Pest Megyei Hírlap, 1991. június (35. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-05 / 130. szám
Milyennek neveljem? k szülőt gondolko- dóba ejt ma ez a kérdés. Neveljem gyermekemet becsületesnek? Neveljem törtetőnek, aki mindenkin átgázol? Neveljem kapzsinak, aki mindent -ma-- gának akar? Neveljem csalónak, aki nap mint nap'átveri így, vagy úgy embertársait? Nem! Önmagambái nem tudok kivetkőzni, Kecsületes embernek születtem, becsületes szülőktől, s én is becsületre nevelem gyermekeimet. Tudom, nagy megpróbáltatásokon kell keresztülvergődniük magukat, de nincs más út. A múltban is, a jelenben is a becsületesek voltak a lenézettek. ők szó nélkül elvégezték mások helyett a munkát, köszönetét sem kaptak érte. ök voltak, akik a gyárból egy szöget, egy csavart el nem mertek vinni, amíg mások minden letkiismeretfurdalás nélkül loptak. Ok voltak azok. akik nem tudták átverni a vevőt, mert nem. engedte a lelkiismeretűk. Ok voltak azok, akik ha találtak valamit, pénztárcát vagy mást, visszajuttatták gazdáiknak, akik lassan már elfelejtik azt a szép szót, hogy köszönöm. Sok becsületes ember van az elégedetlenkedők táborában is, közösségi emberek, akiknek Vérükben van a másokért való küzdés, a jobbért való harc. Teszik ezt önszántukból, bátran vállalva a következményeket. mert nem sima az az út, amelyen haladnak. Arcukon időnként megalázó pofonok csattannak, de bátran állják. Hisznek abban, amit csinálnak, hisznek önmagukban. És bíznak! Úrnapi körmenct ifi' A Galga menten az úrnapi körmenetben még a népviseletet is megcsodálhatjuk, nem beszélve a virágokból épült sátrakról, a férfiak és asszonyok énekléséről és a szirmokat szóró kislányokról. Felvételünk Túrán készült, vasárnap (Balázs Gusztáv felvétele) Milyen legyen az iskola ? XVIII. ÉVFOLYAM, 130. SZÁM 1991. JÚNIUS 5., SZERDA Nem pusztán szóbeszéd Önállósodnak a kő Megalakulása óta gyakran adtunk hírt a kartali Petőfi Termelőszövetkezet életéről, tájékoztattuk olvasóinkat a szövetkezet tagjainak gondjairól, örömeiről egyaránt. A februárban tartott zárszó madó-közgyűlés után beszámoltunk arról, hogy együtt marad a négy falu — Ilévízgyörk. Bag, Kartal, Vcrseg — határa. A falvakban — már mintegy két hónapja — az ellenkezőjét hallani a polgármesteri hivatalokban, az utcán és mindenütt, ahol az emberek beszélgetnek. Vitaest az ' Vitaestet rendez Gödöllő oktatásügyéről a Szocialista Párt városi szervezete június 6-án, csütörtökön 18 órakor az Ady sétány 3. szám alatti épületében. A fórum kérdései: Mekkora és milyen iskolát? Ki tartja fenn az iskolát? Tehetséggondozás és,'vagy az elmaradók felemelkedése? Milyen esélyei vannak a GÖDÖLLŐN Véradás Június 11-én reggel fél nyolctól délután három óráig a gödöllői vérellátó állomáson (Kiss J. u. 2.) várják a véradókat. Az önkéntesek ez alkalommal is kapnak sorsjegyet, melyével szerencsés esetben a november 27-i sorsoláson mikrohullámú sütőt, rádiós magnót, háztartási robotgépet is lehet nyerni. ■■■■ " ■' ............ G ÖDÖLLŐI HIKLAP Güdöllö, Szabadság tér 10. (9 A szerkesztőség vezetője: Balázs Gusztáv, £ Munkatárs: Pillér Éva. £ Postacím: Güüüllő, Pf. 14. 2100. Telefax és telefon: (28) 20-796. & Szerkesztőségi fogadóóra: hétfőn 10-től 13 óráig. £ Hirdetésfelvétel: munkanapokon 8.30-tól 13 óráig a szerkesztőségben. oktatásról szülőknek gyermekeik nevelési módszereinek megválasztásában? Mitől lesz jó a tanár? Milyen a soros oktatási reformtervezet? A meghívott és remélt résztvevők köre: általános iskolák, középiskolák, a diákok, az önkormányzat, a pedagógusok, a szülők, az egyházak, a pártok, az ELTE gödöllői képzési helye és a GATE tanárképző intézet képviselői. Rajtuk kívül is bárkit várnak, aki a téma iránt érdeklődik. A közismert embereket sosem kerülték el a pletykák. A/, egypártrendszer- ben a politikusokat elsősorban a televízió képernyőjén láthattuk protokollje- lentésekben. Napjainkban többet tartózkodnak közöttünk és nyilvánosabb az életük. Ennek ellenére — vagy talán éppen ezért? — még több a jobbára megalapozatlan szóbeszéd. Sokan megkérdezték tőlem is Gödöllőn, hogy igaz-e a hír: Roszik Gábor képviselő az ÁTK-tavak mellett építkezik, mintegy Grósz-mintára. Mivel ezt A legilletékesebbhez, Kovács László termelőszövetkezeti elnökhöz fordultam információért, akit a már említett közgyűlésen egyhangúlag bíztak meg a szövetkezet vezetésével. Végleg felbomlott — Amiről a területünkön hallani, nem pletyka és nem is megalapozatlan szóbeszéd, mert valóban igaz az, hogy az egyes községek a „közösből haza akarják vinni a szövetkezetei”. Ügy gondolom — mondja az elnök —, hogy ezt a folyamatot nem szabad akadályozni, nem szabad lassítani, sőt minden támogatást meg kell adni a kezdeményezésnek. Az elnök — aki már túljutott hatvanadik életévén, és 13 éves korától irányítóként dolgozik a mezőgazdaságban — sok mindent átélt a négy évtized alatt. —• Részese voltam két összevonásnak, s láttam az emberek szenvedését, csendes ellenállását. Tapasztaltam, hogy minél messzebbre kerül az igazgatás az egyes falvaktól, annál mélyebb a szakadék az irányítók és a dolgozók között. Amikor még minden falunak megvolt a saját szövetkezete, a gazdaság meghatározóan benne „élt-’ a falu vérkeringésében. Az idősebbek emlékezhetnek a falvak nagy ünnepére, a zárszámadási mulatságokra, ahol együtt sírt vagy nevetett — az elért eredményektől függően — a szövetkezet minden tagja. — Az összevonáskor minden megváltozott. A régi falu rendje ekkor bomlott fel véglegesen, hiszen a több ezer hektáros ipar- szerű szervezetben dolgozó mezőgazdasági üzemeket már nem lehetett úgy irányítani, akár az apró téesznekem senki sem kötötte az orromra, én is csak kíváncsiskodni tudtam dr. Gémest György polgármesternél egy rövid kérdés erejéig. Nos, a pletykát csak cáfolni tudta: Roszik Gábor ilyesmivel nem foglalkozik. S mit ad isten, a legfrissebb szóbeszéddel éppen a polgármester ismertetett meg. Múlt hétfői parlamenti felszólalása után másnap az országgyűlési képviselő kórházba vonult. Sokan tudni vélték, hogy azért, mert megverték, mert „végre jól megkapta cséket, ahol mindenki mindenkit ismert, és mindenki mindenről mindent tudott, Az egyesülés után kialakultak a hatalmas táblák, s az évek alatt összeszoktak a különböző falvakból jött dolgozók. A változások — természetesen — nem múltak el nyomtalanul, mert beruháztunk, építettünk, nyugodtan mondhaíjukáfejlőd- tünk. Ebben a fejlődésben új ipari, állattenyésztési, gépészeti és más üzemi központok jöttek létre. A községek önállósodásának első fázisa a vagyonmegosztás lesz, s ez egyben az új vezetők erőpróbáját jelenti, s eldönti, alkalmasak-e a bizalomra, az irányításra. Mértéktartásra, józanságra, a gazdák otthonról hozott tisztességére egyaránt szükség lesz. Akik éveken át együtt dolgoztak, az osztozkodásnál nem válhatnak halálos ellenségekké, mert a jövőben is szükség .lesz a falvak közötti kapcsolatra, az együttműködésre. Új felállásban A négy község közül például éppen Bagón épült meg a szárító. De nem Bag- nak, hanem négy községnek! Verseg határában sorakoznak a borsófejtő gépek. Nem Versegnek, hanem négy községnek a termését képesek feldolgozni! Folytathatnám hosszan. Csak egyetlen példát még! A háztáji burgonya nagyüzemi termelésének a gépsorát négy község tagjai, nyugdíjasai részére vásárolta a szövetkezet, hogy ősszel kinek-kinek az udvarán ledöntse a teherautó a termést. Hogyan működik az új felállásban ez a rendszer? Gondolkodhatunk szeméa magáét”. Persze ebből sem igaz egy szó sem. Roszik Gábor hétköznapi és elég kellemetlen betegséggel feküdt be néhány napra a kerepestarcsaí kórház gégészetére. Homlok- üreggyulladását kezelték. Erről a nyavalyáról bizonyára sok olvasónknak vannak közvetlen tapasztalatai. Dr. Gémesi György orvosként is mondta: megnyugtathatja a kárörvendő- ket — és az aggódókat is. —, hogy a képviselő hamarosan egészséges lesz. B. G. lyekben is. Kell-e energetikus, kell-e növényvédelmi szakmérnök minden gazdaságba? A korszerű mező- gazdaság nélkülük^ elképzelhetetlen. De hát 'elbírja-e őket egy-egy kis termelő- szövetkezet? Sokat gondolkodom a jövőn. Felettem eljártak az évek. Nem fáradtam bele a munkába, de ugye érthető, ha féltem a létrehozott értékeket. s arra biztatom a szétválókat, legyenek a javak megőrzői, s ne féljenek az új kezdeményezéseiktől, amelyeket az új helyzet kíván majd. Még együtt És egyet nem szabad elfelejteni! Az idei gazdasági évet még együtt és nyereséggel kell zárnunk, hogy tele kamrával, padlással kezdhessenek a falvak, mert csak így lesz békesség a szívekben, megnyugvás a lelkekben. F. M. Gyilkosság miatt elterelt útvonalon futottak a városi sportnap első versenyszámának résztvevői. A rajtjelet a gödöllői evangélikus templom kilenc órai harangozasa adta meg. Az Arany Küllő Kft. által felajánlott kerékpárokat Szabó István, a GEAC atlétája és Juhász Mónika, a Hajós-iskola nyolcadikos tanulója nyerte. Az „A” csoportosoknál Nagy Tamás és 'Szabó Eszter végzett az élen. Az alsósok. váltóversenyét a Hajós csapata nyerte. labdarúgásban a pe- tőfisek gyűjtötték a legtöbb pontot. Kézi-, kosár- és röplabdában a sportiskola remekelt. Az atlétikai számokban is a Hajós versenyzői szerepeltek a legeredményesebben, jutalmuk 15 000 forint. Második a Damjanich, harmadik a Petőfi, negyedik az Erkel-iskoia lett. A közép- iskolások viadalát a Török Ignác Gimnázium nyerte—• jutalmuk 11 ezer forint — a Madách előtt. A Csontos István által rendezett és díjazott 11-es- rúgó verseny győztese Nagy Dániel, a GSC kapusa, 2. Városi vulkán Már többször irtunk az aszódi szeméttelep környékén gyakran kitörő vulkánról, amely sokáig falusi volt. Aszód január elseje óta város, városi tehát az a környezetszennyezés is, ami — feltehetően ismeretlen tettesek — miatt érte csütörtökön este a Gaiga mentét. Valószínű-lég gumit égettek, s a felhő legalább háromszáz méter magasra emelkedett, majd a szennyező anyag szétszóródott. így éghetnek a kuvaiti olajkutak is, de nálunk egyelőre béke van! (Balázs Gusztáv felvétele) Csató Sándor, 3. Szabadi Attila. A sportnapon csaknem kétezren vettek részt, a pontversenyt és a kupát véglegesen elnyert Hajósiskola diákjainak nyolcvan százaléka húzta fel a tornacipőt. A rendezűgárda is népes volt, több mint harmincán gondoskodtak a feltételekről. Dr. Gémesi György polgármester, aki maga is részt vett a reggeli i'utás- ha»,.a következőket mondta tudósítónknak: ' — Nagyon örülök a sok résztvevőnek! Gyerekek és felnőttek közösen élvezték a szabad levegőt és a mozgást. Ilyen versenyeket gyakrabban kellene - rendeznünk. Az ősszel ismét szervezünk hasonlót és akkor is szeretnék futni. Rendkívül hasznos az, hogy egy-egy ilyen alkalom közelebb hozza egymáshoz a városlakókat és a generációkat, (csiba) Szóbeszéd nyomában Nem épít és nem verték meg Városi sportnap A kapus győzött
