Pest Megyei Hírlap, 1991. június (35. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-26 / 148. szám

I. ÉVFO' ^ 'M, 81. SZÄM D A BAS I 1991. JÚNIUS 26., SZERDA MEGJELENIK MINDEN HÉTFŐN, SZERDÁN, PÉNTEKEN, SZOMBATON Megemlékezés a volt tanácselnökről Vita pengevillogás nélkül A nyárral együtt a közéleti uborkaszezon is meg­kezdődik, igazán húsbavágó, nagy érdeklődésre szá­mot tartó problémák ritkán kerülnek terítékre az ön- kormányzatok testületi ülésein. így volt ez Dabason ia, ahol a meghirdetett napirendi pontok iránti érdek­lődést jól tükrözte az üresen kongó terem, a város­atyákon kívül alig néhányan jöttek el a beharango­zott ülésre. Mindjárt az elején mintegy lormabontás- ként. Garajszki István alpolgármester néhány kereset­len szóval méltatta az elmúlt napok eseményeit, a szovjet csapatok kivonulásának befejezését. „Ez a nap. 1991. június 19. piros betűs dátumként szerepel majd a magyar történelemben. Négy és fél évszázada, 1526 éta harcolunk ezért, s ennek a sok vért és áldozatot kö­vetelő harcnak az eredménye, hogy ma egy szabad, független ország egyik településének képviselő-tes­tületi tagjaként szabadon, minden külső nyomás nél­kül dönthetünk a város érdekeit érintő dolgokban.” Az alpolgármester ja­vaslatára egyperces néma felállással tisztelegtek a függetlenségi harc hősei­nek emlékére. Mindjárt ezt követően egy hasonló gesztus tanúi lehettünk, Horváth István polgár­mester a napokban elhunyt Czeroczki András tiszte­letére javasolt egyperces csendes megemlékezést. Czeroczki András hosszú évekig, 1957 és 1979 között volt tanácselnökként Da- bas első embere. Az első napirendi pont a Halász-kúria hasznosítá­sát taglalta. A patinás épü­let több mint műemlék, a város történelmének egy kézzelfogható darabja, a címeren is rajta van. Az évtizedekig elhanyagolt, lepusztult kúriát egy tár­sulás vette gondjaiba ide­genforgalmi célokkal, s 16 millió forintot költött a felújításra. Ehhez képest az önkormányzat viszony­lag olcsón jutott hozzá, 12 millióért megvásárolta a városnak. Nem mintha er­re a pénzre nem lett vol­na máshol is szükség, ám fennállt az a veszély, ha nem lépnek időben, az épü­let és a hozzá tartozó két- hektáros park állami tu­lajdonba megy. A tetemes vételár mel­lett az üzemeltetés költsé­gei is felmerültek, mely úgyszintén jelentős összeg. A polgármester által elő­teremtett ötlet szimpati­kusnak tűnik, vállalkozói alapon működő /diliház­ként szeretnék működtetni a kúriát. Az épület hasz­nos területének 80 száza­léka a város közművelő­dését szolgálná — könyv­tár, társalgó, amolyan ka- szinóféle —, a nagyterem alkalmas volna esküvők és rangos bálok, táncmulat­ságok lebonyolítására. A pince és négy szoba vi­szont alap a vállalkozás­hoz, ezekből ki lehet ala­kítani egy vendéglátó-ipa­ri egységet. Borozót, bért, vendégszobákat. Ellenszol­gáltatásként a majdani vál­lalkozó át kell, hogy vál­lalja az épület teljes rezsi- költségét. (Már van is rá jelentkező.) Az előterjesztést és a javaslatot rövid vita után megszavazták: pályázat dönti el, ki üzemeltesse és ki viselje majd gond­ját Dabas büszkeségének. A második napirendi pont témáját Weisz Lajos alpolgármester tálalta, a szociális otthon étkezteté­si normáira vonatkozóan terjesztett javaslatot a tes­tület elé. A tárgyilagos fej­tegetésbe sok humánum­elem is vegyült; a szociá­lis otthon lakói sokszoro­san rászolgáltak nehéz és küzdelmes életükkel, hogy valamivel többet kapjanak pótlásként, mint amennyit az inflációs áremelkedés indokol — mondta Weisz Lajos. Következésképp 30 százalék helyett 42 száza­lékos emelést javasolt, 75 forintot a napi háromszori étkeztetésre. Sokat nem kellett győzködnie képvi­selőtársait. az indítványt egyhangúlag megszavazta a testület. A lagymatag hangulatot Horváth Sándor soron kí­vüli felszólalása felpezs­dítette. A képviselő egy ingatlan kapcsán beszá­molt arról, hogy annak volt bérlője miként vág­ta szét lángvágóval a vas­kerítést, mielőtt távozott. A példátlan esetre még visszatérünk, elöljáróban csupán annyit f az önké­nyeskedő ellen rongálás cí­mén már megindult a szabálysértési eljárás. Aligha van olyan telepü­lés a körzetben, melynek ne okozna gondot a sze­méttárolás, Dabason eh­hez még az is betársul, hogy a város hovatovább kinövi a telepét, melyen osztozkodnia kell Inárcs- esal és Kakuccsal. Anomá­liák mutatkoznak a telep üzemeltetésénél, az ÉKÜ nem mindig áll a helyzet magaslatán, pontosabban a telepen foglalkoztatott dolgozók nem tartják be és nem tartják be a kor­rekt működtetésre vonat­kozó rendelkezéseket. Ezért (is) felmerült az a gondo­lat, nem volna-e jobb más­ra bízni a szemétbegyűjtés és a telep üzemeltetésének feladatait. A végleges dön­tést elnapolták, egyrészt azért is, mert a hozzászó­lások során felvetődött a szemétbegyűjtésből felté­telezett haszon összege. Ez — állítólag — évi hatmil­lió forintra rúg. A város­atyák most azt fontolgat­ják, nem volna-e kifize- tőbb, ha maga a polgár- mesteri hivatal venné át e szolgáltatás közvetlen irányítását és hasznosítá­sát. A testületi ülés kap­csán örömmel adunk han­got egy észrevételnek. Az olajozottan zajló fórum­ból következtetve a kép­viselői testület kezd ösz- szerázódni, az egymással való kommunikálásban már nem lelni fel a szemé­lyeskedő pengevillogást. Matula Gy. Oszkár SEHOL SEM HIÁNYZIK? Végtisztességre várva Halottról viccelődni, jópofáskodni morbid do- dognak tartom, talán azért is figyeltem fel egy ismerősöm elmés megjegyzésére a kánikulától izzó utca közepén; — A „vendégünknek” a legjobb most, a hűtő tepsijében nincs melege. Képzelje ... Ezt követően, mint jó tréfát, elmesélte, a tele­pülés halottasházában tíz nap óta fekszik egy te­tem, akinek a neve, lakhelye ismeretlen, azt vi­szont egyesek tudni vélik, hogy a megboldogult épp Ámor oltárán áldozott, amikor infarktust ka­pott. — Szép halál — tette hozzá emberem, s ka­jánul vigyorgott. A polgármesteri hivatal erre illetékes ügyintézője rábólint: o hír igaz. A ha­lott egy közeli kisközségben vendégeskedett (értsd: be­jelentetlenül lakott), innen hozták be lóhalálában, mi­kor rosszul lett. A községi orvosi rendelőintézet ügye­letese már nem tudott sem­mit sem csinálni, a# isme­retlen férfi vizsgálat köz­ben exitált. — De miért ismeretlen és miért nincs még tíz nap után sem eltemetve? — kér­deztem a tisztviselőtől. — Személyi igazolvány nem volt nála, a vendéglá­tó megmondta ugyan a ne­vét és egy állítólagos címet, de az ottani önkormányzat Lemondás Pótolták Családi okokra hivat­kozva lemondott Ilürnpf- ner János, az újhartyáni alpolgármester. Helyére július l-jétől Svébis Mi­hály képviselőt válasz­tották meg. Mozi visszajelzése szerint a be­mondott név viselője már évek óta nem lakik a vá­rosban. Egy kétes bemon­dás alapján, anyakönyvi adatok nélkül nem állítha­tunk ki halotti bizonyít­ványt, enélkül pedig nem lehet senkit sem eltemet­ni. — Miért nem fordultak segítségért a rendőrséghez? — Ezt tessék megkérdez­ni a körzeti főorvostól... A főorvos azonnal fogad, de látom rajta, minden mást szívesebben csinálna, mint erről a kínos kérdés­ről. a sajtónak beszéljen. — Nézze, ha szó szerint vesszük az ide vonatkozó rendelkezéseket, egy ilyen esetben — mely közel sem gyakori — csak akkor kell a rendőrséget értesíteni, ha az orvosban felmerül az idegenkezűség vagy az ön- gyilkosság gyanúja. A mi esetünkben a halál oka nyilvánvaló volt, kollégám nem követett el mulasz­tást. — Főorvos úr, az a kol­léga egy fiatalember. Ha az eset az ön ügyelete során történik, ön sem jelentette volna a rendőrségnek? — A kolléga valóban fia­tal... — A mundér iránti lojalitásból a főorvos nem óhajt sem magyarázkodni, sem véleményt mondani. Pedig — ezt másoktól tu­dom — az eset nem rejt magában orvosi mulasztást, műhibát, vagy mármi mást, ami rossz fényt vethetne az egészségügyiekre. A fia­tal doki csak egyben hi­bázott, illetve nem mérte fel a helyzetet: ismeretlen halottról lévén szó, mégis­csak át kellett volna lépnie a szomszédba — a rendőr­őrsre. A rendőrségnek meg­vannak azok az eszközei és módszerei — például fény­képes körözés —, amikkel könnyen kiderítik egy is­meretlen halott kilétét. — Mindez nem fordul­hatna elő, ha a polgárok betartanák a bejelentkezési kötelezettség szabályait — vonja le a következtetést a főorvos. — Arról már nem is beszélve, hogy le­het elindulni — akár lá­togatóba is — igazoló ok­mányok nélkül?! Márpedig a községi ha­lottasház hűtőjében vég­tisztességre váró idegen így . indult el, indulásakor alig­ha gondolta, mennyi ad­minisztratív bonyodalmat és egyéb fejtörést okoz majd egy sereg embernek. A főorvos — jogos — következtetéséhez még hadd tegyük hozzá: minden ren­delkezés annyit ér, ameny- nyit megvalósítanak, illet­ve számon kérnek belőle. S ez vonatkozik a bejelent­kezési kötelezettség betar­tására is. Ez utóbbit a rendőrség figyelmébe ajánl­juk, annál is inkább, mert a közbiztonsággal is össze­függ. (—matula—) Gyál, Dózsa: Június 27-én fél 6 órakor; Ne folytassa, felség! (szín. mb. am. vígj.), 28- án fél 6 órakor: Zöld­fülű (szín. am., krimi), 29- én fél 6 órakor: Ébredé­sek (szín. mb., am. film), 30- án fél 6 órakor: ASaolin­templom szent köntöse (szín., kínai—hongkongi kungfu, kaland.), július 1- jén fél 6 órakor: Hair (szín. am. zen.). Még lebet jelentkezni! Programok Az ócsai Egressy Gá­bor Szabadidő Központ felnőttek számára kínál két olyan programot, me­lyek időben ugyan távol vannak, de a nagy érdek­Egy piros Lada keresi a gazdáját Kocsilopás rendelésre 8 Bujáki Imrét kereken két hónap alatt két meglepetés is érte. Az első április 15-én reggel, amikor hűlt helyét találta az alig né­hány nappal előbb vásárolt, PC 52-95 rendszámú, vi­lágoskék 1200-as Ladának. A kocsit a pakonyi Rá­kóczi út 1. sz. alatti ingat­lan udvaráról lopták el is­meretlen tettesek, a május 28-án megküldött rendőr­ségi értesítésben még leg­alábbis az állt: eredmény hiányában az ismeretlen tettes által elkövetett ko­csilopás ügyében a nyomo­zást megszüntettük. Bujáki Imrét a közlés igen kellemetlenül érintet­te. A kocsi ugyanis nem volt a nevére írva, cascót nem fizetett, következés­képp maradt a 80 ezer fo­rintos kár. Ráadásul olyan tevékenységet folytat, ami­hez feltétlen szüksége van kocsira. Mellesleg az is megállapítást nyert, hogy közvetve, a gondatlansága folytán ő maga is hozzá­járult a lopáshoz. A kocsi forgalmi engedélyét a kesz- j tyűtartóban, az indítókul- ■ csőt a műszerfalon hagyta. , Vagyis tálcán kínálta a le- 1 hetőséget a tolvajnak. A lezárt ügyben június elején állt be váratlan for­dulat, amikor Fehér Ottó és Virág László törzsőr­mester, a gyáli rendőr- állomás két altisztje jár­őrözés közben felfigyelt egy 1500-as piros Ladára, me­lyen a körözött PC 52-95- ös rendszám virított. A ko­csit lekapcsolták, a tulajt előállították. Mondani sem kell, hogy a prezentált for­galmi engedély hamis volt, a kocsi alváz- és motorszá­ma nem egyezett a bejegy­zett számokkal. Arra vi­szont jó volt, hogy elve­zesse a rendőröket egy rác­kevei úrhoz, bizonyos Sztojka Józsihoz, majd in­nen a közeli Szigetszent- mártonra, ahol Fekete La­jos örvendezett mint új­sütetű tulaj egy sötétkék színű, UE 00-95 rendszá­mú 1200-as Ladának. Er­ről hamarosan kiderült, hogy nem is olyan régen még világoskék volt és PC 52-95-ös rendszámmal szennyezte a levegőt. Az eredeti UE 00-95-ös kocsi Budai Gábor nevén van nyilvántartva, bár ré- ges-régen eladta Grünn- wald Ferenc ráckevei la­kosnak, aki „baráti szíves­ségből” átadta a két rend­számtáblát és a forgalmi engedélyt Sztojka mester­nek, aki ennek alapján fel­adta a rendelést egy gyáli bandának; házhoz szállítva tíz rongyot fizetett egy jó állapotban lévő Ladáért. A szállítók nem tétlenked­tek, még az éjjel elkötöt­ték a Bujáki Imre kocsiját Felsőpakonyról. Sztojka — akár a lótol va­jok a pejkót — átmázolta a járgányt, sőt a kaszliszá- mot is megváltoztatta. Irtó primitív munka, aki erre ráharap, az pancser vagy bolond. Fekete Lajos­ra egyiket sem lehet ráfog­ni, mondta is Sztojkának: Józsi, a forgalmiba az van beírva, hogy narancsvörös. Ez meg itt sötétkék. — Ne szőrözz már annyit — nyugtatta meg a rokon. — Jövő héten kapsz egy mási­kat. Abba már kék lesz be­írva, meg prímán levizsgáz­tatva. Két évre. Annyit csak megér a te rossz Tra­bantod meg tízezer forint! Azzal egyikük sem szá­molt, hogy időközben jég­re fut az úgyszintén lopott piros Lada, amiről még most sem tudják, hogy kié. A rendőrség ezúton közli, a 210 113 339 961 alváz- és 4 246 442 motorszámú 1300- as Lada keresi gazdáját, át­vehető a gyáli rendőrállo­máson. Visszatérve Bujáki Imré­re, a második meglepetés június 14-én érte, amikor megjelent Gyálon a rend­őri beidézésre. — öné az a kocsi? — kérdezte Fülöp Sándor al­hadnagy, s kimutatott az ablakon egy sötétkék Ladá­ra. Bujáki váltig hangoz­tatta, hogy az övének más volt a színe, s még több­ször körüljárva is hitetlen- kedve hümmögött. — Az egyémen négy új gumi volt, ezek meg ócskák. Nem is tudom .., Nem vitás, Sztojka az orgazdasághoz jobban ért, mint a kocsifestéshez, amiért is az átmázolt Lada olyan ronda lett, hogy Bu- jákit „rá kellett dumálni”. — Márpedig ez a magáé, elviheti — mondta Fülöp Sándor az ügyfélnek. — A négy új gumi és a fényezés belekerült 30 ezer forintba. Ez lesz a „büntetés” a gondatlanságért. Bujáki Imre még így is nyert 50 ezret. De vajon mennyibe került a nyomo­zás: a rendőrik bére, az üzemanyag, a telefon- és telexköltségek? Ezt nem Bujáki fizeti, de valaki fi­zetni fog, a számlát aligha­nem a „Sztojka és Társai Kft.”-nek nyújtja majd be a Dabasi Bíróság. —gyé— lődés miatt már csak kor­látozott számban lehet rá­juk jelentkezni. Az első egy háromnapos erdélyi út június 29-től jú­lius 1-jéig, melynek részvé­teli díja várhatóan 3 ezer és 4 ezer forint között lesz. A második egy városné­zéssel egybekötött színhá­zi előadás augusztus 10- én. A tervezett program szerint a résztvevők elő­ször Öpusztaszerre látogat­nak, majd szegedi városné­zés következik, vacsora után pedig megnézik a sza­badtéri színpadon a Má­ria evangéliuma című elő­adást. A várható költség 900 forint, ez tartalmazza az autóbusz- a vacsora- és a színházi jegy árát. Fut a falu Újlengyelben egy lelkes tanár, Szabó Ferenc ha­gyományt teremtett, meg­szervezte az első „Fut a falu” játékos versenyt, melyre száznál többen is beneveztek. A nevezési díj önkéntes alapon kerül befizetésre, s ezt az összeget a diáksport- kör sportszervásárlásra kí­vánja fordítani. Az első verseny győz­tesei. Óvodások: Kiszel Gábor. Lányok: Kulima Judit. Fiúk: Fajtha Marcell. Nők: Jósvay Andrea. Fér­fiak: Csatári Lajos. DABASI HÍRLAP Vezető munkatárs: Matula Gy. Oszkár. • Munkatárs: Paehner Edit. • Fogadónap minden bétfőn 14-től 17 éráig a szerkesztőségben. Cí­münk : Bp. vili. kér., Somo­gyi B. u. 6. sz. Pf.: 311. ír. sz. 1446. Telefon: 136-2389/283

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom