Pest Megyei Hírlap, 1991. június (35. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-20 / 143. szám

Műszerész, lakatos Az idén is lesz Hol helyezkedjen el az ifjú ember? Milyen lesz a vállalatok szakember-után­pótlása? A nyárelő napi kérdései ezek a családban, az üzemben. A szakmun­kásképző intézetek korlá­tozzák a felvételt, mert a termelő helyeken kevés a tanulók gyakorló munkahe­lye. Azt sem könnyű el­dönteni, hogy milyen szak­mát oktassanak egy-egy tanműhelyben, amíg nem lehet világosan látni, mit igényel három-négy év múlva a piac? Kinek, mi­féle szakismeretére lesz majd akkor szükség? Dunakeszin, a Mechani­kai Laboratórium vezetői is azt vallják: a ma még nem egészen látható közel­jövő megrendelőinek az igényei szerint kell átren­deződnie a szakmai hierar­chiának. A szakmunkásképzés azonban addig sem szü­netel a gyárban. Az idén csaknem ötven fiatal kép zésével foglalkoznak, nem zárják be a kapukat a szeptemberben kezdődő tanévre jelentkezők előtt sem. Legalább húsz fiatal­ember juthat majd be azon Bíznak benne, hogy mecha­nikai műszerészre, hegesz­tőre, lakatosra a jövőben szükség lesz. Kezdő mérnökök számá­ra is hirdették pályázatot. Egy-két olyan fiatal értel­miséginek mindig tudnak munkát adni, aki új szel­lemben gondolkodik, a mi nőségi követelményeket tartja mindennél fonto­sabbnak. I. ÉVFOLYAM, 117. SZÄM 1991. JÚNIUS 20., CSÜTÖRTÖK D U KAJAJ ^tÍÍiiÍCH) SZENTENDREI-SZIGET • CSEPEL-SZIGET 9 DUNAKESZI MIKLÓS • FÓT 9 GÖD Szent Vendel körút RÁCKEVE • SZIGETSZENT­Fellélegezhetne a város Ráckeve utcaszerkezete — nem is véletlenül — a dél-európai településekre emlékeztet. Ami az ide­gennek szemet gyönyör­ködtető, az a helybeliek­nek — annak ellenére, hogy ilyennek szeretik vá­rosukat — mindennapos ne­hézségeket okoz. Nap­jainkra Ráckeve életének talán legmegoldatlanabb problémájává lépett elő a közlekedés. A Ráckevéról kivezető négy közút bár­melyikéből a másikat csak a városközpont érintésével lehet elérni. Az egyirányú- sítások ellenére a teher­forgalom és az általa oko­zott környezeti ártalmak lassan az egész várost ve­szélyeztetik. A korábbi évek rende­zési tervei ezeken az adottságokon nemhogy ja­vítottak volna, ellenkezőleg, erősítették a hibákat. Ti­zenhat tantermes iskola épült a városközpontban szabadtéri sportterület nél­kül, a tömbházak kertvé­gekre néznek, az új szak­Foci csak este A fiúk délután dolgoznak Várakozás közben meg­mosták a kocsiablakot. Az­tán jött kasszírozni a két fiatalember. — No de, gyerekek, én nem kértem ezt. — Gyertek — szólította őket sértődötten a harma­dik, láthatóan a főnök. Ki­csit borzas, dús, fekete hajú kamasz, olyan tizenöt éves forma. A tőle két évvel fiata- labbnak látszó szőke és a másik, szeplős kisfiú kö­vette, néha még egyszer visszapillantva rá, miután lelkiismeret-furdalásom tá­madt. Miért is sajnáltam azt a pár forintot? Elvégre dolgoznak, s ez tiszteletre méltó, akárhogy nézem. A második alkalommal már fizettem szó nélkül. Mindennap kijárnak oda, arra a helyre, ahol órán­ként állnak sort, átkelésre várva az autók. Ennél pon­tosabban nem akarom leír­ni a környezetet, sem őket. Hátha valakinek kellemet­len. A vékony, szőke fiúcska most még prémiumot is kapott a munkáért. Míves kis üvegpoharat egy keres­kedőtől, dicsérő szavak kí­séretében. Mert bizony a munka szép és nemes do­log. Ilyen körülmények kő-' zött meg is éred a gyerekek nyelve. . Kis barátunk eldicsek­szik, megkeresi a havi hat­ezret azzal, hogy a tanítás után jön ide ablakot mos­ni. Ács szeretne lenni. Dol­gozott is már egy nyáron a mesterek mellett. Azt hi­szem, ő az, aki az édesany­ját segíti, mert az maga gondoskodik a családról. Társa szintén komoly fiú. Ha jól hallottam, ná­luk nagy a baj. Tudja, hogy apu rákos, de nem ő beszél róla, hanem az, aki ácsnak készül. Ki is nézzük belőle ez utóbbit. Az a vé­kony, szikár alkat, aki so­hasem fárad, s a gerendá­kat szintén jól bírja. A hosszú külön dolgozik. Csak a kocsikon osztoz­kodnak néha, meg barát­koznak. Békés konkuren­ciának számít nála a má­sik kettő, akikkel szemben érezteti a korkülönbséget. Lóg rajta a felkete öltöny, legényesen szívja a cigaret­tát és köhög. — Tudod, hogy árt? — A, mese. Ö más faluban lakik. Anyuval él, a papa elvált. — A bizonyítvány? — Hármas — mondják a fiúk elégedetten. ■—■ Foci, játék? — Arra is sor kerül, mi­kor innét hazamegyüník. Hát igen. A mi gyerek­korunkban ilyenkor már mindannyian dolgoztunk — idézzük az emlékeinket, s nehéz esztendeiről min­denkinek van egy törté­nete. Újból és újból megdi­csérjük a fiúkat, emleget­jük a mieinket, akik pél­dát vehetnének róluk. Ne­kik még nem kell dolgoz­niuk. Még nem. K. T. I. orvosi rendelő ugyancsak a legforgalmasabb helyen, parkolási lehetőség nélkül kezdi meg működését. Je­lenleg a város déli részein található mezőgazdasági és ipari üzemek teherforgal­ma — így például a hűtő­házé — csak a belvároson át haladva mehet, akár Budapest, akár az Alföld felé irányul. Nem véletlen tehát, hogy már évekkel ezelőtt felve­tődött a várost elkerülő út megépítésének gondolata, ám pénz soha sem jutott rá. Egy ideig még re­ménykedtek a ráckeveiek, hogy az alaposan elhaszná­lódott Kis-Duna-hídjukat, az Árpád hidat lebontják, avagy a gyalogosforgalom­nak engedik át, és a város északi határában építenek új átkelőt. így annak for­galma éppen beletorkollott volna az elkerülő útba. Am a remények mára szerte­foszlottak, s az is nyilván­való — hiszen a pénz ma, ha lehet, még kevesebb —, hogy a Szent Vendel körút most már csak vállalkozási alapon valósulhatna meg. Hogy ki lenne az a balga, aki útépítésbe fektetné a millióit Ráckevén? Nos, magában pusztán az utat megépíteni nem lenne üz­let, viszont a környéken lévő területekben már van fantázia. Ha ugyanis meg­felelő távolságra kerülné el a pálya a várost, akkor fel lehetne tárni az út mindkét oldalán a terüle­teket. A tanulmányterv szerint, amelynek költsé­geit az Architektúra Kisszö­vetkezet vállalta, a nyom­vonalközeli terület mintegy felét építési telekként le­hetne hasznosítani, hatszá­zaléknyival részesülnének a kereskedelmi szolgáltatások és mintegy negyede meg­maradna zöld területnek, erdőnek, tónak, parknak. Mivel Ráckevén a köze­li jövőben nagy területeket igénylő ipartelepítés nem várható, viszont a kisvál­lalkozások egyre inkább terjeszkednek, ezért kö­zel kilenchektárnyi terüle­tet, harmincegy telket a tíz-tizenkétezer embert fog­lalkoztató kis- és közép­üzemek telepítésére lehet­ne eladni. A 30-szor 100 vagy a 40-szer 60 méteres parcellák összekapcsolásá­val természetesen mód nyílna nagyobb ipari üze­mek letelepítésére is. A terv mintegy háromhektár­nyi területen a kialakuló farmergazdaságok működ­tetéséhez szükséges raktá­rozási, állattartási, -feldol­gozói létesítmények elhelye­zésére is gondolt. A Szent Vendel körút környezetében huszonöt olyan lakótelket is ki le­hetne alakítani, ahol a családi házak mellett az 1500 négyzetméteres ingat­lanokon néhány embert foglalkoztató vállalkozások vitelére volna mód. De félszáz hagyományos lakó­telek is létesülhetne az így feltárt területen. A körút megépítése ma­ga mintegy hatvanmillió forintot emésztene fel. A telekalakítás, közművesítés újabb kiadásokkal járna. Ezért kellene vállalkozói formában megvalósítani a beruházást, például egy részvénytársaság megalakí­tásával. Csakhogy az út építésére, illetve a telek- alakításra igénybe venni szükséges területek tulaj­donjoga ma még nem tisz­tázott. A föld java ugyan­is a helyi Aranykalász Tsz-é, illetve használóként műveli a területet. Amíg nincs parlamenti döntés, addig semmilyen vállalko­zásba nem lehet kezdeni a Szent Vendel körút terve­zett nyomvonala mentén. Ám az idő addig sem mú­lik haszontalanul. Hiszen alkalmas arra, hogy az ön- kormányzat és az érintett ráckevei gazdálkodóegysé­gek vállalkozópartnereket keressenek az út és a vá­rosrész megépítésére, amely egész Ráckeve életében igen kedvező változásokat hozhatna. Móza Katalin Pócsmegyer népszerű főiskolája V élemény ezze a lakosság! Sikerrel fejeződött be Pócsmegyeren a helyi nép­főiskola előadás-sorozata. A tapasztalatok alapján cél­szerűnek látják szeptem­bertől újabb előadások megtartását. A jövő évadra tervezett program szerint neves és témakörükben széles körű ismerettel ren­delkező előadók találkoz­nak majd a hallgatókkal; mintegy kilenc alkalommal. A helytörténet és néprajz iránt érdeklődő vendégek számára is vonzó ígéretnek látszik, hogy diavetítéssel és fotókiállítással együtt hallhatnak majd Pócsme­gyer ünnepeiről és hétköz­napjairól. Előadásokat tar­tanak falutörténetről, régé­szeti előadás hangzik el a Szentendrei-sziget ókori emlékeiről. Aktuális téma­ként tűzték műsorra A me­zőgazdaság új lehetőségei a szigeten című témát. Szó lesz a helybélieket és má­sokat élénken foglalkozta­tó szigeti növény- és állat­világról, a természeti érté­kekről. Az egészség — embe­ri teljesség című előadást Ancsel Éva filozófus tartja meg. Érkezik egy alkalommal vendégelőadó a Magyar Rá­dió és Televíziótól, aki az intézmény szerepéről, meg­újuló társadalmunkhoz va­ló viszonyáról beszél majd. Erre épül a következő program, amelyben a sajtó függetlenségéről és szerepé­ről szól, majd a nemzet egységének kilátásait, az új Európa-közösséghez va­ló viszonyát teszik vizsgá­lat tárgyává a főiskola előadói. Feltéve, ha a falu lakossága elfogadja a ter­vezett programot. Az elkészült tervezet csak javaslat. Elsősorban a népfőiskolát látogató hall­gatóság, másrészt minden helybeli polgár véleményét kérik. Szívesen fogadják az újabbnál újabb indítványo­kat. Tilos az olajozás Olajra léptek az utasok címmel május 14-i szá­munkban glosszát közöl­tünk arról, hogy milyen kellemetlenségekkel talál­hatják magukat szembe a Volánbusz utasai Foton. írásunkra reagálva So- hár István, a Volánbusz forgalomirányítási osztá­lyának vezetője tájékozta­tott, hogy a Főt főterén található bérletpénztár munkanapokon, minden hónap 29. és a következő hó 3. között 6.30 és 16 óra, míg 4-én, 5-én 6.30 és 17.15 óra közti időben tart nyit­va, ám ebédidőben. 12-től 13 óráig bezár. Valamint arról is infor­málta az osztályvezető la­punkat, hogy tiltják mun­katársaiknak az autóbuszok padlójának hígított olajjal történő tisztítását. Sajnos van olyan buszos, aki ezt a rendelkezést nem tartja be. Az írás alapján szigorítot­ták az autóbuszok ellenőr­zését. Ezzel együtt kérik, hogy amennyiben az utasok a buszpadlók olajozását is­mét tapasztalják, jelezzék a Volánbusz forgalomirá­nyítási osztályának, hogy „a jelenséget végleg fel tudjuk számolni”. Nos, a buszpadlók olajo­zásáról bármelyik járaton utazók be tudnának szá­molni Nagyköröstől Nagy- börzsönyig. Tehát nyilván­valóan nem az utasok tá­jékoztató kedvével, hanem a rendelet végrehajtásának ellenőrzésével, netán az utascsúsztatáson kapott Volánbusz-dolgozók elma­rasztalásával lehet baj. Eperszüret a szigeten Itt az eperszezon. A Szentendrei-szigeten, Kisoroszi határában javában tart a szüret. Újdonság, hogy egyre több vevője akad helyben is az ízletes gyümölcsnek. Sok ke­rékpáros turista fedezte fel magának a szigetet, és a golfpálya vendégei is szívesen megállnak az eperföld mellett, hogy vegyenek néhány kilót a gyümölcsből (Erdősi Agnes felvétele) Szigetmonostor Közmeghallgatás Az önkormányzatok ülé­se is nyilvános. Kérdezhet, szólhat az állampolgár. En­nél is szélesebb jogokat éi-v- vezhet a választó a falu­gyűlésen, vagy mostani ne­vén közmeghallgatáson. Szigetmonostoron ma, csü­törtökön este 6 órakor az általános iskolába várják a helybelieket. A képviselő- testület és a polgármester várja az emberek vélemé­nyét, kérdéseit, tájékozta­tót tart a közügyekről. SZENTENDRÉN Lakáskultúra­művészet Üzlet és művészet talál­kozik szerencsésen Szent­endre városában. A Clára Cerámiá bemutatóterem pénteken 14 órakor nyílik meg a közönség számára, a Dunakanyar körút 26. szám alatt. Ebből az alkalomból Németh Gábor polgármes­ter mond köszöntő szava­kat. A budapesti építőipari és kereskedelmi tevékenység­gel foglalkozó cég a lakás- kultúrát segítheti elő ízlé­ses berendezési tárgyaival. Ezek közt kínál többek kö­zött külső-belső burkoló­lapokat, egyedi asztalos- és díszműlakatos-termékeket. Folyamatosan vállalkoznak szentendrei képzőművészek alkotásainak kiállítására. A bemutatóterem pén­tektől mindennap nyitva tart. dunataj hírlap Vezető munkatárs: Móza Katalin. • Munkatársak: Vasvári Éva és Kovács T. István. 9 Fogadónap: min­den hétfőn 12—16 óráig a szerkesztőségben. Címünk: Bp. VIII., Somogyi Béla u. 6. Pf.: Ml. ír. sz.: 1446. Te­lefon: 13-8-4761, 138-4067.

Next

/
Oldalképek
Tartalom