Pest Megyei Hírlap, 1991. június (35. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-25 / 147. szám

ÚiiiYV XXXV. f.VFOUYAM. 117. SZÁM 1991, JÜNIUS 23., KEDD A MALOMBA FINNEK HOZZÁK A GÉPEKET Szókul már a biobúza Kétséget kizáróan gabo­naérlelő a meleg. Albertir- sán, a helyi Szabadság Ter­melőszövetkezet 150 hektá­ros biobüzatábláján már felkészültek az. étkezési ga­bona vágására, hogy az­után a terményt lehetőleg jó pénzen értékesítsék. Na fin Gábor, a szövetkezet elnöke, aki a hazai közös gazdaságok közül az elsők között szorgalmazta a kor­látozottan vegyszermentes növényi kultúrák elterjesz­tését, arról adhat számot, hogy joghatályos előszerző­désük van egy finn céggel biobúzát őrlő malom épí­tésére Albertirsán. A fin­nek hozzák majd a techno­lógiát, a szükséges gépi berendezéseket, míg a hely­béliek az őrléshez szüksé­ges gabonát termelik. A községbeliek vállalkozási kedvét a Biokultúra Egye­sülés is támogatja. Felvet­ték a kapcsolatot a malom - telepítéssel kapcsolatban a Budapesti és Pest Megyei Gabonaforgalmi és Malom­ipari Vállalattal is. Albertirsán elérte a 30 főt azoknak a gazdálko­dóknak a száma, akik cé­lul tűzték ki, hogy a jövő­ben kis földterületükön AZ AR ELLEN ÚSZVA SZUPREMÁCIA A vármegyei tisztújítás alkalmából 1733-ban összeírást rendeltek el. Az akkor készült okmá­nyok szerint a vármegyében 94 nagybirtokos, va­lamint további 64 birtokos nemes tulajdonai szab­ták meg a gazdálkodás alapját. Az összes többi földművelő (kisbirtokos és föld nélküli) ezeknek a nagy vagy ónoknak az árnyékában létezett, ezer szállal (kötelességgel) kötődve azokhoz. Akkori ki­fejezéssel élve, a nagy- és középbirtokosság szup- remáciája (fennhatósága, felsősége. vezető szere­pe, fölénye) meghatározó erővel jelölte ki a döntő többségnek az élet- és mozgásteret. Tapasztalatok erősítik bennem a gyanút, hogy ma nagy a hajlam némely hatalmi körökben bizo­nyos történelmi szupremáciák feltámasztására, vagy legalábbis virulóban a nosztalgia az iránt, amikor néhány tucat nagy család eldönthette, mi történhet meg a (vár)megyében, az országban és mi nem. A kis- és törpebirtokosok jelentős része a nagybirtokokon is vállalt munkát (bérletet, ré­szes művelést, aratóbanda kiállítását stb.). hiszen csakis így tudta fennmaradását, megélhetését úgy- ahog.y biztonságossá tenni. Jut eszembe, milyen szupremáciára lesznek képesek a szétvert, a meg­újulásban fenyegetettséggel visszatartott nagyüze­mek, állami gazdaságok, szövetkezetek? Miként veszi bérbe a felkínált (visszaadott és az új tulaj­donos állal bérbe adandó) földeket a padlóra kül­dött, szétszedett, pénzügyileg, jogilag lehetetlen helyzetbe hozott szövetkezet? Avagv némelyek úgy gondol iák, a birtokosság puszta tudata elég garan­cia a jövendő gazdálkodáshoz? (M) Csökkenő behozatal Kevesebb benzin fogy Az idén mintegy 1 millió tonnával kevesebb kőolaj­importra szorul az ország, mint az előző években. Az ÓKGT-nál elmondták, hogy az elmúlt években 6,2-6,3 millió tonna volt az éves kőolajimport, az idén pedig csak 5,2 millió tonna körül várható. A csökkenő behozatal oka, hogy az idén jelentősen visszaesett a kőolajtermé­kek iránti belföldi igény. Míg az elmúlt évben 2,5 milliárd liter motorbenzin fogyott, az idén, ez 2 milli­árd liter körül alakul. A ko­rábban 3 milliárd literes gázolaj-fogyasztás pedig 2,5 milliárd literre csökken. A kisebb fogyasztás csök­kenti a költségvetés bevé­telét, hiszen a benzinben literenként 33, a gázolajban pedig 10 forint fogyasztási adó van. Ugyanakkor a csökkenő igények jelentős devizamegtakarítást jelen­tenek. Szakértők korábban 24 dollár/barrel körüli olaj­árral számoltak, s mintegy 6 millió tonnás importtal — ez 1,2 milliárd dollárt tett volna ki. A tervezettnél ala­csonyabb világpiaci árak é.s a kisebb fogyasztás miatt az idei kőolajszámla mai számítások szerint 600 mil­lió dollár körül alakul. Az idén egyébként a kő­olaj több mint feie a Szov­jetunióból érkezik. A többi más forrásból, így például mintegy 1 millió tonna az arab és afrikai országokból származik. előnyt adnak a biotermelé­si technológiáknak. A tsz által biztosított területen próbálhatják ki mindazo­kat a gazdálkodási módsze­reket, amelyek elősegítik az eredményes termesztést. Jelenleg íéíszáz hektáron zöldellnek a zöldségfélesé­gek. A különböző növényi kultúrák elterjesztésére szakosodott biocsoportok úgy tűnik, hogy jó lóra ül­tek, hiszen az Európa-hí- rű Nestlee élelmiszeripari cég is igényt tart majd termékeikre. Már előkészí­tés alatt áll a Bioéletmód Egyesülésnek a Nestleevel az a szerződése, amelynek keretében felvásárolják a nekik szükséges biotermé­keket. A nyugati piacon az an­gol, a francia, az olasz és az osztrák termelők ered­ményei révén erősödik a verseny, az érdeklődés a kimondottan vegyszermen­tes gyümölcs- és zöldségfé­lék iránt. A közép-lielet- európai országok közül ha­zánkban látnak a tőkés ke­reskedők biztató lehetősé­get a biogazdálkodás elter­jesztéséhez. A közelmúltban éppen Albertirsán fordult meg egy brit üzletember, s vet­te szemügyre a ma még mindössze 200 hektárt kite­vő biogazdaságot. Nagy Gá­bor szerint, ha végre nap­világot lát az új szövetke­zeti és földtulajdontör­vény. akkor nagyobb len­dületet kaphat ez az ága­zat is, mert nemzetközi összehasonlításban nálunk ma még ennek csak a csí­rái fedezhetők fel. Gy. L. r r ELHÚZÓDOTT A VOLGA-ÜZLET {Cikk a 3. oldalon) Drámai vita után Félbeszakadtak a tárgyalások Este hét óra tájban fe­szült, szinte drámai vita után félbeszakadt a ma­gyar—szovjet csapatkivonás anyagi, pénzügyi kérdései­vel foglalkozó hétfői tár­gyalás. Annus Antal és Vik­tor Silov kormánymegha­talmazott abban állapodott meg. hogy lapunk nyomdá­ba adása után, este 23 óra­kor ismét találkoznak, hogy megvitassák a szakér­tők által időközben készí­tett újabb jegyzőkönyv-, illetve megállapodástervet. Keleti György ezredes, a HM szóvivője ezzel össze­függésben ismételten rá­mutatott arra, hogy Viktor Silov a tárgyalások során mereven ragaszkodott ah­hoz, a magyar fél számá­ra elfogadhatatlan állás­ponthoz, hogy a tervezett jegyzőkönyv csupán a szovjet csapatkivonás té­nyét, az általuk átadott objektumok számát és ér­tékét rögzítse. Az aláírandó jegyzőkönyvben, de még annak mellékletében se ke­rüljenek megfogalmazásra a magyar igények. Ez gya­korlatilag azt jelentené, hogy az objektumok állag­megóvásának elmulasztá­sából szármázó tetemes károk ugyanúgy figyelmen kívül maradnának, mint az ugyancsak nagy tételt — 60 milliárd forintot — képviselő környezeti károk. Annus Antal ezzel szem­ben ragaszkodik ahhoz a magyar állásponthoz, hogy a jegyzőkönyvnek a szov­jet csapatkivonás tényén túlmenően tögzítenie kell a kialakult helyzet jellem­zőit is. Ezt, mint kifejtet­te, annak ellenére is meg lehet és meg kell tenni, hogy a kártérítéssel ösz- szefüggő pénzügyi követe­lések mértékét tekintve el­térőek a két fél álláspont­jai. A véleménykülönbsé­gek ilyen módon történő rögzítése ugyanis egyúltai alapját képezheti a még nyitott kérdésekben szük­séges későbbi tárgyalások­nak. A helsingöri vár népe nem ijedhetett meg annyi­ra Hamlet apjának szel­lemétől, mint az a két dán fiatalember,' akit egy kö­zépkorú német asszony vett fel autójába a jyllandi úton. A hölgy ugyanis anyaszült meztelenre vet­kőzött a száguldó autó vo­lánjánál, hogy vágyat éb­resszen az ifjú stopposok­ban. Az aalborgi rendőrség szerint az ötvenegy éves hamburgi hölgy szombat este érkezett Dániába. A hölgy a rendőröknek el­mondta, hogy miután fel­vette a két fiatalt, ruhada­rabjait az ablakon kido­bálva meztelenre vetkőzött a robogó autóban. — Fel­támadt bennem a szerel­mi vágy — magyarázta a rendőröknek. A két fiatalember a kü­lönös mutatvány közben halálos rémületbe esett, hiszen a vetkőző hölgijnelt igen nehezére esett az autót egyenesben tartani. Amint az asszony „egy kis levegőzés céljából'’ egy pi­henőhelyre kormányozta az autót, azon nyomban el­szaladtak. Az asszony, akinek ősz- szes „öltözéke” egy pár magas sarkú cipő volt, va­sárnap hajnalban becsön­getett egy közeli tanyára. Míg különös vendége egy szófán szundikált, a ház gazdája a rendőrségre te­lefonált. A rendőrök sze­rint, akik a helyi kórház­ban lefolytatott orvosi vizs­gálat után az asszonyt visz- szakísérték a német határ­ra, a hölgy szép, intelli­gens, bár kissé bogaras. Ami a két ifjú dánt illeti, ha a rendőröknek hinni le­het, ok azóta is futnak .., FOLYIK A KONZULTÁCIÓ A BERLIBERALIZÁCiGRöL Egyelőre szó sem leltet kolozsvári főkonzulátusról Nincs megegyezés a végkielégítésről Nem podás hétfőn született megálla- a végkielégítésről az Érdekegyeztető Tanács munkaügyi és bér- bizottságában. A munka­adók a végkieíégítés intéz­ményét csak a munka tör­vénykönyvének teljes meg­újításával együtt tartják célszerűnek. A munkavál­lalók viszont szükségesnek tartják a végkielégítés mi­hamarabbi bevezetését, mégpedig a jelenlegi mun­ka törvénykönyve módosí­tásával. A kormány előterjesztése szerint azokat a munka- vállalókat illetné meg a végkielégítés, akiknek a munkahelye jogutód nél­kül megszűnik, illetve, akiknek a munkáltatója felmondással él. A tervezet szerint ennek összege a munkáltatónál eltöltött évek számától függően a havi személyi alapbér egy­től hatszorosáig terjed­hetne. A minimális egy hó­napos bér a vállalatnál már legalább egy évet letöl­tőiteket illetné meg, amíg a legmagasabb összeget azok kaphatnák, akik már több mint 20 évet dolgoztak a cégnél. További 3 hónapra jutó alapbér illetné meg azokat, akiknek munkavi­szonyát a nyugdíjkorhatá­ruk elérése előtti 5 éven belül szüntetik meg. A bizottság napirendjén szerepelt még az ágazaton­kénti bérbesorolás 1992-től való megszüntetése. E kér­désben a munkavállalók és a munkaadók álláspontja megközelítően azonos. Ügy látják: bizonyos feltételek megléte mellett megvaló­sítható e bérszabályozási rendszer megszüntetése. A bérliberalizáció kérdésében is folyik az egyeztetés az Érdekegyeztető Tanács tag­jai között. A bizottság az álláspontok egyeztetésére a július 9-i ülésén tesz majd kísérletet. A kolozsvári főkonzulá- tus megnyitására egy jó ideig nem kerülhet sor — mondta Petre Roman ro­mán miniszterelnök azon a 45 perces megbeszélésen, amelyet Csáti Györggyel, a magyar Országgyűlés kül­ügyi bizottságának alelnö- kével folytatott. A két po­litikus a svájci Crans- Moniagnában, egy liech­tensteini alapítvány nem­zetközi konferenciáján'vett részt a hét végén. A román kormányfő szerint előbb meg kellene győzni a helyi lakosságot,, hogy a magyar külképviselet nem lesz ro­mánellenes, a román nem­zeti érdekeket sértő eszmék terjesztésének erdélyi góc­pontja. A két politikus megtárgyalt egy lehetséges megoldást, melyről hama­rosan kormányszintű tár­kezdeményez­gyalásokat nek. Az Országgyűlés külügyi bizottságának alelnüke és a román miniszterelnök az erdélyi magyarság helyze­téről lényegesen eltérő vé­leményt vallott. A román miniszterelnök a beszélgetés során azt is kifejtette, hogy országában felgyorsítják a politikai és gazdasági reformokat, szep­temberben szavaznak az új alkotmányról, majd októ­berben megtartják a hely­hatósági választásokat. Csóti György kérdésére Petre Roman kijelentette: az új román alkotmány nem fog olyan korlátozást tartalmazni, amely megtil­taná az etnikai alapon tör­ténő pártszervezést vagy pártműködést. ^mimiiiiimiii iiiniiiiimiiimiiiiiiimi: mtiiiiiim1111 iininiiiiiu liiiiiniiini■ l■■■min]i■ m '= 1 NEM AVATKOZIK | A KISGAZDÁK BELÖGYE1BE | A kormányfő ] (Cikkünk a 2—3. oldalon) wimiiiiiiuüiiimiiiHi.miiiiiiuiimiiniiimiiiiniiiilUiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiL?

Next

/
Oldalképek
Tartalom