Pest Megyei Hírlap, 1991. június (35. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-14 / 138. szám
Hozzászólások ct kkiiükhöz Gyermekpárti társadalmat PROGRAMOK EGÉSZ HÉTRE Ezt látni, hallani kell K Nem tudni, mi adta az apropóját — talán éppen az út- § törömozgalom szolidan ünnepelt 43. évfordulója —, hogy S a hírlap több menetben úttörök után kutasson Pest me- S gyében. Senki sem verseng a gyerekekért. Egyelőre ma| gukra maradtak — e keserű, de igazi tanulság már töbS bet mond, mint amit a „Hol vannak az úttörők?” kérdései feltevés megcélozott. A rendszerváltás immár második- S harmadik évében éppen ideje rádöbbennünk : a g vermek - 5 és ifjúsági struktúra széthullását nem lesz egyszerű döfi log a kurzusváltás számlájára írni. A politika kíméletlen 8 — s nincs tekintettel pedagógiai, pszichológiai, szocializál Í * eiós folyamatokra —, a legvédtelenebb, legkiszolgáltatottabb generáció szemünk láttára darálodik a mindennapi történések fogaskerekei között. tes műsorával szórakoztatja a közönséget. Érdekes eseménynek ígérkezik ugyanezen a napon a franciaországi Orelle községből érkezett Traina Patin néptáncegyüttes produkciója. Foton június 15-én délután 3 órától kerül sor a táncház évadzáró programjára. A műsor kereténak közreműködésével. A Mezei Erika vezényletével koncertező zenekar Mozart és magyar szerzők műveit adja elő. E hangverseny a tavaly nyári koncertsorozat folytatása. Nemcsak a bérlettulajdonosokat, hanem azokat is várják, akik az előadás előtt a pénztárnál vásárolják meg jegyüket. Szabd didő ben — egyebek között — a menyecskekórus és a cite- razenekar szórakoztatja a közönséget. Leányfalun július 15-én este 7 órai kezdettel a helyi baráti kör rendezésében templomi hangversenyt tartanak a szentendrei Vujicsics-zeneiskola növendékeinek és tanáraiGödöllőn két érdekes esemény lesz. Délután 5 órakor nyitják meg az Acs Imre kecskeméti tanár szakácskönyvritkaságaiból rendezett kiállítást. Este 6 órakor Tolcsvay Béla fellépésével rendezik meg a Kit mit tud? gálaműsort. K. Z. Nyár a háztartásban A hűtőszekrény sem csodaszer E sorok írója, több mint egy évtizedig volt úttörővezető, majd ifjúságpolitikával foglalkozó megyei hivatalnok, így azt is tudja, hogy a történteket nem lehet csupán a pedagógus- társadalmon számon kérni. Egy esztendeje sincs még, hogy a Gyermekérdekek Magyarországi Fóruma jelentést tett közzé a magyar gyerekek helyzetéről — melyet stílszerűen fekete borítóba köttetett. Sokan azt mondták akkor, eltúlzott a »ötét szín. Félek, mert ma Jóval több fekete festékre lenne szükség a reális helyset bemutatására. E lap hasábjain is olvashattunk a közelmúltban hasonlókat: — veszélyben a napközi, a tanulószoba, egyre több diák számára nem biztosított az iskolai étkezés, fiatalok egészségét veszélyezteti az alultápláltság; ■gr ésszerűen megnőtt a nyílt erőszak alkalmazása ■ gyerekekkel szemben a nevelési intézményekben, a családok egy részében és a közterületeken is. Világos mindannyiunk előtt, itt az alapvető gyermeki jogok sérelméről, és nem a szabadidő keretét adó formákról van szó! A helyzet több mint „aggodalomra okot adó”. Ez pedig azért van, mert az állam elemi kötelezettségeinek egy részét elhárítja magától, és társadalmunk sem mondható gyermekpártinak. Megyénkben a 0-25 év közötti korosztály létszáma a 250 ezer főt meghaladja. Ebből az általános iskolás gyermekek száma eléri a 100 ezret. (Körükben keresték a lap munkatársai a 6 ezer úttörőt!) Amondó vagyok: „keressük” és találjuk is meg mind a százezret! — a felelősséget nem ruházhatjuk át egy- egy szervezetre. Mint a Pest Megyei Gyermek és Ifjúsági Alapítvány titkára — a közelmúltban — „Gyermeknyár ’91” címmel pályázatot írhattam ki és közreműködhetem elbírálásában. A pályázók körét tanulságos összevetni az elmúlt évivel, ahol a táborozni kívánó csoportoknak még 80 százaléka úttörő közösség néven regisztrálta magát. Az idén a támogatást kérő és remélő pályázók 75 százaléka általános iskola volt. Kézenfekvő a következtetés: az ő reszortjuk lett a táboroztatás. (Valóban a pedagógus feladata lenne ilyen nagy arányban?) Eddig igenis állami feladatot látott el az úttörő- mozgalom a táboroztatás szervezésével. Igen ám, közel egymilliárd forintos állami támogatással tette mindezt. Ezek a forintok pedig jelenleg nincsenek normatív alapon, „szektorsemlegesen” a korosztály rendelkezésére bocsátva. Mégis, mit lehet tenni? Mit mutat a megyei körkép? Szerencsére — ha csökkent is — drasztikusan nem esett vissza a táborozásban részt vevők száma. Igaz, azonban „piacosodtak a viszonyok”. A pályázatok adataiból kiolvasható az is, hogy az idén 250 forint és 1000 forint között van a napi költség gyermekenként. Ezek 10-15 százalékát tudja több helyen az önkormányzat átvállalni. A megyei alapítvány szerény eszközével 75 csoportnak — 4500 gyereknek — juttatott 800 ezer forint támogatást, főként szociálisan rászorulóknak. Mivel az alapítványok pályázatai nyilvánosak — a lap hasábjain is olvashatók —, akik felfigyelnek rájuk, akár a költségek 50 százalékát is „be tudják gyűjteni”. Vajon tudják-e a szülők, miként könnyíti terheiket azon agilis pedagógus, aki nem rest talpalni a támogatásért? Zömmel nekik köszönhető az „iskolán kívülre” jutott támogatás is, hiszen tudjuk, többnyire pedagógus áll a vöröskeresztes csoport — a madártani egyesület, a környezetvédő gyermekaktíva. de még a nagycsalá„Hol van a hatezer úttörő?” teszik fel a kérdést a Pest Megyei Hírlap június 4-i és 5-i számában megjelent cikkek szerzői. Ezúton jelentkezünk: mi itt vagyunk, több, mint százötvenen a gombai 4092. számú Dózsa György Úttörőcsapat tagjai. Ezt ugyan többen is tudják rólunk, hiszen különben például nem kaphattunk volna táborozási támogatást a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Alapítványtól vagy a Gyermekek Táborozásáért Alapítványtól. A rendszer- váltás ugyan felettünk sem múlt el nyomtalanul, hiszen létszámunk a korábbinak mintegy felére csökkent, de mi úgy gondoljuk: jobb is így. Valószínű, hogy az úttörőcsapatok taglétszáma megyénkben a cikkekben említett 1200 és 6000 között van. Az 1200-at nagy valószínűséggel meghaladja, hiszen a csillebérci nyilvántartásban szereplők könnyen ellenőrizhető módon tagdíjat is fizetnek. Ismerünk viszont olyan úttörőcsapatokat, amelyek csak ^szőrmentén” léteznek, mert — ha meg nem is fenyegették őket, a közhangulatot nem éppen kedvezőnek érzékelik maguk körül. Az is megesik, hogy „illetékes helyen” (például tanévnyitón vagy tanévzárón) kijelentik vagy bejelentik, hogy az úttörőszövetség megszűnt. Tisztelettel közöljük: nem szűnt meg, az egyesülési törvény szabályainak megfelelően az elsők között bejegyzett, és mind a mai napig az egyik (ha nem a) legnagyobb létszámú társadalmi szervezet a maga mintegy nyolcvan- ezer tagjával. Gondjaink persze nekünk is vannak. Legutóbb például az, hogy kétszer any- nyi első osztályos jelentkezett kisdobosnak, mint amennyire számítottunk, ennyi kék nyakkendőnk pedig nem is volt, de a környéken, sőt Budapesten sem kaptunk. Sebaj, majd megvarrjuk magunknak. Szerencsére olyan nehézségekkel viszont nem kell küszködnünk, hogy gyerekeinket meg/vagy elítélik nyakkendőjük miatt, vagy hogy társaik között — a dosok és cserkészcsoportok által szervezett programok, táborok mögött is. Mellettük az idén is csak néhány, művelődési ház, parókia és plébánia vállalta — ismereteink szerint — szünidei programok szervezését. De a gyermekélet nemcsak szünidőből áll. A megyei alapítvány szándéka éppen az, hogy részese legyen mind több gyermek- közösség, csoport, szervezet létrejöttének, ezért nyitott azok programjainak támogatására. Várhatóan augusztusban a kulturális közösségek számára írunk majd ki pályázatot, ahol mintegy félmillió forint találhat gazdára. A pályázat feltételei olvashatók lesznek a Pest Megyei Hírlapban is — érdemes tehát figyelemmel követni! Ha már a pályázati, támogatási lehetőségekről szólok, célszerű a megyei önkormányzat bizottságai állal gondozott és hirdetett pályázati lehetőségeket is számon tartani: az egészségvédelmi és az autonómiaalap forintjai (milliói) bármelyik gyermekcsoporthoz eljuthatnak, amennyiben tevékenységükhöz, munkájuk feltételeinek megteremtéséhez igénylik. Nemoda István cikk szavaival élve — „egy kicsit ellenzékinek” számítanának. Községünkben ugyanis gyermekeink és a felnőttek között, az iskolában és azon kívül is érdemei szerint becsülik és ismerik el csapatunkat és tagjait, és senkinek nem jut eszébe, hogy politikai megfontolások alapján alkosson véleményt egy gyermekszervezetről. Mi úgy gondoljuk, ez így természetes. A 4092. sz. Dózsa György Úttörőcsapat csapatvezetősége nevében: Révész György csapatvezető A megye nyári idegen- forgalmi évadjának egyik meghatározó eseménye a most már kilencedik alkalommal megrendezésre kerülő Zsámbéki szombatok •kulturális eseménysorozata. A Zsámbéki szombatok iránti egyre növekvő érdeklődést mutatja, hogy ma, pénteken, június 14-én a rádió is ellátogat a művelődési házba. Szokásosan délidőben — 12 óra 25 perckor — rendezik meg a népszerű Ki nyer ma? című vetélkedőt. Szombaton, június 15-én délután .3 órától a gyerekeké a művelődési ház. Az Állami Bábszínház művészei a Csodálatos kalucsni című kétrészes játékkal szereznek kellemes perceket a legfiatalabb korosztálynak. Este 7 órakor a római katolikus barokk plébániatemplomban különleges zenei élményben gyönyörködhetnek az érdeklődök. Kárpáti József orgonaművész ad koncertet. Este 9 órakor a romtemplom előtti szabadtéri színpadon kezdődik az egri Gárdonyi Géza Színház fellépése. Pikkó herceg és Jutka Perzsi szerelmi történetét adják elő. E színdarabot első ízben csaknem kétszáz esztendővel ezelőtt mutatta be első alkalommal Kelemen László együttese, az első magyar színtársulat Budán. A klasszikusan szép történet, amely nem nélkülözi a derűt sem, sok zenével, tánccal szórakoztatja a nézőket. A mű a mai napig friss, eleven, élményt nyújtó. A Szentendrei Néprajzi Múzeum is sok látványossággal várja június 16-án az odalátogató közönséget. Megtekinthetjük a süttői lakóházban a kosárfonást. Gyönyörködhetünk' az ügyes kezű népművészek lószőrékszer-készítési művészetében. Ismerkedhetünk a bőrtárgyak, a gyermekjátékok készítésével. A Felső-Tisza-vidék milotai ház udvarán ugyanezen a napon délelőtt ti órakor a A háziasszonyok mindinkább arra törekszenek, hogy egy-egy alkalommal ne csak napi szükségleteiket szerezzék be, hanem több napra előre is vásároljanak. Az így összegyűlt élelmiszerek tárolása — különösen a nyári hónapokban — nagy gondot igényel. Biztosítani kell, hogy azokat megóvják a romlás veszélyeitől. Fontos tudni, hogy élelmiszert 20 foknál melegebb helyiségben sohase tároljunk. Biztonságos viszont a hűtőszekrény. Nagy figyelmet kell azonban fordítani arra, hogy a hűtőszekrény hőfokát mindig az időjárásnak megfelelően szabályozzuk. Tudni kell azt is, hogy az ily módon elraktározott élelmiszerek sem tartják meg korlátlan ideig frissességüket. A baktériumok életműködése ugyan lelassul, de még mínusz 40 fokon sem szűnik meg. Ezért az így tárolt anyagokban is bekövetkezik a kiszáradás, avasodás. Ez kellemetlen meglepetéseket okozhat, amikor az ételt főzni kezdjük. A Amikor a városi családok nyári szabadságra indulnak, nagy gond, hogy mi történjék a lakásokban maradt növényekkel. Ki gondozza azokat? A legfontosabb ápolási munkák, az öntözés és a szellőztetés akkor sem maradhatnak el. A csürgő növényeket leemeljük a helyükről, az állványokon lévőket, az ablak előtt állókat mindmind nyaralóhelyükre visz- szük. Ez lehet a természetes megvilágítású fürdőszoba, konyha vagy az előszoba, ahol a padló burkolata lehetővé teszi, hogy a cserepeket, dézsákat lerakjuk a károsodás veszélye nélkül. A jól csoportosított cserepesnövények fölé állított, vízzel teli (ol. vödör) edényből textíliák közvetítésével állandóan és rendszeresen lehet a szükgyorsfagyasztott (mirelit, gasztrofo!) élelmiszereket biztonságosan csak olyan hűtőszekrényben lehet tárolni hosszabb ideig, amelyben háromcsillagos vagy legalább kétcsillagos jelzésű mélyhűtő van. Az abban elhelyezett élelmiszereknél is figyelemmel kell lenni arra, hogy a tárolás csak a csomagoláson jelzett időtartamig lehetséges. Végül érdemes szem előtt tartani azt is, hogy a különböző zöldségfélék és gyümölcsök tovább tartják meg frissességüket, ha azokat hűtőben őrizzük. Ne feledkezzünk meg azonban arról, hogy ezeket dobozban vagy becsomagolva kell a hűtőben tartani, mert a különböző illóolajok ott is párolognak, s ezért a zöldség- és főzelékfélék könnyen kiszáradnak a megfelelő csomagolás nélkül. Tanácsos ezeket az élelmiszereket a hűtőszekrény legalsó részén tartani, hogy az egyéb élelmiszereket megóvjuk az esetleges szennyeződésektől. K. Z. séges vizet pótolni. Mélyebb tálcára helyezett, úgynevezett vízpaplan (filcszerű anyag) is megfelelő vízutánpótlást biztosíthat kisebb növények számára. Az olyan vízigényes növények, mint például a vízipálma, csavart pálma stb. károsodás nélkül vízben állhatnak távollétünkben. Biztosítani kell még a helyiségek szellőztetését is, mert levegőtlen lakásban a növények károsodnak. Ezt úgy kell megoldanunk, hogy a huzat keletkezésének megakadályozásán túl sem felmelegedés, sem lehűlés ne következzen be távollétünk alatt. Hazaérkezésünket követően ne feledkezzünk meg a növénv- védelmi, portalanítási és esetleg tápanyag-után nőtlási munkákról. Szentendre néptáncegyütImperiál a Kincsem parkban Domokos Béla neves szobrászművész érdi műtermében készíti a Lóverseny Vállalat megrendelésére az utóbbi évtizedek leghíresebb magyar versenylovának, a nemrég kimúlt Imperiálnak a szobrát. A csodálatos paripa bronzból kiöntött mását az elképzelések szerint az őszszel fogják felavatni a Kincsem parkban (Hancsovszki János felvétele) Mi itt vagyunk Amíg nyaral a család A rongy öntözi a növényeket