Pest Megyei Hírlap, 1991. július (35. évfolyam, 152-178. szám)
1991-07-01 / 152. szám
I. ÉVFOLYAM, 126. SZÄM 1991. JÜLIUS 1., HÉTFŐ D U NAJÁJ aiENTBNUKEl-SZIGEI • CSEPEL-SZIG ET 9 DUNAKESZI • RÁCKEVE • SZIGEISZENTMIKLÓS • FÓX • GOD Aláírták a megállapodást Utat találni egymáshoz Napjainkban sok minden újrafogalmazódik. Az évekkel ezelőtt megkötött szerződéseket elavulttá tették a közelmúlt változásai — az új politikai és gazdasági körülmények korszerűbb kereteket és tartalmat igényelnek. Ez történt a Pest Megyei Ipari Szövetkezetek Szövetsége — melynek sorába Szentendrétől Dömsödig a Dunatáj több ipari szövetkezete is beletartozik —, és a Dél-Türingiai Kézműves Kamara kapcsolatában is: a rendszerváltozás s az egységes Németország létrejötte időszerűvé tette az együttműködés új elveinek ki- nyilvánítását. Ezt feismerve találkoztak a két szervezet vezetői, dr. Bernáth Tibor KI- SZÖV-elnök és Henner Hartung, a kézműveskamara elnöke, s írták alá az 1993-ig szóló új megállapodást. — Mit jelent az önök számára e kapcsolat, mit vá mák az együttműködéstől? — kérdeztük Henner Hartung urat. — A gazdasági, kultúráid lis és emberi kapcsolatok elmélyítését reméljük, de — s ezt hangsúlyoznám — elsősorban a tagszervezetek között. Nyilvánvalóan szükséges a KISZÖV és a kézműveskamara, mint legfelsőbb szintű érdekképviseleti szerv közeledése és együttműködése is, de talán ennél fontosabb, hogy az egyes szövetkezetek utat találjanak egymáshoz. — Itt-tartózkodásuk során felkeresték — a többi között — Dunaharaszti Texgraf ipari szövetkezetét, s megtekintették az ott működő Plast-Graf Kft.-t. A német és az itteni viszonyok összehasonlítása miNövények - felfüggesztve Nem minden lakásban akad elég szabad ablakpárkány, világos helyen álló polc, ahová növényeket tehetünk, máshol a rossz fényviszonyok jelentenek akadályt és szabnak gátat a további növényesítésnek. Ilyenkor segíthet az a megoldás, araikor a növény drótkosárban vagy erre alkalmas edényben a levegőben csüng alá. Erre a „hely ki használó*» módszerre számos növény alkalmas, így például a sokak által gondozott scin- dapsus, az aszparágusz, a kedvelt pletykafélék vagy a filodendronok és a velük rokon syngo.n iumok, melyeknek sajnos nincs magyar nevük. Ha a kosaras megoldást választjuk, a laza drótkeretet magunknak kell elkészítenünk, készen nem kapható. Átmérője tetszőleges, illetve a növény nagyságától függ, általában 10—15 cm, Készíthetjük a keretet vékony lécekből is, végeiket átfúrva dróttal erősíthetjük egymáshoz. Alihoz, hogy egy ilyen kosár megfelelően álljon, három ponton kell felfüggeszteni. Amikor a drótozással készen vagyunk, a kosarat kibélol- jük friss mohával. Ez a későbbiekben nem csak a földet és a nedvességet tartja, de laza szerkezeténél fogva biztosítja a növény gyökereinek szellőzését is. A kibélelt kosárba a választott növény igényeinek megfelelő földet teszünk. A fent említett fajok viszonylag igénytelenek, számukra a szak üzletekben kapható közönséges lomb- földkeverék megfelelő. A növényt az ültetés után jól öntözzük meg. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy jól megszívja magát, ma jd a lecsöpögés után későbbi helyére függesztjük. (KATT) lyen következtetésekre vezette önöket? ~ Rendkívül hasznos volt a tapasztalatcsere, különösen, mert Németországban nagy változások vannak folyamatban: szövetkezeteink egy korszerűbb társasági formává — GmbH — alakulnak, amelyek hatékonyabbak, ugyanakkor a banki támogatásokat is élvezik. Duna- harasztin egy rendkívül jól prosperáló vállalkozással ismerkedhettünk meg, s egyértelművé vált számunkra, hogy a jövő útja a jó szervezettség, a csúcstechnika és a korszerű technológia. De módunkban állt hallani az itteni gondokról is: a szövetkezetek és kft.-k piaci jelenlétének nehézségeiről, az eladási problémákról, s a szövetkezeti törvény hiányából fakadó visszásságokról. Mi is sok — bár más jellegű — problémával küzdünk: nem tisztázottak a tulajdonjogi kérdések, rendkívül drágák a bővítéshez szükséges telkek, ugrásszerűen nőttek a bérleti díjak, s az energiaárak — ilyen helyzetben nehéz eredményesen működni. Az átalakulási folyamat tehát nálunk is küzdelmekkel jár — s nem megy azonnal. Vasvári Éva Kimerülcben az alap Aki akar, kimászik a baj! A jó ügyeket a tiszta szándék, a lelkesedés és a pénz viszi előbbre. lia az utóbbi hiányzik, elég rtelic- zen bontakoznak ki és válnak valóra az elképzelések. Az önkormányzatok mellett működő bizottságok nap mint nap tapasztalják, mit jelent a pénzhiány, a cselekvő akaratot gúzsbakütő, olykor leküzdlictztlcnnek tűna akadály. Pláne, ha szociális célra kellene. Manapság ugyanis az igénylők tábora egyre szélesebb lett. Kiskunlacháza önkormányzatának népjóléti és szociális bizottságát dr. Bó- na Zoltán körzeti főorvos vezeti. Több mint harminc éve é] és dolgozik a településen, személyében olyan ember került erre a posztra, aki jól ismeri az itt élőket, aki végigkövette az életkörülmények változásait, tisztában van a különböző rétegek anyagi-gazdasági és egészségügyi helyzetével, s tudja azt is, hol keresendők a szociális problémák érzékeny pontjai. — mert valamikor gyermekeket neveltek, s a háztartásban dolgoztak — kerültek perifériára. Nincsenek sokan, bár azt az egyetlen embert vagy azt az egyetlen családot nem vigasztalja, az ő élete ettől nem lesz könnyebb. Az anyagi korlátok azonban nyomasztóak, a négymillió forintos szociális alapjuk kimerülőben van, pedig még csak az év közepénél járunk. Rendkívül rosszul érintett minket is az OTP kamatemelkedése, ezt is ebből kompenzálta az önkormányzat. tásra törekedve mérlegelni. Nagy segítség a főorvosnak a munkatársaktól kapott sok értékes információ: az öregek napközi otthonának vezetője például az idős rászorulók problémáit jelzi. A munkanélküliség erősödésével itt is markánsabbá váltak a szociális problémák, de a főorvos úgy ítéli, aki akar, ki tud mászni a bajból. A cigányság helyzete azonban nehéz, többségüknek nincs munkahelye, így elég sok segélyigénylő van közöttük. A kérelmeket igyekszik albizottság méltányosan, egy igazságos elosz— Bajaink ellenére nem látom tragikusnak a helyzetet — mondja végezetül dr. Bóna Zoltán —, ugyanis Lacháza egészségügyi és szociális szempontból régen is ellátott, gondozott terület volt. Ez meglátszik az egészségügyi helyzeten is. Két gyermekorvos, két fogorvos, három körzeti, s egy nőgyógyász szakorvos teljesít szolgálatot — ez az átlagosnál jobb. Az önkormányzat pedig nem kampányszerűen, nem egy-egy aktuális probléma kapcsán foglalkozik a kérdéssel, hanem folyamatosan. Meggyőződésem szerint ez a garancia arra, hogy a település szociális közérzete elfogadható. Va. É. — Kiskunlacháza nem tartozik a szegény települések közé — mondja a főorvos —, sőt mostanában határozottan dinamikussá vált a fejlődése. Budapest közelsége mindig éreztette jótékony hatását, itt az emberek régen is kertészkedtek, gazdálkodtak, piacoztak. Ma is népes e tábor, sokan fóliáznak, s már hajnalban viszik árusítani a portékájukat. Meg lehet nézni az utcákat: sorra emelkedtek az impozáns épületek, a generációk külön élnek, aki személyautót vesz, jószerével nyugati kocsit vásárol — van tehát egy módosabb kör. Erősödnek a vállalkozók is, de ugyanakkor kitermelődött egy lumpenréteg, s vannak a szociális támogatásra valóban rászorulók, akik önhibájukon kívül Közös tárlat A szemlélet szabadsága Az SZDSZ budapesti székhazában július 5-ig látható a Kárpátia Alkotóközösség közös tárlata. A megyéhez több szálon kapcsolódik ez a kiállítás. Két festőművész Szentendrén él közülük — Czene Ágnesnek nemrég zárult önálló tárlata Budaörsön —> Károlyi András hosszabb ideig festett Nagymaroson, Réti Mátyás Pomázon. A művészcsoport vezetője, Kránitz Margit festőművész a portré mestere, ezúttal Madonnája jelképezi az anyai szeretet fontosságát. A tájképiek hagyományhű fogalmazása megörökíti a Dunakanyart és a faddi Dunát, egyúttal értelmezi is — nem reked meg a rajzi leírásnál. Ez vonatkozik a tanyaképiekre is, melyeknek Puskás Jenő az avatott alkotója. Tág a skála, néhányan technikai újdonságokra törekednek, mások sajátos témavilágot alakítanak ki, így a közös bemutatkozás változatos. Szép csendéleteket láthatunk, szürrealista műveket Vojonits Richárdtól és Deák B. Ferenctől, aki színészi pályáját cserélte föl a festészettel. Az örömteli változatosságot az alkotó- közösség éppen azáltal éri el, hogy minden tagja őrzi szemlélete szabadságát. L. M. Valahol biztos van egy forrás Budapestről nem telefonállak Orvosi ügyelet Dunakeszi körzet: Dunakeszi, Fő út 75—81. Tel.: 41-902. Nappal: 12—14 óra. Éjjel: 18-tól reggel 8-ig. Gyermekorvosi ügyelet: szombat-vasárnap 8—12-ig. Július 1. Éjszaka: dr. Németh Ágnes. Nappal: dr. Varga Eszter. 2. É.: dr. Tordasi Éva. N.: dr. Im- reh Magdolna. 3. É.: dr. Gógucz Attila. N.: dr. Fűzi József. 4. É.: dr. Tornyi András. N.: dr. Fürstner László. 5. É.: dr. Zámori dunata.i hírlap Vezető munkatárs: Máza Katalin. • Munkatársak: Vasvári Éva és Kovács T. István, • Fogadónap: minden hétfőn 12—IS óráig a szerkes/.töségben. Címünk : ßp. VILI., Somogyi Béla u. s. pf.: 311. ír. sz.: 1446. Telefon: 138-4761, 138-1067. 8 Attila. N.: dr. Gógucz Attila. 6. É.: dr. Tordasi Borbála. N.: —. 7. É.: dr. Fűzi József. N.: —. Pomázi körzet: Pomáz. Kossuth u. 21. Tel.: 25-472. Július 1. dr. Juhár János. 2. dr. Brezanóczy János. 3. dr. Frózsi Dániel. 4. dr. Tárcsái Imre. 5. dr. Regius Ferenc. 6. dr. Regius Ferenc, dr. Juhár János. 7. dr. Regius Ferenc, dr. Juhár János. Szentendrei körzet: Szentendre. Bükköspart, 27. Tel.: 12-650. Július 1. dr. Nagy István, 2. dr. Kiss László, 3. dr. Horváth István, 4. dr. Katona Gyula, 5. dr. Laponyi István. 6. dr. Gombás Katalin, dr. Laponyi István. 7. dr. Gombás Katalin. Tahitótfalui körzet: Ta- hitótfalu, Ifjúság u. 5. Tel.: 27-030. Július 1. dr. Kiss András, 2. dr. Magyar Gábor, 3. dr. Antal József. 4. dr. Kiss András, 5. dr. Nagy Árpád, 6. dr. Kiss András, 7. dr. Kiss András. A Tó vendéglő kívülről nézve romantikusnak látszik. Tanyahajót vontattak valahonnét szárazra, az áll a pócs- megyeri Pázsit-tó pariján. Belül kerülve már kevésbé csalogató a kép, a vendéglő fogalmát egyszerűbbé fokozza maga a környezet. Hétköznap van. Egyetlen vendég kortyolgat a pultnál. A privátüzlet vezetője különös. de nem éppen vendéglős modorban fogad. Ennivaló legfeljebb akkor akadna nála. ha főzne, de arra várni kell. Én pedig nem várok. Az ajtó előtt készítek pár képkockát a tóról, de, mint később kiderül, azt is elhibázom. A strand szomorúfüzes partján öltözők, zuhanyozók, szezonra készülő személyzet. Azt mondják: bányató volt itt, a kavicsréteg alól szivárog s közlekedőedény módjára a Duna szintjével összhangban emelkedik vagy apad a víz. Tóparti számítások Szerethetik a vendégek — gondolom —, bár aggályaim is vannak a biztonságuk miatt. Mert mint hallom, egyenetlenül kotorták ki a medret. Van, ahol váratlanul bukhat gödörbe a gyanútlan strandoló, máshol meg a gyerekeknek sem veszélyes a pancsolgatás. Csak azt kell tudni, hol. — Nem látok itt jelzőtáblákat, bójákat. — Azért van a strandőr meg a csónak — mutatnak a víztükör felé, mire én azt vetem ellen: — A csónakból nem lehet minden irányba figyelni, hátha lekésik egyszer a csónakos. No meg, aki nem helybeli, hanem csak egy meleg napon erre vetődve akar megmártózni? Az ugye, nem ismerheti a fürdő tulajdonságait. Ügy látszik azonban, hogy feleslegesen akadékoskodom, mert a helybeliek nem tartanak nagyobb bajtól. Inkább az erre kószáló csavargóktól, akik tavaly is a környék bokraiban aludtak. Nagy szeméthalmazok maradtak utánuk a strandon is, nem győzték takarítani. Az sincs jól, hogy a vendéglőbe jegy nélkül bemehetnek, utána pedig ellenőrzés nélkül, ingyen léphetnek be a fürdő területére. Pedig a pénz ott is számít. Ma még nem kémek sokat. A felnőttek mindössze harminc, a gyerekek húsz forintot fizetnek egy egész napra. Közel a surányi üdülőtelep, piszkos a Duna vize. Ha ezt a két tényezőt figyelembe vesszük, feltételezhető, hogy a kis kezelőszemélyzetet, a világítást és szerény üzemköltségeket dotáció nélkül is ki tudja fizetni az önkormányzat. — Ivóvíztisztaság. A környezetvédők dr. Zajzon Adám vezetésével fordítanak gondot a tóra, melynek egyetlen baja, hogy hínárosodik. Ezt rendszeresen eltakarítja a csoport — mondja Bertalan Béláné polgármester. Ö ismeri pontosan a kialakulás történetét, mely . szerint a Ta- hitótfalu központtal működő Kék Duna Szakszövetkezet elhagyott sóderbányája alakult át a felüdülést szolgáló hellyé. Aztán a horgászok vették birtokukba a területet, majd a Kö- zép-Dunavidéki Intéző Bizottság támogatásával, a helyi lakosság anyagi hozzájárulásával alakult ki a mai állapot. Vizes volt az a terület — Valahol biztos van egy forrás, amely a mélységből buzog — véli a polgármester asszony, aki még a régmúltból emlékszik rá, hogy vizes volt az a terület. Ügy gondolja, hogy tovább kell gondozni a tavat. Kell majd egy tisztító jellegű kotrás, amit akár privát vállalkozónak is megérné elvégeznie. Ha nem másért, hát a kitermelt kavics ellenében. Csak legyen rá idő, mód foglalkozni vele, az aktuális gondok mellett. Az üdülési szezon elejéről jó és kevésbé jó hírekkel szolgálhat a testület elnöke és a jegyző, dr. Ne- mecsek Rezső. Akiket nem kérdezlek A tavasszal kitört kompválság a Duna mindkét oldalán bizonytalanságban tartja a falut. Legutóbb a gödi oldalon szüntették be az átkelést, amit udvariatlan gesztusnak is fel lehet fogni. A döntésről ugyanis a rádióból értesültek a köz- igazgatás vezetői, akik ez ügyben sem egy levelet, sem egy telefonértesítést nem kaptak. Nemhogy még a tanácsukat kérték volna. Az ugyan igaz, hogy a surányi üdülőlulajdonosok például jöhetnek Szentendre felöl, jöhetnek Tahiból a hídon át, busszal, kocsival. Érkeznek Surányba menetrend szerint közlekedő hajók. Ám a kispénzű, főleg újpesti, rákospalotai nyugdíjasok vonattal jártak eddig, s a korábban olcsó komppal keltek át Gödnél. Ez a lehetőség volt, nincs. Az üdültetés itt foglalkozás, bár eddig a nyári csúcsidőszak főleg a kevés élelmiszerbolt miatt okozott kényelmetlenségeket. Ezen talán segít majd a vállalkozási kedv, amely sok kis üzlet nyitását eredményezi errefelé. Kovács T. István
