyi földet. Egy természetes völgy bő­vítése a feladat, valamint az, hogy ezt a völgyet gát­tal elzárják, és kerítéssel övezzék. V. G. P. BUDA VIDÉKI HÍRLAP Vezető munkatárs: Fazekas Eszter. & Munkatársak : Fe­ttete Ildikó, Aszódi László Antal, Virág Márton. ® Fo­gadónap minden hétfőn H— 17 óráig a szerkesztőségben. Címünk: Bp. VIII., Somo­gyi B. u. 6. Pf.: 311. ír. sz.: 14«. Telefon: 138-4761, 138­4067. Zsámbéki kazlazók Nagy szakértelmet igényelt a kazalrakás jó néhány évvel ezelőtt, amikor még az állattartók így tárolták be téli­re a szénát. Felvételünk Zsámbékon készült a napokban (Vimola Károly felvétele) A tábla már jelzi Amíg tisztázódnak a viták A táblát már lerakták (Vimola Károly felvétele) RegienáSis szeméttelep készül Zsebükbe nyúlnak az önkormányzatok

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom