Pest Megyei Hírlap, 1991. június (35. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-29 / 151. szám

Indokolt az ünneplés! Mindig nagy árat fizettünk Bizonyára a véletlen mű­ve volt, hogy csütörtökön délután egyszerre kezdő­dött a gödöllői művelődé­si központban egy, a vá­rosban üzemet építő ame­rikai cég tájékoztatója a munkalehetőségekről és a Szocialista Párt helyi szer­vezetének külpolitikai fó­ruma sztárvendégekkel: Katona Tamással, a Kül­ügyminisztérium államtit­kárával, valamint Horn Gyulával, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnö­kével. Az utóbbi rendezvény első órájában először a volt külügyminiszter tar­tott előadást. Utalt arra, hogy 1990 márciusában a repülőn utazva Moszkvába éppolyan melege volt, mint ezen a kánikulai délutá­non. Akkor attól félt, ne­hogy meggondolják magú- ' kát a szovjetek. Kifejtette, hogy idegen csapatok állo- másozása mindig háborús • feszültséget okozott a tör- • ténelem során, és a mosta­ni kivonulással a második • világháború maradványa • szűnt még hazánkban. "Ta­nulságként fogalmazta meg azt, hogy századunkban a magyar politika háborús szerepvállalásaiért mindig sokkal nagyobb árat fize­tett az ország, mint más államok. Magyarország biztonsá­gát csak a nemzetek kö­zössége garantálhatja. Ar­ra is gondolni kell, hogy a csapatkivonás hosszabb fo­lyamat eredménye, amiben jelentős szerepe van a gor- bacsovi politikának, ugyan­akkor Magyarországnak is nagyon jelentős erőfeszíté­seket kellett tennie érte. A kivonulás politikai lebo­nyolítása európai szintű volt, Horn Gyula végül el­mondta: éppen tegnap for­dult levélben a Legfelsőbb Tanács külügyi bizottságá­nak elnökéhez azzal, hogy segítse elő a pénzügyi el­számolás ügyét. Katona Tamás emlékez­tetett arra, hogy a német megszállással kezdődött az a folyamat, ami most ve­get ér. A magyar politika eredményeként könyvelte el azt, hogy — 1956 tanul­ságából is okulva — arra törekedett: a Varsói Szer­ződés hagyjon el minket, nem pedig fordítva. A ki­vonulás mindkét ország ér­dekeinek megfelel. Ha­zánknak igen nagy szerepe lehet a Szovjetunió és köz­társaságai jövőjében. Ke­leti szomszédunk most kez­di felismerni, milyen gaz­dasági lépésekre van szük­sége a válságból való kilá­balásra. Fizetésképtelensé­gük itthon munkahelyek ezreit veszélyezteti. Kitűnő példának nevezte, hogy a közelmúltban kilenc egyez­ményt írhattunk alá az uk­rán elnökkel, Kravcsukkal. Mi a határokat . nem óhajtjuk tologatni, mivel az irtózatos veszélyekkel jár­na. Ehelyett a határok ki­nyitására törekszünk. Kül­politikánkban is szívós munkára van szükség, és az érzelmek nem vezethe-. tik lépéseinket. Ebben egyetértenek Horn Gyulá­val. Magyarország szuvere­nitásának visszanyerésével nagyobb játékteret kapott Európában, csak legyenek értelmes szavaink. Idézte Görgey Artúr szávait: „Az igaz ügy örökre veszve nem lehet.” Valóságtartal­mát napjaink is igazolják. Lehet-e ünnepeket csi­nálni? — kérdezte első­ként a vendégeket Ujj Bé­la, nyilvánvalóan a június 30-i rendezvényekre gon­dolva. Horn Gyula abban semmi rendkívülit nem lát. Indokolt is ezen a napon ünnepelni, hiszen a szerző­dés ekkorra tűzte ki a ki­vonulás határnapját. Az már más kérdés, keil-e egy órán át harangozni, de ő úgysem lesz itthon akkor. Katona Tamás azt vála­szolta, hogy ez ünnep, ün­nepelni pedig lehet, de az legyen méltóságteljes. Ö itthon lesz, és a külügyi bi­zottság ülésén beszámol arról, milyen volt a ha­rangozás, fejezte be tréfá­san. Roszik Gábor — a kül­ügyi bizottság tagja — a nézők között foglalt helyet, és szintén kérdezett. El 5bb azonban elmondta: bár­csak más területeken is hascnlo egyetértés volna a politikusok között, mint itt, a külpolitikában. A sza­badság napjával kapcsolat­ban hangsúlyozta: ez az ünnep 4G5 év végét jelzi! Kérdése a jugoszláviai események megítélésére . irányúit. Horn Gyula sze­rint a szlovénoknak, hor- ‘ vétóknak igazük van ab­ban, hogy nem lehet hosz- szú távon elviselni' az egyenjogúság hiányát, de a kilépés nem vezet jó irány­ba. Más sem .hiányzik, mint Európa térképének . ú jraszabása. Nekünk az ■ ENSZ álláspontjára kell helyezkednünk. Katona Tamásnak is minden szim­pátiája az önrendelkezésért küzdő nemzeteké, de vi­gyázni kell arra, az öröm- fáklyák fel ne gyújtsák a házat. Az ügyben Magyar- országnak nem szabad ál­lást foglalnia. B. G. Ott voltam a Don-kanyarban (II.) Ami örök rejtély marad A nyár vége felé áttele­pültünk Ilovszkojéba. Üj beosztásba kerültem. A dandárparancsnokság is a falu közepén telepedett le egy nagyobb épületben. Közelében volt egy fürdő, amelynek vízellátásáról kellett gondoskodni. Az lett a feladatom, hogy a kutat hozzam rendbe. Kaptam embert és anyagot, a pa­rancsot végrehajtottam. Az üzembe helyezés után nem sokkal látogatóm akadt. Gödöllőn is jó ba­rátságban voltam Bara Jó­zseffel, aki a Grassalkovich utcában laikott — ma János utca. Örömmel üdvözöltük egymást, és ez így van ma is. Naponta bejártam a re­pülődandár-parancsnokság­ra jelentéstételre. Az egyik nap kifelé tartottam, ami­kor egy őrnagy utánam szólt: hová megyek? Ke­zembe nyomott egy távirati blankettát azzal, hogy ad­jam tovább. Akaratlanul is elolvastam a néhány soros hírt: „1942. augusztus 20- án reggel 5.07-kor Ilovsz- koje—Alekszejevka légiteré­ben Horthy István főhad­nagy repülőhalált halt.” A távirász átvette, én pedig mentem a dolgomra. A kor- Jháriyzóhelyeítes alacsonyan szállt, fordulásnál megcsú­szott a gépe, és már nem tudta kihúzatni. Igen puri­tán ember volt, az István- hap sem érdekelte, mert mindenki tudta róla, hogy református lévén, decem­berben tartotta névnapját. Egyszer nálunk Szerepelt Dajka Margit és Kiss Ma­nyi is. Kiss Manyitól nem messze álltam. Elkérte zub­bonyomat és sapkámat, ab­bán lépatt fel. Szállt a dal: „Jaj de jó a habos süte­mény” és „Elmennék, a ba­bám mellé csicskásnak”. Emlékszem arra is, ami­kor Gödöllőről hoztak ki egy 14 tagú cigányzenekart. Radics Lajos —•. ma is - jó barátom — volt a prímás. A- Ganzból ment nyugdíjba. Léptei méglassultak. Meg szoktam kérdezni tőié;-nem megy-e Ilovszkojéba. Jaj, dehogy megyek, elég volt egyszer ott lenni — feleli mindig. Magam sem kíván­koztam még látogatóba sem. Barátaim közül voltak, akik hazajöttek, mások ott pusztultak. Itthon érte a halál Orosz Józsefet. A MÁV-állomá.son 1945 ja­nuárjában ölte ijieg egy bomba. Örökös rejtély marad számomra az az idős orosz asszony, aki 1942 novem­berében megmondta, hogy 1943 januárjában szaladni fogunk haza, az oroszok át­törik a frontot, és nekünk végünk, futunk, amerre tu­dunk. 1943 januárjában össze­omlott a front, megtörtént az áttörés, mi pedig való­ban menekültünk. A nagy becsvággyal minket üldöző orosz katonákon kívül nagy ellenségünk volt a tél a 36 fokos hidegével és a méte­res hóvgl. Hosszú idő után már menni is alig tudtam. Ber- dicsev előtt megálltam szu­szogni az út szélén. Nagyon kellett vigyázni, mert aki lecsúszott az útról, annak vége lett. Jött egy teher­autó tele katonával. A so­főr igen éberen figyelte az utat. tudta milyen veszály­MegnyitoUuk a nyikolaje.vkai templomot (A szerző archívumából) XVIII. ÉVFOLYAM, 151. SZÁM 1991. JÜNIUS 29., SZOMBAT Intézményvezetők öt esztendeig Kettő új, egy régi Nevelési-oktatási intéz­ményvezetők kinevezéséről is döntött legutóbbi ülésén a gödöllői képviselő-testü­let. Az alap- és középfokú intézményekben három ve­zető ötéves megbízása ér véget július 31-én. Ennek következtében Tarsoly Bar- nabásné, az 5-ös számú napközi otthonos óvoda vezetője. Barkóczi István, a Damjanich János Általá­nos Iskola igazgatója és dr. Mundruczó János, a Ma­dách' Imre Szakmunkás- képző és Szakközépiskola igazgatójának álláshelyét hirdették meg. A pályázati eljárás mind­három intézményben lezá­rult. Az új vezetők kineve­zésének időpontja augusz­tus elseje. Esedékes volt te­hát, hogy a képviselő-tes­tület döntést hozzon há­rom intézményvezető öt­éves megbízásáról. Tarsoly Barnabásné óvo­davezető 38 évi pedagógu­si. ebből 13 évi vezetői te­vékenység után nyugalomba vonul. Álláshelyére egy pá­lyázat érkezett. Czeba Ka­taliné, aki az óvoda veze- tőheíyettese • 12 év óta. 1976-han szervezte főiskolai oklevelét. Elképzeléseit tar­talmas pályázati program­ban fejtette ki, melynek ben közlekedik. Az út szé­lére tekintett és megismert. Már állt is a kocsi. Fülöp István autószerelő ugrott ki. és máris ölelkeztünk. Felszólt a katonáknak, hogy préseljenek egy he­lyet, mert addig nihep to- vábbindulás, míg a barátja nem lesz a kocsin. Haza­került ő is, én is. Ha nem jön, én is ott leltem volna halálom az orosz hómezőn. Volt, ahol a jéggé fagyott katonákat úgy rakták mé­terbe, mint erdőben a fát. Harkovban volt a gyűjtő­állomás, ahol jelentkezni kellett. Megalakultak a Századok, volt gyakorlat, és a díszmenet sem maradha­tott el. Mindenki csak ha­zagondolt. Ahogyan köze­ledett a front felénk, mi úgy távolodtunk. Eszembe jutott a sok Don menti fa­lu, község és a nyikolajev­kai templom, melynek tor­nyát levitte egy robbanás. 1917-től gépállomás volt. Mi kinyitottuk az ajtaját, és a nép csak úgy özönlött belé, hálálkodtak, igen jó csele­kedetnek tartották, amit tettünk. Azóta sok minden történt, és most elmentek legyüké-1 rezeit vendégeink. Nekik is jobb lesz otthon, nekünk pedig nélkülük. Amikor azon a májusi hajnalon vonalunk átérve a határ- állomáson egyszer csak megállt a Tisza közelében, nagyot sóhajtottunk. Meg­szólalt a kis falu harangja, és sírva fakadtunk. A télen az SZTK-rende- lő várójában összetalálkoz­tam Fülöp István barátom­mal. Gyógyittatjuk a reu­mánkat, amit a Don-ka­nyarban kaptunk. Jó, hogy még javíttatni tudjuk. De sok más is maradt ben­nünk. amit már magunk­kal viszünk. Csiba József (Vége) alapján az erre hivatott te­rületi irányító szerv és a nevelőtestület" egyaránt al­kalmasnak találta a vezetői feladatok ellátására. A pe­dagógusok 92,2 százaléka szavazott alkalmassága, a személyével való együtt­működés mellett. Barkóczi. István, aki ja­nuár 9-én betöltötte 60. életévét, felmentési idejét tölti, augusztus elsejével vonul nyugalomba. Álláshe­lyére két értékelhető pályá-. z>at érkezett: Szolárd Lász­ló né, a Petőfi-iskola tanára valamint, Szűcs Józsefné, a Damjanich-iskóla matema­tika—kémia szakos tanára nyújtott be vezetői progra­mot. Mindkét jelölt megfe­lelt a pályázati feltételek­nek. közülük azonban csak Szűcs Józsefné nyerte el megfelelő , arányban (67,4 százalék) a nevelőtestület bizalmát. Ö 15 éve dolgozik a pályán, ebből 12 évét töl­tött jelenlegi munkahelyén. Dr. Mundruczó JánoS megpályázta jelenlegi állás­helyét. A magyar—román szakos középiskolai tanár '28 éve dolgozik az intéz­ményben. Tizenöt évig igazgatóhelyettese, majd 10 éven át igazgatója volt az iskolának. Irányításával az intézmény megnyugtatóan egyenletes színvonalon lát­ja el alapfeladatát, ugyan­akkor kellő' nyitottságával alkalmas a társadalmi-gaz­dasági környezet változó szükségleteinek kielégítésé­re. Kinevezésének megújí­tásához elnyerte a nevelő- testület 91 százalékának egyetértését. Gémest György polgár- mester Czeba Katalin, Szűcs Józsefné és dr. Mund­ruczó János vezetői kineve­zését — 1996, július 31-ig — javasolta a képviselő- testületnek. amely azt egy­hangúlag elfogadta. B. G. Forga lomelterelés A buszokat is érinti Június 30-án a szabadság napi rendezvény miatt Gö­döllőn a városközpontot 14—23 óráig lezárják. Be­hajtani csak parkolás cél­jából lehet. Az átmenő forgalom a kihelyezett tá­jékoztató táblákon feltün­tetett terelőúton bonyoló­dik. A helyi és távolsági menetrend szerinti autó- buszjáratok is a terelőtít- vonalon közlekednek, kap­tuk a tájékoztatást a pol­gármesteri hivatal irodave­zetőjétől, Horváth Józseftől. Sikerek Szekszárdim és Szarvason Bokréták és pántlikák A bagi Muharay Elemér Népi Együttes gyermektán- cosai a nyár első hónapjá­ban két alkalommal is szép sikerrel szerepeltek orszá­gos találkozókon. Szekszárdon 37 bagi gyermektáncos és az Aszódi Zeneiskola népzenei együt­tese mutatkozott be szak­mai zsűri és a város lakos­JUNIÄLIS Rongyosbál Jumiális lesz június 29- én,' szombaton Erdőkerte­sen az iskolában és kör­nyékén. Délelőtt 10 órától fél tizenkettőig rendezik meg az I. Nemzetközi Rongylabdás Bajnokságot,. miközben lesz kötélhúzás, lufifújó verseny, sakk és lövészet, bográcsos fözö- verseny. Dél körül rende­zik meg a kertest legek versenyét, majd a bébi­szépségversenyt 3 és fél éves korig. Délután kettőkor kezdő­dik a kerékpáros ügyességi verseny, amit béka és csi­ga ugrató-futtató viadal követ. 16 órakor lesz a tombolasorsolás. . Egy kis pihenő után rongyos utca­bál kezdődik 22 órától, amit a rendezők röviden csak így neveztek el: csendhábo- rítás. sága előtt komoly elisme­réssel. A 23 együttes közül a bagi érkezett a legkisebb településről. Előadásukról a következőket fogalmazta meg a zsűri: „Sajátos kultúrát hoztak a gyerekek. Megjelenésük gyönyörű, előadásuk átélt. A Bagi játékok koreográ­fiái művé váltak a színpa­don. Tiszta szívvel, őszin­tén, könnyedén csináltak mindent, és egészséges han­gon énekeltek.’.’ Szarvason rendezték meg a gyermek néptáncosok II. országos szólótáncfesztivál­ját. (Az egyik területi ver­seny házigazdája Bag volt.) A továbbjutott bagi tánco­sok közül a legmagasabb díjat, a fiúknak járó „Bok- rétás táncos” címet Rónai Lajos és Szokolik Szabolcs, a lányoknak odaítélhető „Pántlikás táncos” címet Balázs Szilvia kapta. Pecze Anikó a Bagi táncok stí-. lusos előadásáért kapott különdíjat. Dicséretesen szerepelt még Palya Ri­chard és Fercsik Gábor. GÖDÖLI.ÖI HÍRLAP GSdöUő, Szabadság tér 10. 9 A szerkesztőség vezető­je: Balázs Gusztáv. © Munkatárs: Pillér Éva. © Postacím: Gödöllő, Pl. 14. 21Ó0. Telefax és telefon: (28) 20-796. 9 Szerkesztősé­gi fogadóóra: hétfőn lö-től 13 óráig. © Hirdetésfelvé­tel: munkanapodon 8.30-tól 13 óráig a szerkesztőség­ben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom