Pest Megyei Hírlap, 1991. június (35. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-27 / 149. szám

NAGYKŐRÖSI XXXV. ÉVFOLYAM, 149. SZÁM 1991. JÚNIUS 27., CSÜTÖRTÖK Az ország közepén... ...mégis a világ végén Csemöt elhagyják az ősök; Mindig is elhagyták, nem akarnak eggyé válni e földdel, igazi hazának nem e tá­jat nevezik a testamentumok. Ezért nincs temetője Cse- mőnek. Illetve van, de azt nem tekintik örök nyughely­nek a falubeliek. Pedig nein kevés pénzt áldozott rá an­nak idején a tanács, bekeríttette a partoldalt, ravata­lozót építtetett, bízván a kegyelet erejében, amely lelki­leg is ideköti a lakókat. Hat vagy hét év óta három hant a sírkert. Iskolára Támogatás Ügy tűnik, jelentős aka­dály hárult el a négy né- , ven is emlegethető iskola építése elől. A Kossuth-is- kola új épületét ugyanis, . eredetileg a Kinizsi utcára nyílóan tervezték, ám idő­közben a főbejárat a Hu­nyadi utcára került át. Rá­adásul hagyománytisztelet okán az egyébként is ott levő Erzsébet-iskola is jog­gal névként használható. Amint azt dr. Ábrahám Ti­bor országgyűlési képvise­lőtől megtudtuk, a 2246-os törvényjavaslat a helyi ön- kormányzatok 1991. évi céltámogatásáról 16,44 mil­lió forintos céltámogatást biztosít efre az építkezésre. Ugyanez a törvény Kocsér- nak 10 millió forintot (tor­naterem építésére), a Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakközépiskola és Szak­munkásképző Intézet szá­mára pedig 2,2 millió fo­rintos támogatást ad a kö­zépfokú oktatás helyzeté­nek javítására. A Kossulh- iskola megszavazott támo­gatási pénze elegendő lehet a belső berendezésre — mondják a szakemberek. Kinevezések Új igazgatók Az önkormányzat meg­választotta az Arany János Gimnázium és az Állami Zeneiskola igazgatóit. Mindkét helyen lejárt a szerződés, illetve nyugdíja­zás miatt üresedett meg az állás, amelyre pályáza­tot írtak ki, s ezeket az érintett tantestületek elbí­rálták már előzetesen. A képviselő-testület ezek­kel egybehangzóan döntött. Az Arany János Gimná­zium igazgatója Tóth Ti­bor lett. Az Állami Zene­iskola igazgatója tovább­ra is Barna Eleimé. A Nagykőrösi Toldi DSK atlétái nem tudtak részt venni a Dunakeszin meg­rendezett megyei középis­kolás mezei futóbajnoksá­gon, mert intézményük jár­műve azon a napon foglalt volt. Elmentek viszont a most először Tápiószecsőn sorra került megyei egyesü­leti mezei futóbajnokságra, ahol a közel ötszáz induló­ból 44 toldis volt. Közülük a következők értek el fi­gyelmet érdemlő helyezése­ket. Az 1976-os születésű fiúknál, 4000 méteren: 1. Kisfaludi István; csapat- versenyben: 1. Nk. Toldi DSK (Kisfaludi, Turcsik Arnold, Czuczor Péter, Less Gábor). 1977-es fiúknál, 3000 m-en: 1. Mészáros Gá­bor. 1974—75-ös fiúknál, 5000 m-en csapatban: 2. Nk. Toldi (Vass Pál, Kis Attila, Bocskai László, Zsoldos Ákos, Szabó Csaba). 1972— 73-as leányok, 4000 m-en: 3. Schek Éva. 4. Császár Mónika. 1974—75-ös leá­nyok, 3000 m-en, csapat­ban: 2. Nk. Toldi (Pörge Rita, Kókai Zsuzsanna, Su­lyok Éva, Márik Edina, Ho- mola Anett). A résztvevők legidősebbje és legfiata- labbja is körösi v'olt: a 70 éves id. Bocskai László, il­letve a 4 éves Bohák Attila személyében. A Kinizsi-sporttelep volt a színhelye a vonzáskörzeti diákolimpiái atlétikai via­dalnak, amelyen négy isko­la fiataljai indultak. A vi­szonylag kedvező időben csak a vége felé esett az eső, a futószámban pedig ellenszél volt. Fiúk. ötpróba: 1. Kos- suth-isk. (Valkai Szabolcs, Szebeni László, Fehér Gá­Á1 Utólag a csemőiek ak­koriban nagyon ellenezték a temetkezési hely kialakí­tását, nem az elmúlásra gondoltak, hanem életük jobbá tételére, boltot, pati­kát kértek inkább. A fölös­legessé vált ravatalozót a hűtőberendezéssel most bérbe próbálja adni az ön- kormányzat a ceglédi te­metkezési vállalkozónak. Legalább a fenntartási költ­ségek megtérülnek, s köz­ben, az új vezetés is abban reménykedik, egyszer majd az ősök is hűek ma­radnak falujukhoz. Harminckilenc éve, ami­kor a körösi és ceglédi te­lepesekkel benépesült, ki­terjedt tanyavilágú község önálló lett, 5500 lelket szám­lált. Manapság 3200 körül laknak errefelé, de, sajnos a lassú fogyatkozás mosta­náig sem szűnt meg. Nem csoda, hiszen a puszta meg­élhetésen kívül nem sok bor, Bodzsár Sándor, Boza Lajos, Grónai András) na­gyon jó: 2379 pontos ered­ménnyel; 2. Rákóczi-isk. 1481; 3. Kocséri isk. 909 ponttal. Egyéni összetett­ben: 1. Valkai 546; 2. Sze­beni 534; 3. Fehér 484 ponttal. 100 m-es síkfutás­ban: 1. Szebeni 13,23; 2. Valkai 13,44; 3. Fehér 13,62 mp. 800 m-en: 1. Fehér 2:25,8; 2. Szebeni 2:32; 3. Bágya Sándor (Kocsér) 2:34.5 perc. Távolugrás: 1. Valkai 523; 2. Szebeni 522; 3. Fehér 501 cm. Súly lökés: I- 2. Valkai és Szebeni II- 11 m; 3. Grónai 10,56 m. Kislabdadobás: 1-2. Gyovai Csaba (rákóczis) és Valkai 69-69; 3. Bodzsár 65 m. Leányok, ötpróba, csa­patban; 1. Kossuth (Hor­váth Mariann, Juhász Ve­ronika, Kállai Renáta, Gö- möri Adrienn, Román Éva,. Kicsi Anita, Orbán Szilvia) 1447; 2. Rákóczi 1131; 3. Arany 794; 4. Kocsér 690 pont. Egyéni összetettben: 1. Horváth 403; 2. Kállai 284; 3. Sarkadi (rákóczis) 277 pont. A többi szám győztesei, 100 m: Horváth 14,75 mp. 800 m: Katona Vanda (Arany) 2:56 perc. Távol: Horváth 396 cm. Súly: Horváth 930 cm(!). Kislabda: Magyar Mária (Arany) 43 m. CSÜTÖRTÖK Teke. Cegléd: Nk. Mé­száros Tsz SK B—C. Ve- misz, városi csapatbajnoki mérkőzés. Tenisz. Kecskemét: or­szágos felnőtt II—III. osz­tályú férfi-, valamint kor- osztályos fiú és leány Arariyhomok Kupa-viadal. ] minden van,, ami otthonná is teszi a települést. Most, hogy a katolikus egyház templomot szándékozik épí­teni, sok csemői a vallási intézmény lététől reméli a gyökerek megerősödését, hiszen amúgy félő, hogy egy napon tényleg elfogy a falu. Molnár János polgármes­ter is jelentőségét látja e végből a templomnak, bár nála mindenekelőtt a gaz­daság, az életmód jelenti a falu sorsát, múltban és jö­vőben. — Valamikor ragyogó kertészeti és szántóföldi kultúra virágzott errefelé. Nincs értelme örökösen a múltat ostorozni, de tény, hogy a helytelen agrárpoli­tika és gyakorlat nagy kárt okozott itt. Ha szétnéz, elsi- vatagosodott vidéket talál, elhanyagolt dűlőutakat, már jó ivóvíz sincs a ta­nyai kutakban. Nos, én eb­ben látom Csemő állandó fogyatkozását, s valahol itt kell keresni a lelkekben is annak okát, hogy az embe­rek halottaikban visszatér­nek oda, ahonnét elszár­maztak. — Mondják, elég jól is­meri Csemöt, hiszen koráb­ban agrármérnökként dol­gozott itt a tsz-ben. Látja-e perspektíváját annak, hogy visszájára forduljanak e nemkívánatos folyamatok? — Helyesebb talán azt mondani, hogy a perspektí­vát egyelőre csak elképzel­ni tudjuk, de azon va­gyunk, hogy Csemöt fejlő­dőképessé tegyük. — Senki nem ringatja azonhan magát illúziókban afelől, hogy Csemőnek ke­serves lesz megkapaszkod­nia. Az ország közepén élünk, mégis a világ végén érezzük magunkat. Telefon nincs, a hozzávaló 15 mil­liót egyelőre nem tudjuk előteremteni, marad a pos­tagalamb. Ennyire rosszul áll a villamosítás helyzete is. Közel másfél milliót ád hozzá az önkormányzat, a hálózatbővítéshez további 40 ezreket egyenként kel­lene letenni, de sokan eny- nyit. sem tudnak áldozni arra a rendszerre, ami vol­taképpen nem is az övék. Korunk egyik legnagyobb igazságtalanságának tar­tom, hogy valamely mono­polhelyzetben lévő szolgál­tató a saját beruházását a fogyasztóival fizetteti meg. — Régiónkban egy köz­ség településpolitikájában mi lehet hosszú távlatokra szólóan a leglényegesebb szempont? — Az oktatás fejlesztése. Ez a hosszan ható gyógyír. Földrajzi környezeten, lé- lekszámon nem múlhat a' kiművelt emberfők nevelé­se. A mi községünket a ta­nult fiatalok emelhetik fel, akik egyaránt rendelkeznek szakmai és nyelvi képzett­séggel. Az iskola, benne a nevelők ma is a lámpást jelentik, modern értelem­ben. A közművelődés javá­ra létrehoztunk nemrégen egy alapítványt. 120 ezer fo­rint már összegyűlt. M. J. m Mozim Június 27-én a nagyte­remben: Sztálin menyasz- szonya. Színes magyar film. Előadás 6 órakor. A cifrakerti parkmozi­ban: Piszkos alku. Színes amerikai akciófilm. Elő­adás 9 órakor. Az állam Figyelmes olvasóink em­lékezhetnek arra, hogy az év végén megejtett ország- gyűlési szavazás után szó­vá tettük, hogy azoknak, akiket a kamatadó érint, néhány napjuk marad csu­pán arra a döntésre, amely hosszú évekig sújtja őket. Valami elképesztő pök- hendiség van az állam megfelelő szerveiben és hi­vatalaiban, amikor az át­lagembereket újságok cik­keire utalja, mit és hogyan tegyenek. „Az állam én vagyok” — hangsúlyozza mindegyik intézkedés, azt az egyet elfelejtve — de nagyon —, hogy az állam végül (is) az emberekből áll. Azután, amikor jönnek a hétköznapok, sorra-rendre tapasztalható, milyen kő- korszaki logika alapján működnek a hatalom át­vett reflexei. Mert — pél­dául — a rendszerváltást valahol itt kellett volna megtapasztalni azoknak, akiket eddig minden rend­szer csak hitegetett, s mind­egyik csak a zsebébe nyúl- kált — illetlenül —, hogy onnan kiemeljen. Az előző ilyen-olyan kedvezményt ígért, mézes szavakkal bírt építésre olyat is, aki tudta, a takarója nem elég meggyőzően borítja be majd épületét. Aztán jött az újabb, aki majdhogy­nem a nép ellenségének ál­lította be a hitelkölcsönt, illetve pontosabban, an­nak felvevőjét. Miatta van dollármilliárdban mért adósságunk, mert féktelen dőzsölhetnékében száz négyzetméteres házat meré­szelt építeni családjának az át nem gondolt hitel­ből. Ekkor jött legitim kor­mányzatunk a maga ötle­tével, és kifundálta azt, hogy fizessen, aki tud, meg az is persze, aki nem tud. Különös, átlagembe­rek számára alig érthető jogi bikkfanyelven az OTP küldte — a nyereségkama­tok forintjaiból — a drá­ga leveleket az ügyfelek­nek, majd a kormányzat kapkodott egy sort, s lett az eredeti határidőből előbb kéthetes, majd egy hónapos engedmény. A va­lóságban egy-egy család a visszafizetés feltételein ke­vesebb, mint harminc na­pot töprenghetett, pedig valamirevaló államigazga­tási eljáráshoz az utolsó ádminisztrátornak is ehhez van joga. S mindebből lön a ka- valkád. (Engem egyébiránt egyáltalán nem vigasztal, hogy ezt előre látva, már Féltett munkahelyek Bármennyire is igyekeznek a nyársapáti Pemü cipőüzem dolgozói, a Puma cipők gyártására a piac alapján változó az igény. Nagy kár lenne pedig, ha megszűnne ez a kis üzem, hiszen akár hatvan embernek is munkát tudnak adni. (Erdősi Ágnes felvétele) Sporthírek Sikerhalmozó atléták diktálhat januárban írtam erről!) Ugyanis, aki kínjában nem nyilatkozott, mert nem ér­tette az egészet, vagy akár, mert bízott az Al­kotmánybíróság kedvező döntésében, vagy meg sem kapta a drága leveleket, az most még — az ugyan­csak állam által adandó! — önkormányzati támoga­tásból is kieshet. Ugyan­is — a nagykőrösi rende­let például — két módon ad támogatást. Egyfelől azoknak, akiír szociális helyzetük miatt rászorul­nak, havonta 1500 forint­nyi vagy ennek felényi forintokat ítélhettek oda. Másfelől — s ez lett volna sokaknak a jobb és egy­szerűbb, mi több, ember­számba vevőbb megoldás — kamatmentes kölcsönt is odaítélhetitek volna), akkor, ha a fennmaradó tartozás így egyszerűbben törleszthető. Másképpen fogalmazva, aki, mondjuk, 100 ezer forinttal tartozott, ennek felére elengedést kért, a maradék 50 ezer­re kaphatna önkormányza­ti támogatást, amit 3—5— 10 esztendő alatt fizethet vissza. Vagyis a befizetett pénzekből újabb rászoru­lókat lehet segíteni. Azaz csak lehetne. Jó néhányan ugyanis nem nyilatkoztak így, s most kiderült, az állam — a Parlamenten keresztül — akármikor és akárhogy mó­dosíthatja a hitelszerződé­seket. A felek — akárcsak Verbőczi korában — köt­ve vannak. Az egyetlen különbség, hogy nem a földhöz, nem, hanem — demokratikusan — saját nyilatkozatukhoz, vagy an­nak hiányához. S még mondja valaki, hogy nem élünk jogállamban ... ! A helyi önkormányzat mit tehet? Az illetékesek leve­let fogalmaznak, és mél­tányosságot kérnek — az egyébiránt közkedvelt Ku­pa Mihály úrtól. Pedig az egészre semmi szükség nem lett volna, ha de­rék képviselőink olyan tör­vényt hagynak jóvá, amelyben úgy az államra, mind a polgárra ugyan­olyan jogok és kötelezett­ségek vonatkoznak. Ám­bár ez inkább a kormány­pártokat érinti, hiszen az ellenzékiek a törvény el­len szavaztak. Nem marad más, mint bízni a méltányosságban, ami pedig újra csak az, ami volt: a paternalista ál­lam majd dönt...? Fölöttünk... Ballai Ottó Nagykőrösi apróhirdetések Hálás szívvel mondunk kö­szönetét mindazoknak, akik fájdalmunkban osztozva, drá­ga édesanyánk, nagyanyánk, dédnagymamánk, özv. Koselák Ferencné temetésén részt vet­tek, vagy részvéttávirattal nyilvánították ki együttérzésü­ket. Külön mondunk köszöne­tét kezelőorvosának, dr. Mikó Miklósnak, aki hosszú ,éveken át betegségében kezelte. A gyászoló család. (60,864/lK) Értesítjük tisztelt vevőinket, hogy az Amfora Budaörsi Rak­táráruház 1991. június 28—29-én leltároz. Július 1-jétől, hétfő­től péntekig 8—14 óráig, szom­baton 8—13 óráig várjuk vá­sárlóinkat. (60 703/2H) NAGYKÖRÖSI HÍRLAP Nagykörös, Hősök tere 5., II. emelet 30. • A szer­kesztőség vezetője: Ballai Ottó. Q Munkatárs: Mik- lay Jenő. • Postacím: Nagykőrös, Pf. 23. 2750. Te­lefax és telefon: (20) 51­398. Telex: 22-5708. 9 Hir­detésfelvétel: kedd 10-töI 12-ig, csütörtök 13-tól 15- ig a szerkesztőségben. # Híreket, információkat munkanapokon 8-tól 10-ig -i várunk. ® Szerkesztői ügye­let: szerda 10-től 12 óráig. hírlap 7

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom