Pest Megyei Hírlap, 1991. június (35. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-07 / 132. szám
Körúton a megye kereskedelmi felügyelőié SZÉL PÉTER NYILATKOZIK A fi rizsgdiot szakmai / A 168 órában Berdár Béla, a Pilisi Állami Parkerdő- 4 gazdaság főigazgatója azt nyilatkozta, hogy tudomása y, szerint az ellene folyó fegyelmi vizsgálatot a térség or- £ szággyűlési képviselője, Szél Péter bejelentésére indí- tolták el. A főigazgató azonban sem a rádióban, sem ^ lapunk szerdai számában nem mondott semmi közcleb- 7 bit arról, hogy milyen kifogások, vádak merültek, me- 6 fűlhettek föl ellene. Ha lejárt a szavatosság... Szél Péter szentendrei képviselőt kérdeztük meg arról, hogy neki milyen szerepe van az ügyben? — A Földművelésügyi Minisztérium mint fölügyeleti szerv kezdeményezte a vizsgálatot, s ezt szigorúan szakmai alapon. Így nekem semmilyen szerepem nincs és nem lehet ebben. 4$ Berdár Béla azt állította a rádióban, hogy önnek politikai kifogásai vannak vele szemben. — Valóban vannak politikai kifogásaim azok ellen a vezetők ellen, akik a korábbi rendszer elkötelezett hívei voltak. Meggyőződésem, hogy az általuk képviselt irányvonal nem pasz- szol a rendszerváltás utáni politikai berendezkedéshez. De ez az én magánvéleményem, s ezt Berdár úrral négyszemközt már megbeszéltük, tisztáztuk. Gondolom, ellene a vizsgálat során nem politikai kifogások merültek föl. % Talán nevezzük nevén a gyereket. Az a baj, hogy a főigazgató MSZMP-tag volt? — Berdár Béla nem egyszerű MSZMP-tag volt, egy a nyolcszázezerből. Hanem egy a százból. Én ezt perA piac diktálja Minőségi A világpiacon is versenyképes magyar termékekért tevékenykedő új, önálló, minőségüggyel foglalkozó egyesület — a hivatalos szervezetektől függetlenül — jön létre június 12-én Magyar Minőségügyi Társaság néven — jelentették be a szervezők csütörtökön tartott sajtótájékoztatójukon Az új szervezet célja a minőségi színvonal emelése hazánkban, tékmtettei az egységes európai piachoz való csatlakozásra. Ennek érdekéber. együttműködik a hazai és a külföldi minőségügyi szervezetekkel. sze nem tudom bizonyítani, és ezért nem is nyilat- kozhatom róla. De Berdár úr. mint képviselő, mint egy jelentős vadászterület gazdája, mint megyei pártvezető nem lehetett kis ember. ön régóta ismeri őt? — Ezelőtt egyszer találkoztam vele. ® Mivel most ön a terület parlamenti képviselője, bizonyára meg tudja ítélni az erdőgazdaság munkáját. Szakmailag milyen véleménye van a főigazgatóról? — Szakmailag nem tudom Vácott a Tungsram Rt. Fényforrás Gyárában csütörtökön új üzemet avattak a gyártás során keletkező hulladék fényforrások újbóli feldolgozására. Az avatás alkalmából tartott sajtársaság Tagságát informálni szeretné az új módszerekről, ezzel is elősegítve azok mielőbbi magyarországi bevezetését, alkalmazását. Szakembereik segítségével tervezik a minőségügyi ismeretek oktatásának kiszélesítését, a továbbképzés megszervezését, valamint a minőségügyi szakértők .nyilvántartásának megteremtését is. A társaság a Gépipari Tudományos Egyesület kezdeményezésére jön létre, s alakuló közgyűlésén várhatóan több mint 200 alapító vesz részt. A szervezet nyitott, tagjai sorába bárki beléphet. megítélni, nekem más a foglalkozásom. Az adatok pedig, amelyekhez hozzáférhetek, nem igazán alkalmasak annak eldöntésére, hogy hogyan működik a gazdaság. Az, hogy nyereséges-e vagy veszteséges, nagyon sok mindentől függ. s csak ennek alapján badarság lenne a vezető munkáját megítélni. # Elkép zelhetönek tartja, hogy mégis politikai döntés születik a tárgyaláson? — Nem tudom, én nem veszek részt a vizsgálatban. Azt tudom, hogy az eljárást szigorúan szakmai keretek között kell tartani. Akkor is. ha én ezt a döntést politikailag nem tartom károsnak. tótájékoztatón a gyár vezetői elmondták: a 100 millió forintos beruházás része egy nagyszabású technológiai fejlesztési programnak, amelynek keretében a következő két évben összesen 5 millió dollárt költenek a környezetkímélő termelés meghonosítására. A selejtes fénycső eddig csak gondot okozott, mivel higanyt is tartalmaz, veszélyes hulladéknak minősül, ám megsemmisítésére mind a mai napig nem volt megfelelő eljárás. Így az évek során összegyűlt összetört selejt a gyár telepén 10 ezer tonnás mennyiségben valóságos üveghegyet alkot, potenciális veszélyforrást jelentve a közvetlen környezetre. Az új üzemben svéd technológiával a selejtes fénycsőből visszanyerik a higanyt, így az üveg és a vegyi anyag is ismét felhasználható, s ami ennél is fontosabb, megszűnik a környezet veszélyeztetése. A meglevő 10 ezer tonnányi hulladék feldolgozására az e feladatra szakosodott Natura Szövetkezet kapott megbízást, a munkával az év végéig végeznek. Amióta az élelmiszerek ára alaposan megemelkedett, mi, vásárlók is igényesebbek lettünk, a pénzünkért szeretnénk kifogástalan minőségű árut kapni. A vevők bánatára azonban a termékdrágulás nem mindig jár együtt minőség- javulással. A közértben gyanútlanul vásárlók gyakorta kerülnek kiszolgáltatott helyzetbe, amikor lejárt szavatossági idejű árucikkeket visznek haza. A kereskedők és a gyártók sok esetben nem tartják be az élelmiszer- törvény előírásait. Ezt a megállapítást erősítette meg a Pest Megyei önkormányzati Hivatal Kereskedelmi és Piacfelügyelőségének legutóbbi vizsgálata, melyet május végén fejeztek be. Munkatársaik a megyében mintegy húsz élelmiszerboltot kerestek fel, s elsősorban az alapvető élelmiszereket — tejtermékek, kenyér —, valamint az úgynevezett magasabb árfekvésű cikkeket — konzervek, felvágottak, édességek, kávék — tették nagyító alá. A tapasztalat az volt, hogy általában a kisebb településeken lévő üzletekben akadt több probléma. A magánpékségekből kikerülő kenyerek kilencven százalékánál hiányzott az azonosító címke, így hát a vásárlók sem tudják megállapítani, mikor sütötték a vekniket. A hűtőpultokon a vajak, vajkrémek széles választéka várja a vevőt, A baj csak az, hogy a kereslet. egyharmadára esett vissza, s talán ez is az oka annak, hogy sokszor már a Füszért raktáraiból is lejárt szavatosságú áruk kerülnek ki. A vizsgálat során egy dunakeszi boltból például 56 doboz tejfölt, 60 csomag vajat, 7 csomag túrót és sajtot kellett kivonni a forgalomból. Nekünk, vásárlóknak tehát meglehetősen ébereknek kell lennünk, hogy csak a frissből vigyünk. Persze hiába vagyunk elővigyázatosak, ha a készítők nem tüntetik fel a gyártási és szavatossági időt. A tapasztalatok azt mutatják, ez a két adat rendszeresen hiányzik az egyébként közkedvelt Olimpia és Frankfurti sajtokról, s minden kérlelés ellenére a húsipari vállalatok sem oldották még meg, hogy az úgynevezett ömlesztett árukon — párizsi, virsli, májas — feltüntessék a gyártás napját. Arra hivatkoznak, hogy a címkézés drága, s a szállítólevélre amúgy is felírják a készítés napját. A vizsgálatok tanúsága szerint azonban ez sokszor elmarad. s így' a vevők a hu- sospultoknál továbbra is csak a szemükre hagyatkozhatnak. Akadnak azonban jó példák is. A piacfelügyelőség munkatársai úgy látják, a tejes- és mireliteszacskókon általában szabályszerűen tüntetik fe! a tudnivalókat. Mióta vékonyabb lett a pénztárcánk. kevesebbet költünk kávéra, csokoládéra — a többség csak az olcsóbb fajtákat keresi —, így nem árt az óvatosság, mert ezekből az áruféleségekből is sok olyan hever Nem könnyű manapság üzletkötőnek lenni, különösen, ha a mind nagyobb vágott baromfi-készl et e kre kell vevőt találni. Hónapok óta tart a találgatás: vajon mikor tárja szélesre kapuit a szovjet piac? Ugyanis a magyar szárnyasok hosszú éveken át az Uralon innen és túl találtak többmilliő- nyi fogyasztóra. A KGST- piac megszűnése, s a szovjet fél bizonytalan fizetési lehetőségei zavart okoznak a magyar külkereskedelemben. Pest megye legnagyobb baromfifeldolgozó üzeme, a hernádi Március 15. Tsz területén található. Az itt levágott, feldolgozott brojlercsirkék legjelentősebb forgalmazója a Hungavis Külkereskedelmi Vállalat. A cég üzletkötői, mint hírlik, a közelmúltban reményt- keltő megbeszéléseket folytattak a Baltikumban. Arról tárgyaltak, csirkéért cserébe fával fizetnének a vevőknek. aztán kiderült, most nincs szükség a fára, a Tüzép-telepeken is nagyok a készletek, ördögi a pultokon, melyeknek a minőségmegőrzési határideje már lejárt. örvendetes, hogy az üzletekben egyre több a külföldi áru, a baj csak az, hogy sokszor teljes egészében hiányzik róluk a magyar nyelvű utasítás. Egy piliscsabai magánkereskedésben ezért vontak ki a forgalomból a piacfelügyelők 45 ezer forint értékű árut. A vizsgálat rövid sum- mázata: a felügyelők 24 esetben róttak ki pénzbírságot, s felvették a kapcsolatot a gödöllői székhelyű Pest Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer- ellenőrzési Állomással — melynek munkatársai a gyártókkal is napi kapcsolatban állnak —, s kérték őket, a készítők figyelmét is hívják fel az észlelt hiányosságok kijavítására. körbe kerültek tehát a forgalmazók, hiszen úgy látszik. hogy a barterügyfe- lek is mind bizonytalanabbak. Oláh István, a hernádi üzem vezetője mégis bizakodó. Elmondta, hogy pillanatnyilag 200 tonna az elfogadott mennyiségen felüli készlet. Nyugati szállításaik a német és holland piacokra zavartalanok. Megjelent a színien a megyei Teszöv közvetítésével egy olasz üzletember is. Már ajánlatokat tett a számításba jöhető vevőkre, illetve az igényelt csirkeszállítmányok mennyiségére.' Amint hírlik, a tárgyalások reményt- keltök, s az eddig vitatott pont, a közvetítői díj, is megoldható. Természetesen az üzlet akkor lesz nyélbe üthető, ha az olasz fél rendelkezik a bankgaranciával. Addig a hernádi baromfifeldolgozó üzem kezdi bolthálózatában az egész csirkét és a far-hátat jelentős árkedvezménnyel forgalmazná. (gyócsí) — ja — KÖRNYEZETKÍMÉLŐ TECHNOLÓGIA VÁGOTT Fénycsohulladék- liasznosító üzem h. e. 0'asz vevő a hernádi láthatáron Csirkéért fa nem kell FŐVÁROSBAN, KISEBBSÉGBEN Visszahívás LAPUNKBAN IS MEGJELENT tegnap az a hír, miszerint Székely Gábor, Budapest főpolgármesterhelyettese szerint kormányzati segítség híján a főváros működése megbénulhat. Az okok között első helyen szerepel, hogy a budapestiek adójából finanszírozzák például a főváros környéki települések tömegközlekedésének támogatását, s ehhez hasonlóan a Pesten tanuló vidékiek ellátását. Bizonyára ezért jut kevesebb salját lakosaiknak. Abban a kérdésben, hogy a kormány kellő mértékben támogatja-e a főváros liberális pártok vezette önkormányzatát, kellő ismeretek híján nem kívánunk állást foglalni. Stulajdonképpen nem számít újdonságnak a nyilatkozatnak az a meglehetősen demagóg része sem, hogy mindezért (a kormányzaton kívül) a bejárókat, a vidékieket, azaz a kisebbséget hibáztatják. Az érvelés merőben megalapozatlan, torz voltára lapunk már többször figyelmeztetett. Akkor is, amikor hasonló indokokkal — még a pártállam idején — a fővárosi tanács igyekezett több pénzhez jutni. Szakemberek higgadt érvelésével támasztottuk alá, hogy a főváros éppoly rászorult Pest megyére, mint fordítva, mi, a megyeszékhely Budapestre. Budapest kétmillió polgára a mi vizünket issza — s nem kis bánatunkra —, itt helyezi el a szemetét, hozzánk jár regenerálódni, itt van víkendlháza, kertje, hegye. És persze élve állampolgári jogainkkal, több tízezren Budapesten dolgozunk, itt fizetjük a méregdrága buszbérletet, itt vásárolunk. Sőt mi több, ide kerül a Pest megyei tej java része, amiért persze a fővárosi polgár nekünk fizet. Kár a kérdést tovább boncolgatni, épeszű ember anélkül is érti az összefüggéseket. Azt is tudja, hogy se a főváros, se Pest megye nem lehet állam az államiban, egymésrautaltak vagyunk. Ügy látszik, mindezt a fővárosi önkormányzat vezetői mégsem tudják, vagy nem akarják megérteni. Mert rosszul megy a pesti polgárnak. Hihetetlenül cudar állapotban vannak az utak, omlik a vakolat a lakóházakról, egyre nehezebben működnek az intézmények, és a liberális önkormányzat egyelőre — aligha saját hibájából — mindezzel szemben tehetetlen. Okot, felelőst, bűnbakot kell tehát keresni. Hogy hogyan? Példa van elég. Amerikában a négereket szidják. Berlinben a törököket okolják, Romániában a magyarok a nemzetrontók. Nálunk más és más történelmi korszakokban a zsidók, a svábok, a cigányok, vagy valamelyik másik kisebbség: mondjuk, a Pest megyeiek a hibásak. EZEK A BEJÁRÓK ugyanis kék buszon (is) közlekednek, ezek a vidékiek nem Kóspallagra, hanem Pestre járnak egyetemre. Talán a munkanélküliség miatt is mi vagyunk a hibásak: hiszen, ha ki lehetne tiltani bennünket, ha viselnénk valamilyen megkülönböztető jelet... talán több kenyér, nagyobb fialat jutna a pesti polgárnak. Indulatokat kelteni .főpolgármester-helyettesi megnyilatkozásban, vagy újságcikkben egyaránt lehetséges. Példa lehet erre ez a pár soros előbbi eszmefuttatás éppúgy, mint a tegnapi hír. Fel lehet korbácsolni a kedélyeket. Arra biztatni az önkormányzatokat, hogy adóztassák agyon a pesti hétvégiház-tulajdonosokat, hogy zárják el a pestieket tápláló kutak csapjait, hogy ne adjanak területeket a budapesti szemétnek. Pest megye, reméljük, nem erre törekszik. Szintén lapunk tegnapi számában nyilatkozta dr. Inczédy János, a megyei önkormányzat elnöke, Demszky Gáborral arra kötöttek szóbeli egyezséget, hogy nem esnek hasonló hibába, mint pártállami elődeik, együtt s nem egymás ellen igyekeznek polgáraiknak jobb létét elősegíteni. Munkatársunk kérdésére ma dr. Erdélyi László, Pest megye főjegyzője adott hangot elképedésének s értetlenségének, ml célt szolgálnak az ilyen felelőtlen megnyilatkozások? Szívesen megkérdeztük volna dr. Demszky Gábort, Budapest korábban nagyon népszerű főpolgármesterét, osztja-e a helyettese nézeteit? Két napig telefonáltunk a főpolgármesteri hivatalba — hiába. Vagy a sajtóirodához irányítottak —, de mi az irodák véleményére nem vagyunk kíváncsiak —, vagy visszahívást ígértek, s természetesen nem tartották be. Amit persze egy magát liberálisnak valló politikus esetében furcsán az ember. Annál is inkább, mert Demszky úr képviselői és főpolgármesteri kampánya idején egyszer se mulasztotta el az ilyen ígéreteket beváltani, többször is felhívott bennünket. PRÓBÁLKOZTUNK PERSZE — elég illetlenül — lakásán is keresni. De hiába. Az új telefonkönyvben neve ugyanis nem szerepel. A tudakozóban azt válaszolják, a szám titkos. Némely politikus erről így intézkedik. A szabaddemokraták több ügyvivőjének számát bárki megtalálhatja, benne van Kis János, a pártelnök is. Sőt, ha lapoz az ember, más érdekességeket is talál. Aczél György, az egykori MSZMP KB titkára, a párt főideológusa például mindig benne volt a telefonkönyvben. Ha annak idején a rendőrök által követett, betiltott, meghurcolt, megalázott Demszky Gábor fellapozza a telefonkönyvet, és tárcsáz, megmondhatta volna neki a véleményét. Ha nem személyesen, de legalább telefonon. Csulák András
