Pest Megyei Hírlap, 1991. június (35. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-15 / 139. szám

________________________________________________________________________________' ŰH ÉTVÉGTmÁ GPOLITIKAI KITEK IMTéSm A dolgok a helyükre kerülnek? BSoswférapwk és a Drótkerítések a lagúna mentén Jelcint a radikális reformok hívei juttatták győzelemhez A „ 34-ek " Berlinben új biztonsági rendszerről tárgyalnak Albánia gyorsan fel akar zárkózni az európai folyamatokhoz Általános PILLANATKÉP A Szovjetunió legna­gyobb tagköztársaságában, az Orosz Föderációban a 104 millió választásra jogo­sult úgy cselekedett, aho­gyan azt a közvélemény­kutatások előre jelezték. Mintegy hetven százalékuk járult az urnákhoz, s a szavazók jóval több, mint ötven százaléka, azaz hat­van és hetven közötti, vál­takozó módon az egyes te­rületeken, Borisz Jelcinre, a köztársaság parlamentjé­nek elnökére adta voksát, szemben a többi öt jelölttel. Közülük a második legna­gyobb arányt elért Rizs- kov volt miniszterelnök — aki az SZKP oroszországi jelöltje volt —, alacsony voksszáma miatt kénytelen megelégedni a többi induló ,jutottak még’’-nek megfe­lelő minősítésével... A történtek nyomán sa­játos helyzet keletkezett a Szovjetunióban. Ennek pe­dig nemcsak belpolitikai, hanem a világ színterére is kiható vetülete van. Jel­cint — ak!t populista meg­nyilvánulásaival és radiká­lis fellépésével korábban Gorbacsov centrista körei­ben afféle „fenegyerek­ként” tartottak nyilván —, most közvetlen módon, a demokratikus normáknak megfelelő keretek között választották meg Oroszor­szág elnökévé. Ez azt je­lenti, hogy ő tulajdonkép­pen az eddig ilyképpen megválasztott legmagasabb rangú politikus. Hiszen, mint emlékezetes, Gorba- csovot bonyolult szisztéma szerint, elsősorban testüle­tek voksaival emelték a szovjet állam legmagasabb tisztségébe. A Fehér Ház nem vélet­lenül jelentette be a vok­solás eredményének isme­retében, hogy Jelcin jövő csütörtökön Bush vendége lesz. Korábban viszont kí­nosan ügyeltek arra, hogy az amerikai kormányzati személyiségek Jelcinnel Való megbeszéléseinél szi­gorúan megőrizzék a nem hivatalos körülményeket. Most pedig, miközben a kommentárok úgy értékel­ték a június 12-i szava­zást, hogy ezzel Oroszor­szág felzárkózik a nyugati civilizált nemzetekhez, és gigantikus, történelmi elő­relépés volt ez az esemény, Bush immár hivatalosan tárgyal majd az Oroszorszá­gi Föderáció elnökével, mint a világpolitikai po­rondon szerepet játszó ha­talmas terület törvényes vezetőjével. Ugyanakkor azonban a Fehér Ház e bonyolult és kényes helyzetben azt is kihangsúlyozza, hogy Oroszország, amíg az új szovjet szövetségi szerződés el nem készül, a Szovjet­unió integráns része, s en­nek a szuperhatalomnak a vezetője egyértelműen Mi­hail Gorbacsov, aki a vál­tozásokat nemcsak elindí­totta, hanem abban is dön­tő szerepet vállalt, hogy egyáltalán a szerdai vá­lasztás létrejöhessen... Ezért Bush egyetértésével, amikor Jelcin győzelme már nyilvánvaló volt, ér­kezett a meghívás Gorba- csovnak Major brit mi­niszterelnöktől, hogy ve­gyen részt a hét iparilag legfejlettebb állam június 15-17-i londoni értekezle­tén. FEGYVERSZÜNET UTÁN EGYÜTTMŰKÖDÉS? A világsajtó rámutat: Gorbacsov és Jelcin tulaj­donképpen egyazon oldalon vannak: mindkét politikus az átalakítást óhajtja, s a Szovjetunió lemaradásának leküzdését és bekapcsoló­dását a gazdaságilag és po­litikailag legfejlettebb nemzetek közösségébe. Amíg azonban Gorbacsov, a peresztrojka elindítója, minél kisebb megrázkód­tatással, kompromisszumok útján, amelyet az SZKP keményvonalasaival is haj­landó megkötni, a szovjet gazdasági és politikai szer­kezet fokozatos átalakítá­sával, s az ehhez nyújtan­dó sok száz milliárd dollá­ros nyugati segítséggel kí­vánja végrehajtani a válto­zásokat, Jelcin nem riad vissza a sokkterápiától sem, hogy rövidebbre fogja a szovjet emberek számára oly fájdalmas változások időszakát. Populista meg­nyilvánulásai nemegyszer — ellenfelei szerint — a de­magógia határát is súrolták, s ezért sok oldalról került támadások kereszttüzébe. Vele szemben Gorbacsov a higgadtság és a lassabb haladás programját hir­dette meg. Amikor pedig nyilvánvalóvá vált, hogy a Szovjetuniót a régi, bürok­ratikus, ésszerűtlen módon, központosított formájában nem lehet fenntartani, a szovjet elnök kezdeménye­zője volt olyan lazább, szu­verén államok szövetségén alapuló tervezet kidolgozá­sának, amely végül is el­veiben elfogadható volt a korábbi tagköztársaságok közül kilenc számára. Gorbacsov éppen a szer­dai oroszországi választás előtt ismertette az új szö­vetségi törvény menetrend- ját. Miután elfogadják ezt a jelenlegi össz-szövetségi testületek s az egyes tag- köztársaságok parlament­jei, sor kerül a szerződés aláírására, majd megejtik a választásokat is. Az ütemterv szerint október tájban kerül sor a Szovjet­unió új elnökének megvá­lasztására, s erre a tisztre Gorbacsov indulni akar. Gorbacsov és Jelcin kö­zött jelenleg amolyan fegy­verszünet van, ami azt je­lentette, hogy egyik vezető politikus sem támadta a nyilvánosság előtt a mási­kat. Vajon változik-e ez Jelcin közvetlen elnökké választásával a legnagyobb tagköztársaság élére? Ezt pillanatnyilag senki sem tudhatja. Mindenesetre a választással Jelcin pozíció­ja megerősödött a nemzet­közi porondon is, hiszen Oroszország önállósága szé­les körű lesz más államok­kal való szerződések köté­sére is. Gorbacsov viszont annak ellenére, hogy bel­földi népszerűségi indexe a közvélemény-kutatások szerint csak 25 százalékos, szemben Jelcin 60 százalé­kos arányával, még mindig az a vezető, aki külföldön a szovjet állam hiteles képviselője. HAZÁNK KIVÉTE­LEZETT ORSZÁG Több nyugati kommentá­tor cikkezett az elmúlt na­pokban arról, hogy a Szov­jetunió a biztonságot meg­határozó tényező Kelet- Európában, s emiatt más, volt szocialista országok a második vonalba kerül­tek, s immár kevésbé ér­dekesek a Nyugat számára. Utaltak Genscher legutóbbi budapesti szereplésére is, amellyel — mint a Frank­furter Allgemeine Zeitung írta — alaposan „lehűtötte a magyar reményeket”. Az MDF-delegáció mostani bonni látogatását Kohl jó alkalomnak ítélte meg ar­ra, hogy megcáfolja a né­met újság állítását, s rá­mutasson: nincs ilyen hát­térbe szorítás. Az öbölhá­ború, majd a volt NDK problémái eddig lekötötték a német politikát, de mi­után Varsóval és Moszk­vával, amelyekkel nehéz problémákat kellett meg­oldania, egyenesbe került, a felhőtlen bonni—buda­pesti viszonyt kétoldalú szerződéssel lehet majd szentesíteni, s így a dolgok helyükre kerülnek. Ami pedig az okmányokat illeti, azok is a gyakorlathoz iga­zodnak. Azt is közölték, hogy a jövő heti berlini külügy­miniszteri értekezleten, az­az a „34-ek” tanácskozásán, minden közép-kelet-euró- pai államtól várnak biz­tonságpolitikai kezdemé­nyezéseket. Ezek az orszá­gok nem csatlakozhatnak a NATO-hoz. De nem lehet azt sem elvárni tőlük, hogy olyan megkötöttsége­ket vállaljanak, amelyek szuverenitásukat korlátoz­zák. A kétoldalú egyezmé­nyek rendszere csak átme­neti megoldást eredmé­nyezhet. Az az egyelőre ködös szovjet elképzelés, hogy a „34-ek” külügymi­niszteri tanácsa európai biztonsági tanáccsá alakul­jon, egyelőre nem látszik életképesnek. Ami pedig Mitterrand elnök európai konföderációra vonatkozó tervét illeti, ez is kimun- kálatlannak tűnik. A TIRANAI KABINET Albániában belpolitikai nagy hét volt. Az Albán Munkapárt kongresszusán a reformerők kerültek az élre, s a megújulás szándé­kának jeléül Albán Szocia­lista Pártra változtatták a párt nevét. Megalakult az új kabinet is. Több hír­ügynökség történelminek ítéli, hogy 1944 óta első íz­ben, az ellenzék kapta meg a tárcák felét. Az új elő­írások szerint, tekintve, hogy szakértői kormányról van szó, amely az új válasz­tásokig marad hivatalban, mind az ellenzéki, mind az Albán Szocialista Párthoz tartozó politikusoknak le kellett mondaniuk párttag­ságukról. A jelek szerint azonban Albánia népe még mindig nem hisz teljesen a válto­zások őszinte voltában. Ezért újra megindult a menekülthullám Olaszor­szágba. Az új kabinet vi­szont az európai fejlődés­hez való felzárkózást jelöl­te meg fő céljának. Ehhez kíván segítséget adni Gen­scher német külügyminisz­ter, aki a hét végén Tira­nába utazik, hogy Albá­niát bevonja a berlini ér­tekezett munkájába. így az NDK megszűnésével 34- ről újra 35-re emelhetné a helsinki folyamatban részt vevő államok számát, hogy így teljessé váljon konti­nensünk részvétele a biz­tonsági rendszerben. Árkus István « Gödöllő város önkormányzata polgáraitól bátorítva 8 hozzálátott ahhoz, hogy ritka becses természeti értékeit S a köz javára hozzáférhetővé tegye. Ezek közé tartozik S a Gödöllő és Isaszeg között húzódó több mint ötven § hektáron elterülő tórendszer, amely tizenhat eltérő nagy- | ságü tóból áll. Ezeken a iküáönbözö egyesületek, illetve ^ magánszemélyek horgásznak és gazdálkodnak. Ami el- ^ szomorító és stílszerűen szólva ezen a gyöngyiíizérsze- 1 rüen egymásba kapcsolódó törendszeren hullámokat £ kavar, az., hogy a környék lakosságának zöme a víz­8 part közeiébe sean mehetett. Pedig van mit látni, akad •S min ámuldozni. Ezen a vadregényes tá­jon tegnap kirándulással egybekötött sajtótájékoz­tatót tartott dr. Gémesi György, a város polgármes­tere. valamint Roszik Gá­bor, országgyűlési képvise­lő. Sportnyelven szólva ringbe léptek azért, hogy szerződésekkel, azok tör­vényes. avagy törvénytelen voltával, évtizedek beideg- ződött pártállami szövevé­nyeivel dacolva úgymond tisztára mossák a térséget. Amint azt Gémesi dok­tor alapkiindulásként el­mondta, a tavak tulajdon­joga jelenleg az államé, míg a kezelői jog a helyi Állattenyésztési és Takar­mányozási Kutatási Köz­pont birtokában van. A Rákos-patak által táplált tórendszert sorszámozták. Az 1-2-es számot viselő a Béke — míg a 3-as a Ma­lomtó Horgászati Egyesü­leté. Az első kettő a volt budapesti pártbizottság, il­letve az ÁTK jobbára ve­zető beosztású tisztségvi­selői számára biztosított kikapcsolódást, A legérté­kesebb a 3-as számú, hi­szen itt. annak közelében, amint _ már arról lapunk 1991. június 8. számában a „Ma még a polgár nem pe- cázhat” című cikkben be­számoltunk Grósz Károly, volt MSZMP-főtitkár, Ki­rály András, a MUOSZ volt főtitkára mutatós, a tájba illeszkedő luxusvil­lát épített, törvényes úton, igaz, de a telekhez bagóért jutottak hozzá. Utóbbi tu­lajdonos birtoka mintegy félezer négyszögöles és a Grósz-lakkal egy mestersé­gesen kialakított lagúna köti össze, amelyen csónak­kal közlekedhetnek. Király András kertje végében egy szomorúfűz alatt kecskeól­ra figyel fel a szemlélődő. Kétségtelenül színesíti a drótkerítéssel, náddal sze­gélyezett biriokot. A Ma­lomtó Horgászegyesület­nek egyébként 32 tagja van. s igen zárkózott társa­ság, hiszen évek óta nem szaporodott a létszámuk. A megannyi vadvirág, sás. nád. fűz és egyéb nö­vényzet. a fűben hangtala­nul és zavartalanul sütké­rező és tovakúszó sikló békésen idilli tájra utal. És mégis, a lagúna mentén húzódó drótkeríté­sek megtörik a táj vará­zsát. Gödöllő polgármeste­re utalt arra, hogy terveik között szerepel egy tájvé­delmi körzet, az úgyneve­zett bioszférapark kiala­kítása. Létrehoztak egy kilenctagú tóbizottságot, amelynek az a feladata, hogy a múltfeltárás, az esetleges jogtalanságok felkutatása mellett a je­lenlegi lehetőségekből ki­indulva alakítsák ki a vár ros arculatához legjobban illő tájvédelmi körzetet. Elhangzott, hogy a tavak állapotát számos tényező veszélyezteti. Ezek közül a Rákos-patak csökkenő víz­hozama és szennyezettsége, a szennyvíztisztítóból kifo­lyó víz minősége, az öntö­zési célra szolgáló nagy mennyiségű vízkivétel, az ellentmondásos tulajdoni és kezelői jogviszonyok és a beépítettség a leglényege­sebb. A tórendszeren, a bioszférapar.k területén az önálló víz- és halgazdálko­dást tovább lehetne foly­tatni. Roszik Gábor arról szólt, hogy az elmúlt év júniusa óta nonstop foglalkozik a tórendszerrel s a körülöt­te kialakult bonyodalmak­kal. Nem hagyhatta figyel­men kívül, mondta, hogy a város legszebb területét kerítések veszik körül. Ami számára elszomorító, hogy eleddig mindössze egy három méter magas drótkerítéses kaput sike­rült eltávolíttatniuk, ame­lyet Király András emel­tetett. Különösen sokat foglalkozott az Állatte­nyésztési és Takarmányo­Feladataik nyomasztó terhe alatt a külső körül­mények szorításában küz­denek az alig kilenc hó­napja alakult önkormány­zatok. Bíznak azonban ab­ban. hogy a kormányzat megérti, hogy az önkor­mányzatok kudarca való­jában a kormányzat és ez­zel együtt az egész demok­ratikus rendszer bukásá­val is járhat — állapította meg Demszky Gábor fő­zási Kutatóközponttal, hi­szen mint mondta, az ÁTK gödöllői részlegét jelentő­sen visszafejlesztik. Az így felszabadult terület priva­tizálására a Földművelés- ügyi Minisztériumnak ha­tározott elképzelései van­nak, s ezek a tavakra is kiterjednek. Elhangzott a sajtótájékoz­tatón, hogy Holdas Sán­dor, az ÁTK volt főigazga­tója 1989-ben szerződést kötött a Béke Horgászati Egyesülettel, s ennek értel­mében 50 évre meghosz- szabbították az egyesület bérlési jogát. Aztán kis idő elteltével úgy módo­sultak a dolgok, hogy ha a 2-es számú tóról lemon­danak. akkor az 1-est örök időkre bérlik. Időközben az FM megvonta a halászati jogot az ÁTK-tól, s aztán jelentkezett a Magyar Horgászok Szövetsége Is, hogy igényt tart a horgá­szati jogra. Egész lista áll az önkor­mányzat rendelkezésére arról, hogy az említett ta­vak körül milyen ügyes­kedésein, jogi-csűrcsavará­sok húzódnak meg. Ezek birtokában kívánják a gödöllőiek Igazukat bizo­nyítani. Ugyanis makacsul kitartanak amellett, hagy Gödöllő városnak és kör­nyékének be kell kapcso­lódnia. illetve részévé kell válnia a komplex idegen- forgalomnak. A tórendszert környező területek pedig otthont adnának a nagy helyi múlttal rendelkező cserkésamozgalomnak is. A polgármester tisztában van azzal, hogy elképzelé­seik csak akkor valósítha­tóak meg, ha a tórendszert egységes egészként lehet kezelni, s nem aprózzák fel a privatizációs törekvé­sek és mesterkedések. Gyócsi László polgármester azon a pén­tek délután tartott orszá­gos önkormányzati de­monstráción, melynek részt­vevői a kormányzat ön­kormányzat-ellenes elkép­zelései ellen kívántak til­takozni. A szervezési hiányossá­gok ellenére is megjelent több száz önkormányzati küldött, polgármester, rö­vid eszmecsere után elfo­gadott egy 10 pontos köve­telést tartalmazó nyilat­kozatot. melyben tiltakoz­tak az önkormányzati va­gyon erőteljes szűkítésére vonatkozó kormányzati el­képzelések ellen. Egyúttal szorgalmazták, hogy a Par­lament még a kárpótlási és az egyházi vagyonról szóló törvény végső for­mába öntése előtt alkosson törvényt az önkormányza­tok vagyoni, tulajdoni helyzetéről. A polgármeste­rek hangot adtak annak a véleményüknek is, hogy az önkormányzati jogok al­kotmányos védelme érde­kében mindkét vagyoni törvényt (önkormányzati, egyházi) kétharmados sza­vazataránnyal fogadja el a Parlament. Ezt követően a megjelent önkormányzatok, illetve önkormányzati szövetségek küldöttsége petíciót nyúj­tott át a Parlamentben Sza­bad Györgynek, az Or­szággyűlés elnökének. ..........................— -........ i .....--------------------------------­! Külföldi események ~ egy mondatban ..................mu. ■' «sew...............éwifei................. N émetország fenntartja az NDK és más országok között szerződések útján kiépített kapcsolatokat — közölték a magyar művelődési és közoktatási tárca képviselőivel, akik Andrásfalvy Bertalan miniszter vezetésével jártak Bonnban és egyebek között a magyar—német felsőokta­tási kapcsolatok; helyzetéről tárgyaltak. A Az olasz kor­mány úgy döntött, hogy visszatoloncolja Albániába azt a 680 menekültet, akik az utóbbi napokban hajókon, illet­ve tutajokon és bárkákon érkeztek olasz kikötőkbe. A Veszélyezteti a gazdasági reformokat, hogy a 24 fejlett ipari ország késlekedik a Romániának ígért 1 milliárd dolláros segély folyósításával — jelentette ki Mugur Isarescu, a román központi bank kormányzója. A A klíringrendszer, a barterrendszer átmeneti visszaállítását javasolják egyes német politikusok Kelet-Németország és a kelet-európai országok kereskedelmében, hogy el­kerülhető legyen a keletnémet tartományok külkereske­delmének további összeomlása. A India drákói korláto­zást rendelt el a Szovjetunióban irányuló exportra, mert jelentős valutavesztesége volt azon — jelentette be az ország kereskedelmi minisztere. A KORMÁNY ELKÉPZELÉSEI ELLEN ÖNKORMÁNYZATI TILTAKOZÁS SZERVEZÉSI HIÁNYOSSÁGOKKAL

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom