Pest Megyei Hírlap, 1991. június (35. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-26 / 148. szám
(. ÉVFOLYAM, 122. SZÁM 1991. JÜNIUS 28., SZERDA BU&Í?VIDEKI ^cíiiap BUDAÖRS • ÉRD • SZAZ1IALOMBATTA • PILIS VÖRÖS VAR • BUDAKESZI • BIATOR- BAGY • TÖRÖKBÁLINT • PILISCSABA • PATT • ZSAMBÉK • SOLYMÁR • TÁRNOK • NAGYKOVÁCSI • BUDAJENÖ • PERBAL • TÖK • T1NNYE • ÜRÖM „Lejáratásomra kitalált erűit agyszülemények” Torgyán úr ellene szavaz A döntés joga az erdélyi menekülteké Mindegy, hogy milyen, csak épüljön? Az erdélyböl menekültek letelepedésére alkalmas telket még lS89-ben — tellát a tanácsrendszerben — a Magyarok a Magyarokért Alapítványnak Érd biztosított. A gesztus mögött azonban néhány baklövés is meghúzódott. így például az, hogy a kijelölt területen akad rész, mely a tsz tulajdonában van, no meg akkor azt sem vették észre, hogy a területből a Tüzép-telöp is elfoglalt egy darabot. IJe hát a gesztus értékű szándék maradt meg a köztudatban. S egyúttal az: az alapítvány eredetileg 279 családot szándékozott letelepíteni Erden. Majd 13fi-ot, most pedig nyolcvankét név szerepel a listán. Tisztázásra vártak olyan aprócska, ám a számításból még véletlenül sem kihagyható kérdések: az alapítvány veszi meg a telket vagy a letelepülni szándékozók? Miközben választások voltak s rendszerváltás. Mire minden tisztázódott, addigra nem kevés szó érte — az írott sajtóban — az érdi vezetők háza táját. Szentelj egy bekezdést Torgyán úr öltözékének is — tanácsolta kolléganőm, akinek a Parlamentben (nyilván sokat unatkozik) módja van szemügyre venni a képviselők toalettjét is. — Legutóbb apró fehér elefántok díszelegtek a nyakkendőjén. Cuki volt! Nos, Torgyán doktor hétfőn maga sem tudta megfejteni, mit hirdetnek mellén a hieroglifák. Akár bort, búzát, békességet is, habár a makulátlan férfiúi öltözék eme kellékének alján látható vörös postakocsi mindezzel mintha elszáguldott volna... A forró júniusi napon a kisgazda-képviselőt nyilván nem csak a nyakkendője szorongatta, hanem a kárpótlási törvény részletes vitája is. Mert nyilvánvaló, hogy ezzel párhuzamosan az FKgP-n belül éles hatalmi harc folyik. Ha az ügyvéd úrnak sikerül eltolnia a döntést jövő hétre a kárpótlásról, akkor jobbak az esélyei a hét végén esedékes nagyválasztmányi szavazáson, de ne vágjunk a dolgok elébe! Szóval dr. Torgyán József pontosan érkezett Budaörsre. (Mindenhol tiszteletét teszi, ahová meghívják.) Június 24-én este a városi televízió vendége volt, de nyilván kimerítették az aznapi parlamenti események, mert — legalábbis az élő, egyenes adás megkezdése előtt —, a megszokottnál egészen más Torgyán ült velem szemben. Persze nem kapcsolták még be a jupiterlám- pákat, ergo a színielőadás elmaradt. Csak akkor ismertem rá, amikor a nagyválasztmányi ülés esélyeit firtató kérdésemre szerényen kijelentette: „elsöprő győzelmet hoz számomra a szavazás”. Meglehet, hisz megyék állnak mögötte, ahol ün- nepliik, éltetik. Nagy kérdés persze, hogy viszik-e majd vállukon a gazdák, azok, akik tiltakozó sztrájkot szerveznek csütörtökön Üj ruhába öltözött a községháza Piliscsabán. A polgármesteri hivatal kedvező árajánlatot kapott egy környékbeli vállalkozótól, aki már végzett is a homlokzat felújításával. Hozzáláttak az épületek felújításához Piliscsabán annak ellenére, hogy azokat várhatóan vissza kell majd adni az egyháznak, hiszen József főherceg vadászkastélyát, amit ő később a lazarénus egyháznak adományozott, és a rend missziósközpontja volt, a 6 Adrian innm "i—aa—mBm a Bosnyákon, mert nem veszik át termékeiket. Számukra nyilván édeskevés, hogy Torgyán doktor elismeri: bűne a pártinak és személy szerint neki is, hogy eddig nem sokat törődtek az érdekképviselettel. De ígéri, ha övé lesz a pártbéli főhatalom, azonnal megszervezi az igazi érdekszövetséget, alcár a minisztériummal szemben is. Mert a miniszter »ugyan az övék, ha az övék — mondta —, de vajh mekkora befolyása van a tárca életében a kisgazdáknak ? Torgyán ígéri, létrehozza az FKgP vállalkozói, paraszt- és munkásszárnyát, ez utóbbi élére pedig — nem csinál titkot belőle —, Rácz Sándort, az ’56-os nagy budapesti munkástanács elnökét akarja behozni. Biztos csak véletlen, hogy éppen Rácz volt az, aki a múlt hétvégén vihart kavaró nagygyűlésen állította: Antall Józsefet a kommunista rendszer a hóna alatt melengette. De ugyanezen a gyűlésen hívta ki a fővárosi ügyvéd a miniszterelnököt egy, a televízió előtti nyilvános, közös átvilágításra. Erről többet Budaörsön sem árult el lapunknak a képviselő, mondván, a gondolat mögötti szándék maradjon az övé. Hétfőn este azonban már ország-világ tudta, hogy a miniszterelnök nem győzött csodálkozni Rácz Sándor kijelentésén, és visszautasította a kihívást is, de az illetékes bizottsági átvilágításra kész. Torgyán képviselő úr változatlanul úgy véli, hogy őt nem átvilágították, hanem megrágalmazták. Folyvást lejáratják, hogy letöröljék a politikai palettáról. Arról az ügyről, amit csütörtökön tárgyalnak a Fővárosi Bíróságon, a képviselő mit sem tud. Fogalma sincs arról, miért perelte volna be Nagy Gábor, a párt volt budapesti alelnö- ke. Mi az, hogy hárommillió meg sikkasztás? Aztán derengeni kezd valami, a Kaptárszövetséggel kapcsorendfőnök visszaigényelte. Márpedig, ha a döntés kedvező lesz a rendnek, akkor Piliscsabán esetleg már jövő tavasszal hozzá kell látni az új községháza építéséhez. Ez becslések szerint 60-65 millió forintot igényel majd. A falu központjának rendbetétele — függetlenül attól, hogy kié lesz majd az épület — erkölcsi kötelességünk — hangsúlyozta Kasza Péter polgármester. — Szeretnénk rendbe tenni a főteret, s ehhez kapcsolódóan a volt uradalmi birtokot is. Ez utóbbi munka tanulmánytervét szeptember végén szállítja a Ma- kovecz-stúdió. —felütő;; dolog, de állítja, neki ehhez nincs közé, s a félreértéseket már tisztázták Nagy úrral. Megháborodott elmének tulajdonítja azt a híresztelést is, miszerint egy fővárosi találkozón pénzt osztogatott volna. — Pénzt utoljára nőre dobtam ki, megboldogult ügyvéd koromban, de amióta képviselő vagyok, kódexet kellene használjak a gyengébb nemhez, házon kívül persze! A kisgazda képviselőt nem irritálják különösebben a nevéhez kapcsolt mendemondák. Annál jobban az Alkotmánybíróság kárpótlási törvénytervezettel kapcsolatos állásfoglalása, s az ennek nyomán beterjesztett licitálási rendszer. Az alkotmánybírósági döntést alkotmányjogi csapdának minősíti, de abban is biztos, hogy az MDF keresztülviszi javaslatát a Parlamentben, annak ellenére, hogy személy szerint ő ellene fog szavazni. Fazekas Eszter A boldog öregkor nemcsak álom, elérhető — vallja dr. Gurin Ferenc pátyi körzeti orvos, ő az, aki arra vállalkozott, hogy idősek otthonát hoz létre a településen. Csaknem tízéves elképzelése közei áll a megvalósuláshoz. A családi házát átalakíttatta, jelenleg a fűtést, vízszerelést végzik. Júliusban befejeződik a burkolás, festés, ha minden jól alakul, augusztus elején, szeptember közepén megnyithatja kapuit az otthon. Különösen most, hogy dr. Gurin Ferenc elnyerte azt a pályázatot, amelyet az Egészségügyi Minisztérium hirdetett meg. — A feltételek között az szerepelt — mondotta —, hogy a szükséges kivitelezési munkálatok már folyamatban legyenek. A pályázatnak, ebben az értelemben megfeleltem. Az a kölcsön, amiből az eddigi építkezést fizettem, arra elegendő, hogy a ház elkészüljön. Remélem, a pályázat hozzásegít ahhoz, illetve, az ily módon elnyert ösz- szeg — amiről egyébként pontos információim nincsenek —, hogy a szükséges felszereléseiket beszerezhessem. Tudomásom szerint — bár lehet, hogy az értesüléseim nem egészen helyesek — 1100 pályázat érkezett a minisztériumba, amelyekből 350-et fogadtak el. Anyagi kérdésekben ez idáig nem döntöttek, azt mondták, értesítenek. Úgyhogy mindennap várom a levelet. A jövőt ugyanis, befolyásolja majd az az összeg, amit megkaphatok. — Milyen tervei vannak? „Merthogy nyújtják, mint a rétest, húzzák, halasztják a dolgot.” Pedig a tervekről 1990-ben a Nemtektonikus — fővárosban lévő — Kisszövetkezet gondoskodott. A technológiát külföldről adaptálva valami újdonsággal lepné meg a letelepülni szándékozókat éppúgy, mint a városképet. A terv több variánsra épül aszerint, hány tagú család költözne cgy-egy házba — csökken vagy nő az alapterület. Ám ami első pillantásra a helybeli szakembereknek nem tetszett: többségében 4,50X50 méteres beépítések. A telkek szélessége, így a rájuk épülő házak frontja ennyi, és csak a telek hosszúsága változik. Persze a házak bővíthetők — ha lesz pénzük majdan az érintetteknek — felfelé. Vagy hátrafelé, míg a telek hossza tart... Az alkalmazott technológia kívülről teljesen kész épületeket biztosítana. Csak a belső nyílászáró szerkezetek, tehát az ajtók, az ablakok hiányoznak! Kánikulában, 38-40 foknál nem is rossz, ha szabadon jár a levegő. Belülről viszont a betonozott alapra nem a kivitelezés során, hanem a pénztárcától függően, majd kerülhetne szalagparketta — Az idősek otthonát szeretném összekapcsolni a családi orvoslással, és a sürgősséggel. Megkerestek már. egy mentőt ajánlottak föl, természetesen, pénzért. Az ajánlatot érdemes megfontolni. Ügy gondolom, ketten-hárman laknának egy szobában, az még kényelmes mindenkinek. De ha házaspár szeretné igénybe venni a szobát, attól sem zárkóznék el. «Nagyon rugalmasan képzelem el az egészet, alkalmazkodnék a felmerülő igényekhez. Például, ha valaki elutazna nyáron egyikét hétre, akkor idős hozzátartozójának gondozását vállalnánk erre az időre. Vagy, teszem azt, üzleti útra kelne egy vállalkozó, ami egy-két hónapig is eltarthat, elhozhatja hozzánk rokonát, aki addig, amíg ő távol van, itt mindent megkapna. Vagyis, tervek vannak, igyekeztem minden lehetőséget figyelembe venni annak összeállításakor. A mindennapos ápolást, a sürgős esetek megoldását. Bizakodó vagyok. A kölcsönnel — amelyért csaknem egy évig harcoltam — nagy terhet vállaltam magamra. Havi 180 ezer forintot jelent a törlesztés. Azt hiszem, olyan szolgáltatást tudok majd nyújtani, amit hajlandók lesznek néhányan megfizetni. Ha jól tudom, a megyében van már egy hasonló otthon, szépen, szerényen, de megvannak. Többre én sem vágyom. Remélem, olyan hely lesz ez az otthon, ahol mindenki jól érzi majd magát. J. Sz. I. vagy más burkolóanyag, a fürdőszobákba szerelvény. A szakembereket hallgatva — a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvet nézve (az utóbbit azért, mert a fültanúknak nem akartam hinni!) — egyértelművé válik: mindegy, hogy milyen, csak épüljön, fedél kerüljön a szegény erdélyi menekültek feje fölé. Ez is egy álláspont. No meg az is, hogy az úgynevezett „Cs lakásokba” kis hazánkban évekkel ezelőtt sem igen akartak beköltözni a legszegényebb családok sem. Márpedig a választott beépítési forma alkalmazása a „Cs lakások esetére” emlé- • keztet. No meg az is igaz: ha a segítséget erkölcsi kötelezettségen túl az egymásért érzett felelősség is áthatja, akkor a lehetséges megoldások közül miért nem a legjobbat választjuk? A nagyobb készültségi fokkal bíró kivitelezést — ahol a költségkeretbe belefér az ajtó. az ablak is, nem csak a helye. Az utóbbi megállapítást az újabb tervek nézése sugallja. Szabóné Pányi Zsuzsa, a város főépítésze egy jobb beosztással lepte meg a képviselő-testületet, s az ülésen részt vevő erdélyi menekülteket. • Miért készítette a tervrajzot? — Izgatott a dolog. Megoldható-e másként, hogy nagyobbak legyenek a parcellák. Kicsit tágasabbak ... Ezen a rajzon 99 családi háznak lenne helye. A terület semmivel sem nőtt, hiszen adott! Csak a telkek 10X25-ösök. Más az utcák nyomvonala, kis terecskék is helyet kapnának... A legutóbbi önkormányzati ülésen közszemlére került ez a „színes” — merthogy a színezés miatt is szó érte az ötletet! — terv, s természetesen a Nemtektonikus Kisszövetkezeté is. Az alapítvány képviselője, a Nemtektóni- kus Kisszövetkezet vezetője a régi mellett kardoskodott. S a képviselő-testület a kisszövetkezet elképzelését hagyta jóvá. Megszavazták, „jöjjenek már végre az erdélyiek”. Igen ám, csakhogy az érintett letelepülni szándékozók közül mintegy húszán jelen voltak. A döntést követő szünetben ad- dig-addig nézegették a „színes” tervrajzot, míg előadták álláspontjukat a képviselő-testületnek. Jobban tetszik a város íőépíFelfestették a gyalogátkelőhelyeket Budaörsön a 100-as Károly király úton. Bede Lászlóné, a polgár- mesteri hivatal műszaki osztályának csoportvezetője elmondotta, a munkálatokat a Pest megyei Közúti Igazgatóság munkatársai végezték, nem ők, mert ez a települést átszelő út nem tartozik a kezelésükben lévőkhöz. A lakosság számára kissé hosszadalmasnak tűnt ez a munka, ami ab- .ból adódott, hogy egy-két . napot festettek Budaörsön, tésze által kialakított teleknagyság, elképzelés; Üjabb, rendkívüli ülés foglalkozzon a kérdéssel. Mert ők akarnak dönteni. Így aztán Érden ma a képviselő-testület, az alapítvány, a tervező-kivitelező s természetesen a letelepedni szándékozó erdélyi menekültek „asztalhoz” ülnek. A döntés persze — bármennyire is csűri-csavarja az ember a dolgot — gondolom egyértelmű, hogy az erdélyiek kezében van. Akik nemcsak az országban szétszórva, idegen fedél alatt húzzák meg magukat, hanem megyénkben is. Dunakeszin, Sziget- szentmiklóson, Százhalombattán, a fővárosban, a szegedi tanyavilágban, Rúzsán. Kívülállóként a házak „készültségi” foka izgat. Lehet-e a költségeket úgy átalakítani, hogy ha már félkész házakba kényszerülnek költözni a menekültek, legalább a nyílászáró szerkezetek minden otthonban, a beköltözés pillanatában helyükön legyenek? — kérdeztem Kocsner Jánost, a polgármesteri hivatal műszaki irodájának megbízott vezetőjét. — Ismereteim szerint az építőiparnak ma nincs munkája. Egy meghirder tett versenytárgyalást egyetlen cég sem hagyna ki. Igyekeznének az ésszerűség, a gazdaságosság határán belül a lehető legkevesebbért a legtöbbet nyújtani. A versenyben részt vehetne a kisszövetkezet is, ahol bizonyíthatna. 9 Van arra példa, hogy négy méternél alig nagyobb nadrágszíjparccllákon otthonok épülnek? — Rengeteg példa akad erre. Szükségmegoidásként, pénz vagy terület hiányában. De itt a főépítész egy kézenfekvő megoldást kínál. 0 Az új terv mennyiben hátráltatná a kivitelezés megkezdését? — Nem hiszem, hogy az más utcanyomvonalak, közművonalak miatt ebben az esetben a földhivatal elhúzná az eljárást. A letelepülni szándékozók problémáit értik, megértik. Ma délután a döntésre sor kerül. Egy biztos: „kétszer ad, aki gyorsan ad”; Most! De hogy a pénztelenség szülte kényszer- megoldások hatása mi lesz három vagy öt év múlva, azt nem ártana józanul, hideg fejjel az utolsó szó kimondása előtt minden érintettnek mérlegelni. Varga Edit azután máshová hívták SK igazgatóság embereit. Balesetek történtek e forgalmas helyen, a kereszteződésekben nem lehetett már látni a zebrákat, a tél folyamán teljesen lekoptak; BUDA VIDÉKI HÍRLAP Vezető munkatárs: Fazekas Eszter. • Munkatársak : Fekete Ildikó, Aszódi László Antal, Virág Márton. O Fogadónap minden hétfőn 14— 17 óráig a szerkesztőségben. Címünk: Bp. Vili., Somogyi B. u. €. Pf.: 311. ír. sz.: 1446, Telefon: 138-4761, 1384087. Makovecz tervez Piliscsabán Felújították a községházát Idősek otthona Pátyon Már nemcsak álom az egész Végre elkészült
