Pest Megyei Hírlap, 1991. június (35. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-24 / 146. szám

I. ÉVFOLYAM, 120. SZÁM 1991. JÚNIUS 24., HÉTFŐ D U NATÁJ SZENTEN DREI SZIGET * CSEPEL-SZIGET MIKLÓS • • DUNAKESZI FÓT • GÖD • RÁCKEVE SZIGETSZENT­A polgármester másként söpröget Szót emel a körbezárt falu Sok évtizeddel ezelőtt bevezetett, s még ma is praktikus tá­jékoztató eszköz falun a hangosbemondó. A szigetmonostori községháza tetejéről most éppen azt kürtölik szét az Öblös hangszórók, hogy szombaton futballmeccs lesz. Várják a szur­kolókat. Közölnek mást is, amiket meghallhat az ember, ha az ebédrevalót először a szép és tiszta főtéri élelmiszerboltban vá­sárolva, aztán kocsiban ülve a volán mellett fogyasztja el. Ezek után nem cseng ismeretlenül a fülébe az instrumentum emlí­tése a.:,>n a falugyűlésen, amit a múlt hét végén a szintén szép és modern iskola jól felszerelt tornatermében tartottak. Akkor tették szóvá né- hányan, hogy meg kellene javítani azt az elektromos gépezetet, mert sok min­dent jó volna közölni a község polgáraival. Mócsai János polgármes­ter a képviselő-testület megalakulása óta eltelt ki­lenc hónapról igyekezett számot adni a választók­nak. Vendégek is érkeztek a faluba. Ott volt dr. Széli Péter, a választókörzet or­szággyűlési képviselője. Ide látogatott képviselőtársa, az FKgP-s Dragon Pál, aki később szót is kért, majd több kérdésre válaszolt. A politika helyi színterén a nagy dolgokat szokás ap­rópénzre váltani, s ezek minden ott élőnek fonto­sak. A külső szemlélő ezt természetesen másként lát­ja. Hasonlóságokat keres a többi település dolgaival. Találhatott is, mert nem csak Szigetmonostoron előzte meg az új vezetők megjelenését a tisztviselők szorongása. A polgármes­ter úr azt az alig három­negyed év előtti szituációt idézte fel, amikor az a hír járta, hogy kisöpri a köz­ségházát. Söpörni, vagy inkább sö- pörtetni most másként, nem annyira képletes érte­lemben akar, mint ahogy az a felolvasott beszédéből kitűnt, a környezet tiszta­ságával foglalkozva. Mint ebből kiderült, nem akar fe­leslegesen költeni a szemét­telepre, ha egyszer úgyis van kuka, azért fizetik a szállítókat, hogy elvigyék a tartalmát. Aki pedig mégis valamiféle különakciót határozna el, annak így szól a figyelmeztetés: — Tisztelettel kérem a lakos­ságot, ne alakítsanak ki szemétlerakót, mert vannak figyelő embereink, s akkor komoly büntetést szabunk ki. A köztisztaságnál még fontosabb s jó hír az ifjú házasoknak, hogy Monos­toron 24 családi ház helyét parcellázták ki.. Ezzel segí­tik letelepülni a még nem önálló lakásban élőket, no meg a visszatelepülőket, mert ilyenekre lehet szá­mítani. Mind a polgármesteri be­számolóban, mind a hozzá­szólásokban többször is el­hangzott a helyi golfpálya említése. Az emberek sür­getik az elfoglalt terület el­adását, pénzt szeretnének már látni, de a szerződés még várat kicsit magára. Mint kiderült, az elmúlt hónapokban nem ment minden simán, a beruházó svéd cég házatáján sem. A gyűlésen közismertté vált egy cégvezetői levél, amely egy személy hitelvesztésé­ről és figyelmeztetéséről szólt. Az már nem képvi­sel senkit, s nem kell neki hinni. A pár hónap múlva vár­ható végleges rendezés előtt velük kapcsolatban olyan ingerült hangokat is lehe­tett hallani, hogy ezek a svédek semmit sem tesznek a községért, de máris leke­rítették, kisajátítva ezzel a köztulajdont. Ügy, hogy az utcákból csak a falut meg­kerülve lehet kijutni. Miért teszik ezt? Azért, mert ők svédek és pénzük van? A polgármester elismer­te, hogy az utak lezárása jogtalan, de ezért nem a svédeket kell elmarasztal­ni. Saját „vezetőink” kö­tötték meg rosszul az üzle­tet — mondta, de erre már nem volt idő rákérdezni, kiket ért alatta. Annál is inkább, mert érdekesnél ér­dekesebb dolgokra terelő­dött a figyelmük. Régi sé­relmek fakadnak fel, ha a Pilisi Parkerdő Gazdaság az egykor kisemberektől el­vett erdőt írtja, a falubeli­eknek csak a gallya jut, a iát másnak adják, még a Orvosi ügyelet Dunakeszi körzet: Duna­keszi. Fő út 75—81. Tele­fon: 41-902. Június 24. Éj­jel: dr. Német Ágnes. Nap­pal: dr. Fűzi József. 25. É. dr. Tordasi Éva. N. dr. Fürstner László. 26. É. dr. Zalay Bálint. N. dr. Zalay Bálint. 27. É. dr. Tornyi András. N. dr. Tordasi Éva. 28. É. dr. Fűzi József. N. dr. Németh András. 29. dr. Imreh Magdolna. 30. dr. Im- reh Magdolna. Gyermekorvosi ügyelet: Szombat-vasárnap 8-12-ig. Fogászati ügyelet: Duna­keszi. Barátság u. 29. Tel.: 41-285. Szombat 8-12-ig. Pomázi körzet: Pomáz, Kossuth u. 21. Tel.: 25-472. 8 ^£Mao Június 24. dr. Puskás Áron. 25. dr. Varga Margit 26. dr. Gál Katalin. 27. dr. Peskó János. 28. dr. Sulyok And­rás. 29. dr. Sulyok András, dr. Peskó János 30. dr. Su­lyok András, dr. Peskó Já­nos. Szentendrei körzet: Szent­endre. Bükköspart 27. Tel.: 12-650. Június 24. dr. Katona Gyula. 25. dr. An­tal József. 26. dr. Marosvöl­gyi Ildikó. 27. dr. Kiss Lász­ló. 28. dr. Katona Gyula. 29. dr. Antal József, dr. Katona Gyula. 30. dr. Antal József. Tahitótfalui körzet: Tahi- tótfalu. Ifjúság útja 5, Te­lefon: 27-030. Június 24. dr. Kiss And­rás. 25. dr. Bellavits Erzsé­bet. 26. dr. Antal József. 27. dr. Kiss András. 28., dr. Antal József. 29. dr. Heitler Csongor. 30. dr. Heitler Csongor. nyugdíjasok beígért féláru vásárlását sem teszik lehe­tővé. A Koncz házaspár bajor sörözőt rendez be a falu­ban. Az önkormányzat jó­váhagyásával csaknem öt hold földet vásárolt. De va­jon jó alkut kötött-e a képviselő-testület — vitat­ták nyílt téren az embe­rek. ötven alapítóval meg­alakult a Szigetmonostori Kulturális Egyesület. Ezt egyetértéssel nyugtázta a hallgatóság, míg a Szente László szakbizottság-veze­tő által bejelentett iskola­szék szerepét, megalakítási módját már többen, több­féleképpen értelmezték. Így például az iskola igazgató­ja is, aki szerint rájuk most az oktatási bizottság nyo­mása nehezedik. Pedig a község legnagyobb intéz­ményének szerepét kellene kapnia ebben a testületben. Másrészt az iskolaszék a szülők testületé, ezért, mint a nyugati iskolatanácsok­ban, itt is azoknak kell át­adni a helyet, s a testületet a szülök válasszák meg, ne az önkormányzat nevezze ki. A nyílt, néha kemény vi­tát este kilenc óráig foly­tatták. K. T. I. Es a polgármester távozott... Az előd lett az utód * Friss még a hír: lemon­dott Főt polgármestere, Mé- rei Sándor, aki utódjául elődjét javasolta, a volt ta­nácselnököt, Tóth Sándort. A testület újra is választot­ta őt a fóti polgármesteri posztra. Kicsoda is Tóth Sándor? Az októberi választásokig, 15 éven át volt a falu ta­nácsának elnöke. Az MSZP, a KDNP és fóti ökumeni­kus egylet közös jelöltje­ként indult tavaly a polgár- mesteri posztért, ám az ökumenikusok az utolsó pillanatban megvonták tő­le támogatásukat, mond­ván: a rendszerváltás lé­nyege a személyi változás, s ő pártállami ember. Pedig a renitenskedők között tar­tották nyilván, talán azért is, mert az ántivilágban el- nökösködése alatt érte el, hogy a tanács leszavazta: legyen Foton is teho. Nem is lett. 53 éves, az elmúlt nyolc hónapot betegállo­mányban töltötte, ebből hármat kórházban. Mosta­nára érték utol az állás- ajánlatok, népszerűsége csak nőtt, ám az első hívó szóra úgy döntött, vállalja a polgármesterséget. — Tóth úr, mit szól eh­hez a fordulathoz? — Előfordulnak ilyen változások. Azt hiszem, az önkormányzati képviselő- testület most nem azt néz­te, hogy mekkora a tanács- elnöki múltam, hogy én pártállami ember volnék ... — Miért, az? — ön szerint mindenki az, aki annak idején dolgo­zott? Tény, hogy nem va­gyok tagja sem az ökume­nikus egyletnek, sem egyet­len pártnak. Semminek se vagyok a tagja. — Utódja-elődje állítólag azért köszönt le, mert nem sikerült zöld ágra vergődnie a megosztott képviselő-tes­tülettel. Ügy érzi, ön majd boldogul? — Nézze, a képviselő-tes­tület valóban megosztott volt, alapvetően három tá­borra. Az ökumenikusoké, a pártok képviselőié és a higgadtaké a három tábor, az utóbbiban zömmel a független képviselők vol­tak. Tény, hogy egyhangú vagy akár csak könnyű sza­vazásra nem kerülhetett sor, különösen nem az egy­házi iskolák, óvodák körül kicsúcsosodó viták kulcs­kérdéseiben. És ősszel, ami­kor a választásokat tartot­ták, én már tárgyaltam er­ről az egyházakkal, akikkel azelőtt is jó kapcsolatom volt. Ma is meggyőződésem, hogy az akkori alapon meg­oldhatók a legvitatottabb problémák. — Mi lenne ez az „akkori alap"? — Az, hogy az önkor­mányzat a legnagyobb sza­badságot adja az egyházi iskolák szervezéséhez, de ez egyáltalán nem jelenthe­ti erőszakos módszerek al­kalmazását, az állami isko­lák felszámolását. Egyenlő erkölcsi értékeket kell kép­viselnie minden iskolának, e tekintetben sem szabad Fótot megosztani, más te­kintetben sem. — Elárulná, milyen volt viszonya Méret úrral, akit ön után állítottak jelöltül azok, akik megvonták öntől a bizalmat? — Azt hiszem, kölcsönö­sen elmondhatjuk, hogy jó volt ez a viszony. Ö több­ször is hangoztatta, nem elég a tapasztalata ahhoz, hogy a három tábort egy ne­vezőre hozza, ráadásul a képviselők jó részének sincs még a kisujjában az, mi­ként is kell működtetni a demokratikus önkormány­zatot. Nem vállaltam volna ismét a feladatot, ha óem bíznék a sikerben, de volt most egy feltételem: ennek a testületnek emberi han­gon, a tagjainak egymást becsülve és értékelve kell döntenie, s a vitákat ren­deznie. Az ügyek halogatá­sára nem maradt sok időnk. Naponta kell megoldani az emberek ügyes-bajos dol­gait, bizonyítanunk a hely­bélieknek: értük van az ön­kormányzat. — XJ jraválasztása okán érez elégtételt? — Nem, ahogyan akkor sem éreztem sértettséget, amikor nem én lettem a polgármesleí1. Akkor csak az adott szóban csalódtam, most meg csak a feladatot tekintem. És bízom abban, hogy az itt élők támogatnak majd. V. G. P. Gazdára lelt a Csüggedő Őriz és mos a vállalkozó A ráckevei Kerekzá- tony-szigeti víkendtelek- tulajdonosok esküsznek rá, hogy a legtökéletesebb ki- kapcsolódást a minden köz­lekedéstől mentes szigetek biztosítják. Persze ennek is vannak hátrányai. Például, Húsz esztendő tapasztalatai Kerékpárral a város utcáin Nehéz lenne röviden megfo­galmazni, miből áll a védőnő munkája. Ha mégis megkísé­relnénk, talán úgy lehetne egy mondatban összefoglalni, hogy a gyermekek fizikai és szel­lemi fejlődésének újonnan kö­vetése, s a lehető legjobb irányba terelése. De mi min­den van a néhány szó mögött! Képzeljünk el egy komoly üzletembert, aki gyanútla­nul sétál az utcán. Lehet, hogy pár lépésre tőle pon­tosan tudja valaki, hogy az az üzletember nem mindig volt ilyen határozott fellé­pésű, ilyen jó kiállású. Pon­tosan tudja, hogy mennyit evett kiskorában, szerette a spenótot, s utálta az almát, inkább az ujját szopta, mint a cumit. Csonka Lászlóné, Marika sok ilyen és ehhez hasonló intimitás tudója Sziget- szentmiklóson. Nem is cso­da, hiszen több mint húsz esztendeje látja el a védő­női teendőket, s ma már azok viszik hozzá csecse­mőiket, akiknek megszületé­sét, formálódását egykor fi­gyelemmel kísérte. S bizony mosolyog magában, mikor egy anyuka arról panaszko­dik hogy ezt vagy azt a főzeléket nem akarja meg­enni a csemetéje. Hogy is enné meg — mondja magá­ban —, hiszen te sem sze­retted kiskorodban. Hango­san azonban csak biztatgat- ja a gyakorló kismamát, miként bűvészkedje be gyermeke szájába a nem éppen kedvelt, ám igen­igen tápláló ennivalót. A sikeresebb manőver érde­kében pedig összegyűjti, hogy milyen ételeket mi­ként készítsen el. Oldalakat ír tele különböző receptek­kel apró gyöngybetűivel. S minél több a kismama, mi­nél több az apróság, annál több példányban. Neki ez a világ legtermészetesebb dolga. Mint az is, hogy es­te otthonról vigye a város másik végébe a csapvizet egy literes coca-colás üveg­ben. Kiderült ugyanis, hogy az egyik anyukának nincs elég teje, s ezért gyermekét tápszerrel kell etetnie. Csakhogy — jutott eszébe már otthon a védőnőnek — arrafelé egészségtelen a víz, s még forralva sem ajánlatos az apróságoknak fogyasztani. Hiába járt már vége felé a nap, hiába la­kott messze a babától, fog­ta az üveget, s elkerekezett a vízzel Alsóbuckába. Elő­fordult, hogy vasárnap es­te kereste meg az aggódó férj, mert gyermekágyas felesége lázas, begyulladt a melle. Azonnal otthagyta a családot, s ment, hogy se­gítsen a szenvedő kisma­mán. S mindezt nem tekin­ti terhes kötelességnek. Sőt! Hallatlan humorral, kedves­séggel végzi munkáját, jár­ja Szigetszentmiklós utcáit. Hogy hány kilométert tesz meg kerékpárjával egy nap, talán maga sem tudja. Néha még a férjét is befog­ja, hogy egyik gyermektől a másikhoz fuvarozza. Mint­ha nem lenne neki egyéb dolga ... De csak így lehet nyomon követni, hogy me­lyik anyukának kevés a te­je, s melyiknek van bőven. Pontosan tudja, hogy mikor fogy el a hánycikknek szá­mító vitamin valamelyik kisbabánál, s mikor kell újabb adagot beszerezni. Annyi szeretettel bánik a kismamákkal, hogy akadt olyan fiatalasszony, aki jó­szerivel csak miatta járt a terhesgondozásra. Igaz, vallja Marika, legfonto­sabb, hogy őt magát elfo­gadják mint embert. Ellen­kező esetben védőnőként sem tud segíteni a rászoru­lókon. Márpedig ott, ahol kisgyermek van, elkél a szakember tanácsa, figyelő tekintete. Szigetszentmiklóson nem könnyű a védőnők dolga, hiszen rendkívül megosz­tott a lakosság. Az egyete­mi tanártól az analfabétáig mindenki megtalálható, s bizony jócskán akad szo­ciális probléma. Szület­nek gyermekek luxusvil­lákba, s olyan „lakások­ba”, ahol a szülőnek nincs egyebe a gyermekénél. Ahol hiába is mondaná, hogy zöldfőzelék kell a picinek, ha nem tud az anya főze- léknekvalót venni. Ahol az utcába tévedő védőnőt épp csak le nem húzzák a ke­rékpárról a kóbor kutyák. A hetvenes években volt olyan esztendő, mikor száz­húsz apróság és hatvan ter­hes egészségére ügyelt Csonka Lászlóné, ma csu­pán negyven csecsemő és húsz terhes tartozik hozzá. Akkoriban előfordult, hogy csupán húsz gyermek volt a körzetében. Hát igen: minél több gyermek, annál több kis­mama — az a jövő. S nem az a sok adminisztráció, ami ezzel jár. Az utóbbiról szívesen lemondanának a védőnők. (fám) hogy a révnél leállított autó a hétvégi kikapcsolódás ideje alatt gyakorlatilag védtelen. A tanács évek­kel ezelőtt parkolóhelyet jelölt ki, ám a gépkocsi- tulajdonosok nem szívesen hagyták járműveiket ezen a távol eső, őrizetlen he­lyen. A Keszegsoron leál­lított autók miatt viszont gyakorta kerültek összetű­zésbe a parti és a szigeti telkek tulajdonosai. A megnyugtató megoldást az jelentené, ha a helyi zsargonban csak „Csügge- dönek" nevezett parkoló­helyet őrzővé alakítanák. Ezért a ráckevei önkor­mányzat pályázatot írt ki a terület hasznosítására. Az idényjellegű — április és október közepe között mű­ködő — őrzőre három pá­lyázat is érkezett. A legígé­retesebbnek a testület Bod­nár József helybeli vál­lalkozó tervét tartotta. Ö ugyanis a mintegy száz gépkocsi őrzése mellett egy gyorsmosót szeretne üze­meltetni a Csüggedőn. Bod­nár Józsefet az sem retten­tette vissza, hogy a csator­namű bejelentette: nem tudják fogadni a mosó szennyvizét. Olyan beren­dezést állít üzembe, amely a mosóvizet megtisztítva visszaforgatja a rendszer­be, így minimális a víz- veszteség és a csatorna­igény. A vállalkozó tízéves garanciát kért és kapott a testülettől, ennek fejében öt éven belül szilárd bur­kolatúvá teszi a Csügge- dőt. Ebben a hónapban be­keríti a területet, s július­tól már fogadja a gépko­csikat. Nyilván nem csak az üdülők látogatják majd meg az őrzőt, ugyanis Rác­kevén itt lesz az első autó­mosó. (emká) DUNATAJ HÍRLAP Vezető munkatárs: Máza Katalin. • Munkatársak Vasvári Eva és Kovács T„ István. • Fogadónap: min­den hétfőn 121—16 óráig a szerkesztőségben. Címünk: Bp. Vili., Somogyi Béla u. 6. Pf.: 311. ír. sz.: 1416. Te­lefon: 138-4761, 138-1067.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom