Pest Megyei Hírlap, 1991. június (35. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-21 / 144. szám

Bizonyos bizalmas információk Orlai Ibolya előéletéről Nem kell nekik a kapitány asszony Tele volt vele minden magyar újság: Dunakeszi az első magyar város, ahol egy hölgyet, dr. Orlai Ibolya századost bízták meg a rendőrkapitányi feladattal. S nem azért, mert — mint hírlik ----- igen csinos, hanem m ert jó rendőr, érti a mesterségét. Orlai százados... mégsem lesz rendőrkapitány Dunakeszin s környékén, A CÁFOLAT CÁFOLATA Ha senki se támogatja akkor ki helyesli? Gödön és Foton. A három település pol­gármesterének egybehang­zó döntése szerint nem al­kalmas a posztra. Ítéletü­ket a napokban hozták meg, s kedden a gödi ön- kormányzat ülésén hozták az érintett és a testület tu­domására. Körülbelül any- nyit mondtak, hogy nem tetszik nekik. Mert dön­tésüket sem a kapitány asszony, se a testület tag­jainak kérésére nem vol­tak hajlandók megindokol­ni. Csak azt árulták el, hogy bizonyos információk birtokába jutottak. Orlai Ibolya százados utódja kinevezéséig ter­mészetesen a helyén ma­rad. Így hivatalában kér­dezhettük meg, mi az a szörnyűség, ami alkalmat­lanná teszi arra, hogy Du­nakeszi, Főt és Göd biz­tonsága felett őrködjön. — Tudja, amikor meg­hallottam az ítéletet, nem kaptam levegőt. Ügy hang­zott az egész, mintha az derült volna ki, hogy ko­rábban a Rákóczi téren voltam örömlány. — Lehetett ennél nyo­mosabb is az indok. Mond­juk, politikai természetű. — Nem lehetett. Pályá­zatom elkészítésekor ter­mészetesen nem hallgattam el, hogy a kispesti ka­pitányságon, ahol korábban dolgoztam, tagja, sőt egy ideig titkára voltam a munkahelyi MSZMP-szer- vezetnek. Megjegyzem, egyáltalán nem volt köny- nyű. Súlyos konfliktusokba keveredtem saját parancs­nokommal. — Lehet, hogy a polgár- mesterek szerint maga nem jó rendőr? — Lehet. De miért gon­dolják? Szakmai tevékeny­ségemet a rendszerváltás után is elismerték. — Tudja, az igazság az, hogy én se tudom elkép­zelni, amint éppen rendet rak egy kocsmában. — A rendőrkapitánynak nem ez a dolga. Ámbátor, A Magyarországi Refor­mátus Egyház és a Magyar Református Lelkészegyesü­let június 21-e és 30-a kö­zött rendezi meg három helyszínen — Budapesten, Debrecenben és Zánkán — a magyar reformátusok II. világtalálkozóját. A tízna­pos eseménysorozat ma, június 21-én, pénteken a budapesti Kálvin téri temp­lomban Ravasz László em­léktáblájának leleplezésé­vel kezdődik, majd a meg­nyitó istentiszteletre — Göncz Árpád köztársasági elnök, a világtalálkozó fő­védnöke jelenlétében — a budapesti Kisstadionban kerül sor. Június 22-én, szombaton a találkozó fő­helyszínén, Debrecenben folytatódik a programsoro­zat: délután megkoszorúz­zák a Kossuth-szobrot és a Gályarab-emlékművet. Az ünnepi istentiszteletre a Nagyerdei stadionban vár­lehet, hogy a polgármester urak is hasonló módon gondolkodtak, s nőt csak egészen más helyzetben tudnak elképzelni. Vagy ellenkezőleg, általában vi- szolyognak az asszonyok­tól. — Tudja, vagy gondolja? — Semmit sem tudok. Az urak ugyanis nem ér­demesítettek arra, hogy becsületesen megmondják, ml a baj velem. Miért nem fogadták el rendőrkapitánynak Orlai Ibolyát? Ezt szerettük vol­na megtudni a három ille­tékestől. Sajnos, nem si­került. Fót polgármestere a bölcs döntése után nem sokkal — más okok miatt —, tegnap lemondott. Göd első emberéről tegnap egy óra után azt állította tit­kársága, hogy hazament (elég korán). Dunakeszi polgármestere bizottsági ülés miatt volt foglalt, s bár szépen kérve üzen­tünk, mégsem hívta visz- sza a szerkesztőséget. Ami egy liberális pártembertől, a tájékoztatás és a sajtó- szabadság hívétől azért mégis furcsa. A város jegyzője, dr. Hajas István — aki elér­hető volt — hivatalosan persze nem tudhatta, hogy mi motiválhatta a polgár- mesterek döntését. Szak­szerű jogi felvilágosítással viszont szolgálhatott. Min­denekelőtt arról, hogy a három település polgármes­tere maga döntött, s ehhez nem volt szükség a testü­letek állásfoglalására. A döntést indokolni sem kö­telesek, se választóiknak, se újságnak, se saját tes- tületeiknek, bár amikor el­érkezettnek látják az időt, minden bizonnyal megte­szik. Ügy tudja, „bizonyos bizalmas információk” alapján találták alkalmat­lannak a dunakeszi rend­őrkapitányi posztra a pol­gármesterek dr. Orlai Ibo­lyát. hatóan csaknem 30 ezer hí­vő részvételével kerül sor. A stadionban beszédet mond Antall József mi­niszterelnök, s igét hirdet Tőkés László nagyváradi református püspök. Itt ke­rül majd sor a találkozó ta­lán legmeghittebb, legfel- emelőbb programjára, ami­kor is a Nagyerdei stadion gyepén 200, a világ min­den tájáról érkezett palás- tos lelkész osztja majd az úrvacsorát. A világtalálkozó 50 mil­lió forintos költségéhez 25 millióval járult hozzá a magyar kormány, 5 millió­val Debrecen városa, a többi pénzt pedig vállala­tok, bankok, magánszemé­lyek, gyülekezetek és kül­földi tagegyházak adomá­nyaiból teremtették elő. A magyar reformátusok II. világtalálkozója június 30-án záró istentisztelettel fejeződik be Zánkán. Mit szól ehhez Pest me­gye rendőr-főkapitánya, dr. Komáromi István? — Ehhez a polgármeste­reknek természetesen jo­guk van, bár döntésüket el- hibázottnak tartom. Indo­kaikat nem ismerem, attól tartok, mendemondákon alapulnak. — Azaz pletykákon? — Ezt nem én mond­tam. Bár lehet, hogy ilyes­mi is eszembe jutott. Az információknak azért mégiscsak leginkább a rendőrség van birtokában. S ha velem is megosztották volna azt, amit tudni vél­tek, talán segíthettem vol­na tisztázni a félreértést. Ha Orlai százados akár magánéletét, akár szakmai munkáját tekintve nem len­ne „tiszta”, nem javasoltuk volna erre a tisztre. Kol­légái, elöljárói a legjobb véleménnyel vannak róla. Egy embert kivéve, egyko­ri főnökét... — Egyébként Orlai Ibolya karrierje nem szenved csorbát. Ügy döntöttem, hogy a városi kapitányi beosztásnál rangosabb fel­adatot kap. A történtekhez valamit még hozzá kell tennünk. Dunakeszin, Gödön és Fo­ton az országos és me­gyei átlagnál is rosszabb a bűnügyi statisztika. A ka­pitányságnak hosszú idő óta nincs igazi gazdája. Talán éppen ezért mene­külnek a rendőrök, s egyre bátrabbak a bűnözők. Most az ideiglenes, zavaros hely­zet ismét állandósul. Pá­lyázatot kell kiírni, elbí­rálni, megbízni, kinevezni az új, az esetleges kapi­tányt. Persze, ha tetszik a polgármestereknek. Mert a szép asszony nem tetszett. Talán majd egy csúnya fér­fi. Az igazi zsiványok meg kórusban röhögnek. Csulák András Sok szó esik mostanában idegenforgalmunk válságá­ról, a fejlett országokból érkező vendégek, különösen a nagyvonalúan költekezők számának visszaeséséről. Sokfelé keresik az illeté­kesek a magyarázatot, s eközben aránylag kevés szó esik hazánk, pontosabban az üdülőhelyek, az erdők, tavak környezeti állapotá­ról. Márpedig meglehet, hogy hosszabb távon en­nek lesz döntő szerepe az egész hazai idegenforgalom sorsának alakulásában. Szemléletes és egyszers­mind ijesztő adalék ehhez az a jelentés, amelyet a né­met autóklub, az ADAC hozott nyilvánosságra a kö­zelmúltban a földközi-ten­geri turizmus hanyatlásá­nak okairól. A jelentés — amelyet a Spiegel ismertet — egyértelműen a Földkö­zi-tenger környezeti ka­tasztrófájáról beszél. A lát­ványos ökológiai összeom­lás két éve kezdődött, ami­kor a nagy hőségben sok száz négyzetkilométeres al­gaszigetek jelentek meg, és a nyaralók millióit napok Rosszul tudja Baráth Ete­le: az országgyűlési képvi­selők nem álltak el attól a szándékuktól, hogy vizsgá­latot követeljenek a világ- kiállítással kapcsolatos tisz­tánlátás érdekében. Többek között azért sem, mert ezt a szándékukat még ki sem fejezték, hiszen a környe­zetvédelmi bizottság szer­dai ülésén ezt a témát csak fölfüggesztették, vagyis a vizsgálóbizottság fölállí­tását javasló országgyűlési határozat előkészítését el­odázták. Nem azért, mert meggyőzték volna őket Ba­ráth Etelének a bizottsági ülésen előadott érvei, ha­nem azért, mert a vizsgá­latot kezdeményező Jávor Károlytól és társaitól a töb­bi képviselő a náluk lévő dokumentumok közzététe­lét kérték. Világosan kiderüljön Ezt az információt Jávor Károlytól kaptuk tegnap délben, amellyel cáfolja Ba­ráth Etelének a reggeli rá­dióműsorban elhangzott nyilatkozatát. A hír tehát — amely tegnapi lapunk­ban meg is jelent — to­vábbra is igaz: a különbö­ző helyekről beérkezett szakvélemények és a Ba­ráth Etele-féle világkiállí­tási programiroda vélemé­nye ellentmond egymásnak. Egy parlamenti vizsgálóbi­zottság fölállítása azt a célt szolgálná, hogy világosan kiderüljenek az Expo meg­rendezésének költségei, an­nak kockázata, továbbá, hogy szolgálja-e és mennyi­ben a világkiállítás az ál­lampolgárok, a költségve­alatt elriasztották a part­vidékekről. De ez csak az utolsó csepp volt a pohár­ban, hiszen a tisztaságra és a környezetvédelemre a vi­lágon talán legkényesebb németek már évek óta fin­torognak az olajfoltos ten­ger, a pusztuló tengerpart, a tisztítatlanul a vízbe öm­lő szennyvíz, az egyre na­gyobb zsúfoltság, lárma miatt. A Földközi-tengert ugyanis Törökországtól Spanyolországig megenged­hetetlenül kizsákmányolják egyrészt az ipari üzemek, olajfinomítók és a hatal­mas olajszállító hajók, mási'észt a mérhetetlenül felduzzasztott idegenforga­lom. Kezdetben még ellensú­lyozta az egyre romló kör­nyezeti viszonyokat a Föld­közi-tenger, különösen a jugoszláv Adria olcsósága, ám a németek egyre növek­vő jóléte mellett ennek je­lentősége csökken. Ma már a megkérdezettek fele dön­tőnek tartja az úti cél kivá­lasztásánál a várható higié­nés, ökolóaiai viszonyokat, az üdülőhely természeti tés, az önkormányzatok és a környezet érdekeit. Mivel a világkiállítási iro­da — azóta kormányelő­terjesztés rangjára emelt — véleménye közismert, tudniillik, hogy kockáza­tokkal együtt a büdzsének harmincmilliárd forintjába kerülne a világkiállítás — ezért az ellenvélemények­ről adunk ízelítőt. Nem támogatható' Surányi Györgynek, a Ma­gyar Nemzeti Bank elnöké­nek 1991. március 4-én kelt leveléből: „A forrásigényeknek a megfelelő mértékű, tőkebe­fektetésre vonatkozó, meg­bízható és komoly, konkrét elkötelezettséget tartalmazó ajánlatok hiányában nem tartom támogathatónak az Expo megrendezésével ösz- szefüggő kockázatvállalást.” Állami Számvevőszék, Kovács Árpád vagyonkeze­lő főcsoportfőnök szakvéle­ménye április 10-i keltezés­sel: „A program fejlesztési költségeinek nagyságrend­je reálisan nem ítélhető meg, a bizonytalanság több tízmilliárd forint nagyság- rendű ... Mindezen nagy­fokú bizonytalanság miatt a világkiállítás megrende­zésére vonatkozó döntés el­viselhetetlen mértékű koc­kázattal járhat az állami költségvetés számára.” Ez a szakvélemény, amely a programiroda április 8-i előterjesztését értékeli an­nak fölkérésére, így zárul: „összefoglalva megálla­pítható, hogy a világkiálli­környezetének épségét, a tiszta vi?et, levegőt, a csen­det. Megváltozott az a ten­dencia, hogy a „fázós” né­metek legszívesebben a me­diterrán homokon süttetik a hasukat. Ezzel szemben egyre szívesebben mennek a hűvös Ausztriába, mivel ott szinte érintetlenek az erdők, tiszta vízűek a tavak, jó a levegő, sok aktív pi­henési lehetőség, például kerékpárutak, úszómeden­cék és sok ezer kilométer ragyogóan karbantartott ki- rándulóút várja őket. Egy­re többen mennek az észa­ki országokba is. Az pedig egyenesen meglepő, hogy mekkora az érdeklődés az Európa legszegényebbjei között nyilvántartott Íror­szág iránt. Meglehet, hogy ott kevés az ötcsillagos szálloda meg a diszkó, vi­szont szinte háborítatlan az ír táj. Márpedig a németek, Európa, sőt a világ legtöb­bet utazó népe, egyre in­kább ezek felé az értékek felé fordul. — Pé. — 1 fással kapcsolatos végleges döntés során még számos, kellően nem tisztázott kér­désből adódó kockázati té­nyezőt kell mérlegelni.” A Central-European In­ternational Bank Ltd. ve­zérigazgatója, Zdeborsky György április 8-án adott véleménye: „Egyetértve a Magyar Nemzeti Bank elnökével: félő, hogy ezek a szándék- nyilatkozatok nem pótlóla­gos forrást, hanem döntően országlimitünket terheld hitelt jelentenének." Felcsuti Péternek, az Unic- bank vezérigazgatójának szakvéleménye a program- iroda fölkérésére április 15-én: „Kérésére megismétlem, hogy az Expo előkészített­ségének (illetve elökészí- tetlenségének) ezen fokán a szándéknyilatkozatokban foglaltaknál nagyobb fokú kötelezettségvállalás komoly cégektől semmiképpen sem várható." Kockázatosnak tartja Ezen levelek olvastán a laikusnak is azonnal föltű­nik: ha a bankszakembe­rek és a költségvetés föl­ügyeletével megbízott ASZ legalábbis kockázatosnak tartja a világkiállítást, ha az MNB elnöke a szándék- nyilatkozatok 90 százalékát értéktelennek minősíti, a többi tíz százalékról pedig csak sejti, hogy esetleg tő­két hozna be az országba, ha mindannyian veszély­ben látják a költségveté­sünket — akkor vajon ho­gyan fordulhat elő, hogy a kormány tagjai, akik szin­tén szakemberek lennének, erről mit sem tudnak. Nem beszélve a képviselőkről, akiknek a jóváhagyó dön­tésére vár a kormány. Föl­merül a kérdés: arról van-e szó, hogy a programiroda nem továbbította hitelesen az információkat a kor­mánynak, szóval, lenyelte a szakvéleményeket, s he­lyette a sajátját tálalta megbízójának, a kormány­nak? Vagy éppen arról, hogy a kormány tudván tud­va az információkról, a kockázatról, s arról, hogy a jelek szerint halvány re­mény sincs a tőke bejöve­telére — szándékosan ug­rik, s ugrasztja az országot, a Parlamentet a sötétbe? — Hogyan lehetséges — kérdeztük Jávor Károlytól —, hogy ezek a nem titkos dokumentumok mindmáig nem állnak a képviselők rendelkezésére ? — Éppen ezt szeretnénk kideríteni. Ezeknek a szak- véleményeknek a java ré­sze a világkiállítási prog­ramiroda fölkérésére ké­szült, viszont tartalmáról az ő jelentésükben szó sem esik. Sőt, előterjesztett vé­leményük mindennek hom­lokegyenest ellentmond. Azért szeretnénk, ha egy parlamenti bizottság tárná föl: hol akadtak el az in­formációk, és mik a valós tények a világkiállítás meg­rendezésével kapcsolatban. Világosan látni, mérlegelni, dönteni csak a hamisítatlan tények birtokában lehet. — jakubovits — <g%iír7ap 3 Magyar reformátusok II. világtalálkozója CSENDET, TISZTA VIZET, JÓ LEVEGŐT Minket is elhagynak a német taristák?

Next

/
Oldalképek
Tartalom