Pest Megyei Hírlap, 1991. június (35. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-17 / 140. szám

1. ÉVFOLYAM, 114. SZÁM 1991. JÚNIUS 17., HÉTFŐ BUDA-.VIDEKI BUDAÖRS 9 ÉRD 9 SZAZH ALOMBATTA BAGY 9 TÖRÖKBÁLINT 9 PILISCSABA < 9 NAGYKOVÁCSI 9 BUDAJENÖ PILISVÖRÖSVAR • BUDAKESZI 9 BIATOR- PATY 9 ZSAMBÉK 9 SOLYMÁR 9 TÁRNOK PERBAL 9 TÖK 9 TINNYE 9 ÜRÖM Miért nem vették át Erden ? Rendel-Ő — ha van hol Érden a tizenhét munkahelyes ren­delőintézet építését az 1987. szeptember 17-én kelt szerződés és emlékeztető hat­vanhatmillió torint ban .jelölte meg. A ki­vitelezés fővállalkozója pedig az érdi épí­tőipari szövetkezet volt. Aztán ahogy tel- tck-múltak az évek, a kisajátítások, a fő- vállalkozói díj. a külső közművek költ­sége, az orvosteehnológia beszerzése — miután szocialista relációból már nem lehetett vásárolni — kilcnvcnmillióra duzzasztotta a költségeket. Azután belé­pett az áfa, azaz a forgalmi adó mint újabb költségnövelő tényező. Újabb for­dulópont 1988 április 1. — szigorúan a jegyzőkönyveket nézve! — szerződésmó­dosítás — egy a sok közül —. a tetőtéri lakások bekerülési költsége, illetve a ki­vitelezés ütemekre bontása miatt. S ter­vezési módosítások. Ekkor már a ren­delő építésének költsége elérte a 150 millió 795 ezer forintot. S az infláció is közbeszólt, újabb milliókkal gyarapítva a kivitelezés rubrikáit. Drágult például a csempeburkolat, a Finnland -márkájú fogászati berendezések beszerzési költ­sége ... Víz, víz, tiszta víz... Megoldás született Solymáron 1991. május 28-ra, a fő- vállalkozó kivitelező mire készre jelentette az „objek­tumot”, mondván s írván: „műszaki beüzemelésre al­kalmas, s gátló körülmény sem merült fel” — kezük­ben volt a tűző'tők s a Kö­jál hozzájárulása is —, ad­digra az összes, beruházás­hoz fűződő költség a kiin­dulást jelentő hatvanhat- millióhoz képest J75 millió néha nu százezer körül járt. Május 28-án. Derült égből villámcsa­pásként hatott ekkor, hogy a polgármesteri hivatal megbízottai nem vették át az épületet. Pedig a régi rendelőből ide, a majd megnyíló szájsebészetre irányították már át a bete­geket, mondván, ott külön­leges műszerekkel, jól fel­szerelt eszközökkel, szak­emberekkel a műtétet elvé­gezhetik. Nem kell Pestre utazni, bumlizni. A rossz nyelvek szerint a társada­lombiztosítás úgy tudja: a rendelő „üzemel”, azaz mű­ködik ... De hát akit ide átirányí­tottak, azok a betegek jól tudják, szakrendelés, ren­delés még véletlenül sincs. Legfeljebb szakemberek, a kivitelezés hozzáértői, s nem orvosok dolgozgatnak errefelé. Az előbbiek malterral, vakolókanállal, simítófával. A miértre a polgármeste­ri hivatal jegyzőkönyvei, hibajegyzékei adnak vá­laszt. Mert az épület mű­szaki átvételéhez, a költsé­gek elszámolásához kap­csolódó „hibajegyzék" vas­kos. Szakértői megállapí­tás: a rendelő megközelí­tése nem biztosított — má­jus 28.1 —, a bejáró utak nem készültek el. A szolgá­lati lakások készültségi fo­ka nem megfelelő, az alag­sori szint — ahol a gará­zsok, a fürdők, a zuhanyo­zók, a raktár, a gépkocsi- vezetők pihenőhelye van — rengeteg kívánnivalót hagy maga után. A helyiségek egyikének-másikának bur­kolását nem fejezték be. így például a főorvosi szo­bában a műszaki átadás­án étel időpontjában csak az aljzatbeton készült el... Folyosóvég: beázások nyo­mai, izzadó falrészek. Ugyanis a tetőbonlás miatt esőzéskor a födémek között felgyülemlett a víz. Ezek­nek a lappangó vizeknek az elvezetésére meg kellett járatni a födémet. ■. műtőben ... Vagy éppen a minősíthetetlenül rossz alapanyag miatt a padló- burkolat egy részét éppen akkor cserélik, mikor az ember félmeztelenre vet­kőzve vizsgálatra vár. BUDA VIDÉKI HÍRLAP Vezető munkatárs: Fazekas Eszter. 9 Munkatársak : Fe­kete Ildikó, Aszódi László Antal, virág Márton. @ Fo­gadónap minden hátion 11— 17 óráig a szerkesztőségben. Címünk: Bp. vili., Somo­gyi B. u. «. Pf.: 311. ír. sz.: HM. Telefon: 138-47C1, 13«­4067. Az átadás időpontjakor a lakásokhoz vezető feljá­rók nem készültek el, a lépcsők úgynevezett műkö­ves munkálatai nem feje­ződtek be. S . az" épületet sem takarították ki maguk után a kivitelezők. A régi szólásmondás szerint még ott sem, ahol úgymond a „papok táncolnak”!... S aki fizet, az például joggal kifogásolhatja: az ideigle­nes út nem készült el. vi­szont annak 2,2 milliós anyagárát, a 123 ezer fo­rintos munkadíját leszám­lázták. A kivitelezés költ­ségvetése szerint 2 ezer 442 köbméter földet emeltek ki. Majd 2 ezer 527 köbmétert feltöltésre használtak fel. S ugyanakkor a számlák szerint 4 ezer 756 köbmé­ter földet mint kitermelt fe­lesleget elszállítottak a helyszínről. A folyosóvégi üvegajtók­ba „beépített kétmilliméte- res üveget” az átvevők bi­zony balesetveszélyesnek nyilvánították. Mert, ha valaki véletlenül beleesik, mire a segítség helyből megérkezik, esetleg elvér­zik. Balesetveszélyt nem kínálhat tálcán egy ilyen hely. Itt nem a beszerez­hető üveg milyensége, a piaci kínálat dönti el, hogy mi a megfelelő. Nem, hi­szen emberek életéről lehet szó. Rengeteg javítani-, fol- toznivalót hagytak maguk után május 28-án a kivi fe­lezők, az építők. S miköz­ben a betegek utaznak, bosszankodnak, azon érde­mes elgondolkodni: milyen döntés az, mely nem enge­di, hogy mondjuk, a műté­tet azért kelljen megszakí­tani, mert egy csempét fel kell ragasztani, vagy egy sávot újra festeni ott, a Szélsőséges példák, ám bármelyike megtörténhet, előfordulhat ott, ahol úgy­mond menet közben adnak lehetőséget a hiánypótlásra, a hiányosságok eltüntetésé­re. Olyan ez, mint amikor a Rókusbán a szemészeti műtőben a szemem operál­ták, s az építőmunkások a folyosón csempézés ürü­gyén második nekifutásra — az első lehullott — a fa­lat vakarták. Nem a fájda­lomtól, hanem az idegesítő hangtól sétáltam a meny- nyezeten. Persze remélhe­tőleg ott mások, kevésbé gyakorlottak dolgoztak! Varga Edit Mivel lehet a solymáriakat legmkább tűzbe hozni? Az­zá!, ha valaki vízről beszél . . . Sajnos, a helybeliek egy ré­szét évek óta foglalkoztatja a vízügy — egyeseket az, hogy nincs, másokat az, hogy gusz­tustalan, piszkos, sok min­den az ember eszébe jut róla, de az nem. hogy igyon belőle. A gond súlyosságát jelzi, hogy június 14-én, délután la­kók, polgármester és szak­emberek gyűllek össze a hi­vatalban, azért, hogy rendez­zék a vitás kérdéseket. Na­gyon sokan eljöttek, végre, tiszta vizel akartak önteni a pohárba. Azaz, megnyugta­tó választ kapni kérdéseikre. Dercsényi Péter polgár­mester ismertette a helyze­tet. A vízhiány okoz prob­lémákat az Anna utcában és környékén lakóknak. A Vasút utcaiak azért küz­denek már hosszú ideje, hogy a cserépgyári kutat egyszer és mindenkorra kapcsolja ki az üzemeltető, vagyis a Duna Menti Re­gionális Vízművek. A kútból ugyanis — ezt már különböző beadvá­nyokban. tiltakozásokban jelezték a lakók — vastar­talmú víz folyt, ami tönk­retette a bojlereket, a kü­lönböző háztartási gépeket, no és a mosott ruhának sem használt. Sokan pa­naszkodtak arra is. hogy egészségükre is káros volt a víz fogyasztása. Azt kér­ték mindezek miatt, hogy a kutat ne üzemeltessék. Eckhart Tibor, a DMRV osztályvezetője ígéretet tett arra. a kutat nem működ­tetik a jövőben. Kivéve azo­kat a helyzeteket, ami kri­tikusnak. katasztrófának minősíthető. — A ’60-as években épültek meg a solymári ve­zetékek. Valamivel kisebb településre számítottak a térségben az építtetők — mondotta. — Bizonyos fej­lesztések elmaradtak. így keletkezett a vízhiány. Meg­nyugtató hírekkel is szolgál­hatok. Piliscsabán kiesett egy nagy fogyasztó, az így felszabadult vízmennyiség is a helyi fogyasztás szolgá­latába állítható, Olyan mű­szaki rendszerek is kiépül­tek. illetve építésük folya­matban van. amelyek se­gíthetik a vízhiány meg­oldását. Rendezni szeret­nénk a vitás kérdéseket, szeretnénk * biztosítani a szükséges vízmennyiséget valamennyi itt élőnek. Schlick András, az ön- kormányzat műszaki bi­zottságának tagja arról számolt be. hogy tervezők­kel vizsgáltatták meg a csőhálózatot. Kétsoros ve­zetékek vannak, ezek ma már nem elegendőek. — Űj vezetékeket építte­tünk. a nyár folyamán ké­szül el. Tanulmánytervet is készítettünk a helyzet ren­dezésére. Igyekeztünk úgy összeállítani, hogy hosszú távú igények kielégítésére elegendő legyen. A lakók pedig sorolták panaszaikat, mosni hajnal­ban lehet, mert napközben nincs víz. S ők még szeren­csésnek mondhatják magu­kat. másoknak ennyi időre sem csöpög a csapból, leg- feljebb hangokat bocsát ki, vizet nem. Volt olyan idősebb fér­fi. aki a bojlerből kiszedett kövületeket mutatta be. Mindenki, aki a Vasút ut­cában lakik, szolgálhatna ilyen mintákkal. Ez egy év termése, mesélte, ígv nekik, különösen „drága" a cserép­gyári kút vize. Hozzászól­tak az önkormányzat felké­résére elkészített tervhez is. Megjegyezték, a megoldás jó, örülnek is neki. De azért, hogy ne kelljen foly­tatniuk a vitát, zárják le közösen a múltat, a félre­értéseket. Tiszta, iható vi­zet akarnak. Valamint azt, hogy rögzítsék pontosan, milyen helyzet minősíthető katasztrófának. Adódhat­nak szélsőséges helyzetek, amikor a cserépgyári kút vízére is szükség lehet. De tudniuk kell. mikor, miért kapcsolhatják be ismét? Eckhart Tibor megígér­te Karral Mátyásnak, aki a Vasút utcaiak harcos képviselője, hogy megbe­szélik adott esetben, mi­lyen helyzetben indítják be a kutat. Végül is mindenben si­került megegyeznie a la­kosságnak a szolgáltatóvál­lalat képviselőivel, és az önkormányzat jelen levő vezetőivel. A hangulat ol­dódott valamelyest. Igazán akkor nyugszik meg majd mindenki, ha a víz hiánya és állaga nem borzolja tö­bb a kedélyeket. Ha lesz bőven, tiszta és iható ... J. Szabó Irén Mesterek kalákában Nehéz a vállalkozónak Lehetetlen volt nem észrevenni a kőműveseket, mázolókat. hiszen a pol­gármesteri hivatal Pilis- csaba főutcájára néz. Szin­te égett az emberek keze alatt a munka, amikor be­állványozták az épületet, pedig vasárnap volt. (!). Másnap estig majdnem teljesen elkészültek a va­kolathibák kijavításával, az alapozó festéssel. ■ Szo­katlan tempóban haladt a külső felújítás. Ezt látva nem is tudom megállni, hogy ne beszélgessek el a mesteremberekkel. Látva, hogy tetszik, amit csinál­nak. nem is kérette magát Szabó István zsámbéki vál­lalkozó. amikor e jól szer­vezett munka hátteréről faggattam. Battai kertbarátok Biogazdálkodás és olcsóbb piac Nemrégiben alakult meg Százhalombattán a Kertba­rátok Egyesülete. Janicska Andrással, az elnökkel be­szélgettünk az előzmények­ről. — Régi földművescsa­ládból származom — mon­dotta. — Az erőműben dol­goztam, diszpécserként, de a kertet soha nem hagytam el. Miután nyugdíjas let­tem, elhatároztam, hogy azokat a területeket, ame­lyeket a Benta Termelőszö­vetkezet nem használ, vagy, amire a város nem tart igényt, kaphassák bérbe mindazok, akik szívesen kertészkednének, de nincs pénzük saját lelek vásárlá­sához. A helyi lapban is meghirdettük az akciót. Na­gyon sokan jelentkeztek Igaz, az éves bérleti díj is kedvező. Négyzetméteren­ként 7 forint húsz filler, ami, kétszáz négyszögöl ese­tén 860 forint. A csónakház mellett vagy negyven csa­lád műveli a kertecskéjét, a szövetkezet volt üregházá­nál ugyanennyien. Az egye­sület harminc alapító tag­gal jött létre, jelenleg be­jegyzés előtt vagyunk, az ígéretek szerint, nemsokára arra is sor kerül. — További terveik? — Egy piacot szeretnénk kialakítani azon a terüle­ten, amelyről most vonul le a 26-os Állami Építőipari Vállalat, Az önkormányzat kereskedelmi bizottságával feltettük a kapcsolatot, ök támogatják elképzelésein­ket. Ügy gondoltuk, egy parkkal kellene körbevenni a leendő pavilonokat, hogy ne zavarja a környéken la­kókat. Az egyesület tagjai is ott árusíthatnák a zöldsé­get, gyümölcsöt, az egyik bérelt helyiségben. Bízunk abban, hogy így kedvezőbb árakon is lehetne kínálni a zöldféléket. A másik ter­vünk a biogazdálkodással kapcsolatos. Magam is tag­ja vagyok a Biokultúra Egyesületnek, dr. Györffy Sándorral, a vezetőjével úgy véltük, a környékünkön is meg lehet honosítani ezt a gazdálkodási módot. Célunk az egészséges táplálók előál­lítása, megtermelése. Teljes értékű élelem c:ak élő ta­lajon terem. A talajélethez szükség van a tápanyag utánpótlására, amelyben fontos szerepe van a háziál­latoktól eredő, vagy a kis­kertekben összegyűjthető — falevelek, levágott fű" — szerves anyagoknak. Ha megvalósítjuk a termelési körforgást, rájövünk, hogy a talaj termőképessége nö­vekedik. Tapasztalataim szerint az organikus gazdál­kodás szabályainak betartá­sával olcsó áron lehet elő­állítani a terméket. Akár saját használatra, akár pi­acra, a költségek minden esetben kedvezőbbek. A drága műtrágya, vegyszer az, ami nagyon megnöveli a termesztés kiadásait. Arról pedig még szó sem esett, hogy ezzel az eljárással mennyire romboljuk kör­nyezetünket. Ma már olyan növényeket is választha­tunk, amelyek ezen a terü­leten is meghonosodnak, a betegségekkel szemben el- lenállóak. Amennyiben mégis gondok lennének, jobb a természetes védeke­ző anyagok „bevetése”. Egyébként, örömmel adnak szakmai tanácsokat a Bio­kultúra Egyesület tagjai. Remélem, hamarosan talál­kozik a vásárló a mi egész­séges zöldféléinkkel. Szak- irodalmat is szívesen adunk mindazoknak, akiket érde­kel ez a gazdálkodási mód. — jisz — Gyors kérdés-válaszra szá-. mítottam, hiszen a látvány többet mondott még a lai­kusnak is. mint egy, hossza­dalmas beszélgetés. Aztán kiderült, hogy nem is olyan egyszerű témába fogtunk bele. mert manapság már egészen mások egy ilyen munkarendelés teljesítésé­nek a körülményei. Szabó úr szerint észrevehetően csökkent a fizetőképes ke­reslet a szakmunka iránt. Mégpedig olyan mérték­ben, hogy az önállóan (vagy ha úgy tetszik, magá­nyos farkasként) dolgozó kőművesek, szobafestő-má- zolók megélhetése bizony­talanabbá vált. Segédmunkásokat újab­ban alig-alig foglalkoztat­nak. hiszen a képzett szak­munkások is mind kevesebb megrendelést kapnak. Ezért is álltak össze többen, s kalákában dolgozva öltöz­tették új köntösbe a hiva­tal épületét. Ennek per­sze megvan az előnye is, mert a csapatban, szinte mindenki mindenhez ért, s jól és gyorsan tudnak dol­gozni. Ma már nehezébbek a megélhetési körülmények, hiszen megdrágult az épí­tőanyag. a szakipari mun­ka. az energia, sok az elvo­nás. csökkent magánlakás­építések száma, s az ön- kormányzati megrendelé­sek sem kényeztetik el a vállalkozókat. Ami mosta­nában segíthet ezen a helyzeten (vagy valame­lyest kompenzálhatja a hagyományosan magán- szektorból érkező meg­rendelések hiányát), az ér­dekes módon éppen a sza­bad vállalkozás lehetősé­ge. Sok állami, szövetke­zeti kézben volt lerobbant épületet kell majd talpra állítani, ahogyan a régi gaz­da visszaköltözik. A kü­lönböző szolgáltatásokat nyújtó új vállalkozókra is lehet számítani. Ám mind­ez együttvéve sem ad anv- nyit, mint korábban a szö­vetkezeti, vállalati és ma­gánrendelők. Zömében in­kább a fenntartási, állag­megóvási munkák a jellem­zőek. A teljesen új építke­zések konjunktúrájára alig­hanem várni kell még né­hány évet. Aszódi László Antal

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom