Pest Megyei Hírlap, 1991. július (35. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-09 / 159. szám

I. ÉVFOLYAM, 68. SZÁM 1991. JÚLIUS 9., KEDD TÁPiÓMÉNT1 ^ggigp MEGJELENIK MINDEN KEDDEN, CSÜTÖRTÖKÖN, SZOMBATON Megoszlanak a vélemények Sportélet és támogatás A Nagykátai Kosárlabda SE legutóbbi, egynapos torná­ján sikerrel szerepelt Sütő Imre. aki a Nemzeti Sportban olvasott a torna megrendezéséről. A csapat örömmel vet­te a jelentkezését. Végül is az egyáltalán nem kosaras termetű fiú lett a hárompontos kosárdobóverseny I. he­lyezettje (Oláh Géza felvétele) A rendszerváltással a sportegyesület életében is véget ért egy fejezet. Ko­rábban a mechanizmus úgy működött, hogy a helyi párt- és állami vezetés presztízsokok miatt indi­rekt hatalmi módszerekkel éltette, támogatta a spor­tot. Az egyesület élére pe­dig olyan gazdasági veze­tőt ültetett, _aki a klub re­zsiköltségeinek jelentős ré­szét lenyelette a cégével. A rendszer előnyeit és hátrá­nyait ki-ki meg tudja ítél­ni, de ez egyszer s minden­korra véget ért — hangsú­lyozta Kudelich Ferenc sportegyesületi elnök a kö­zelmúltban megtartott nagykátai képviselő-testü­leti ülésen, ahol a város sportéletéről számolt be. Önszerveződő szervezet A nagykátai sportegyesü­let bázisszerv nélkül mű­ködő, állampolgári jogon és alapon önszerveződő tár­sadalmi szervezet. Az egye­sületben sportoló mintegy százharminc tag négy szakosztályt képvisel. A labdarúgó-szakosztály­ban nyolcvanan sportol­nak, négy korcsoportban, míg a további három — a kézilabda-, a kosárlabda- és a sakk-----szakosztály közel a zonos arányban osztozik a további félszáz sportolón. A szakosztályokat öttagú elnökség irányítja, élén társadalmi elnökkel. Az el­nökség határozatait és az egyéb operatív feladatokat az ügyvezető elnök hajtja, illetve hajtatja végre. Az ügvveze*ő elnök felügyela­TÁPIÖMENTI HÍRLAP Vezető munkatárs: Matula Gy. Oszkár. • Munkatárs: Deák Attila. • Fogadónap minden csütörtökön 10—12 óra között Nagykátán a művelődési központban. te és irányítása alatt hét fő alkalmazott tevékenykedik. Közülük a labdarúgócsapa­tok edzője és az autóbusz gépkocsivezetője főállású dolgozó, míg a kézilabda- edző, a sakkozók edzője, a labdarúgó-szakosztály szer­tárosa és mosónője, vala­mint az egyesület gazdasá­gi vezetője mellékfoglalko­zású alkalmazott. Szűkös források, súlyos gondok' A képviselő-testület előtt szó esett az egyesület pénz­ügyeiről is. Az éves terv készítésekor bebizonyoso­dott, hogy a működőképes­ség fenntartása minimáli­san egymillió forint költ­ségvetést igényel. A gaz­dálkodó szervezetek támo­gatása szinte teljesen le­épült mint lehetséges for­rás, így csak a saját bevé­telekre, valamint az ön- kormányzat által elfoga­dott forrásra támaszkodha­tott az egyesület. Ez utóbbi keret tárgyévre hatszáz­ezer forint és a hiányzó négyszázezer forint saját bevétel (szállítási tevé­kenység nyereségé és pá­lyabevétel) is realizálódni látszik az öt hónapos tény­adatok alapján. Az ismertetett költségve­tési terv teljesülése azon­ban csak annyit eredmé­nyezhet, hogy a sportolók részt tudnak venni a szük­séges edzéseken és bajnoki mérkőzéseken, de az álló- és forgóvagyon (stadion és egyéb felszerelések) állagá­nak szinten tartása egyre nehezebb, sőt talán tartha­tatlannak is látszik. — Nagykáta gazdasági adottságait illetően a mű­ködőképességet biztosító gazda szerepét az önkor­mányzat vállalhatja fel. Egyrészt azzal, hogy ezt a szándékát kinyilvánítja, másrészt szervezetébe szervesen beépíti a sport­élet irányítását és végül felvállalja a helyi gazdasá­gi és közélet koordinálását a sport érdekében — hang­súlyozta Kudelich Ferenc, majd így folytatta: — Vé­leményünk szerint halogat- hatatlan stratégiai döntést kell hozni, hogy milyen ar­ca legyen városunk sport­életének. Ilyen mint most, vagyis mindenki sportoljon, aki akar, a minimális fel­tételrendszer és a tömeg­sport szintjén. Vagy prefe­rálni kell egy szakosztályt, megteremtve a lehetőségét a nemzeti bajnokságban való szereplésnek, kielégít­ve ezzel a lokálpatrióta ér­zelmeket. Dolgozzák ki a terveket A többi szakosztály pedig olyan szinten mű­ködjön, amilyen feltéte­leket maguknak teremteni tudnak. Egyesületünk veze­tésében is megoszlanak a vélemények a követendő útról, jómagam az előző változatot támogatom, an­nál inkább, mert a kézi­labdában és a labdarúgás­ban is le tudnánk rakni az alapjait a magasabb osz­tályban szereplő, tartósan sikeresnek vélhető csapat- nai Javaslom, a jövőben az önkormányzat vegye kézbe az egyesület irányí­tását és dolgozza ki á város sportéletére karakteriszti­kus koncepcióját, mely megvalósításához nyerjen meg minden potenciális helyi gazdasági-társadalmi erőt. D. A. Mi lesz a szövetkezettel? Kezdődik a kárpótlás A köztársasági elnök aláírta a Parlament által elfoga­dott kárpótlási törvényt. S bár lehet, hogy az új tör­vény egyes részleteit, egyes pártok ismét alkotmányelle­nesnek fogják találni, és az Alkotmánybírósághoz for­dulnak, mégis valószínűnek látszik, hogy a jogszabály gerince aligha változik majd. Várhatóan néhány hét múlva, de legkésőbb ősszel megkezdődhetnek a földár­verések. Földet nemcsak a korábbi földtulajdonosok sze­rezhetnek. Ök vagy a lakóhelyük szerinti szövetkezet ár­verésre bocsátott földjeire licitálhatnak vagy állami földekre. Tisztázatlanok még az árverés részletes szabá­lyai is. Többen úgy vélekednek — a végrehajtási rende­let hiányában —, hogy az árverésekre viszonylag kis földterületeket, parcellákat kell kijelölni, és az érdeklő­dők az adott földdarabra licitálhatnak. Mások viszont mindezt megvalósíthatatlannak tartják. Vajon hogyan vélekedik mindezekről a térség mező- gazdaságában meghatározó szerepet betöltő nagykátai Magyar—Koreai Barátság Mgtsz elnöke, Bánáti And­rás? O Alig született meg a kárpótlási törvény, máris hallani olyan véle­ményt: ha kihasítják a szövetkezet vagyonából a kárpótlásra szánt földte­rületeket, megszűnhet maga a szövetkezet is. Elnök úr, hogyan látja ezt a kérdést? — Nálunk a hétezer-ket- tőszázhuszonkilenc hektár földterületre szerzett a ter­melőszövetkezet tulajdon­jogot az elmúlt évtizedek alatt. Mindezt tette meg­váltás formájában, azoktól a személyektől, akik nem a szövetkezetben dolgoztak, de elődeik, örökhagyóik szövetkezeti tagok voltak, azonban az ő elhalálozásuk folytán olyan tulajdonoshoz került volna a föld, aki nem a szövetkezetben dol­gozott. Ezt a földterületet törvényi rendelkezéssel a szövetkezet megváltással megszerezte. © Nagykátán mekkora az a földalap, amely a kárpótlási törvény alap­ján, licitálás útján fel­osztásra kerülhet? — Nálunk mintegy négy­ezer-ötszáz hektár az a földalap, amely a közgyűlés kijelölése folytán rendelke­zésre állhat a kárpótlásra. Mindez részben a kárpót­lási törvény által megsza­bott tagonkénti harminc aranykorona, alkalmazot­tanként húsz aranykorona mértékben. Ez átlagosan számolva közel ezer hek­tárnyi terület. A többi földterület , amely marad számunkra, az a jelenleg is földdel rendelkező terme­lőszövetkezeti tagok földtu­lajdona. © Változtatni fogja a szövetkezet működőké­pességét az új törvény? — A változást nem lehet vitatni, hiszen mi arra vol­tunk berendezkedve, hogy közel hétezer hektárnyi te­rületet műveljünk meg, nem is akármilyen szinten. • Földet nemcsak a korábbi földtulajdonosok szerezhetnek, hanem más kárpótoltak is. Ugyanak­kor a törvény a „mező- gazdasági termelés támo­gatása” mellett voksol: aki vállalja, hogy a kár­pótlás során megszerzett földet mezőgazdasági vállalkozóként öt éven át maga műveli meg, az ér­vényesíthető kárának kettőszázezer forint fe­letti részét egymillió fo­rintig megkaphatja in­gyenes támogatásként. Mindez befolyásolja majd ' az egyéni gazdálkodás élénkülését? — Hogy az újrakezdő gazdáknak milyen maga­tartása, szándéka lesz a föld megműveléséhez, mennyire látnak benne fantáziát — azt ma még megmondani nehéz. Mi ed­dig is évente hatszáz- nyolcszáz hektárnyi bérbe adott területen szaktanács- adással, gépek, vetőmagok biztosításával, állategész­ségügyi felügyelettel, szol­gáltatások végzésével, tisz­Barátok újságja tán üzleti alapon elősegí­tettük a mezőgazdasági ter­melést. Mindehhez nekünk gazdasági érdekünk fűző­dött. Csak egy területen említenék példát: a szövet­kezet évente egymillió liter tejet termelt, ugyanakkor a Nagykátán élő emberek évente saját termelésben mintegy félmillió liter tejet termeltek. Mindezt rajtunk keresztül értékesítették. Te­hát mint gazdálkodók kö­zött, normális üzleti kap­csolat alakult ki közöt­tünk. © A kárpótlásra várók egy része városokban la­kik, másik része évtize­dek óta nem foglalkozott mezőgazdasági munkával. Előfordulhat, hogy mégis „megrészegíti” őket a tu­lajdon, és nekilátnak a földet művelni? — Az évtizedek alatt ki­alakult mezőgazdasági ob­jektumok és géprendszerek, a technológiai háttér nél­kül ma már aligha lehet gazdálkodni — ez minden­ki előtt egyértelmű. Az teljesen közömbös szá­munkra, hogy a föld meg­művelését nem termelőszö­vetkezeti tagok, hanem ma­gánemberek tulajdonán kell elvégezni. A mezőgaz­dasági termelésre veszélyt csak akkor jelenthet a kár­pótlás, ha az újonnan föld­höz jutó emberek szaktu­dás és anyagi erő nélkül, csupán kényszerhelyzetben — mivel más munkalehető­ségük nem lévén — kérik vissza a földet, és kezde­nek el rajta évtizedekkel ezelőtti módszerekkel dol­gozni. Csak ebben az eset­ben látom veszélyét a kár­pótlási törvénynek. Deák Attila Nagykátán a városi könyvtár bejáratánál havonta néhány órára kitesznek egy táb­lát: „Nagykátai újság kapható”. A tábla csak azért van kint néhány órára, mert jó ideje igencsak kelendő a Nagykáta Barátainak Köre gondozásában megjelenő kiad­vány. Ügy tűnik, a mintegy ezer példányban megjelenő lap mind szélesebb körben válik népszerűvé, elsősorban azért — vallják a helybeliek —, mert benne az önálló véleményüknek adhatnak hangot (Deák Attila felvétele) Önkormányzati kamatmentes Szentmártonkáta önkor­mányzata erre az évre 1,6 millió forintot különített el a lakásépítés és -vásár­lás szociális támogatására. Ezen támogatást — ka­matmentes kölcsönként — az alábbiakra lehet kérni: — lakásépítés, lakásvá­sárlás, emelet-, illetve te­tőtér-beépítés, építési telek vásárlása. A kérelemhez csatolni kell a kérelmező családjá­nak elért keresetét bizo­nyító munkahelyi igazolá­sokat, lakásépítés esetén a jogerős építési engedélyt, lakásvásárlásnál az adás­vételi szerződést. Minden esetben szüksé­ges a munkahely igazolá­sa arról, hogy kapott-e a kérelmező a munkáltatójá­tól támogatóst a lakásépí­téshez. Az előzőekben em­lített igazolások, valamint a polgármesteri hivatal helyszíni környezettanul­mánya alapján a népjóléti és szociális bizottság ja­vaslata figyelembevételé­vel az önkormányzati kép­viselő-testület dönt a tá­mogatás odaítéléséről és mértékéről. A kamatmentes kölcsön mértéke — a kérelmező szociális helyzetétől füg­gően — 50 ezer forinttól 170 ezer forintig terjedhet. Az önkormányzat hatás­körébe került az első la­káshoz jutók támogatása is. Ezt azon családok kér­hetik, akik saját tulajdonú lakással vagy lakrésszel soha nem rendelkeztek, to­vábbá határozatlan idejű bérleti vagy használati jo­guk sem volt a lakásra. Ezen támogatás vissza nem térítendő támogatásként ad­ható, melynek összege 150 000 forint.

Next

/
Oldalképek
Tartalom