Pest Megyei Hírlap, 1991. június (35. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-01 / 127. szám
1. ÉVFOLYAM, 101. SZÄM 1991. JÚNIUS 1., SZOMBAT ß U ID É KI BUDAÖRS • finn • SZAZHALOMBATTA • PILIS VÖRÖSVAR • BUDAKESZI « BIATOR- BAGY • TÖRÖK BAHNT • PILISCSABA • PÁl'V • ZSAMBÉK • SOLYMÁR • TÁRNOK • NAGYKOVÁCSI • BUDAIÉNÖ • PERBAL • TÖK O TINNYE • ÜRÖM A kinevezés még mindig késik Érden Ahol nines, ott ne keresd Voltait pályázók és pályázatok a meghirdetett igazgatói állásra Érden. A tét a művelődési ház vezetése. Meghallgatások április Klán. Így aztán a kívülálló joggal gondolhatta, hogy május húszadikán az ön- kormányzati testület ülésén — melynek napirendjén e kérdés eldöntése is szerepelt — felszáll a „füst”. ■ Annál is inkább, mert az önkormányzati testület kulturális bizottsága az írásban beadott pályázatok értékelésén túl meghallgatta a pályázókat. Aztán az ön- kormányzati törvényben meghatározott jogával élve javaslatot tett a testületnek a művelődési ház igazgatói kinevezésére. Ez persze még mindig nem zárja ki azt a lehetőséget sem, hogy a képviselők további jelölteket állítsanak. Ám a kialakult „közhangulat”, mely még véletlenül sem sejtetett konszenzust, megtette a magáét. Három pályázó visz- szalépett. Ezek után a testület már csak kettő közül választhatott. Ketten maradtak a porondon állva. De ők sem sokáig, mert a testület két „pártra” szakadt. Az egyik tábor a bizottság által javasolt személy mellé állt, míg a másik a riválist támogatta. S aztán leszavazták a bizottság jelöltjét ti zenkét lő-t i zsn e gy arányban. Tudták, mit tesznek, s miért. Nekem azonban egy dolog nem fér a fejembe. S megfogalmazhatom bátran, mert nemhogy nem cimborám, rokonom a két jelölt, de a nevüket éppúgy nem tudom, mint ahogy a szemük színét sem. A foga fehérjét sem mutatta ki nekem egyikük sem. Szóval pártatlan vagyok. Azt nem értem, három perc alatt, szubjektív benyomás alapján miként lehet valakinek az alkalmasságát vagy alkalmatlanságát eldönteni. Akkor, amikor a huszonhat képviselő közül heten olvasták el a beadott pályázatokat, látták el kézjegyükkel azt a bizonyos dossziét. Amondó vagyok, nem is akartak dönteni. Hiszen akkor bújt ki a szög a zsákból, jöttek elő a farbávaj, amikor szavazás után voltak: „...az a baj, hogy az egyik jelölt a kulturális bizottság legközelebbi hozzátartozója ...” Hát ez baj, még akkor is, ha a bizottság elnöke nem vett részt a. szavazásban, de még a minősítésben sem. Csak hát az összeférhetetlenség. Igaz, kinevezés után egyik nem lehet, nem is lesz a másik főnöke, csak hát... Lehet vitatkozni. Az összeférhetetlenség talán mindezek ellenére is fennáll. Ám ha megnézzük az érem másik oldalát, kiderül, az egész dolognak — hogy enyhe jelzőt használjak — van egy kis „szépséghibája”. Ugyanis ahogy elöljáróban szó volt róla, az első meghallgatás április 16-án volt. A döntés május 20-án. Öt hét volt a „mindent meggondoltam, mindent megfontoltam” verdikt kihirdetéséig. Csakhogy ez az öt hét kevés volt annak Wettenberg kitett magáért... ...és persze Zsámbékért Az idén már három delegációt fogadott Zsámbék- ról a németországi testvér- település, Wettenberg. Május első napjaiban az öregfiúk labdarúgócsapatát látták vendégül, majd egy történelmi piacon árusították a magyar hurkát, kolbászt, lángost és bort a zsámbékiak. Legutóbb május 15—21. között Zink Imre polgár- mester vezetésével önkormányzati képviselők, illetve a helyi tűzoltó-egyesület tagjai tettek látogatást a testvértelepülésen. A találkozó rendkívül hasznosnak bizonyul, hiszen a zsámbékiak széles körű ismereteBt’DA VIDÉKI HÍRLAP Vezető munkatárs: Fazekas Eszter. 9 Munkatársak: Fekete Ildikó, Aszódi László Antal, Virág Márton. • Fogadónap minden hétfőn Ilii óráig a szerkesztőségben. Címünk: Bp. VIII., Somogyi B. u. 6. pf.: 311. ír. sz.: 1446. Telefon: 138-4761, 138- 4067. két, hasznosítható tapasztalatokat szereztek a német- országi közigazgatásról és a kinti kommunális létesít' mények működéséről. A többi között megtekintettek egy szennyvíztisztító telepet is, s megállapodtak abban, hogy a németek szakmai tanácsokkal látják majd el a zsámbékiakat a faluban tervezett tisztítómű létesítése során. Wettenbergből várhatóan októberben érkezik Zsám- békra az a biiilienő platós, önrakodós Mercedes teherautó, ami a helyi szemét- szállítást segíti majd. A Wettenbergben működő zsámbékiak egyesülete ötezer márkát adott arra, hogy a kitelepítettek egykori falujában az első világháborús emlékmű mellett felállíthassák a második világégésben elpusztult zsámbékiak emlékhelyét. Az alkotás elkészítésére Melocco Miklós szobrász- művész vállalkozott, s ha minden a tervek szerint halad, halottak napján már ott gyújthatnak gyertyát a hozzátartozók a háborúban elesett szeretteiknek. F. E. kiderítésére, hogy itt összeférhetetlenség áll fenn, Annak megfogalmazására viszont, hogy az érintettnek pontosan négy szavazatába került a rokonsági fok, fél perc elég volt. A mínusz négy szemtől szembe való megfogalmazásához! Nehéz felfogású lévén, valamit nem értek: az ön- kormányzati demokráciába miért csak a nyílt színi taps „fér bele"? A kifogást, a bírálatot, a „nemtetszést” miért a színfalak mögött, úgy hátulról mellbe fogalmazzák meg még ma is? Nem tudom, egyben biztos vagyok, a nyílt színi tapsot most a magam részéről mellőzöm! Varga Edit Ápolják a kapcsolatot Jönnek-meimek a T * Alig két hete utazott haza Biatorbágyról a testvér- település, Herbrechiingan fúvószenekara és néptánc- csoportja, újra vendégeket fogadnak a Baden-Württen- bergi tartomány kisvárosából. Május 31-én érkeztek és néhány napig tartózkodnak Biaiorbágyon a német sportküldöttség tagjai. Június elsején délután a bia- torbágyi öregfiúk labdarúgócsapatával mérkőznek meg. A viszontlátogatásra június 14-től kerül sor, amikor Palovits Lajos polgár- mester vezetésével a biator- bágyi tűzoltóegyesület tagjai utaznak Herbrechtin- genbe. Látogatásuk ideién kerül majd sor a testvértelepülésen felépített új tűzoltószertár átadására, s arra a nyitott ajtók napjára, ami leginkább a nálunk szokásos közmeghallgatáshoz hasonlítható. A júniusi látogatás első ízben alkalom arra, hogy Biatorbágy új vezetője személyesen is megismerkedhessen Herb- rechtingen polgármesterével, s egyeztessék elképzeléseiket a kapcsolatok további ápolására. Perbálon Tornaterem épül Ha minden a tervek, elképzelések szerint alakul, Perbálon még az idén sikerül befejezni az általános iskola tornatermének. felépítését. A kivitelezés megkezdését az önkormányzat anyagi hozzájárulása tette lehetővé. Mivel a gyermekek egészséges nevelése közügy, megmozdultak a helybéliek is. Társadalmi munkával segítik az építkezést. Az alapok már elkészültek. Gyáravató Solymáron Napellenzőket gyárt a Happich A kép jobb szélín levő Otto Happieli a napcllenzűgyár- tás egyik fázisát mutatja dr. Alexander Arnold német nagykövetnek, mellette a kép bal szélén Sautcr Iíudolf országgyűlési képviselő és Sarlós Ecrnát, a Pemü vezérigazgatója Tegnap újabb jelentős állomásához érkezett a Pest Megyei Műanyagiparig Vállalat, vagy ahogy mindenki ismeri, a solymári Pemü, Német autógyárak beszállítójaként megkezdte a napellenzők gyártását a Happich Solymár Kft. Az ünnepélyes megnyitón megjelent dr. Alexander Arnold német nagykövet, a vegyes vállalat külföldi vezetői, Hans Wolf elnök-vezérigazgató és Otto Happich. a cégalapítója. A házigazdák mellett ott voltak Solymár és a megye ön- kormányzatának tagjai, 'és eljöttek az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium képviselői is. Az idén írták alá az alapító okiratot, és rirájus végén már 10 ezer darab napellenzőt szállítottak az Opel részére, mondta a kötetlen beszélgetés során Sarlós Bernát, á Pernti vezérigazgatója. Jó minősítést kapott a termék, és így semmi akadálya annak, hogy évente mintegy 500 millió forint értékű készterméket gyártson az új vegyes vállalat. Mint beszállítók, közvetve vesznek részt a Volkswagen, az Opel és az Audi kocsik gyártásában, amelyek köztudottan a csúcs- technológiát képviselik. A tervekben szerepel, hogy bekapcsolódnak majd e cikkekkel a magyarországi személyautó-gyártásba, amely a közeljövőben indul majd meg. Az sem közömbös, hogy száz ember kap munkát az új solymári üzemben, a német—magyar cégnél. * Kép és szöveg: Hancsovszki János Rémálom a 10-es főút melleit Újraéled az atomtemető? Tudtam mar régebbről, hogy Solymáron a 10-es főút melletti angol temető szomszédságában egy másik, de a világháborús halottak szelleménél jóval nagyobb veszélyt jelentő „temető” is létezett. Sok évvel ezelőtt nagy meny- nyiségű hulladékizotópot tároltak ott, nyilvánvalóan azzal a céllal, hogy sok évtized alatt majd teljesen lebomlik a veszélyes sugárzó anyag. Ügy tudom, vagy tíz évvel ezelőtt felszámolj iák ezt a hulladéklerakót, s elszállították onnan a maradék izotópot, s azóta a Köjál rendszeresen végez ott sugárszintmérést. Egy májusi vasárnap azonban szokatlan sokadal- mat láttam meg a bokrokkal, fákkal sűrűn körbeültetett telek végében. Több különböző márkájú gépkocsi parkolt a szántóföld felőli oldalon. A menetrend szerint közlekedő buszról nézve nekem valójában nem sokat mondott ez a látvány. Ám két utas halkan, de „kellő” riadtsággal kérdezte: Mi az, újraéled az atomtemető?! Valósággal mellbe vágott ez a kérdés, mert hihetetlennek tartottam, hogy valakik megismételjék a sok évvel korábbi hibát, vagyis az izotóphulladék lerakását a forgalmas főút mellé. Nem is foglalkoztam volna a dologgal, de két rémüldöző utastársam megjegyezte, hogy a telek gazdája, a Rozmaring téesz már új gazdát talált arra a földdarabra, s nem lehetetlen. hagy ugyanazt, aki annak idején odahordta a veszélyes hulladékot. Talán mondanom sem kell, hogy Solymáron a polgármesteri hivatalban legalább annyira megütköztek a kérdéseimet hallva, mint én korábban a buszon, a két. utas rémüldözésétől. Polyákné, a polgár- mester titkárnője közvetített köztem és az éppen tárgyaló főnöke között. így azt tudtam meg, hogy vagy tíz esztendeje, amióta a Rozmaring munkásszállót létesített azon a bizonyos telken, nincs már ott sugárzó anyag. A visszamaradt háttérsugárzás pedig nem lehet veszélyes, hiszen akkor a polgármesteri hivatalt értesítette volna a Köjál. A telek új gazdájáról azonban nem tudtak felvilágosítást adni a hivatalban. A Rozmaring Termelőszövetkezet központjában — szintén az elnöki titkárnő jóvoltából — megtudtam, hogy a rémhírnek nincs alapja. Legalábbis az izotóptemető felújításával kapcsolatban. Igaz, tájékoztatóm szerint ott nem munkásszálló, hanem vadászház van, a telket nem adták el, csak felértékeltették, s későbbi sorsáról majd a közgyűlés dönt. A két helyről származó információ közötti eltérés kissé megzavart, de nem annyira, hogy magam járjak utána a dolognak. Nos, a Bécsi úti — ez a 10-es főút helyi elnevezése -— épület falán táblát találtam Pilisvölgye Vadásztársaság felirattal. Nem volt otthon senki, csak egy csaholó kiskutya, „ö” viszont vidáman ugatott, láthatóan nem ártott neki a sugárzás, minit ahogyan, gondolom, a hétvégeken ott tartózkodó vadászoknak sem, meg annak sem, aki ott lakik. Mindettől függetlenül azért életre .kelhet az a ház, az a telek. Üj élteire, de nem hiszem, hogy az sugárzó lesz. Legfeljebb az esetle- - ges új gazda tekintete, ha a forgalmas főút mellett létrehozandó vállalkozása jövője elé tekint. Aszódi László Antal Ügy tudom, hogy c domb alatt volt valamikor az izotóptemető. Ma már — állítólag — nem veszélyes (A szerző felvétele) KÖZLEMÉNY A Budapesti Elektromos Műn vek Szentendre Szerelésvezetőd sége értesíti a lakosságot, hogy a Solymár—Pilisvörösvár kö-* zött épült 2 ezer voltos szabadvezeték-hálózatot 1991. június 1-jén üzembe helyezi. A fenti időpont után nevezett villamos berendezés vezetékeinek meg-* közelítése és érintése elet vészé-» iyes és tilos! (55 4G0/1H)
