Pest Megyei Hírlap, 1991. június (35. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-17 / 140. szám

* * I. ÉVFOLYAM, 114. SZÁM 1991. JÚNIUS 17., HÉTFŐ D U N.AJAJ SZENTENDREI-SZIGET • CSEPEL-SZIGET • DUNAKESZI • RÁCKEVE • SZ1GETSZENT­MIKLÓS-* FŰT • GÖD Nyár és színház önzetlenül Premier előtt Szentendrén Szentendre hívja és várja a művészet iránt vonzódó vendégeket. Elkészült a Teátrum műsora és a Szentend­rei nyár szezonra szóló rendezvényterve. A legmelegebb napok kellemesnek ígérkező estéin az ország és Európa kiemelkedő együttesei, művészegyéniségei lépnek a kö­zönség elé. Repcetábla és vérbő eper Boldogulnak, ahogy tudnak A nyári premierre már június 22-én sor kerül. Es­te 7 órakor a Barcsay-ud- [ varban a Vujicsics-együt- ' tes hangversenye jelenti í a megnyitót. Másnap, 23-án az izbégi réten tartják meg 1 az Izbégi nyári fesztivált. A Teátrum színház első előadását július 1-jén este 9 órakor tartják meg a Fő ' téren. Cimarosa Titkos há- ■ zasság című vígoperáját Demény Attila rendezte. A karmester Selmeczi György. A Budapesti Kamara tár- • sulatának szereplői sorában f látjuk a vendég Jose An­tonio Campos spanyol te­norista. a bécsi Staatsoper tagjának nevét. A nyári előadássorozat programjába iktatták töb­bek között néhány alkalom­mal a Honvéd együttes fellépését Novák Ferenc A helység kalapácsa című ! táncszvit.jével.. A többször ismétlődő be­mutatók tervezői gondol­tak a gyerekekre is, akik­nek például július 6-án és 20-án Detre Annamária tart szabálytalan illemórát. Augusztusban a Tini-suli- buli szereplői a Tini Szi- nitanoda növendékei lesz­nek. A Templomdombon Passió magyar versekben címmel ad műsort június 23-án és 30-án a Függet­len Színpad. Augusztus 18-19-én Tiszta forrás jel­ige alatt határainkon túl élő magyar tánccsoportok és népzenei együttesek ta­lálkoznak Szentendrén. A Péter Pál-templomban va­sárnaponként ismert orgo­nisták hangversenyeznek. Komolyzenei koncertek helyszíne lesz néhányszor a városháza díszterme. Pé­csi Ildikó, Psota Irén, To- kody Ilona, Gregor József, Gálffi László neve fémjel­zi július 5-től augusztus 23-ig a minden pénteken este 7 órakor kezdődő elő­adóesteket a Nosztalgia kávéházban. Valamennyi rendezvény támogatója az Art Manager Kft. Rendezői: az Art XX. Művészetpártoló Alapít­vány, a Pest Megyei Mű­velődési Központ és Könyv­tár, a Petőfi Kulturális és Hagyományőrző Egyesület. Sok-sok vita után döntöt­tek a helyszínről, a rende­zői jog odaítéléséről. Szi­gorú feltételeket szabott a város önkormányzata. A Fő téri Teátrum-elő­adások előtt három órával még nem állhat a «zínpad, műsor után három órával pedig .mindent el kell tün­tetni a helyszínről, — Hogy sikerült megol­dani .a nehéz feladatot? — kérdeztük Szilágyi Zoltán­tól, az Art Manager Kft. ügyvezető igazgatójától. — Versenytárgyalást ír­tunk ki a technikai vállal­kozóknak. Nyertese a Pely­he Kft., amely vállalta a követelmények teljesítését. Az előírt időben kezdődik és végződik a színpadi épí­tés, bontás. A nézőtéren 500 műanyag fotelt helyeznek el. Állítható lesz a szín­pad, amely a korábbiaktól eltérően a Fő térbe torkolló utca végére kerül, mivel így alakulnak ki a legjobb akusztikai és látási viszo­nyok. Az elődások maximum két óráig tartanak. Utána még mindenki hazajuthat a HÉV-járatokkal Buda­pestre is. Kérdés, amire nem a rendezőktől várhatunk vá­laszt. Vajon, lát-e fantáziát ebben a Volán és Kishajó­zási Vállalat? A Dunaka­nyar településeiről feltehe­tőleg sok néző érkezne az előadásokra. Hisz, amíg Bu­dapesten 4-500 forint a belépőjegy ára, itt egysé­ges, és nem lesz több 200 forintnál. Mint már arról korábban írtunk, maga a vállalkozás is megmozgatta az emberek fantáziáját. Szilágyi Zol­tán szerint a kft.-nek kö­zel 10 millió forintjába ke­rül Szentendre nyara. Ám a. legoptimistább számítá­sok szerint sem lesz több a bevételük egymilliónál. Ezt az összeget is felajánl­ják a Fő tér renoválására. — Ekkora önzetlenséget nem lehet feltételezni. Mik az érdekeik? — Csak hosszú távon éri meg, ebben bízunk. Az idei legfőbb célunk az, hogy be­bizonyítsuk: Magyarorszá­gon vannak művészetpár­tolók. A művészet életké­pes, van létjogosultsága. A programban szereplő mű­vészek nagy lelkesedéssel kezdtek a vállalkozásba. — Van-e külföldi tőke a kft.-ben? — Nincs. Programjaink megvalósítója az Art XX. Művészetpártoló Alapít­vány, melynek pártoló tag­jai: Hanák Péter történész, Ráday Mihály újságíró, mű­vészettörténész, Csablek Etelka operaénekes és ke­rámiaművész, Endrei Ju­dit tv-főmunkatárs, Varga Imre szobrászművész, To- kody Ilona operaénekesnő, Sunyovszky Szilvia szín- művésznő. Patronálónk a Postabank Rt., az Inno Apostrof Kft., a Honda Royal Bútor Kft., a Keres­kedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző Vállalat, a Fővárosi Ingatlan Közvetí­tő Vállalat. Dunakeszi körzet: Duna­keszi, Fő út 75—81. Tel.: 41-902. Nappal: 12—14 óra. Éjjel: 18—reggel 8-ig. Június 17. Nappal: dr. Varga Eszter; 18.: dr. Tor- nyi András; 19.: dr. Gujdi Judit; 20.: dr. Tornyi And­rás; 21.: dr. Gógucz Attila; 22.: dr. Tordasi Éva; 23.: dr. Tordasi Éva. Éjjel: dr. Zámori Attila, dr. Imre Magdolna, dr. Gógucz Attila, dr. Sárossy Tibor, dr. Tornyi András, dr. Tornyi András, dr. Tornyi András. Gyermekorvosi ügyelet: szombat, vasárnap 8—12- ig. Fogászati ügyelet: Duna­keszi, Barátság útja 29. Tel.: 41-285. Szombaton 8—12-ig. Pomázi körzet: Pomáz, Kossuth u. 21. Tel.: 25-352. Június 17.: dr. Juhár Já­nos; 18.: dr. Brezanóczy Rázendíthetünk a dalra, mert ezekbein a hetekben a Gödi Duna menti Termelőszövetkezet tábláin is sárgát virágzik a rep­ce. Göd és Dunakeszi határát díszíti a színes, nagy tábla, vi- dámítva a felhős ég alatt nyug­vó tájat. Különös vidék ez, melynek homokján az idén úgymond vérbő az eper. Duz­zadt. piros szemek kandikál­nak ki a zöld levelek alól, fö­löttük „derék munkát” végez­nek a hajlongó asszonyok. A szüret küszöbén vagyunk még, A csapadékos tavasz kés. leltette az érést. Annak el­lenére, hogy bőségesnek ígérkezik a termés, még egyszer sem kellett locsolni az idén. A szakcsoport tizenhárom hektáros táblája szélén pan­zió áll. A kettes számú -őút mentén, benzinkút, a pályán száguldó gépkocsirajok. Különös táj, ahol minden foglalkozás megtalálható egy négyzetkilométeren be­lül. Eszerint alakult a ter­melői kör is. Tanárok, jo­gászok, szakmunkások és értelmiségiek igyekeztek az elmúlt években parcellát fogni. Jó, bár nehéz vállal­kozásnak ígérkezett a sza­mócagondozás. Az emberek még ma is ebből igyekez­nek kiegészíteni a jövedel­müket, ami sikerül is a többségnek. Olyannyira, hogy a pletykák szerint még ismeretség, sőt protekció is kellett ahhoz, hogy valaki ide kerülhessen. Ámbár ezt nehéz lenne bizonyítani, és tulajdonképpen minek? Mi­hez szerzett, aki szerzett itt előnyt? Nyugdíjas- kit lön pénz Nem könnyű a pa­lántázás, még nehezebb a ritkítás, gyomlálás, kapálás. A szedéskor is kétrét kell görnyedni naphosszat. Haj­lékony derekú fiatalok me­nekültek már innét, nem bánva az elveszett illuzió­Zöldségesbolt a Zsiguli János; 19.: dr. Regius Fe­renc; 20.: dr. Tárcsái Imre; 21. : dr. Frózsd Dániel; 22.: dr. Frózsi Dániel, dr. Bre­zanóczy János; 23.: dr. Fró­zsi Dániel, dr. Brezanóczy János. Szentendrei körzet: Szent­endre, Bükkös part 27. Tel.: 12-650. Június 17.: dr. Horváth István; 18.: dr. Baracska József; 19.: dr. Antal Jó­zsef; 20.: dr. Mádi Sz. Zol­tán; 21.: dr. Antal József; 22. : dr. Kerekes Péter, dr. Antal József; 23.: dr. Ke­rekes Péter. Tahitótfalui körzet: Ta­hitótfalu, Ifjúság u. 5.Tel.: 27-03.0. Június 17.: dr. Kiss And­rás; 18.: dr. Antal József; 19.: dr. Kiss András; 20.: dr. Antal József; 21.: dr. Dezső István; 22.: dr. De­zső István; 23.: dr. Dezső István. kát, hogy jó pénzt kapnak majd a zamatos ízű cseme­géért. Nyugdíjas korú asz- szonyok sem adták, s adják fel a küzdelmet, amit min­dennap folytatnak a fáradt­ság ellen, mert nem adhat­ják fel. Amint mondják, ka­pával a kézben, kigyenesed- ve, hatezer forint a nyugdíj havonta. Abból nem lehet normálisan megélni, s még jó, hogy ide jöhetnek. Nyolcvan forint az órabér a doktor úrnál, aki mellet­tük hajlong. Szerinte meg kell lenni a kis haszonnak, különben nem jönne ki ide ő sem. Becsület és szorgalom — Mindenki úgy adja el a szamócáját, ahogy tudja — jelenti ki Nagy László szakcsoportvezető. Azt még nem lehet tudni, hány kis­kereskedő érkezik naponta a tábla szélére, folytatva a sokéves gyakorlatot. A ke­reslet-kínálat szabja meg az árat. Ma már komoly ténye­ző a benzin, amiből sok kell az autóba. A pesti pia­cokon naponta változik az ár. Ami nekem mint vevő­nek jó. nem kedvez a ter­melőnek. A feldolgozó üze­mek nem sorakoznak, pedig itt van a közelben a Duna­keszi Konzervgyár, mely­nek vezetőivel tárgyalgat- tak. Végül nem lett a do­logból megrendelés. Egyelő­re Tahitótfalu mezőiről gyűjtenek, amit gyűjtenek, „Ráckevén, apám kerek- zátony-szigeii stégjén gyermekkoromban, nyári éjszakákon lestem a csilla­gokat’ — mondja Vass Éva, a Nemzeti Színház művésze, aki hosszú évek óta példásan szép házas­ságban él Gábor Miklóssal. Most gyermekkoráról és mai életének örömteli nap­jairól vall. — Amikor beszélgetünk, éppen tizenharmadika van: nyár elején nevezetes dá­tum Vass Éva—Gábor Mik­lós színészházaspár életé­ben. Miért is? — Tizenharmadika? Gyerekkorom óta ez a sze­rencseszámom, csuda tudja, miért. Van szerencsecsilla­gom is. Öt is gyerekko­romban választottam * Rác­kevén, apám kerekzátony- szigeti stégjén. Lehettem vagy tízéves. Mivel tizen­három a szerencseszámom, ezen a napon fogadtunk „örökkön-örökké"-t Miklós­sal. Miattunk nyitották ki a házasságkötő termet. Ki olyan bolond rajtunk kí­vül, hogy pont ezt a napot válassza? Békés Itala és férje, Szende Jóska volt a tanúnk. Szép volt. Állítom, hogy a tizenharmadika nem rossz szám! Ha Bala­tonra megyünk Pestről, az M7-es kanyarjában, a 13-as kőnél még mindig megfog­juk egymás kezét. — Milyen volt a gyer­mekkora? — Falusi gyereknek szá­mítottam. Karakteres ál­lam, erős arccsontom miatt sokszor rám kérdeztek: „Vidéki lány vagy?” Tele voltam önbizalommal, vi­dám vagánysággal. Tudtam fára mászni, célba dobni, két ujjal fütvülni. — Ügy hallottam, régóta írogat. Miket? — Írogatok? Igen. Illetve írogattam. Mostanában már ritkán. Az ember, legalább­is én, nem gyönyörűségem­ben írok, inkább, ha baj a gödiek meg boldogulnak majd, ahogy tudnak. A főút mentén egy Lada személykocsi tulajdonosá­tól vásárolok a családnak. A félkilónyi eper dobozban, most harmincöt forintba kerül Báder Imre pesti mo­torszerelőnél, aki a felesé­gével ezer négyszögöles parcellát munkál meg. — Pedig azt hinnénk, a motorszerelés jól fizetett szakma, nem kell mellette külön vállalkozás. — A becsületes munkát sehol sem fizetik meg. — Ezer négyszögöl? Nem sok egy kicsit két emberre? Nagyon fárasztó munka ez. — Meg lehet csinálni. Bí­rom, pedig volt egy infark­tusom is. — Gödön lakik? — Pesten. — Hogy került ide? — Ismeretség révén. Szellő lebben a Duna fe­lől, hullámokat simít a rép- cetáblán, az idős asszonyok kiegyenesítik a derekukat. A szamóca ize Megízlelek egy szem gyü­mölcsöt. Idei, friss, kívána­tos! Hazaviszem, mint drá­ga zsákmányt, mint piros aranyat, ritka csemegét. Az idén sem tudom sokszor megfizetni. A mező munká­sai meg nehezen tudják el­adni. Hiába a bőség, az is okozhat közgazdasági érzés­zavarokat. Kovács T. István van. De nem költő vagyok én, inkább csak rímfaragó. Mint Micimackó, ha nem is annyira tehetséges. Anyám írogatott valamikor, tőle örököltem ezt a készséget. Apámtól a hangomat és muzikalitásomat. — Gábor Miklós évekkel ezelőtt a rádióban egy in­tim hangulatú műsorban beszélt kapcsolatukról: so­káig titokban kellett tarta­niuk, és egy-egy lopott hétvégén a várost elhagyva kirándulni jártak. — A legszebb évek vol­tak. Bejártuk az egész or­szágot, aki nem látta, nem is tudja, mennyi szép és kedves tája van ennek a hazának. De ezek a kirán­dulások már nem lopotí hétvégeken, ezek már legá­lisan történtek. Szép volt, jó volt, vége lett. Nemcsak Miklós betegsége miatt egyszerűen anyagilag sem bírjuk az ilyen nagy uta­kat, túrákat, drága a ben­zin. No meg a tizennyolc éves Opel tüdeje se a régi De szép volt. Reggel feléb­redtünk, szakadt az eső mit tegyünk? „Menjünk?’ És már mentünk is. Pa­naszkodjak? Nem teszem Miklós betegsége katasztró­fa volt számomra. Nerr akarok mellébeszélni, ne­héz volt. Féltem, mindem megtettem, amit tudtam hogy segítsek. Hál’ isten­nek, ő mind kevésbé em­lékszik a nehéz korszakok­ra, és minden percre, pilla­natra. Ez az ő mázlija é: az én pechem. Alulról fel­felé lekopogom: túl va gyünk rajta! D. A. DUNATA-I HÍRLAP Vezető munkatárs: Móz: Katalin. • Munkatársak Vasvári Éva és Kovács T István. • Fogadónap: min den hétfőn 12—16 óráig szerkesztőségben. Címünk Bp. VIII., Somogyi Béla i 6. Pf.: Ml. ír. sz.: 1446. Te lefon: 138-4761, 138-4667. Bodnár Ede műrészeié Régi és új Bodnár Ede festőművész regi és új alkotásai Buda­pesten (VIII. Kőfaragó u. 12.) a Vasas Mini Galériá­ban láthatók. Bodnár Ede évtizedek) óta csodálja és rajzolja, festi Zsámbék romjait, a Danaharaszti SZBSZ-gyűlések Az SZDSZ dunaharaszti csoportja minden hónap el­ső és harmadik csütörtöki napján este hat órakor gyűlést tart a Baktay Er­vin Gimnáziumban. A ta­lálkozók nyilvánosak, s várják mindazokat, akik a közügyek, a helyi, illetve a politikai közérdekű kérdé­sek iránt érdeklődnek. alkotások ráckevei görögkeleti szerb templomot, az ácsai kated- rálist. Világa van a művé­szetének, s így az építészet alakzataiban képes láttatni emberi érzelmeket és sor­sokat. Színeiben visszafo­gott, ízlése és szerénysége irányítja tónusait... Kislánya életbúcsúja tel­jesen megváltoztatta — s a dermedés után most kezd ébredezni újra festői kép­zelete. Mindez éterikus és látszatra könnyed rajzola­tú grafikákat eredményez — egy roskadó, fölszálló, fájdalomban gazdag és lelki megkönnyebbülést is hozó nehéz élményrend­szerből. E megélt és terem­tett álomvilág, szándéka szerint, el akarja hagyni e művekben az anyagi létet, és az emlékezés tündérszi­getein nemes lányalakokra bukkan. Igaz, akaratlanul vészjósló boszorkányokra is. Az élet fényességére és árnyaira. Bodnár Ede is a szépség hatalmával lesz úrrá a sors által reá kisza­bott megpróbáltatásain. L. M. K. T. I. tetejen (A szerző felvételei) Orvosi ügyelet Vass Éva emlékei Ráckevei csillaglesés

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom