Pest Megyei Hírlap, 1991. június (35. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-29 / 151. szám
a HÉT VÉGI VILÁGPOLITIKAI Belháború szomszédságunkban Szlovéniában és Horvátországban kiterjedhetnek a harcok Működik-e majd a 35-ök új, európai válságkezelő gépezete? Gorbacsov ellenfeleinek aknamunkája a londoni csúcs előtt ÁLTALÁNOS PILLANATKÉP Az öbölvólság megítélésénél a helyzet egyértelmű volt: egy külső, idegen állam támadt szomszédjára, és követett el ellene agressziót. Kuvait, a nemzetközi szervezetek által elismert, szuverén állam volt, az ENSZ tagja, s így fegyveres erővel való letörlési kísérlete a világ térképéről, 36 állam közös katonai ellenlépését váltotta ki, a támadó bagdadi rendszerrel szemben, s az akció a Biztonsági Tanács égisze alatt vezetett el a Szaddam Husszein kormányzata elleni háborúig, s a győzelemig, amellyel helyreállították a korábbi határokat. Bár még sok a megoldatlan probléma a „sivatagi vihar” sikeressége után is, a győztes erők ünneplését senki sem vitatta, hiszen igazságos ügyért, a támadó megbüntetéséért szálltak síkra. De mi történjen akkor, amikor két tagköztársaság, amely eddig a dél-kelet- európai Jugoszláviában nagy mozgásteret élvezett, demokratikus választások után kialakított pluralista parlamentjének döntése alapján elhatározza, hogy a többi négy■ tagköztársasággal őket összekötő szövetségi rendszer már nem megfelelő számukra, s inkább a függetlenséget választják, s ezt az Európában érvényes nemzetközi okmányoknak megfelelően ünnepélyesen ki is nyilvánítják? S hogy a helyzet még bonyolultabb legyen: mi legyen akkor, ha a szövetségi szervek, amelyek eddig érvényesek voltak a föderációra, megakadályozzák, hogy a függetlenség útjait kereső egyik tagállam vezetője vegye át az eddigi rotációs gyakorlat szerint a szövetségi elnöki tisztséget? S mi történjen akkor, ha a két tagköztársaságban, a föderációs hat közül, többpárti, a piacgazdaságot meggyorsítani kívánó, és a nemzeti függetlenséget zászlajára író kormányzat nem tud mit kezdeni egy olyan központtal, amelyben ragaszkodnak a korábbi, szövetségi berendezkedés változatlan fenntartásához, s ahol a nagyszerb jelszavak irritálják a-horvát és szlovén nemzeti érzéseket? Sőt, a belgrádi ülésezések most már foghíjasak, hiszen hiányoznak onnan a volt össz- szövetségi szervekből Horvátország és Szlovénia képviselői. Itt a nevüket megváltoztatott volt Kommunista Szövetség vezetői a hangadók, akik a szerbiai választásokat megnyerték, s így jogot formálnak arra — egyes kommentátorok véleménye szerint —, hogy ugyanúgy kézben tartsák egész Jugoszláviát, mintha mi sem változott volna... ÉRDEKÜTKÖZÉSEK SORA A kirobbant harcokat Jugoszláviában, az eltérő nézőpontok alapján kell szemlélni. Szlovénia, amelynek mintegy kétmilliós lakossága van, a mintegy négy és fél milliós Horvátországgal együtt sürgeti a 23—25 milliós lélekszám2 tsdfMsR ra becsült Jugoszláviában a lazább államszövetség kialakítását. Belgrád azonban — Zágráb és Ljubljana szerint — csak szavakban volt hajlandó ezt a kérdést-megvizsgálni, s alkotmányellenes, szeparatista lépésnek tüntetett fel minden reformkísérletet a gyakorlatban. Horvátország radikális önállósodási törekvéseit valamelyest egy ideig lehűtötte, hogy területén mintegy félmillió szerb él, s ezek külön népszavazáson a Szerbiához való csatlakozást mondották ki. Ljubljana már huzamosabb ideje készítgette függetlenségi nyilatkozatának kikiáltását. így, amikor erre a héten sor került, a határposztokat azonnal kialakították. A szövetségi kormány, amely biztosan ellenőrzi a jugoszláv néphadsereg túlnyomó részét, ezekre a hatalomátvételi kísérletekre irányította a fő csapást, majd egész Szlovéniában mintegy 20 harci cselekmény öltött háborús jelleget, s az összecsapásoknak sok sebesültje és halálos áldozata volt. Horvátországban egyelőre még nem kezdődött belháború, miután Zágráb — hangoztatva tárgyalási készségét az új szövetségi szerződésről — kinyilvánította függetlenségét, de konkrét megvalósítására átmeneti időt jelentett be. Belgrádban a csonka „szövetségi szervek”, érvénytelennek, alkotmányellenesnek jelentették ki a zágrábi és ljubljanai függetlenségi nyilatkozatokat, s a szövetségi néphadsereget felvonultatták a „határok védelmére”. A helyzet egyébként sajátos. A néphadseregben a katonák 43 százaléka szerb, mintegy 14 százaléka horvát és valamivel több mint hat százaléka szlovén, ami pedig a tiszti állományt illeti, megközelítőleg 70 százalékuk szerbekből kerül ki. Ezek a katonák fegyverzetükkel természetesen horvátországi és szlovéniai laktanyákban is állomásoznak. így mi sem volt könnyebb, mint kivezényelni őket belgrádi parancsra, a szlovén városok utcáira, hogy foglalják el a stratégiailag fontos pontokat. Tizenkét év óta azonban a hat tagköztársaságnak saját költségvetéséből saját területvédelmi egységeket kellett felállítania. így Horvátországnak és Szlovéniának mintegy negyvenezer főre tehető területvédelmi egységei vannak, de ezek szükség esetén kétszeresükre kiegészíthetök. A harcot a szövetségi néphadsereg és a terület- védelmi erők folytatják egymással. Zágráb és Ljubljana szerint ugyanis „külső erők” támadták meg a függetlenségüket kinyilvánított Szlovéniát. Belgrád szerint viszont a „rendet kell helyreállítani”. Ante Markovics szövetségi kormánya három hónapos moratóriumot szeretett volna elérni, s közben megszerkeszteni az új szövetségi szerződést. Ebbe Ljubljana és Zágráb nem akar belemenni, mert. minden eszmecsere előfeltételéül azt követelik, hogy a néphadsereg egységei vonuljanak vissza az utcákról a laktanyákba, hiszen nem lehet katonai fenyegetés alatt tárgyalni. NEMZETKÖZI VISSZHANG Baker amerikai külügyminiszter, aki a múlt héten a 35-ök berlini tanácskozásáról Belgrádba utazott, nem véletlenül fejezte ki már akkor aggodalmát arról, hogy Jugoszlávia ismét a Balkán puskaporos hordója lehet, s ennek robbanása beláthatatlan következményekkel járhat. A washingtoni diplomácia vezetőjének azonban nem sikerült a horvát és szlovén elszakadási törekvéseket elhalasztatnia, s felhívásai Jugoszlávia egységének megőrzésére eredménytelenek voltak. Szlovénia és Horvátország függetlenségi nyilatkozata után viszont, eredménytelenül kopogtatott eddig nemzetközi elismerésért. Baker véleményét osztják ugyanis az Európai Közösség tagállamai is, s mivel attól tartanak. hogy a jugoszláviai belháború, ha meg nem állítják, veszélyes kihatással lesz egész kontinensünk biztonságára, . ezért szeretnék működésbe .hozni azt a válságkezelő intézményt, amelyre éppen a múlt héten fogadtak el Berlinben határozatot. Washington, Párizs és Bonn egyetért azzal, hogy a jugoszláviai válság megoldására össze kell hívni a 35-ök tanácskozását. A Nyugat egyébként kényes helyzetbe jutott: miközben az önrendelkezési politika érvényesítését hirdetik, s mint ilyennek a zágrábi és a ljubljanai döntés teljesen megfelel, kontinensünk biztonsága és a gazdasági és politikai integrációs törekvések nem engedik meg, hogy Jugoszlávia életképtelen darabokra hulljon szét, és állandósuljanak az etnikai vérontások a világnak e térségben. MOSZKVAI ERŐVONALAK Ukrajna úgy döntött, hogy szeptemberig nem foglalkozik Gorbacsovnak az új szövetségi szerződéssel kapcsolatos tervezetével, így a szovjet elnök elképzelése a jelek szerint egyelőre füstbe ment. A dokumentumot ugyanis az új unióban részt vevő valamennyi köztársaság parlamentjének el kell fogadnia, mielőtt aláírják, s ezt Gorbacsov az elkövetkező hetekre tervezte. Ügy gondolta, hogy a hét iparilag legfejlettebb állam londoni csúcsértekezletén mint a Szovjetunió egyértelmű képviselője jelenhet meg, a szövetségi szerződéssel a hátában, s így könnyebben ki tudja vívni a Nyugat konkrét pénzügyi támogatását a gazdasági szerkezet radikális átalakításához. De az elnök kemény vonalas ellenfelei más úton is meg akarják torpedózni Gorbacsov eredményes londoni szereplését. Ezzel függ össze nyilván a KGB fekete sapkásainak az akciója. A héten ugyanis váratlanul a vilniusi telefonközpont többórás elfoglalásával e balti köztársaságot elvágták a világtól. Gorbacsov szóvivője útján nem véletlenül minősítette ezt az akciót provokációnak, amellyel megkérdőjelezik a moszkvai vezetés politikai hitelességét. Árkus István Belgrád szerint befejezték a szlovénki hadműveleteket Bombázás is volt a magyar határnál (Folytatás az 1. oldalról.) nája — öt tiszt és öt sorkatona — vesztette életét. Milan Kucan szlovén elnök pénteki sajtóértekezletén megszálló haderőnek nevezte a néphadsereget, s minden tárgyalás előfeltételének mondta a katonák kivonását. Ante Markovics szövetségi miniszterelnök délutáni sajtóértekezletén megerősítette, hogy a kormány felhívására a hadsereg beszüntette a harci tevékenységet, s hasonló lépést várnak a másik féltől is. Három órával később a szlovén védelmi miniszter cáfolta a hadműveletek befejezéséről tett bejelentést. Értesülése szerint folynak még a harcok Szlovéniában, a jugoszláv hadsereg még mindig támad földön és a levegőben — mondta ljubljanai sajtóértekezletén Janez Jansa. Ezt megelőzően kiterjedt harcok bontakoztak ki csütörtökön késő este és péntekre virradóra a szlovén fegyveres erők és a jugoszláv szövetségi néphadsereg alakulatai között. A szövetségi kormány nem sokkal éjfél után kiadott közleménye szerint légelhárító rakétákkal lelőtték a hadsereg két helikopterét, öten életüket vesztették. Az egyik helikopter Ljubljana felett, az elnöki palota közelében repült át, amikor tüzet nyitottak rá A szlovén területvédelmi erők csütörtökön megsemmisítették a jugoszláv hadsereg hat helikopterét és tizenöt harckocsiját. Ezt Janez Jansa, szlovén védelmi miniszter közölte egy csütörtök esti televíziós nyilatkozatában. A magyar határőrség tájékoztatása szerint péntek reggel 8 óra 30 és 8 óra 45 között tűzpárbaj volt a Rédiccsel szemközti szlovén határállomásnál a helyi rendőrök és vámosok, valamint a jugoszláv hadsereg között. Zubek János határőrségi szóvivő elmondta, hogy a tűzharc 25 méterre volt a magyar határállomástól, átlövés azonban nem történt. Csütörtök este a Baján- senyével szemközti szlovén határátkelőnél volt tűzpárbaj. Készültség a határokon Jelentősen megerősítették a magyar—jugoszláv határ Szlovéniával szemközti magyar szakaszát — tudta meg az MTI péntek reggel Zubek János szóvivőtől. Elmondta: a kritikus szakaszokon a kétfős járőrök helyett nagyobb csoportok ellenőrzik a határ biztonságát. Rédicsnél és Bajánsenyénél továbbra is szünetel az átkelés, de a többi határállomáson is mérsékelt a forgalom. Az olasz—jugoszláv határ mentén állomásozó olasz egységeket riadókészültségbe helyezték, a határőrposztokat megerősítették — jelentette pénteken a DPA Rómából. Három elnök missziója A belháború nagy visszhangot keltett világszerte. Eddig egyetlen ország sem ismerte el a két tagköztársaság függetlenségének kikiáltását. Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia egyaránt arra sürgette őket, hogy továbbra is maradjanak a több mint hetvenéves Jugoszlávián belül. Mint Luxemburgból jelentették: kétórás rendkívüli vitát folytattak az Európai Közösség tizenkét országának állam- és kormányfői, illetve külügyminiszterei pénteki csúcsértekezletük kezdetén a Jugoszláviában kialakult drámai helyzetről. Elhatározták, hogy a miniszteri tanács jelenlegi, korábbi és jövőbeli elnöke (vagyis Jacques F. Poos luxemburgi, Gianni de Michelis olasz és Hans van den Broek holland külügyminiszter) együttesen a lehető leghamarabb Jugoszláviába utazik közvetítő misszióra. Vranitzky tűzszünetet sürget Franz Vranitzky osztrák kancellár pénteken hivatalosan felszólított minden vezetőt Jugoszláviában, hogy haladéktalanul rendeljenek el tűzszünetet, mielőtt a mostani felelőtlen katonai akció tovább bővülne. Az osztrák kormányfő azt követően, hogy a nap folyamán a két ország közös határa mentén a jugoszláv néphadsereg repülőgépei több ízben megsértették Ausztria légterét, utasította a védelmi minisztériumot, hogy tegyen meg minden szükséges intézkedést az osztrák légtér és határ biztosítására. Horvát tájékoztatás hazánknak A magyar Külügyminisztérium a jugoszláv események miatt folyamatos kapcsolatot tart és konzultál a helsinki folyamatban részt vevő országokkal, különösen pedig az Európai Közösség államaival, az Egyesült Államokkal, valamint a Jugoszláviával hozzánk hasonlóan határos Ausztriával és Olaszországgal. Ezt Herman János külügyi szóvivő közölte az MTI munkatársának érdeklődésére. Elmondta: Magyarország támogatja azokat a lépéseket, melyeket az Európai Közösség és Ausztria tett az összeurópai mechanizmusok alkalmazására. Erről az érintett államokat a Külügyminisztérium biztosította. Szólt arról is, hogy Jeszenszky Géza külügyminiszter péntek délben hivatalában fogadta Davorin Rudolf horvát külügyminisztert, aki tájékoztatást adott a horvát döntésekről és törekvésekről. Eszerint Horvátország fokozatosan kívánja átvenni a szövetségi funkciókat. Davorin Rudolf ugyanakkor kérte, hogy magyar részről ismerjék el a horvát függetlenséget. Jeszenszky Géza a részletes tájékoztatás meghallgatása után a tegnap nyilvánosságra hozott hivatalos magyar álláspontnak megfelelően válaszolt a felvetésekre. Korábban a szlovén köztársaság is bejelentette azt a szándékát, hogy képviselőjét tájékoztatás céljából Budapestre küldi. Péntek reggel azonban értesítést kapott a tárca arról, hogy a szlovén képviselő lemondta utazását, mert nem tudja elhagyni Ljubljanát. Herman János beszámolt arról is, hogy csütörtökön az esti órákban a Külügyminisztérium hivatalosan tájékoztatást kért a jugoszláv szövetségi kormánytól az ottani helyzet alakulásáról, illetve a tervezett lépésekről. A szóvivő hozzátette: Ügy véljük, a helyzet miatt szükséges, kapcsolataink révén pedig lehetséges e tájékoztatás biztosítása. Tömeges török átutazás A törökök ezrei vették ostrom alá pénteken Magyarország Bonn/Bad Go- desberg-i nagykövetségét. Mindenki vízumot szeretne kapni, miután Jugoszlávián keresztül a polgárháborús helyzet miatt gyakorlatilag lehetetlen átutazni, vagy legalábbis nem ajánlják. A Bonn/Bad Godesberg-i magyar nagykövetség pénteken délelőtt a drámaira vált helyzet miatt kénytelen volt rendőrségi segítséget kérni. Problémát okozhat a magyar közúti forgalomban a török vendégmunkások tömeges hazatérése — mondta Kálnoki Kis Sándor, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium helyettes államtitkára az MTI kérdésére válaszolva. A tárca illetékese kifejtette: jelenleg még pontosan nem mérhető fel, hogy milyen gondokkal kell számolni a magyar közlekedésben, ha a török vendégmunkások hazánkat választják tranzit- útvonalnak. Lesz eltávozás a kiskatonáknak A Magyar Honvédség továbbra is megkülönböztetett figyelemmel kíséri a jugoszláviai eseményeket, de közvetlenül nem vesz részt a határesemények nyomon követésében — mondta péntek délután Tikos László alezredes, a HM sajtóosztályának vezetője. Hozzátette: nincs különleges intézkedés, a szokásos élet zajlik a laktanyákban, s a hét végén ugyanúgy lesz eltávozás és kimaradás a kiskatonák- nak, mint bármikor korábban. Szünetel a jugoszláv turizmus Az IBUSZ azonnali hatály- lyal felfüggesztette jugoszláv útjait — mondta a vállalat kiutazási igazgatója, Tóth László. Csütörtökön egyébként még időben megérkezett a Krk- szigetre indult csoport, s a váltás is problémamentesen hazatért. A cég gondoskodik a még mintegy 200, jugoszláv tengerparton nyaraló magyar turistáról. Szükség esetén meghosz- szábbítják kinntartózkodá- sukat, illetve kerülő úton szállítják majd haza az üdülőket. ★ A szlovéniai események miatt június 28-tól, péntektől — a további intézkedésig — nem indít autó- buszjártot a jugoszláv tengerpartra a Volánbusz. A megváltott menetjegyeket az Erzsébet téri autóbuszállomáson visszatéríti. Zavartalan viszont a Jugoszlávián át Görögországba és Isztambulba induló menetrend szerinti járatok közlekedése.
