Pest Megyei Hírlap, 1991. június (35. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-26 / 148. szám

Londoni hetes csóes Nem Máriák Antall Józsefet Egyelőre nincs olyan terv, hogy Antall Józsefet, Lech Walesái és Václav Havelt Londonba hívnák július közepére, a hét leg­fejlettebb ipari ország ve­zetőivel való találkozóra — mondották kedden az MTI- nek Londonban mértékadó hírforrások. A Reuter hírügynökség hétfőn idézte Antall Jó­zsefnek az MTI számára adott nyilatkozatát, amely szerint a magyar minisz­terelnök, a lengyel és a csehszlovák elnökkel együtt, szívesen Londonba menne nyugati támogatás­ról tárgyalni, ha meghívást kapna a csúcstalálkozó szervezőitől. Ám a hétfői Antall-interjú már eleve utalt arra, hogy Gorbacsov meghívása is nagy vitát váltott ki, így egyáltalán nem biztos, hogy a három ország a legmagasabb szin­ten képviselteti magát. Londonban. Ezzel együtt valószínű, hogy a térség támogatása mindenképpen a csúcstalálkozó témája lesz. A júliusi hetes csúcs házigazdája most tudvale­vőleg a brit kormány. Antall József hétfőn Zbigniew Brzezinski volt amerikai nemzetbiztonsá­gi főtanácsadó ötletére re­agált. Brzezinski azt mond­ta az MTI-nek a múlt hét végén, hogy Magyarország­nak, Lengyelországnak és Csehszlovákiának meg kel­lene próbálnia csatlakozni a londoni hetes csúcshoz. Nem ismerik el önálló államként Szlovéniában és Horvátországban kihirdették a függetlenséget A horvát parlament ked­den este elfogadta a köz­társaság szuverenitásáról és függetlenségéről szóló nyilatkozatot, amelyet még a nap folyamán kihirdettek. A hasonló horvát döntés után néhány órával a szlo­vén parlament is elfogadta a köztársaság függetlenségé­ről szóló határozatot. A ljubljanai törvényhozás ál­tal jóváhagyott független­ségi nyilatkozat értelmében a köztársaság átveszi a szövetségi kormány funk­cióit, s fokozatosan meg­szakítja a Szlovéniát Ju­goszláviához fűző köteléke­ket. A jugoszláv parlament szövetségi tanácsa (egyik kamarája) Szlovénia és Horvátország elszakadásá­nak megakadályozására szólította fel kedden este a jugoszláv hadsereget. E két tagköztársaság kiválása egyoldalú lépés, így jogilag érvénytelen — állapította meg a szövetségi törvény­hozó testület. A határozat szerint a hadseregnek és a biztonsági szerveknek kö­telességük megakadályozni Jugoszlávia átalakítását, határainak megváltozta­tását. Gianni De Michels olasz és Hans-Dietrich Genscher német külügyminiszter (aki von Weizsäcker államfőt kíséri római látogatásán) kedden délelőtt közösen te­lefonáltak Belgrádba, Bu- dimir Loncsar jugoszláv külügyminiszternek néhány órával az előtt, hogy Szlo­vénia és Horvátország ki­kiáltani készül önállóságát. A két külügyminiszter nem volt hajlandó közölni a sajtóval a telefonbeszélge­tés tartalmát, azt azonban mindketten megerősítették, hogy az Európai' Közösség minapi határozatának meg­felelően sem Olaszország, sem Németország nem is­meri el a két jugoszláv tagköztársaságot önálló ál­lamként. Az Európai Kö­zösség jelentős anyagi tá­mogatást kíván nyújtani Jugoszláviának, de ezt csakis egységes ország ve­heti igénybe — szögezték le. Az amerikai külügymi­nisztérium szóvivője ked­den megismételte, hogy az Egyesült Államok nem fog elismerni egy önálló Hor­vátországot vagy Szlové­niát. A szóvivő hangoztat­ta, hogy Washington veszé­lyesnek tartja a jugoszlá­viai helyzetért, és tanácsko­zik szövetségeseivel, mi­lyen lépésekre van lehető­ségük. Jamer Baker külügymi­niszter a múlt héten Belg- rádban tárgyalt a központi jugoszláv kormány, illetve a köztársaságok vezetőivel, figyelmeztetve őket az or­szág felbomlásából szárma­zó veszélyekre, s arra, hogy Washington — akárcsak az EK — egységes, demokra­tikus Jugoszláviát támogat. Franciaország helytele­níti, hogy Szlovénia és Horvátország egyoldalú döntéssel ki akar válni Ju­goszláviából — jelentette ki kedden Párizsban, a nemzetgyűlés ülésén Ro­land Dumas, az ország kül­ügyminisztere. Hangoztatta, hogy nem a két nép önren­delkezési jogát vitatja el, hanem az egyoldalú cselek­vést kárhoztatja, mert az erőszakot szülhet. Magyar—szovjet belügyi tárgyalások Boross Péter magyar bel­ügyminiszter kedden együttműködési megállapo­dást írt alá Moszkvában szovjet kollégájával, Borisz mJegyzet AZ ÁTTÖRÉS ÚJRA ELMARAD? A SZÍNHELY gyakran változott. Több esetben Pá­rizs, máskor Dzsakarla, vagy éppen London, s nem­egyszer New York bocsátott rendelkezésre tárgyalóter­met a kambodzsai békéről való eszmecseréknek. A polgárháborúban részt vevő frakciók — a Phnom Penh-i kormány, Szihanuk herceg Son Sann és Khiéu Samphan vezette erők — képviselői mellett gyakran közvetítettek a tárgyalóasz­talnál francia, amerikai, thaiföldi és indonéz diplo­maták. A forgatókönyv azonban szinte mindig ugyanaz volt: biztató kez­det után, eredménytelenül értek véget az eszmecserék, s ismét a fegyverek vették át a döntő szót a Indokínai­félszigeten fekvő 181 ezer négyzetkilométernyi, mint­egy hétmillió lélekszámú országban. Ezúttal azonban a béke­terv kidolgozója az ENSZ volt, s a Biztonsági Tanács öt állandó tagja egyetértett a polgárháborúnak véget- vető menetrenddel. A tűz­szünetet már május elején kimondták azzal, hogy a választások után majd megalakítandó kormányig életben marad ez a fegy- vernyugvás. A világszerve­zet ugyanazt a mintát kí­vánja. alkalmazni, mint amit már sikeresen megva­lósított a világ több helyi háborútól sújtott részében. Eszerint a tűzszünet alatt egyik volt harcoló fél sem részesülhetne semmiféle külső támogatásban, s a vá­lasztások előkészítésében és lebonyolításában tevé­keny szerepet vállalna a vi­lágszervezet. Az eddigi megegyezések akadálya volt a külső tá­mogatás. Hun Sen Phnom Penh-i kormányát sokáig vietnami egységek segítet­2 ték a fegyveres ellenzék el­leni harcban. Amikor azonban Hanoi visszavonta csapatait. Peking folytatta a Khieu Samphan vezette Vörös Khmerek támogatá­sát. Ez pedig a fegyveres ellenzék legnagyobb, mint­egy harmincötezer harcost számláló, katonai ereje, s egységei a thaiföldi határ­tól Kambodzsa mintegy fe­lét ellenőrzik. A 69 éves Norodom Szihanuk — aki egykor az ország elnöke volt — inkább politikai be­folyással rendelkezik, sem­mint gerillákkal, s ugyan­azt lehet elmondani Son Sannról is, akinek csekély számú fegyveres csoportjai alig voltak képesek eddig beleszólni a polgárháború alakulásába. Az egykor semleges és némi túlzással „Indokína Svájcának” emlegetett Kambodzsa, azonban fon­tos területté változott, s földrajzi fekvése felkeltette Peking érdeklődését, hiszen nemcsak Vietnam és Laosz „sakkban tartására”, hanem az egész térség ellenőrzésé­re ad lehetőséget, ha Kína erőteljesen befolyása alá képes vonni a kis országot. Ezért a világ legnépesebb hatalmának kormánya a nyílt színen ugyan késznek mutatkozott a Vörös Khme­reknek adott eddigi hatha­tós támogatás megszünte­tésére, hogy így véget érjen a kambodzsai polgárhábo­rú, a vietnami kivonulás után, de a jelek szerint más történik a színfalak mö­gött. Ezért a Vörös Khme­rek nem sokkal a májusi tűzszünet után felmondták a fegyvernyugvást. Ami Washingtont, Moszkvát és a világpolitika más irányí­tóközpontjait illeti, gyak­ran hangzott el az aggoda­lom, hogy a Vörös Khmerek, amely uralma idején mintegy másfél millió em­ber halálért felelősek, s je­lenleg demokratikus ellen­zéki színekben tetszeleg­nek, újra megukhoz ragad­jak a hatalmat erőszakos utón, ha nem iKtatnak be biztosítékokat ez ellen a be- kejOiyamataa. Ezek után jött létre a legújabb, a thaiío.di Patta- jaoan megkezdődött kon- íerencia. úgy tunt, hogy most már valóban megtör­tént az áttörés. Megegyez­tek abban, hogy ismét ér­vényes a kamoodzsai tűz­szünet; amelyet a Vörös Khmerek rúgtak fel. Sőt kimondták, hogy tartama alatt egyiK fél sem kaphat külföldi támogatást Ezek után szinte futószalagon fogadták el az ENSZ aján­lásait. Egyezség jött léire a közös zaszióban, himnusz­ban, valamint abban, hogy Phnom Penh lesz a nemze­ti tanacs székhelye. Ez a szerv a két háborús fél képviselőiből alakult, s je­lenleg tizenkét tagú, s megaiiapodtak abban is, hogy ez a testület képvise­li az országot külföldön és a nemzetközi szervezetek­ben. Abban is egyetértés van, hogy e tanács einöke No­rodom Szihanuk legyen és ügy tűnt, hogy Hun Sen Phnom Penh-i miniszterel­nök alelnökségét sem kér­dőjelezik meg. Kedden azonban a Vörös Khmerek távolmaradtak a pattajai tárgyalóteremtől. Mint kö­zölték, csak akkor fogadják el Hun Sen alelnökségét, ha Khieu Samphan vagy Son Sann, vagy mindkettő alel- nök lehetne. Világos, ha a 6-6 tagú nemzeti tanácsot az elnök és alelnökök kije­lölésével ennyire bővíte­nék, az erőviszonyod meg­változnának az ellenzék ja­vára, s összeomlana az ENSZ pártatlan választá­sokra irányuló béketerve, vagyis ismét kezdődhetne minden elölről. hírmagyarázók azonban megjegyzik: a Vö­rös Khmerek erőfeszítései, hogy a harcmezőkre vi­gyék vissza a döntést, el­lentétes a kialakult katonai patthelyzettel, csakúgy, mint a világhatalmak zö­mének azzal a törekvésével, hogy békés úton számolják fel a helyi háborúkat. Árkus István Pugóval. A magyar politi­kus tárgyalt Vlagyimir Krjucskovval, a KGB elnö­kével és Viktor Bara- nyikovval, Oroszország belügyminiszterével. Az új együttműködési megállapodás a többek kö­zött előirányozza a bűnö­zéssel, azon belül a szerve­zett bűnözéssel szemben folytatandó harc összehan­golását, a közbiztonság, az útlevélkezelés, a közúti közlekedés területén meg­valósítandó együttműkö­dést, a műszaki-tudomá­nyos kapcsolatok fejleszté­sét, továbbá az operatív információcserét a határ­menti területeken. A két országbeli bűnözés prognosztizálása kapcsán Boross Péter megjegyezte, hogy a bűnözőkkel szem­beni eredményes munká­hoz mindkét országban több rendőrre, a rendőrsé­geknek pedig több pénzre van szükség. Félbeszakadt a hatpárti A hat parlamenti párt politikai tárgyalócsoportja írja majd alá a megbeszé­léseken megszülető doku­mentumokat, ugyanakkor a kormánynak még az alá­írás előtt nyilatkozatot kell tennie, hogy vállalja a ha­tározat végrehajtását. Eb­ben sikerült a pártok ve­zetőinek kedd esti tárgya­lásukon megállapodniuk. A témakörök egyeztetése so­rán viszont megint el­akadtak. A gazdasági-szo­ciális problémáknál van­nak ugyanis olyan kérdé­sek — köztük például a privatizáció —, amelyeket az MDF nem kíván a tár­gyalások napirendjére tűz­ni. így — ameddig választ­mánya össze nem ül és el nem dönti: hajlandó-e meg­változtatni álláspontját —, a hatpárti tárgyalások egy­szer már félbeszakadt első fordulóját ismét felfüg­gesztik. Gépjármű-felelősségbiztosítás Akkor Is kötelező, ha alkotmány ellenes A gépjármű üzemben tar­tójának kötelező felelősség­biztosításáról szóló jogsza­bály alkotmányellenességé­nek folyamatban levő al­kotmánybírósági vizsgálata nem függeszti fel annak végrehajtását, így a július 1-jei hatályba lépésre min­den, a kormányrendelettel érintett állampolgárnak te­kintettel kell lennie — mondta dr. Holló András, az Alkotmánybíróság főtit­kára. A főtitkár nyomatékosan hangsúlyozta: a gépjármű­vek üzemben tartóinak — az Alkotmánybíróság eljá­rásától függetlenül — be kell tartaniuk a rájuk vo­natkozó kötelező jogszabá­lyi előírásokat. Mea maxima culpa Mikié? Tegnapi számunk máso­dik oldalán Kié a TÁ- KlSZ-épület? feleimmel je­lent meg az a kisinterjú, amelynek szövegét — a maximális pontosság ér­dekében — előzetesen be­mutattuk a nyilatkozóknak. Való igaz. akkor a cikk felcíme még csak ennyi volt: Kié a TÁKISZ? Este ügyeletes szerkesztőiként az oldal végleges jóváhagyá­sakor én változtattam meg, mert úgy éreztem, nem az kérdéses, hogy kinek a szervezete a szóban forgó cég (ismert ugyanis, hogy a Belügyminisztériumé), hanem az, hogy kié az az épület, amelyben jelenleg a TÁKISZ is dolgozik. A megyei főjegyző telefonon közölt álláspontja szerint a felcím módosításával mintegy előzetesen véle­ményt alkottam és fejez­tem ki az épület tulajdon­jogáról is. Nagy tehát az én vétkem ... Hogy jóvá- tegyem, ideírom azt az ér­telmezést, amely az általam adott bírált felcím szán­dékolt tartalma: Kinek a tulajdonét ké­pezi az az épületingatlan, amely jelenleg egyebek kö­zött a Belügyminisztérium Területi Államháztartási és Közigazgatási Informá­ciós Szolgálat nevű szer­vezetének is otthont ad? Persze ez egy kissé kö­rülményes és hosszú: két hasábra nem is fért volna be. Pedig még így sem teljesen precíz: hiszen ki mondja meg, valójában mit is jelent a kifejezés — otthont ad... (bárd) A bírák tévedtek, vagy Kozenkay hazudott? Hatalomátvételi kísérletre hivatkozik az Aerocaritas elnöke Leleplező cikket közölt az Aerocaritasról az Esti Hír­lap március 13-i száma Adománypazarló Aerocaritas címmel. Sok vád érte ebben Kozenkay Jenőt, az egye­sület, továbbá a hasonnevű alapítvány elnökét, akit másnap mi is faggattunk (Levegőben a jótékonyság? volt interjúnk címe) arról, igaz-e, hogy pazarló mó­don, mostohán bánnak az adományokkal, igaz-e, hogy felrúgták az együttműködést az Országos Mentőszolgá­lattal, hogy felajánlották Szaddam Husszeinnek az Aero­caritas segítségét, igaz-e, hogy az önkormányzatoktól évi rendszeres támogatást kértek, ígérve az életveszélyes állapotú betegek ingyenes szállítását, de nem tisztázva, hogyan jut a beteg a helikopterig, és onnan a kórház­ba, igaz-e, hogy senki sem ellenőrzi a gazdálkodásukat. Talán mondanunk sem kell, Kozenkay úr e kényes kérdésekre zömmel tagadó, és a bizonyítványt magya­rázó feleletekkel szolgált, hangot adva felháborodásának az Esti Hírlap cikke miatt. Tényleg fel lehetett há­borodva, mert keresettel fordult — helyreigazítást, 500 ezer forint nem vagyo­ni kártérítést kérve, továb- vá rágalmazás vétsége miatt büntetőfeljelentést téve — a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz. A bíróság kettő kivételé­vel nem adott helyt a há­romperes felperes, Kozen­kay úr kifogásainak, aki, akárcsak az alperes, felleb­bezett az ítélet ellen. A Legfelsőbb Bíróság elé ke­rült az ügy, ahol dr. Ho- reczky Károly tanácsa meg­állapította, hogy a lap fő- munkatáxsa, S. Boda And­rás cikkének az Aerocaritas által kifogásolt minden tényállása valós, így a helyreigazítás kérelmét el­utasította. De hát mit is kifogásolt a felperes? Az olyan állí­tásokat, mint, hogy az Aerocaritas Egyesület és az alapítvány minden tár­sadalmi ellenőrzés nélkül működik, az adományok­kal nagy valószínűséggel pazarló módon gazdálko­dik, és a két intézmény közös elnöke, Kozenkay Je­nő egyszemélyes ura nem­csak az alapítványnak és az egyesületnek, hanem a be­folyó pénzeknek is. Vagy azt: állítólag félmillió fo­rintért Bérelnek Szegeden irodákat, amikor Budapes­ten díjtalanul használnak irodát, azt, hogy túlmére­tezett reklámkiadásokkal, a munkabéren felüli jogo­sulatlan juttatásokkal, sza­bályos és szabálytalan gép­kocsihasználat-térítésekkel, indokolatlan üzemi étkezési hozzájárulásokkal pazarol­ják az adományozók pén­zét, azt, hogy megszegték az OMSZ-szel kötött együtt­működési szerződést, azt, hogy betegszállításra alkal­matlan helikoptereket bé­reltek, azt, hogy Szaddam Husszeinnek úgymond fel­ajánlották szolgálataikat, s azt, hogy az önkormányza-

Next

/
Oldalképek
Tartalom